Készült: 2024.03.29.09:24:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2009.09.28.), 282. felszólalás
Felszólaló Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka kétperces felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 2:31


Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tatai-Tóth András képviselőtársam arról beszélt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája nem más, mint a szegregáció; nem ezt a kifejezést használta, de valójában arról van szó, hogy nagy különbségek mutatkoznak a különböző iskolák teljesítményei között. Ha a PISA-jelentést megnézzük, azt látjuk, hogy a szegregáció az iskolarendszeren belül azokban az országokban kicsi, ahol hatosztályos az alapozó képzés. Elég egyszerű ennek utánanézni, és ez nem egy véletlen adat, háromévenként ismétlődő felmérés eredménye. Míg Svédországban például egy gyermek teljesítményében az a tényező, hogy melyik iskolába jár, mennyit magyaráz, mindössze 10 százalékos - s Finnországban is hasonló -, addig Magyarországon a gyermek teljesítményének 67 százalékát magyarázza az, hogy melyik iskolában található. Ezzel együtt a német, az osztrák, a belga, a magyar, a csehszlovák - most már nem csehszlovák, hanem cseh és szlovák - iskolarendszer az erősebben szegregáló iskolarendszerek közé tartozik, úgy, mint a magyar, és ezekben az országokban egyaránt négyosztályos az alapozó képzés.

A kérdés egyébként az - amit Tatai-Tóth András is fölvetett -, hogy a választás lehetőségét milyen szinten vetjük fel. Mert fel lehet vetni azt is, hogy a szülő tudjon választani. Nem tudom, hogy amikor a nyolcosztályos általános iskolát bevezették, akkor a szülő tudott-e választani, vagy pedig bevezették ezt a rendszert, és kárhoztatjuk-e azt, hogy annak idején a négy elemi helyett nyolcosztályos általános iskolát vezettünk be. Lényegében bevezettük a 18 osztályos (Sic!) iskolát - hogy így mondjam -, ez szétválik bizonyos területeken aszerint, hogy érettségit adó vagy nem érettségit adó, de a korábbi időszakhoz képest jóval kevesebb a nem érettségit adó képzésben részt vevők aránya.

Ha egy olyan szabályozás és olyan módosító indítvány születik, amelyben minden egyes intézménynek intézményi szinten kötelező mindkét rendszert fenntartani, és nem a fenntartó szintjén, az ellehetetleníti ezt a javaslatot, ami valójában nem kísérlet, hiszen negyven-egynéhány ország körében sok évtizedes tapasztalatból leszűrt eredmény, és nem hinném, hogy Magyarországon egy magyar diáknak egészen más módszerek szerint kell tanulnia, mint nemzetközileg. Magyarul tanul, más nyelven, de a pedagógiai módszerek, amelyeket alkalmazunk, nemzetközileg érvényesek.

Ehhez kérem a parlament támogatását.




Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai