Felszólalás adatai

(21.50)

Azt előrebocsátom, hogy nagyon sajnálatos, hogy éppen egy hete került fel a honlapra ez az anyag, mintegy 300 oldalas fejlesztési terv. A képviselők CD-n kapták meg, csak úgy nagyon halkan megjegyzem, a képviselői gépek alkalmatlanok arra, hogy CD-t olvassanak. Az irodaházban lévő gépek jelentős része is műszakilag olyan állapotban van, hogy ehhez nem jutunk hozzá. Arról nem is beszélve, hogy ez az egy hét egy ilyen fontos, ilyen jelentős fejlesztési tervnek az áttanulmányozására, azt gondolom, hogy nagyon kevés. Addig, amíg az egy évre szóló költségvetésnek a vitája egy kifinomult, hosszadalmas eljárás alapján történik, ezt a napirendet, ami az ország egyik legfontosabb ügye, összecsapjuk.

Nem is volt igazi társadalmi vita, ugyan itt az expozéban elhangzott, hogy nagyon széles társadalmi vita előzte ezt meg, de ez meglehetősen láthatatlan volt. Nem közéleti téma ma Magyarországon, hogy mire fordítsuk az európai uniós támogatásokat, amelyhez egyébként jelentős nemzeti részt is hozzá kell tenni. Tehát nem volt igazi társadalmi vita, pedig sokkal, de sokkal bonyolultabb téma ez, mint a költségvetés, mert itt nem csupán értékelni kell, nem csupán ismerni kell a társadalmi-gazdasági folyamatokat, nemzetközi trendeket, az EU törekvéseit, a szomszédos országok kapcsolódó pontjait, hanem meghatározni a fejlesztési célokat, a beavatkozási területeket, illetőleg a beavatkozások várható hatásait is fel kell tudni térképezni.

Úgy gondolom, hogy itt az expozé során tisztelt államtitkár urat meglehetősen méltatlan helyzetbe hozták. Méltatlan helyzetbe hozták, hiszen jól tudjuk, ön két hete államtitkár, nem is ezzel a szakterülettel foglalkozott korábban, hiszen külügyi, banki, kommunikációs, sőt dohányipari területen dolgozott, s noha itt az előző napirend végén imponáló felkészültségről tett tanúbizonyságot az Európai Unióval kapcsolatosan, mégis ez a hatperces expozé, azt gondolom, hogy ez botrány volt. Önt pedig arra bírták rá, hogy ennek a hatperces expozénak a jelentős részét arra fordítsa, hogy az előző időszakot szapulja, noha nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a területet, sőt ezeket a fejlesztési terveket igazából ön nem is ismeri.

A korábbi országos fejlesztési koncepciót és országos területfejlesztési koncepciót 2005-ben fogadta el az Országgyűlés. Abban az időben ez még két önálló dokumentum volt, Baráth Etele minisztertársammal tartottuk meg az expozét, mely annak alapján kétszer 20 perces, 40 perces volt, és összességében nyolc és fél órát fordított erre a témára a Ház, 66 hozzászólás keretében. És csak úgy érintőlegesen jegyzem meg, hogy 18 nap állt rendelkezésre az országgyűlési képviselőknek, hogy a benyújtást követően megismerjék az anyagot az általános vita elkezdéséig. Azt megelőzően széles körű társadalmi egyeztetések, viták zajlottak régiókban, megyékben, az Országos Területfejlesztési Tanácsban, amelynek számtalan civil tagja volt, a frakciókkal, a Magyar Tudományos Akadémiához személyesen mentünk el Baráth miniszter úrral több alkalommal konzultálni és tárgyalni.

Úgy érzem visszatekintve, noha már elég régen volt, hogy ez abban az időben ügy volt Magyarországon. Foglalkozott vele a társadalom, foglalkoztak vele a politikusok, és foglalkozott vele a szakma. Ezt a két dokumentumot emlékezetem szerint szóra érdemes szakmai támadás nem érte az elmúlt időszakban, ellenben a 2007-2013 közötti fejlesztési munka ezek alapján történt. Az Orbán-kormány az elmúlt három évben is azt a fejlesztéspolitikát, tervet valósította meg, aminek az alapjait ez a két dokumentum jelentette.

Abban az időben úgy gondoltuk, hogy az egyik legfontosabb dolog az ország versenyképessége, amely egyébként tágabb, mint a gazdasági versenyképesség, a társadalmi igazságosságnak a megteremtése, a biztonságnak a megteremtése, ami a létbiztonságtól a közbiztonságig bezárólag tartalmazta az emberi élet legfontosabb elemeit. A területfejlesztési politika pedig abban az időben szakított egy korábbi paradigmával, amely azt gondolta, hogy a területfejlesztésnek az alapvető feladata és célja pusztán az elmaradott térségeknek a felzárkóztatása. Az elmúlt időszakban pedig azt is hozzátettük, hogy mindezt a térségi versenyképesség megteremtésével lehet tartósan megvalósítani. Egy kiegyensúlyozott területi fejlődést irányzott elő ez a terv, érdekes elképzelésekkel, a pólusprogramok, a határ menti, határon túli városokkal történő együttműködés adta európai uniós lehetőségek kiaknázását, az európai területi integráció megteremtését, és ezen túl egy nagyon fontos témakört, ez pedig a decentralizáció és a regionalizmus volt, amely szavak talán ebben a 300 oldalas dokumentumban egyszer sem fordulnak elő.

Hogy készült a "Nemzeti Fejlesztés 2030" programnak az előkészítése? Több helyütt érinti ezt az anyag, de az egyik legfontosabb dolog az volt, hogy 2012-ben a kormány, az Orbán-kormány hozott egy kormányhatározatot az előkészítéssel kapcsolatosan. Ez a dokumentum, megjegyzem, még úgy fogalmazta ezt meg, még akkor nem volt szó, hogy egy dokumentumba foglalják, ami természetesen egy lehetőség, döntés kérdése, hogy az országos területfejlesztési koncepció a primátust jelentő szakmai anyagrész, hiszen azt írja ez az anyag, hogy vele összhangban kell az országos fejlesztési koncepciót elkészíteni. Ebből az anyagból, megvallom őszintén, nem olvasható ki ez az összefüggés, pedig nyilvánvaló, akár követhető is lenne.

Már ez a határozat azt tűzte ki, hogy koncepcionális javaslatot tesz az ágazati stratégiák, a hosszú és középtávú fejlesztési tervek irányainak az összehangolására, jelzem, hogy ez nem nagyon jött össze és sikerült. Az anyag ugyan több ilyen anyagra hivatkozik, de például az egyik legfontosabb és legjelentősebb témára, kutatás-fejlesztéssel, innovációval kapcsolatos kormányzati programra már elmulasztja a hivatkozást, holott az Európai Unió ezen tervidőszakának éppen a legfontosabb feladata az innováció elősegítése. És ebben az időszakban folyik például egy új turisztikai koncepció kidolgozása, korábban egy 2005-ös dokumentum szólt erről. Jelenleg is ennek alapján történnek a fejlesztési döntések. 2011-ben az Orbán-kormány elfogadott egyet, és most, miközben ezt a dokumentumot itt tárgyaljuk, közben például folyik egy újabb turisztikai koncepciónak a kidolgozása.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Sokfajta elvárást fogalmazott meg ez az országgyűlési határozat, amit aztán az Orbán-kormánynak a politikája, úgy érzem, hogy jelentős mértékben felülírt a nyugdíjazásokkal kapcsolatosan, a rokkantakkal kapcsolatosan, a közoktatáshoz kapcsolódó intézkedéseivel egyetemben, és előírta azt, hogy a megyék is készítsenek ilyen területfejlesztési koncepciót, ami aztán néhány hónap múlva meg is valósult a legtöbb megyében.

(22.00)

Még 2012-ben beterjesztettek a parlamenthez egy jelentést - amit egyébként meg kellett volna tárgyalni a parlamentben - az ország területi folyamatainak az alakulásáról. Ez nem történt meg, pedig fontos lett volna. Abban az anyagban is tettek olyan értékeléseket, amelyek nem voltak alátámasztva, pedig fontos lett volna, hogy ezeket nyitottan, kritikusan megbeszéljük, hiszen nyilvánvaló, hogy aki ebben él vagy foglalkozott ilyen területekkel, az sok változtatnivaló dolgot is lát, ez az élet természetes folyománya. Jó lett volna erről egy diskurzus akár itt a parlamentben, akár pedig szakemberekkel. Ez sajnálatos módon nem történt meg. Ez az anyag egyébként a 2005 és 2009 közötti hároméves területi folyamatot értékelt, de az azóta eltelt időszak folyamatait sajnos nem értékelték, úgyhogy ennek a tervnek a megalapozása is meglehetősen gyenge lábakon áll. Ezeket mindenképpen meg kellett volna tenni, el kellett volna végezni.

Ez az elképzelés, ez a javaslat eltávolodik a regionalizmustól, megszűntek a régiók, a megyék feladatául határozták meg a különböző területfejlesztési feladatokat, a kistérségeket ebbe már nem vonják be, a megyéknek nagyon gyenge, mondvacsinált teendői vannak, és ami még ennél is fontosabb, nagyon gyengék a feladatai, az anyagban szereplő megyei célkitűzések is meglehetősen sovány teendők, nem beszélve arról, hogy sok olyan megállapítás van, ami azt gondolom, hogy nem helytálló. Hadd említsek ilyet Somogy megyéből, amely különböző hátrányos helyzetű térségekben élő, munkával nem rendelkező személyeket dehonesztáló megjegyzésekkel illet. Nem domborítja ki megfelelően Budapest szerepét és helyét, nem tisztázza a megyei jogú városok feladatait. Amíg korábban azt a kritikát fogalmazták meg, hogy nem volt elég forrás, nem volt elég pénz, itt jegyzem meg, hogy amíg korábban regionális feladatokra - ezek döntően területfejlesztési karakterű feladatok voltak - 1600 milliárd forint állt rendelkezésre, ez most 240 milliárd forint lesz. Gyakorlatilag annyi pénze lesz egy megyének, mint a korábbi időszakban volt az európai uniós pénzek megjelenése előtt.

Az országgyűlési határozat indokolása azt mondja, hogy ez a koncepció alkalmas arra, hogy nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatot hozzon Magyarország számára - miközben az elmúlt három évben a nemzetközi elszigeteltségünk, elutasítottságunk növekedett, Magyarországon az Orbán-kormány megtagadta a polgári demokráciát, hűbéri viszonyokat teremtett, a piacgazdasági szabályokat sorozatosan felszámolta, visszaszorította, megkérdőjelezte a tulajdont, a gazdasági erőforrásokat állami segítséggel újraosztották, az oktatás feltételeit rontották, a szociális olló nyílott, a szegénységet kriminalizálják, egy avítt kultúrpolitikát visznek, folyamatos a társadalmi megosztottság. Látszik, hogy sok jó szakember dolgozott ezen a programon, az ő munkájuk, a nyelvezet, a megközelítés, a terminológia az egyik oldalról modern, a másik oldalon pedig le van öntve a mai kormánypolitika mázával. Emiatt ez ellentmondásos, ilyen formában nem vállalható. Ebben a formában nem is tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen.