A felszólalás szövege:

Többségi véleményként elhangzott, igenis nagy szükség van arra, hogy ezt a több mint két évtizedes hiányt és problémát kezelő törvényjavaslatot és megállapodást készítsük el, hiszen mindenki láthatja a mindennapos hírek alapján is, hogy az ellátórendszer működtetése tovább már nem nagyon viselhető. Éppen ezért azt gondolom, hogy az alkotmánymódosítási javaslat egy gyakorlati megfogalmazása annak a mostani helyzetnek, hogy ennek a törvénynek ebben az évben el kell készülnie, és ahogy az előbb államtitkár asszony elmondta, a jövő év január 1-jén életbe lépő új alaptörvény alapján a vagyonnal kapcsolatos kérdéskör már az alkotmányban, az alaptörvényben rendezésre kerül. Ezt a problémát kezeli ez az alkotmánymódosítás. Maga a törvény pedig 14 jogszabályt módosít, és ezen a 14 jogszabály-módosításon keresztül éri el azt, hogy a vagyon és az intézmények átadása minél gördülékenyebben és egyszerűbben megtörténhessen.

Én is fontos elemnek tartom, hogy az intézményekben ellátottak és az ott dolgozók számára ez ne jelentsen semmilyen nehézséget, hiszen ez legfeljebb csak az intézmények cégtábláinak az átfestéséről szólhat. Az állam eddig is ott volt ezek mögött az intézmények mögött. A helyzet az, hogy az állam - és ez elsősorban az elmúlt nyolc évben működő szocialista-szabad demokrata kormányok ténykedésével kapcsolatban mond egy komoly véleményt - kivonta az ellátórendszerből a hozzá szükséges forrásokat, és ahogy azt Gyurcsány Ferenc egyszer el is mondta, az önkormányzati világba exportálta az államháztartási hiányt. Csak az önkormányzatoknak már nem volt lehetőségük sem hitellel, sem másmilyen módon a saját bevételeik növelésére. (Kovács Tibor: Eladósodtak a megyei önkormányzatok.) A hozzászólásomban majd Kovács Tibornak is el fogom mondani, hogy nem én adósítottam el a megyei önkormányzatot, hanem önök, tisztelt képviselőtársaim.

(19.00)

És ehhez jelentősen hozzájárultak... (Taps a kormánypártok soraiban. - Kovács Tibor közbeszólására:) Igen, ön volt a költségvetési bizottságnak akkoriban az igen jeles képviselője, aki ezekre a törvénymódosító javaslatokra mindig nemet mondott.

Mindezekkel együtt azt gondolom, hogy erre nagy szükség van, az intézmények és az ellátottak pedig várják ezeket a megoldásokat, úgyhogy kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg, és lehetőség szerint fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Azt gondolom, hogy itt a bizottsági vélemények elhangzása egy dologra rámutatott mindenképpen, arra, hogy a helyzet tovább nem volt tartható, és ennek a helyzetnek a megváltoztatására mindenképpen szükség volt.

Azon, hogy milyen módot és milyen eszközöket választott a kormány, én azt gondolom, hogy lehet vitatkozni, de azon nem lehet vitatkozni, hogy a megyei önkormányzatok eddig is a rendszerváltozás óta szinte teljesen állami feladatot láttak el, átadott hatáskörben.

Az önkormányzati törvény alkotásakor a vagyonátadással kapcsolatban - ahogy azt az államtitkár úr az önkormányzati bizottságban is elmondta - többfajta megoldás is születhetett volna, mégis az született, hogy az önkormányzatok megkapták ezt a bizonyos vagyonelemet, és megpróbáltak vele gazdálkodni. Az is elhangzott már a bizottsági állásfoglalások elmondásakor, hogy az elmúlt húsz évben nagyon komoly forráskivonás nagyon komoly feladatbővüléssel együtt valósult meg a megyei önkormányzatok vonatkozásában.

(19.40)

És arról pedig mint most már második ciklusban közgyűlési elnökséget betöltő megyei elnök el tudok önöknek is néhány szót mondani, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásáról önök pontosan tudtak. Pontosan tudtak a 2006-os választási időszakban, pontosan tudtak az őszödi beszéd elhangzásakor, és pontosan tudtak... (Lukács Zoltán közbeszólására:) Lukács úr, ha valamit szeretne, kérjen szót, és utána fog kapni. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Az őszödi beszéd elhangzása után, majd az önkormányzati választások előtt is pontosan tudható volt, hogy a választási eredmények után önök büntetni szeretnék ezeket az önkormányzatokat, és főleg a megyei önkormányzatokat.

Tudják, képviselő hölgyek és urak, módunk volt ott lenni 2006 decemberében az úgynevezett kormány-önkormányzatok egyeztető fórum megalakulásán, ahol elmondtuk, hogy már a 2007-es költségvetésnél nem értünk egyet azzal, hogy például a megyei önkormányzatok adókivetési jogát, ami az illetékhivatali beszedést jelentette, korlátozni fogják. Nem értettünk egyet; néhány számadatot elmondok önöknek, és egyből világossá válik.

Amikor 2007-ben átvette az állam - ugye, milyen furcsa, átvette az állam - a megyei önkormányzatoktól az illetékek beszedését, akkor az addigi 3 százalékos működési költségeket egyből 8,5 százalékra tornázták föl. Megváltoztatták az osztás alapját, nem volt benne az illetéket terhelő bírságok és pótlékok összege. Erről kérdezzék meg Sós Tamást, aki ekkoriban megyei önkormányzati elnök volt, csak abban a ciklusban az az önkormányzat, amit ő vezetett, mindig egy kicsivel több pénzügyi forrást kapott, mint az ellenzéki vezetésű megyei önkormányzatok. És mondok még egy adatsort 2006-hoz képest, 2006-ban Pest megye illetékbevétele - ami a saját bevétel, amivel ki lehet pótolni az önkormányzati finanszírozás hiányosságait - majdnem 6 milliárd forint volt, ebben az évben pedig 2 milliárd forint alá csökkent.

Azt gondolom, ez a 4 milliárd forint is egy olyan összeg, aminek a pótlására bármilyen javaslatot tettünk, a kormány nem volt fogadókész, bármilyen módon kértük azt, hogy a feladatainkat próbáljuk meg ésszerűen csökkenteni vagy megváltoztatni, erre nem került sor, és ezeket a mondatokat egyáltalán meg sem hallották.

El fogják önök mondani, hogy jó, de akkor mi van most. Pontosan lehet tudni, hogy ez a 2011-es költségvetés a 2010-es alapján volt kénytelen készülni, mert közben azért volt egy kormányváltás, ahol önök eléggé komoly dilemmát okoztak az új kormánynak, mert az átadás-átvételkor kiderült, hogy azok a számok, amelyeket önök a tavalyi évi költségvetésről mondtak, azok egyáltalán nem voltak igazak, és ezt azért, gondolom, a tavalyi költségvetési beszámoló kapcsán mindenkinek eszébe is lehet idézni.

Nos, ezek az összegek, amelyek például az illetékbevételeknél hiányoztak, azok nem kerültek sehol pótlásra, és ezek az összegek azért a feladatok ellátását mindenképpen segítették volna.

Csak a megyei önkormányzati rendszerből önök az elmúlt 5-6 évben több mint 180 milliárd forintot vontak el. Nagyon érdekes, hogy ez pontosan azzal az összeggel pandan, amely a megyei önkormányzatok hitel- és kötvényállományát, meg szállítói tartozását tartalmazza. Tehát hogy ki hogyan gazdálkodott a megváltozott körülményekhez képest, azt gondolom, mégiscsak azt mutatja, hogy a megyei önkormányzatok jó gazda gondosságával látták el a feladatukat, és egyébként ennek a megállapodásnak is pontosan az volt az egyik mozgatórugója, hogy a kormány elismerte azt, hogy ezt a helyzetet nem a megyei önkormányzatok okozták.

Nos, arról a bizonyos megállapodásról, amiről önök sokat szerettek volna tudni, és egyébként nyilvánosan megtalálható minden megyei önkormányzat honlapján, mert október 3-a óta ezeket meg lehetett találni, csak egy mondatot szeretnék elmondani. Az utolsó bekezdése ennek a megállapodásnak így szól: felek kijelentik, hogy jelen megállapodás végrehajtásakor - végrehajtásakor - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve az eljárási cselekmények során jóhiszeműen és együttműködve járnak el.

Tehát bármennyire is szépen hangzik, hogy önök a sajtóban megnyilatkozva vagy tüntetéseket szervezve jelentették föl a megyei közgyűlési elnököket hűtlen kezeléssel vádolva, ez mutatja azt, hogy mivel ez egy olyan megállapodás, ami alapján törvény készült, a törvény végrehajtásával válik ez a megállapodás majd végrehajthatóvá. Éppen ezért minden olyan jogi okfejtés, amely ennek a megállapodásnak a szerződés jellegét, illetve a felhatalmazást kéri számon a megyei közgyűlési elnököktől, azt gondolom, hogy hibás, és mindenképpen el kell hogy utasítsák az önök feljelentéseit. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.)

De azért mindenképpen fontos elmondani itt az általános vitában is, hogy igenis, ez nemcsak az elmúlt nyolc évre, hanem ahogy Gyimesi Endre képviselőtársunk elmondta, bizony a rendszerváltozás idejére visszamenő hibának is a kijavítását tartalmazza, hiszen a megyei önkormányzatokat - éppen a települési önkormányzatok voltak azok, amelyek ezt a javaslatot megfogalmazták - egy gyenge megyévé, egy intézményfenntartó megyévé szerették volna degradálni, ami persze a húsz év során, illetve a feladatok bővülésével, valamint a forráskivonással meg is tudott valósulni.

Éppen ezért fontos, hogy ennek a megállapodásnak az is része, amit önök még fanyalogva mondanak, hogy a területfejlesztéssel és a területszervezéssel kapcsolatos feladatok kerülhetnek a megyei önkormányzatokhoz, pedig ebben van igazából a legnagyobb változás, ez az, ami mindenképpen egy nagyon komoly politikai súlyt és mindenképpen egy nagyon lényeges elemét tartalmazza annak a változásnak, amit a kormány Magyarország megújításával kapcsolatban szeretne megtenni.

Azt gondolom, a legfontosabb mondatok itt is elhangzottak, államtitkár asszony és jómagam is elmondtam, hogy nem szól ez a javaslat és ez a törvény arról, hogy bárki bizonytalanságban tudhatná azt a munkahelyet, ahol dolgozik, bárki ellátott bizonytalanságban érezhetné magát, akármilyen nehézségekkel nézünk is most szembe, mert éppenséggel ennek a javaslatnak a nyomán megpróbáljuk rendezni ezeket a problémákat.

Fontos eleme ennek a javaslatnak az, hogy például az egészségügyi átszervezés és átrendezés során egy kézbe kerül a fővárosi kórházak és a megyei kórházak összessége, ezzel pedig megnyílik a lehetőség arra, hogy komolyabb betegellátási átszervezés nyomán, a betegutak valósághoz történő rendezése nyomán a magyar gyógyulni vágyó betegek jobb ellátásához és jobb színvonalú működéséhez jussunk el.

Fontos része ennek a megállapodásnak és a törvényjavaslatnak az, hogy az oktatási intézmények is egyfajta közös szemléletű fenntartásba kerüljenek, mert eddig is, azért mindenki számára szeretném fölhívni a figyelmet, nem lehetett összehasonlítani a körtét az almával. Volt olyan megyei önkormányzat, amely kettő darab középiskolát tartott fönn, illetve volt olyan, mint az általam vezetett Pest Megyei Önkormányzat, amelyik több mint 40 középiskola fenntartásáról volt kénytelen gondoskodni.

Éppen ezért azok a különbségek, amelyeket költségvetési helyzetben Kovács Tibor úr is elmondott, azok nem légből kapottak, hanem sajnos a feladatellátási nagyságrendi különbségekből adódtak, csak ez volt az a szint, amelyik intézmény nem adhatott át senkinek, sőt kapott szépen, folyamatosan. Talán furcsa azt mondanom, hogy most október 18-án azt mondom, hogy szeptember 30-án a Pest Megyei Önkormányzat még kapott feladatot egy bedőlt szociális otthonnal kapcsolatban.

(19.50)

Mindezt úgy, hogy sem költségvetési forrást, sem tényleges ingatlant nem kaptunk a magánfenntartótól, viszont nekünk mint a feladat végső felhasználójának, el kellett látnunk az intézményben ellátott feladatokat. Azt gondolom, hogy ez mind-mind olyan tény, amit elhallgatni nem szabad és nem is lehet. Nagyon fontos, hogy arról is számoljunk be és mondjuk el, amit államtitkár asszony is elmondott, hogy több mint 700 intézményről, több mint 150 ezer ellátottról és majdnem 50 ezer munkavállalóról szól ez a törvényjavaslat és ez a megállapodás.

És még egy adatsor: több mint 450 EU-s futó, befejezett vagy éppen most befejezés előtt álló EU-s projekt működik ezekben a megyékben, amelyeknek az összege 150 milliárd forint, és 99 most megkötött vagy most megkötendő EU-s szerződésről van szó, amelyek összértéke több mint 33 milliárd forint. Igen, nagyon jogosak azok az észrevételek, hogy mi lesz ezekkel az EU-s projektekkel. Ez nagyon fontos része a törvényjavaslatnak, hogy ezekben a kérdésekben különmegállapodásokat lehet majd kötni, és ezek a különmegállapodások rendezhetik azokat a jogi kérdéseket, amik fölmerülnek.

Higgyék el, képviselőtársaim, amikor készítettük elő a megállapodást, illetve véleményeztük a törvényjavaslatot, akkor bennünket az a felelősség vezetett, amelyik azt a megkülönböztetést is megpróbálja magán viselni, amelyik azt mondja, hogy az egyik megye és a másik megye feladatai, történelmi hagyományai, vagyontárgyai között is különbségek vannak. Éppen ezért a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a törvényjavaslatban meghatározott formában minden megye különmegállapodást kössön majd a maradó vagyontárgyak, a feladatok vonatkozásában, így azokat a kritikákat, amiket önök elmondtak, azokat mind megpróbáljuk rendezni, és természetesen mi is pontosan tudjuk, hogy azt az egységesítést, amit a törvény meghatároz, ezekkel az egyedi megállapodásokkal lehet rendezni.

Azt hiszem, sok munkája lesz a megyei önkormányzatoknak, és akármelyik megválasztott képviselő üljön az ottani patkó bármelyik szegletében vagy részében, biztos lehet abban, hogy a következő időszakban nagyon komoly munka és feladat fog rá várni, úgyhogy senki ne féljen attól, hogy a megyei önkormányzatok világa ki fog üresedni, megtaláljuk azt a fontos területet, aminek a betöltésével hozzá fogunk járulni Magyarország megújításához.

Mindezeket egybevéve a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében a törvényjavaslatot elfogadásra javaslom, nyilván azzal a kitétellel, hogy módosító javaslatokkal mi is próbálunk még néhány olyan kérdést rendezni, amelyik nyitva állt a megyék és a miniszterelnök úr által megkötött megállapodás, valamint a törvényjavaslat szelleme szerint.

Elnök urat szeretném kérni, hogy lehetőség szerint a mai általános vita lezárása után a módosító javaslatok benyújtására a holnapi ülésnap végéig adjon lehetőséget.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Én is azt gondolom, vissza kellene térni a rendes kerékvágásba, és nem a tényleges működéssel foglalkozni, hanem azzal a törvényjavaslattal, ami itt előttünk fekszik. Ezt olyan kontextusban is megpróbálom megtenni, hogy jómagam a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke és egy megyei közgyűlésnek is a vezetője vagyok, tehát elsősorban erről szeretnék majd beszélni, de engedjék meg, hogy ne csak erről, hanem az egész törvényről meg az önkormányzatiságról beszéljek.

Többször elhangzott már itt a mai napon jó néhány olyan MSZP-s képviselő neve, aki fémjelezte az elmúlt időszakot. Én is visszaidézek egypár nevet majd, először is Molnár Gyuláét, aki, amikor a költségvetési vitában harcoltunk azért, hogy az önkormányzatok több pénzt kaphassanak, mint önkormányzati szövetségi vezető, azt mondta, ő a legharcosabb képviselője lesz annak, hogy több pénzt kapjunk, de azt majd engedjék meg neki, hogy a végszavazáskor 5 percig opportunistaként megszavazza ezt a javaslatot. Ezt a bizonyos metódust a Fidesz és a KDNP soraiban ülő képviselők és közöttük polgármesterek, közgyűlési elnökök, alpolgármesterek nem fogják tenni, hiszen pontosan azért vagyunk itt, és arról vitatkozunk, arról próbálunk meg eszmét cserélni, sőt sokszor meggyőzni akár az egyik vagy másik felet, hogy miért érdemes változtatni ezen a rendszeren. Mert arról már több előttem szóló is szólt, hogy valami gond van ezzel az egész önkormányzati rendszerrel, valami probléma van ezzel a 20 éves, most már 21 éves rendszerrel. Erről beszél mindenki, az előterjesztő és sok esetben az ellenzéki képviselők is, csak azt nem értik meg, hogy ebben a helyzetben nem a mostani rendszer restaurációjával, hanem valami újnak a megteremtésével kell foglalkozni, tehát ez az első és leglényegesebb oka, hogy miért kellett a törvényt elfogadni és elkészíteni erre a világra, az önkormányzati világra.

Azok a kritikák, amelyek azt mondják, hogy erről nem volt szó a választási időszakban vagy a kormányprogramban, szeretném visszaidézni mindenkinek, hogy előre megmondtuk a kormányprogrammal és a választási programmal kapcsolatban, hogy szeretnénk ebben mélyreható változást előidézni, és azért kértünk az emberektől kétharmados felhatalmazást, hogy ehhez ne kelljen olyan oktalan kompromisszumokat megkötni, ami az elmúlt évtizedekben mind-mind akadálya volt annak, hogy ezt a rendszert megváltoztassuk. Természetesen ez az oka, hogy miért pont most, 20 év után kell ezt megváltoztatni, és azt hiszem, büszkén mondhatjuk, hogy a Fidesznek és a KDNP-nek megvan az a kétharmados felhatalmazása, hogy ezt meg is tudja tenni.

Azt is említettem, hogy ez egy 20 éves probléma, és igen tisztelt képviselőtársaim, ez bizony 20 évvel ezelőtt bele volt kódolva a rendszerbe. Talán a legrégebbi, önkormányzati világgal foglalkozó itteni képviselők emlékeznek rá, hogy 1990 és 1994 között volt az első olyan ciklus - és talán az egyetlen -, amikor viszonylag pénzben dúskálhattak az önkormányzatok. Nagyon sok olyan feladatot és sok olyan vagyontárgyat kaptak a nyakukba, aminek a felhasználásával kapcsolatban az idő bemutatta, hogy nem mindig a lehető legjobb kezekbe kerültek ezek a vagyontárgyak. Ha csak az ingatlanpanamákra gondolunk, akkor is mindenki értheti, miről beszélek. De arról is tudhat mindenki, hogy ezeknek a problémáknak a kezelésére már 1994 és 1998 között próbát tett az akkori MSZP-SZDSZ-es kormánytöbbség, azonban ebből a próbálkozásból, mondhatnánk, egereket szültek a hegyek, nem sikerült semmi, nem tudtak egymással megbirkózni. Azután 1998 és 2002 között volt egy nagyon komoly próbálkozás, hogy itt is rendet tegyen az akkori kormányzat, de arra sajnos egészen más okokból nem tudott sor kerülni. Nyilván mindenki emlékszik rá, akkor viszont egy olyan koalíciós partner volt, aki ezeket a dolgokat nem engedte meg. Azután jött egy másik időszak, a 2002-től 2010-ig tartó időszak, aminek a kampányszlogenjeit mindenki ismerheti: több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak. (Kovács Tibor: Ez így is történt! - Taps az MSZP soraiban.)

(13.40)

Ebből annyi lett, Kovács Tibor képviselő úr, ebből annyi lett, valószínűleg mindenki tapasztalhatta, hogy önök exportálták az államháztartási hiányt az önkormányzati világra. Nem én, Veres János mondta azt, hogy nem a kormány fog bezárni iskolákat, nem a kormány fog elbocsátani, hanem majd a polgármesterek, meg az önkormányzatok. Igen, kedves képviselőtársam, ez a "több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek" szlogen.

És arról se feledkezzünk meg, hogy azokban az időszakokban önök bizony föl szerették volna számolni az egész önkormányzati rendszert, például a megyei önkormányzatok helyére regionális önkormányzatokat szerettek volna létrehozni, ami mondjuk, például most azt jelentette volna, hogy Budapest és Pest megye egy közös önkormányzattal rendelkezett volna. Azt hiszem, ez egy olyan dolog, aminek mindenki, aki akkor ellenállt, a megmondhatója pontosan, hogy jól tette.

A mai napon a vezérszónoklatok előtt az Állami Számvevőszék elnöke megszólalt itt a parlamentben, és elkészült egy olyan irat is, éppen egypár nappal ezelőtt volt a Számvevőszéknél egy bemutatója azoknak a vizsgálatoknak, amelyek ebben a tárgykörben születtek, pontosan bemutatják mindenféle manír nélkül, hogy 2006 óta mekkora pénzkivonás történt meg az önkormányzati világból, és pontosan tudható volt, hogy ezt a pénzkivonást az önkormányzatok feladatelvonás nélkül, feladatátcsoportosítás nélkül vagy esetleg finanszírozási többlet nélkül nem fogják tudni végrehajtani. De ezt már Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből is tudhatjuk, aki megmondta, hogy másként nem lehet ezt a dolgot, át kell hárítani az önkormányzati világra.

Nyilván az önkormányzati világon belül eljutunk a megyei önkormányzatok világáig. Itt is beszélhetünk arról, hogy egy olyan 20 éves problémát kell ezzel kezelni, amelyik abból adódott, hogy olyan feladatokat kapott a megyei önkormányzati rendszer, amelyeknek a végrehajtására nemhogy nem volt alkalmas, nem kapta meg a megfelelő fedezetet.

Az elmúlt időszak megmutatta, hogy körülbelül 160-180 milliárd forintnyi forráskivonás történt meg, az önkormányzatok pedig az elmúlt négy évben majdnem 60 milliárd forintnyi költségcsökkentést tettek meg, ennek ellenére ezt a 180 milliárd forintos kivonást nem lehet másként kigazdálkodni, nem lehetett kigazdálkodni.

Az Állami Számvevőszék jelentése bemutatja, hogy egy 20-25 százalékos elvonást ilyen intézkedésekkel nem lehet orvosolni, ehhez mélyreható és más változást, más változtatást kell megtenni a rendszerben. Ezért volt fontos az, hogy megállapodást kötött a kormány a megyei önkormányzatokkal, aminek a végeredménye a jövő héten elfogadandó új törvény lesz, amelyik az intézmény- és feladatátvállalásról rendelkezik.

És természetesen mondhatjuk azt, mert már kritikaként meghallgattuk, hogy nagyon szikár és rövid az a rész, amelyik a megyei önkormányzatokkal foglalkozik ebben a törvényben, de úgy gondolom, most már mindenki láthatja és tapasztalhatja, hiszen megjelent az a kormányrendelet, amelyik a megyei önkormányzatok jövőbeni feladatairól rendelkezik, ott viszont pontosan és tételesen megtalálhatják a képviselőtársaim azt, hogy a megyei önkormányzatok a jövőben is ezeréves hagyományainknak megfelelően biztos tartalommal és nem kádertemetőként fognak működni.

Azt hiszem, amit elmondtam, mindenki számára bizonyíthatja azt, hogy szükség volt erre a törvényjavaslatra, bizonyíthatja azt, hogy a törvényjavaslatot mi, kormánypárti képviselők is javaslatokkal fogjuk segíteni, hogy minél jobbá tegyük, és a következő időszakban pedig azért fogunk dolgozni, hogy az önkormányzati világ végre a megtisztult feladatokkal, a tiszta finanszírozással és a megfelelő körülményekkel az emberek életminőségének javításán tudjon dolgozni.

Éppen ezért a megyei önkormányzatok nevében javasolom és támogatom elfogadni ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Miniszter Úr! Nagy tiszteletem az öné természetesen, de ne haragudjon, azt kell mondanom, hogy ön összetéveszti a szezont a fazonnal, nem mond igazat ezekben a kérdésekben.

Az illetékhivatalokkal kapcsolatban csak egy számadatot szeretnék önnek elmondani: 2006-ban, amikor még a behajtást a megyei önkormányzat végezte, majdnem 6 milliárd forint volt a megyei illetékbevétele a Pest Megyei Önkormányzatnak, 2009-ben, amikor meg önök végezték meg 2010-ben, alig 2 milliárd forint. 3,5 milliárd forintnyi hiányt senki, egyetlen megyei önkormányzat sem, a mi megyei önkormányzatunk sem volt képes kidolgozni és eltüntetni a hiányból.

Én azt gondolom, emellett természetesen be tudjuk önnek mutatni azt, hogy az a forráskivonás, amivel önök normatíván, személyi jövedelemadón keresztül sújtották Lamperth Mónika áldásos tevékenységével a megyei önkormányzatokat, ez, azt gondolom, mindenképpen azt mutatja, hogy nem mi gondolkodtunk rosszul, és nem mi sáfárkodtunk rosszul a ránk bízott lehetőséggel és vagyonnal, hanem önök direkt, akár kimondhatjuk itt nyíltan, politikai okokból akarták tönkretenni ezt a világot. Nyilván nekünk feladatunk volt, hogy ez ne tudjon sikerülni, most pedig az a feladatunk, hogy ezt az országot kivezessük abból a bajból, amibe önök sodorták bele.

Úgyhogy én azt gondolom, van okom és van jogom megszólalni itt ebben a parlamentben ezekben a kérdésekben, és én is azt kérem öntől, hogy egy kicsit szerényebben talán az elmúlt nyolc évről.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselő Hölgyek és Urak! Eléggé furcsa helyzetben vagyok itt, mert egy olyan törvényt már én is végigültem és végigvitatkoztunk, amely a megyei intézmények átadásával kapcsolatban született, és ott is kaptam hideget-meleget. Volt itt olyan póló, amire ráírták, hogy "Anyádnál van-e fűtés?", a vernissage miatt, és más bunkóságokat is kénytelenek voltunk végigélni. Nem érdekes! Az édesanyámmal ezt a problémát le tudom rendezni, és a lovagiasság szabályai szerint ezt majd a képviselő úrral is meg fogom tenni, aki ezt megtette.

(9.40)

Azt gondolom, a pólók felvételét is nyilván látják a tévénézők, és ebből kiderül, de több olyan felszólalást is hallhattunk már, amiből kiderül, hogy ez egyértelmű, és csak a televíziónak szóló megtisztelő figyelem, amit az ellenzéki padsorból kapnak: tévéidőt szerettek volna kapni maguknak sokan. Mint ahogy Szilágyi Péter is az előbb kicsit idegesen ment oda az elnöki pulpitushoz, hogy ő szeretne hazamenni már aludni, úgyhogy minél gyorsabban szeretné elmondani a mondatait. (Osztolykán Ágnes: Egész éjszaka itt ültünk...- Közbeszólás a Fidesz soraiból: És obstruáltatok. - Osztolykán Ágnes: Szégyelljék magukat!) És obstruáltak.

ELNÖK: Képviselő asszony, ha be fog jelentkezni, és a helyére ül, akkor szívesen adok önnek szót, addig viszont, kérem, tartsa be a parlamenti szabályokat. Most Szűcs Lajosnál van a szó.

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Önök szégyelljék magukat, kedves képviselő asszony, mert nem a tényleges munkáról szeretnének beszélni, hanem vernissage-t tartanak ebben az ügyben. (Dr. Papcsák Ferenc: Így van! Etikai show!) Esztergom népéhez kiáltványt, ahogy itt a padsorokban hallani.

Bárándy Gergely képviselő úr nincsen itt, biztos ő is elment már aludni, nem volt ennyire mértékletes ezekkel a mondatokkal, hogy mondjanak le a képviselők, amikor az őszödi beszédet végighallgatta, és utána nemhogy a nyilvánosság elé tárta volna, hogy mi hangzott el zárt körben, hanem utána sunnyogott mintegy fél évig, amíg az ominózus beszéd nyilvánosságra került. Tehát itt bárkinek azt mondani, hogy kinek van joga lemondani vagy kinek nincs joga lemondani, azt gondolom, felesleges elmondani.

És Nyakó képviselő úr elmondta - köszönöm szépen, hogy figyel rám -, amikor megkérdezte, hogy kicsoda Meggyes Tamás és kicsoda a képviselőjük, és az ön szavait idézve azt mondta, hogy leváltott, sértett polgármester. Nos, nomen est omen, önök leváltott, sértett kormánypártként obstruálnak ellenünk (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), ahelyett, hogy segítenének ennek az országnak a problémái megoldásában. (Taps a kormánypártok soraiból.)

De hogy a törvényről is beszéljünk, mert nyilván ez egy kicsit fontosabb: miről is van szó? Ha önök a törvény mellékletét megnézték volna, akkor nyolc darab intézmény átvételéről szól ez a törvényjavaslat, mind a nyolc olyan intézmény, amelyik egyébként megyei önkormányzati feladat volt, és mint ilyen megyei önkormányzati feladatot, Esztergom városa végezte el. Tudják?! Ha nem tudják, akkor pedig meg kell nézni az adósságrendezési törvényt és az adósságrendezési eljárást, ez az a kör, ami az adósságrendezési eljárás megindulásával olyan helyzetet teremtett Esztergomban, hogy itt gyakorlatilag kifizetéseket nem lehetett eszközölni. Azért ezeket az intézményeket próbálja meg ez a törvény rendezni, mert ezekre az adósságrendezési eljárás szabályai szerint Esztergom városának kifizetéseket nem lehetett jogszerűen eszközölni.

De ha visszamegyünk a történet elejére: hogyan is kezdődött ez az adósságrendezés, és mi volt ennek az oka? Fel kell tennünk a kérdést, hogy volt-e az önkormányzatnak pénze azoknak a kifizetéseknek a teljesítésére, ami miatt adósságrendezési eljárást kért önmaga ellen Tétényi Éva. Azt kell mondanunk, ha önök, tisztelt Szilágyi Péter, megnéznék az akkori írásokat, és megnéznék az akkori bankszámlakivonatokat, amiket nyilvánossá lehet tenni, hogy volt. Egyértelmű az, hogy az önök segítségével, politikai akaratból tették tönkre Esztergom városát. (Közbeszólások az MSZP és az LMP soraiból.) Igen, önök. Meg kell nézni az egy évvel ezelőtti jegyzőkönyveket, hányszor nem hívta össze Tétényi Éva a képviselő-testület ülését, hányszor akadályozta meg azt, hogy a képviselő-testület döntéseit végrehajtsák, hány olyan döntés van most is, amit Tétényi Éva polgármester asszony nem hajt végre a testület kérésére. Ezt mind-mind mérlegelni kell ebben a helyzetben, és utána vissza kell menni az alaptörténethez.

Ez a törvény kinyilvánítottan nem egy generális megoldást akar Esztergom problémáinak a megoldására, hiszen nem is tehetné ezt, pontosan azért, mert az önkormányzati önrendelkezési jog nem korlátozható ilyen módon. Csak azokat a megyei és ezzel állami feladatként elvégzendő feladatokat akarja visszavenni, amelyeknek a működtetését nem akarta és nem is tudta megoldani Esztergom város önkormányzata.

Józsa István képviselő úr is már befejezte, és valószínűleg elvonult bubukálni, a megyei önkormányzatok adósságátvállalásával és a vagyon átvállalásával kapcsolatban is nomen est omen, ő kimondta azt, hogy azt gondolja rólunk - amit ők saját maguk megtettek már előző kormányzásuk idején -: mindent el akarnak adni, és azért akarják maguk alá gyűrni. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Elmondtuk többször, ennél a törvényjavaslatnál is kénytelenek vagyunk elmondani: nem erről van szó. Ezek az intézmények nem eladók, ezeket az intézményeket működtetni szeretnénk, és ezeknek az intézményeknek a vagyoni értéke számunkra nem bevételi soron, hanem a működési soron jelentkezik.

Azt is megkérdeztük, hogy volt-e megoldási lehetősége ennek az egész történetnek. Igen, azt kell mondanunk, hogy volt. Ezt azonban - még egyszer azt mondom - Tétényi Éva és az önök segítségével, hiszen ott ül egy LMP-s, egy jobbikos és egy MSZP-s képviselő, minden egyes alkalommal megzavarták, és megakadályozták. Úgyhogy a felelősséget áttolni erre az oldalra nem igazán helyes. Önök pontosan jól elmondták, több mint kétharmados többsége van a Fidesz képviselőcsoportjának, hogyan képzelhető az mégis el, hogy ez a kétharmados többség nem tud érvényesülni, nem hajtódnak végre a határozatok. Ez a kérdés nyilván az önök számára megválaszolható, tegyék a szívükre a kezüket, és válaszolják meg. Azt hiszem, ha önök tényleg komoly változásokat akarnak ebben a kérdésben, kérjék meg Tétényi Évát, az LMP-s, a jobbikos és az MSZP-s képviselőt, ajánlják fel lemondásukat (Dr. Józsa István: A fideszesek.), és abban a pillanatban meg lehet nézni, hogy a Fidesz képviselői mit fognak erre lépni. Tessék, meg lehet tenni, mindenképpen van erre lehetőség.

Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat kicsit szikár, és - még egyszer mondom - nem politikai kérdésként kezelte ezeket az ügyeket (Dr. Józsa István: Struccpolitika.), nyolc intézmény működtetését próbálja meg átvállalni. Ha önök a nyolc intézmény működtetésén keresztül próbálnak meg a maguk részére politikai játszóteret, politikai homokozót készíteni, rosszul teszik, az emberek, higgyék el, nem ezzel foglalkoznak, ebben a nagyon nehéz, válsággal terhelt időszakban a saját életük élésével próbálnak meg foglalkozni, és őket egy dolog érdekli: tudnak-e a gyerekeik az iskolába járni, kapnak-e ott megfelelő ellátást, tudnak-e az egészségügyi intézményben gyógyulni. Ez a közös felelősségünk, ezért kérek minden ellenzéki képviselő hölgyet és urat, hogy ezt mérlegeljék, a törvényjavaslatot pedig fogadják el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Az önkormányzati bizottság december 5-én megtartott ülésén 16 igen szavazat és 5 tartózkodás mellett általános vitára és elfogadásra javasolta ezt az előterjesztést.

Igazából azt mondhatom, hogy túlságosan sok kérdés és vita nem volt ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban, hiszen ez elsősorban egy technikai jellegű átvezetése a területfejlesztési törvénynek, és abba a sorba illeszkedik bele, amely a kormány és a megyei önkormányzatok között kötött megállapodások értelmében a megyei önkormányzatok jövőbeni feladatairól rendelkezik, és ebben a megállapodásban a megyei önkormányzatok a területfejlesztéssel, a területrendezéssel kapcsolatos feladatokat fogják a következő időszakban elvégezni.

A javaslatról elhangzott a bizottsági ülésen, hogy átmeneti jellegű, hiszen az átvezetésre azért van szükség, hogy a megyei önkormányzatok elkezdhessék a feladatukat 2012. január 1-jétől, és a kormány szándékai szerint a jövő év elején, április-május hónapban pedig elkészül az a komplett területfejlesztési törvény, amely a sok átmeneti rendelkezés után egy hosszú távra szóló lehetőségként fogalmazza meg a területfejlesztés, területrendezés egy kézbe való adását.

Ahogy az államtitkár úr is elmondta, az eddigi, sokszor átláthatatlan és sok párhuzamosságot rejtő mód és megoldási rendszer helyébe egy új, egy kézbe történő összpontosítása lesz a területfejlesztésnek, és bízunk benne, hogy ennek nyomán mindenkinek, aki eddig a megyei önkormányzatok kiüresedéséről, illetve a feladatok elmaradásáról beszélt, csattanós választ tudtunk adni, hogy ez nem fog bekövetkezni.

Mindezek alapján a bizottsági ülésen - ahogy már elmondtam - 16 igennel és 5 tartózkodás mellett javasolta a bizottság a törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Szeretném kérni az elnök urat, a Házszabály rendelkezései alapján a bizottsági kisebbségi vélemény mondásával Varga Zoltán úr szerintem megsértette a Házszabályt, mert olyan mondatokat mondott el, amelyek - itt van előttem a bizottsági jegyzőkönyv - nem hangoztak el. Kérje meg őt arra, hogy a kisebbségi vélemény megfogalmazásánál csak a bizottsági ülésen elhangzottakra szorítkozzon.

Köszönöm szépen.

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/5129. számon a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján veszünk részt.

Ez a törvényjavaslat elsősorban az 1996. évi XXI. törvény által szabályozott intézményi és eszközrendszer átalakítására tesz javaslatot, és természetesen emellett kapcsolódó más törvények módosításával is foglalkozik. Ez a javaslat három tárca eszközrendszerét érinti, egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztériumot mint a területfejlesztési stratégia tervezésével foglalkozó minisztériumot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amelyik a területfejlesztéssel és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz nem tartozó minden más területtel foglalkozik, valamint a Belügyminisztériumot érinti, amelyik a területrendezés tekintetében végez fontos feladatokat.

