Készült: 2024.04.26.01:51:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2001.09.26.), 28. felszólalás
Felszólaló Pásztohy András (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:28


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, a kormány azzal az indokkal terjesztette be a T/5001. számú törvénytervezetét, hogy az szolgálja a kormány eddig még meg nem valósított programjának végrehajtását, a más jogszabályokkal történő összhang megteremtését, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos módosításokat.

Természetesen a mezőgazdasági bizottság, illetve a kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők elsősorban a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő javaslatokkal foglalkoztak. Azzal valamennyien egyetértettünk, annak örülni kell, ha a mezőgazdasági vállalkozásokat a kormány támogatni akarja, bármilyen formáról is legyen szó. Ám a parlament elé kerülő úgynevezett salátatörvény rendkívül ellentmondásos. Például a javaslat megítélésünk szerint azt az üzenetet hordozza, hogy kétféle őstermelő lesz: elsőrendű és másodrendű. Az ellenzéki képviselők ugyanis nem értik, hogy a közel 1 millió őstermelő közül miért kell kiemelni 5 ezret, és azoknak kétszer annyi kedvezményt adni, mint a többieknek. Csak nem kirakatpolitikáról van szó? - tették fel a kérdést képviselőtársaim. Sajnos úgy tűnik, hogy a kormány ki akarja pipálni a kormányprogramot, nem pedig a mezőgazdasági termelők helyzetén akar javítani.

Több képviselőtársam is elfogadhatatlannak tartotta a kormány jogalkotási menetrendjét. Érthetetlen ugyanis, hogy az Orbán miniszterelnök úr által is többször beharangozott családi gazdaságról szóló törvény - melyre a tervezetben is utalás van - nem tudjuk, hogy mit fog tartalmazni. Ugyanígy nem tudjuk, hogy miről szólnak majd a termőföldről, a nemzeti földalapról, illetve a földbirtok-politikáról szóló törvénytervezetek a szóbeszédben hallottakon kívül. Sok a rejtély, a bizonytalanság, a politikai blöffök sorozata.

A családi mezőgazdasági vállalkozásokat természetesen az adókedvezményekben nyújtott lehetőségekkel is segíteni, támogatni kell. De felmerül a kérdés, vajon miért nem egységes rendszerbe foglalva akarja a kormány támogatni az árutermelő mezőgazdasági vállalkozásokat. Miért diszkriminálja azokat a mezőgazdasági szervezeteket - legyen az társaság vagy szövetkezet, netán egyéb nagygazdaság -, amelyek a költségvetésnek befizetői, foglalkoztatói a falvaknak, személyi jövedelemadót fizetnek, járulékot fizetnek a dolgozók után, komoly adókat fizetnek az önkormányzatok kasszájába, részt vesznek a települések, kistérségek fejlesztésében. Ők alig kapnak támogatást a költségvetéstől. Nem beszélve arról, hogy valójában ők tudják segíteni, integrálni a kisvállalkozókat, őstermelőket.

Szerencsétlen mezőgazdasági vállalkozók energiájuk döntő részét nem a vállalkozásukra fordítják, hanem arra, hogy milyen a kormányzati széljárás éppen most, milyen formában kell átalakulni, szétválni vagy egyesülni, netán hány nagymamára kell szétíratni a földet ahhoz, hogy a hihetetlenül elaprózott támogatások arzenáljából valamit igénybe lehessen venni. Érthetetlen, hogy miért kell mindig a kiskapuk felé orientálni a gazdálkodókat.

Elhangzott az is, ha már az Unióba törekszünk, nem ártana azt is észrevenni, hogy ott mezőgazdasági üzem van, melyeknek megvannak az ismérvei, a kiszámítható támogatási rendszere, nem pedig a politikai szóhasználaton van a hangsúly, mint például ez esetben a "családi" jelzőn, annál is inkább, mert egy részvénytársaság is lehet akár egy család tulajdonában is.

Az előterjesztésből igazából nem derül ki, hogy kiknek akarunk kedvezményt adni. Az viszont egyértelmű, hogy mindössze 5 ezer családi vállalkozó tudja igénybe venni a támogatást, ami településenként mintegy 1,5-2 gazdálkodót jelenthet. Vajon ki választja ki őket? Mit fog mondani az a több százezer gazda, aki ugyanúgy szeretné fejleszteni a gazdaságát?

Mindezek alapján, valamint azért, mert a törvénytervezet nem szolgálja összességében a mezőgazdaság versenyképességének javítását, 9 ellenzéki képviselőtársammal általános vitára alkalmatlannak tartjuk a benyújtott törvénytervezetet.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai