Felszólalás adatai

TÓTH FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar kormány 1998 tavaszán megállapodást írt alá a Világbankkal a felsőoktatás fejlesztését szolgáló programról. A Világbank 150 millió USA-dollár hitelt nyújt, amit a kormány további 100 millió USA-dollár forrással egészít ki, így a kormány összességében mintegy 58 milliárd forintot kíván fordítani a felsőoktatás fejlesztésére, a hatéves fejlesztési program keretében. Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy ennek a hatalmas összegű közpénznek a hatékony, takarékos és ellenőrzött elköltése mindnyájunk érdeke és felelőssége.

Az ilyen típusú hiteleknél létre kell hozni egy olyan szervezetet, amely a program lebonyolításáért felelős. Ez a szervezeti egység vagy a programért felelős szervezet a minisztériumon belül alakulna meg, és a munkatársai köztisztviselők lennének, vagy a minisztériumon kívüli költségvetési szerv lenne, ahol közalkalmazottak dolgoznak. Az egykori Művelődési és Közoktatási Minisztérium is létrehozott egy szervezeti egységet, a Felsőoktatási Világbanki Programirodát, amely részben önálló költségvetési szerv.

Ennél az irodánál az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek. Ez alól azonban információim szerint akad egy kivétel: az iroda vezetője. Kérdezem ezért az államtitkár urat.

1. Igaz-e, hogy Magyar Bálint miniszterként olyan megbízási szerződést írt alá, ahol a Világbanki Programiroda vezetésével megbízott személy jelenlegi forintárfolyamon számolva havi bruttó 2,5 millió forinthoz közeli összeget kap egy olyan állásért, ahol közalkalmazottnak kéne dolgozni?

2. Igaz-e, hogy a szerződés időtartama alatt, a munkáltatót terhelő járulékokat is hozzászámolva közel 1 millió dollárról, vagyis több mint 230 millió forintról szóló szerződést kötött a volt miniszter egyetlen magánszeméllyel?

3. Igaz-e, hogy ez az összeg a program közvetlen menedzsmentjére szánt összeg körülbelül egyharmadát teszi ki, vagyis a teljes, közvetlen menedzsmentköltségek több mint egyharmadát egyetlen személy kapná meg?

4. Igaz-e, hogy ha ennek a személynek ma felbontanánk a szerződését, akkor 600 ezer dollárnak megfelelő összeget, vagyis 142 millió forintot kellene kifizetni egy összegben?

5. Igaz-e, hogy még akkor is 6,5 millió forint végkielégítés jár ennek a személynek, ha alkalmatlanságát a Világbank és az Oktatási Minisztérium is kimondaná?

Végezetül: igaz-e, hogy Magyar Bálint úgy írta alá ezt a szerződést, hogy ez ellen gazdasági helyettes államtitkára tiltakozott, és nem volt hajlandó aláírni azt? Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)