Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ma reggel, amikor bejöttem, nem gondoltam, hogy Kovács Tibor új foglalkozás után néz, és felcsapott Orbán Viktor impresszáriójának. (Derültség.) Azt gondolom, jó, ha visszatér a saját foglalkozásához, és foglalkozik a költségvetéssel meg a képviselői munkájával.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés eddigi vitája során legtöbbünk számára az vált világossá, hogy immár nem először a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején, a költségvetés egyik nagy vesztesei az önkormányzatok. Sikerült a parlament asztalára letenni egy olyan önkormányzati csomagot, amelyet mikuláskor nem szívesen teszünk be az ablakba, inkább arra emlékeztet ez az önkormányzati csomag, amit időnként az autónk szélvédőjén mikuláscsomagként kellemetlenül megtalálunk.

Nem véletlen egyébként, hogy minden alkalommal figyelmeztetjük önöket, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy tartsák be az ígéreteiket, hiszen mit ígértek? Több pénzt az önkormányzatoknak! Százmilliárdos többletet ígértek egyébként a 2002-es választást követően az önkormányzatok számára. A valóság azonban teljesen mást mutat, azóta minden évben és a jelen költségvetésben is.

Mit is mutat? Százmilliárdos többlet helyett százmilliárdos mínuszt mutat az önkormányzati fejezet 2006-ra. A költségvetésből az önkormányzatokat illetően nem derül ki egyébként, hogy mi a célja a költségvetésnek, mi az iránya, az ehhez vezető út sem derül ki a sorok közül, hacsak célként azt nem fogalmazhatjuk meg - remélem, hogy nem így van -, hogy cél az önkormányzatok ellehetetlenítése, és ezen keresztül az ott élő emberek ellehetetlenítése is. Ha ez a cél, akkor a célhoz vezető út látszik a sorokból, hiszen különösen nagy veszteséget szenvednek el a kistelepülések és az állam helyett komoly államigazgatási feladatot ellátó térségközponti önkormányzatok is.

Ha a kormánypárti képviselők nekünk nem is nagyon hisznek, érdemes az ÁSZ véleményét fellapozni, hiszen az Állami Számvevőszék a parlamentnek felelős, és az önkormányzati költségvetés kapcsán, amely nem egy hosszú fejezet a véleményükben, 67 alkalommal olvashatjuk azt a szót, hogy csökken, átlagosan minden oldalon kétszer. Ez önmagában egy elég unalmas olvasmány, de ez önmagában még nem is lenne olyan nagyon nagy baj, ennél sokkal nagyobb baj az, hogy ténylegesen is csökken jövőre az egyes önkormányzati feladatellátáshoz rendelt pénz.

A jelentés 2. számú melléklete egyébként tisztán és világosan megmutatja, hogy 41 milliárddal csökkennek az állami normatív hozzájárulások. Ez 5,4 százalékos csökkenés a tavalyihoz képest. Ez az a tétel egyébként, amely az önkormányzatok mindennapi életét befolyásolja, a mindennapi működését kell hogy biztosítsa a bevételi oldalról. Azt is tudjuk, hogy a legnagyobb kiadás az önkormányzatok legtöbbjénél a bér. A belügyminiszter asszonyt idézve még korábbról, ő azt mondta, hogy “a közalkalmazotti béremelésnek minden forintja fedezve leszö. 2003 óta tudjuk, hogy ez egyik évben sem teljesült. Talán nem kellene most, ennél a költségvetési vitánál ragaszkodni ehhez a rossz hagyományhoz, tisztelt képviselőtársak, jobb lenne inkább az ígéreteket betartani.

(8.50)

Nos, nem ez történt, sőt a 2005-ös, tehát az ez évi béremelés áthúzódó hatása meg sem jelenik a költségvetésben, továbbá úgy tárgyalunk a 2006-os költségvetésről, hogy nem ismerjük a következő évi béremelés mértékét, így annak fedezetét sem. Azt sem mondhatjuk, hogy a normatívák fajlagos összegeibe a béremelés beépül, mert az úgynevezett bérhordozó normatíva még a múlt évit sem, nemhogy az ideit fedezné. A közoktatási normatívák csökkenése különösen a kistelepüléseken lehetetleníti el a helyhatóságokat, valóban helyhatóságokká és nem önkormányzatokká degradálva azokat. Ezen még a többcélú kistérségi társulások önkormányzati közszolgáltatásokra fordítható pénzellátása, az ehhez adott többletforrás sem segít jelentős mértékben.

