Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónoki felszólalásom elején szeretném mindenekelőtt megragadni az alkalmat, és szeretnék köszönetet mondani az Állami Számvevőszék elnökének, Domokos László úrnak és természetesen munkatársainak is az Állami Számvevőszék 2017. esztendőben elvégzett tevékenységéről szóló részletes és, azt gondolom, valóban alapos beszámolójának az elkészítéséért, valamint azért a valóban mindenre kiterjedő, imént elmondott bőséges tájékoztatásért, amit az elnök úrnak köszönhetően hallhattunk, felszólalásának köszönhetően.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A tárgyalandó beszámoló alapján, azt hiszem, hogy örömmel állapíthatjuk meg, hogy az Állami Számvevőszék az alapvető törvényi előírásokon túlmutatóan értelmezi feladatát továbbra is, és most már évről évre azt tapasztaljuk, hogy az ellenőrzési alaptevékenységén túl erősíteni kívánja a tanácsadói szerepkört, illetőleg terjeszti az integritáskultúrát, támogatja az állammenedzsment megújítását, és nagy hangsúlyt helyez a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztésére és a magyar családok pénzügyi tudatosságának továbbképzésére egyaránt. Ez utóbbi kapcsán külön üdvözlendőek az Állami Számvevőszék 2017-es beszámolójában mindazon elemek, amelyek a szervezet kiemelt társadalmi felelősségvállalásáról tanúskodnak. Ezek között mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében tett különféle erőfeszítéseket. A pénzügyi beszámoló alapján kijelenthető, hogy ezen fontos célkitűzések eléréséhez az Állami Számvevőszék 2017-ben többféle módon is igyekezett hozzájárulni. Idetartozott a pénzügyi kultúrát fejleszteni hivatott nemzetstratégia kialakításához való hozzájárulás, a „Pénzügyi kultúra nagykövetei” címet viselő program keretében önkéntes számvevők toborzása a pénzügyi kultúra terjesztése érdekében, a pénzügyi kultúra felmérése, illetőleg egyéb ismeretterjesztő kisfilmek, előadások és különféle tájékoztató programok megszervezése, illetőleg lebonyolítása.

Személy szerint teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztése egy igen-igen fontos társadalmi kérdés, azt hiszem, hogy nyugodtan nevezhetjük ezt társadalmi közügynek is, ugyanis tíz esztendővel ezelőtt éppen a pénzügyi válság egyik fő gócpontját pontosan az a sok-sok, számos esetben akár csak néhány millió forintos lakosságihitel-szerződés jelentette, amelyek összességében viszont már rendkívül komoly, a nemzetgazdaságot is nagyban érintő, rendszerszintű problémát alakítottak ki. Ezért minden, az emberek pénzügyi kultúrájának a fejlesztését szolgáló akciót, felkészítő, tájékoztató, ismeretterjesztő, azt mondom, oktatási stratégiát támogatni szükséges, ezzel is csökkentve a hibás pénzügyi termékek akadály nélküli és széles körű további térnyerését, illetőleg terjedését.

Engedjék meg továbbá, hogy az Állami Számvevőszék beszámolója kapcsán egy másik fontos elemet is kiemeljek, ez pedig nem más, mint a szervezet ellenőrzési terve. A beszámoló alapján az is megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységében számos új ellenőrzési tevékenység fedezhető fel, úgymint például a gyermekvédelem, a gyermekétkeztetés intézményrendszerének, a kéményseprőipari közszolgáltatásnak, a parlagfű elleni védekezésnek, a levegő minőségének, középületek energiahatékonyságának, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásoknak, alapítványoknak, közalapítványoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, annak informatikai rendszerének, hallgatói önkormányzatoknak, az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő különféle intézményeknek vagy éppen a nyilvános könyvtáraknak az ellenőrzése. A regionális vízműveket szintén új ellenőrzési szempontok szerint ellenőrizte az Állami Számvevőszék, de éppúgy idesorolhatjuk az elnök úr által előbb említett, az egészségügyi szolgáltatóknak, illetőleg a különféle zenei együtteseknek, azok működésének az ellenőrzését is.

Ahogy megismerhettük az Állami Számvevőszék beszámolójából, 2017-ben az ÁSZ több tucatnyi önkormányzati és állami tulajdonú vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságot is ellenőrzött. Korábban magam is több éven át dolgoztam az önkormányzati rendszerben, és éppen ezért nagy érdeklődéssel olvastam az önkormányzati alrendszer működéséről szóló tanulmányokat is. Rendkívül fontos megállapításnak tartom, bár azt gondolom, hogy itt, ebben a körben nem árulok el nagy titkot azzal, hogy az önkormányzatok vagyona tulajdonképpen a nemzeti vagyon részét képezi, ezért is fontos, hogy fókuszál erre az ÁSZ, és az ellenőrző szerepe ezen a területen is megkérdőjelezhetetlen, hiszen az önkormányzatok gazdálkodása, esetleges pénzügyi hiányuk, adósságaik a kormányzati szektor hiányát és adósságát is nagyban befolyásolják.