Azt gondolta az ember, hogy a gazdaságról szóló pozitív hírek, miszerint növekszik a gazdaság, nemcsak propagandisztikus kormányzati szlogenek, hanem nyomai megjelennek az önkormányzati költségvetésben is, egyáltalán az egész költségvetésben. Így már akár az idén is felszabadíthatják a kormány tagjai a zárolt és - mint hallottuk a legutóbbi interpellációra adott válaszban - végleg elvett 21 milliárd forintot az önkormányzatoktól, és a jövő évben, mármint a költségvetés vitája során az újabb zárolás, amellyel megörvendeztettek bennünket, ez 3 százalék, el is felejthetjük, ehelyett elvesznek 21 milliárdot az idén, és jövőre 3 százalékot ismételten zárolnak az önkormányzati költségvetésből.

Úgy gondoltuk, hogy a gazdasági növekedés következtében valamilyen formában a jövő évi költségvetés törleszt abból a 300 milliárd forintnyi tartozásból, amelyet az önkormányzatoknál halmozott fel a kormányzat, de nem ez történik, sőt még azt a törvénysértést is elkövetik a költségvetési törvényjavaslat beterjesztése során, hogy a rossz gazdálkodás következtében előállt költségvetési hiányt úgy csökkentik, hogy jelentősen megfaragják az önkormányzati pénzeket, és az 1993. évi LXXIX. törvényben foglalt kitételt is átlépik, elsöprik - ami mit mond ki? Azt mondja, hogy a normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének el kell érni az előző évi összeget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök törvényt sértenek; ez nem éri el az együttes összeget, ráadásul - hogy kikerüljék még jobban ezt a szabálytalanságot - az önkormányzati bizottság ülésén elhangzott, hogy ezt a törvénysértést úgy kerülik ki, hogy a több mint egytizedes garanciális szabályt az önkormányzatok vonatkozásában hatályon kívül kívánják helyezni, hogy ezt a garanciális szabályt a következő években se tudják érvényesíteni az önkormányzatok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miközben arról beszélnek önök itt kormánypárti oldalon, hogy a költségvetés a családok költségvetése, eközben a szociális és gyermekvédelmi támogatások 4,1 százalékkal csökkennek 2005-höz képest. Miközben arról beszélnek, hogy az új közigazgatási eljárási törvény, az e-közigazgatás egy ügyfélbarát közigazgatási rendszer, a most november 1-jével bevezetett törvény ennek alapjait, dologi kiadásait nem teremti meg, nem biztosítja a feltételeit. Hol találkoznak - mindannyian tudjuk - legtöbbször az ügyfelek az államigazgatással, a közigazgatással? Az okmányirodákban. Az okmányirodáknál mi történik? Csökkentik több száz millió forinttal a támogatásukat. Hogy önöket idézzem egy más formában: felelőtlenség fent, morcos ügyfelek lent.

Miközben a kormány arról beszél, hogy szükséges az önkormányzatok összefogása, társulása, ezenközben a költségvetési törvényjavaslat mit tesz? Csökken a körjegyzőségek támogatása, az önkormányzati közszolgáltatások társulásban történő ellátására fordítandó összeg. Vannak olyan területek, ahol jelentős számú önkormányzat található egy-egy kistérségben, és nem jön létre a többcélú kistérségi társulás; az ország egyik felén létrejött, a másik felén nem jött létre. Most ez a másik fele büntetésben van, akkor is, ha társulásban, tehát összefogással lát el egy önkormányzati közszolgáltatást. Önök az erre fordítható összeget csökkentették. Ezek után hihetünk-e a kormánynak, hogy a leghátrányosabb településeken, ahol a legkevesebb lehetőség adódik egyébként munkavégzésre, sok családnál az egyetlen pénzkereseti forrás a közmunka, a közcélú munka... Ennek összege egyébként nem nő, sőt a közcélú munkánál egyre kevesebb személy foglalkoztatható, többek között a minimálbér emelése esetén is 2006-ban.

Egy település arculatát mi befolyásolja leginkább? Egy település arculatát leginkább befolyásolja, hogy milyen a közútjai állapota, milyen a kommunális ellátások szintje. Miközben a belterületi utakra fordítható összeg 10 milliárdról 5 milliárdra csökken, ugyancsak a kommunális ellátások szintje 17 százalékkal csökken, tehát önöknek nem fontos az, hogy hogyan néznek ki falvaink, városaink. A sokat ígért támogatási rendszer egyébként csak egy minimális részben csökken itt normatívák összevonásával, miközben a szociális ágazatban pedig osztódással szaporodnak, áttekinthetetlenné téve magát a rendszert is, sőt ma már lemondhatunk arról, amit önök 2002-ben mondtak, hogy a feladat- és hatásköri reform ebben a ciklusban megtörténik, sőt mint látható, a gazdálkodás átfogó átalakítása sem történt meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig még megúsztuk, hiszen nincs hideg ősz, hogy fűtésre és világításra jelentős kiadást kellett volna fordítanunk, de hamarosan jön a tél, és ez az önkormányzati intézményrendszert is jelentősen érinti, csakúgy, mint az egyéb szolgáltatások január 1-jétől. Ezek kompenzálására egyetlenegy fillért sem tartalmaz a költségvetés. Mi úgy gondoljuk, hogy segítünk önöknek, tisztelt kormánypárti képviselők, e csomaggal, ami talán jobb, mint amit önök az önkormányzatok vonatkozásában ideterjesztettek a parlament elé. Mi úgy látjuk, hogy szükséges a bérkérdés rendezése, az áthúzódó hatás kompenzálása - a fedezetlen bér, amely az önkormányzatok legnagyobb terhét jelenti ennek kompenzálására. Mi úgy gondoljuk, hogy ebben mindenképpen segítséget kell nyújtani az önkormányzatok számára. Ugyancsak úgy gondoljuk, hogy a közoktatásban a normatív hozzájárulás tekintetében az inflációt 2–2,5 százalékkal emelni kell, hiszen ez akkor maximum az idei év szinten tartása; az önök által benyújtott javaslat még ezt sem tartalmazza.

A központosított előirányzatok területén szintén többlettámogatást javasolunk a helyi közforgalmú közlekedés támogatására, közel egymilliárd forinttal, és hogy legyen is hol közlekednünk, tisztelt képviselőtársaim, 5 milliárddal növelnénk a szilárd burkolatú belterületi utak javítására fordítandó összeget, amely egyébként csak az ez évi szinten tartását jelentené. Mi nemcsak szavakban gondoljuk az ügyfélbarát e-közigazgatást, az államigazgatást megvalósítani, hanem ennek eszközrendszerét is szeretnénk, hogyha lehetne fejleszteni - erre 5 milliárd forintot kívánunk fordítani. A bekövetkezendő energiaár-emelések miatt nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak pedig mindenképpen szükséges egy kompenzációs alapot hasonló összegben létrehozni.

Összességében, úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoktól elvett százmilliárdot mindenképpen vissza kellene adni ebben a költségvetésben, ezzel még csak a 2005-ös szintet tudjuk elérni, és azt gondoljuk, hogy a 2006-os év nem lehet rosszabb, mint a 2005-ös, amely egyébként is egy rossz bázisról induló, szegényes esztendő volt. Mi úgy gondoljuk, hogy az önkormányzat, ahol mindannyian élünk, a mi otthonunk, a mi munkahelyünk, a gyerekeink és az idős szüleink lakóhelye, amelyre mindenképpen fordítani szükséges, nem leépíteni, hiszen akkor hogy tudunk felzárkózni az Európai Unióhoz. Ehhez kívánok önöknek támogatást nyújtani az imént elmondott felszólalásomban is.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)