Az önkormányzati terület ellenőrzésének keretében a szervezet a figyelmét elsősorban azokra a területekre koncentrálta, ahol a beazonosított kockázatok alapján arra a leginkább szükség volt, vagyis nem találomra került kiválasztásra a 3200 önkormányzat valamelyike egy-egy számvevőszéki ellenőrzés céljából, hanem komoly kockázatelemző rendszer működik e tevékenység mögött is.

Az önkormányzatok belső kontrollrendszerének, pénzügyi és vagyongazdálkodásának a már hagyományosnak mondható ellenőrzései mellett a 2017. évben tovább folytatódott az önkormányzati adósságrendezés 2015-ben megkezdett, valamint a múzeumok 2016-ban megkezdett utóellenőrzése is. Itt szeretném kiemelni, hogy új megközelítést képviselnek az Állami Számvevőszék új, kockázati alapú monitoringrendszer alapján lefolytatott ellenőrzések, amelyek nagyban fokozzák ezeknek a folyamatoknak a hatékonyságát, és az is megállapítható, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzését új szervezetekre is kiterjesztette a Számvevőszék.

Az Állami Számvevőszék működésének másik fontos területe  ahogy az országgyűlési képviselők munkájában tapasztaljuk  a törvényalkotási munkának a segítése, ugyanis az Országgyűlés részére adott összefoglaló tájékoztatásokon túl az ÁSZ konkrét szabályozási módosítások tárgyalásához is rendszeresen támogatást nyújt, valamint ezekhez kapcsolódva akár maga is kezdeményezhet és kezdeményezett is jogszabályi módosításokat, ahogy az elnök úrtól erről ismét hallhattunk az előzőekben. Úgy vélem, hogy ez a törvényalkotási munkát támogató munka jelentős mértékben hozzájárul a közpénzügyekkel, illetőleg a közvagyonnal kapcsolatos felelős gazdálkodás feltételeinek a megteremtéséhez.

A beszámolóban szintén örömmel olvashatjuk azt is, hogy a szervezetnél nagy hangsúlyt fektetnek a felhalmozott tudás megosztására is. Az ÁSZ 2017-ben negyedszer rendezte meg az immár hagyományosnak számító nemzetközi korrupcióellenes szemináriumát, amelyen mintegy 25 ország összességében 40 számvevőszéki delegáltja vett részt. A szeminárium lebonyolítását követően az Állami Számvevőszék nemzetközi integritás workshopot is szervezett egy szűkebb résztvevői kör számára.

Úgy vélem, ezek az események is jól mutatják, hogy az Állami Számvevőszék a XXI. századi kihívásoknak megfelelően és magas színvonalon végzi tevékenységét, ezt a szakmai munkát pedig már nemzetközi szinten is elismerik, hiszen az Open Budget Survey legfrissebb, 2017-es jelentése szerint az ÁSZ az elmúlt kétéves időszakban tovább javította az eredményét a költségvetés átláthatóságához való hozzájárulásban. Mindezek alapján az is kijelenthető, hogy az Állami Számvevőszék kimagaslóan, a fejlett országok átlagos színvonalánál is magasabb szinten látja el feladatait a központi költségvetéssel kapcsolatos kontroll tekintetében.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Zárógondolataim egyikeként szeretném kihangsúlyozni, hogy a beszámolót átolvasva, valamint a Gazdasági bizottság ülésén feltett kérdésekre kapott részletes válaszok alapján, azt gondolom, egyértelműen kijelenthető, hogy az Állami Számvevőszék a 2017. évben is kiemelkedő aktivitást mutatott a közpénzügyek ellenőrzése tekintetében.

Külön elismerésre méltó, hogy nemcsak az ellenőrzésekben és az ellenőrzések során megfogalmazott intézkedési javaslatokban tükröződik vissza a szervezet szakmai állásfoglalása, hanem az ÁSZ preventív módon is próbálja megelőzni ezeket a problémákat, anomáliákat, és külön aktivitást fejt ki annak érdekében is, hogy mind az állami szervezeteket, mind az önkormányzatokat bevonja a tájékoztatási körbe.

A Számvevőszék által elvégzett munkát illetően azt is elmondhatjuk, hogy rendkívül komoly segítséget jelentett az önkormányzatok számára az ÁSZ szakmai támogatása, ugyanis az egyes ellenőrzések során az Állami Számvevőszék írásban tájékoztatja az érintetteket, az önkormányzatokat az ellenőrzés tapasztalatairól, és nagyon sok esetben külön intézkedési, cselekvési tervet is megfogalmaz ezzel kapcsolatban. Összefoglalva tehát úgy látom, hogy az ÁSZ továbbra is rajta tartja a szemét a közpénzeken, és céltudatos munkának köszönhetően egyre hatékonyabban támogatja az állam hatékony működését.

Az Állami Számvevőszéknek mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének kiemelt feladata, hogy szakmailag magas színvonalú és értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, valamint hozzájárulhasson a jó kormányzás, a jó állam elvének minél hatékonyabb érvényre juttatásához.

(13.10)

Véleményem szerint az Állami Számvevőszék 2017-ben is hatékonyan látta el ellenőrzési feladatait, eredményesen támogatta az Országgyűlés és a bizottságok működését, valamint tájékoztatási és szemléletformálási feladatainak is messzemenőkig eleget tett.

Éppen ezért az előttünk lévő beszámoló alapján és az előzőekben felsorolt érvek mentén tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák az előterjesztett határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)