A tavalyi országgyűlési választások után, arra készülve, hogy megalakul az új kormány, már nagyon fontos részként és tervezésként gondoltunk arra, hogy a közigazgatás hatékonyságának emelése érdekében jó néhány intézkedést meg kell tenni. Ennek egyik hangsúlyos eleme az volt, hogy elkezdtük azokat az előkészítéseket, amelyeknél arról gondolkodtunk, hogy az eddigieknél sokkal határozottabban, ellenőrzöttebben és sokkal költségtakarékosabban működő rendszert alakítsunk ki a közigazgatásban, és ebből nem máshová értve a területfejlesztés és területrendezés eszköz- és intézményrendszerét.

Mindenki emlékezhet rá, az államtitkár úr expozéjában is elhangzott, hogy az 1996. évi területrendezésről szóló törvény olyan időben született, amikor még nem voltunk sem az Unió tagjai, sem nem volt olyan kialakult rendszere a területrendezésnek, amelyik a mostani értelemben fel lett volna készítve arra az uniós csatlakozásra, amely 2004-ben bekövetkezett. Utána, 1998 után 2000-ben, ekkor hozták létre a területfejlesztési tanácsokat. Ezeknek a tanácsoknak a munkája segítésére, illetve az uniós felkészülésre indultak el a regionális fejlesztési tanácsok 2000-ben, de már akkor tudható volt, hogy ezek a regionális fejlesztési tanácsok elővágásként, jó néhány vitát megelőzve azért alakultak úgy ki 2000-ben, mert az uniós forrásokról még nem volt szó, a magyar források elköltésére egy olyan rendszert alakított ki az akkori kormányzat, amelyikben a választott testületek tagjai mellett a minisztériumok - mint az államigazgatás fontos szereplői - is lehetőséget kaptak.

Sokszor vitatkoztunk róla 2002 után, hogy az uniós csatlakozás után ezt nem lenne-e helyes fenntartani, hiszen ebben a rendszerben a választott tisztségviselőkből álló regionális vagy megyei fejlesztéssel foglalkozó tanácsok helyett sokszor csak a politikum döntése, a politika dönti el azt, hogy milyen fejlesztések valósulhatnak meg. Mi ezt akkor is vitattuk, és utána több éven keresztül készültünk arra, hogy ha erre bármikor is lehetőségünk lesz, ez megváltozzon.

Azt hiszem, ez a törvényjavaslat mindenképpen fontos ebből a szempontból, hiszen az eddigi, sokszor politikával, de még inkább bürokráciával átszőtt regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével, a választott tisztségviselőkkel a megyei önkormányzat kezébe adja a területfejlesztés és területrendezés fontos feladatát.

(14.50)

A törvényjavaslat szerint tehát a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, kistérségi fejlesztési tanácsok, valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszűnnek. Ez nekem, Pest megyei képviselőként azért is egy nagyon fontos mondat, mert az eddigiekben nagyon sok harcunk volt régiós ügyekben Budapesttel, és ennek elsősorban nem politikai okai voltak, hanem Budapest és Pest megye külön fejlettségi mutatói miatt elsősorban célszerűségi és gazdasági okai.

Mi úgy gondoltuk, hogy a Budapesttel való közös régióban való létünk elsősorban Budapestnek volt az előnyére, hiszen több olyan forrást kaphatott meg, amit nélkülünk nem kaphatott volna. Pest megye vonatkozásában viszont volt egy számításunk 2006 és 2010 között, amely azt mondta, hogy körülbelül 36-40 milliárd forintnyi összeg az, amitől elesik Pest megye valamennyi települése fejlesztési szempontból.

Nagyon fontos kérdés az is, hogy megszűnik a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, amely az elmúlt években érdemi munkát nem végzett, elsősorban olyan terveket készítettek, amelyeket soha senki nem tudott megvalósítani, és most már lehetősége sem lesz rá.

Mindenképpen fontos, hogy a törvény rendelkezik a jogutódlás kérdéseiről, és mindenképpen fontos, hogy rendezi azokat a vitás kérdéseket, amelyek ebből adódhatnak, mégpedig azokat, hogy közös érintettség esetén milyen módon kell a szabályokat megalkotni.

Nagyon fontos része a törvénynek az az átmeneti rendelkezés, amely az egyeztető fórumok megalkotásáról rendelkezik, hiszen jelen pillanatban a mostani önkormányzati rendszer és az önkormányzati választási szisztéma alapján a megyei önkormányzatok lesznek, amelyek ezzel a feladattal foglalkoznak, azonban a mostani önkormányzati választáskor a megyei önkormányzatokban a megyei jogú városoknak nincsen képviselője, tehát fontos volt az, hogy ezt a képviseleti helyzetet feloldjuk, és megpróbáljuk megoldani azt, hogy a döntések előkészítésénél, a tervezési folyamatok elindításánál a megyei jogú városok és a kistérségek mégis valamilyen módon szerepet kaphassanak. Ebből a szempontból üdvözöltük, hogy ezt a megoldást választotta a jogalkotó.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy ebben a törvényben jó néhány olyan megfogalmazott problémára megoldást találunk, amely a következő időszakban felmerül, de természetesen nagyon fontos az, hogy a munka minél gyorsabban el tudjon kezdődni, és az első tapasztalatok után a kormány jogalkotási programjában a következő évben egy olyan területfejlesztési törvény kerüljön megalkotásra, amely nemcsak erre az átmeneti, 2013-ig tartó időszakra próbál meg megoldásokat keresni, hanem hosszú távon megoldja a területrendezés és területfejlesztés problémáit.

Mindezek alapján a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, és köszönöm szépen a beterjesztést.

(Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem gondoltam volna, hogy 2002 óta többször bele lehet lépni ugyanabba a folyóba, és mindig el kell mondani azokat az inkriminált mondatokat, amelyeket már elmondtunk, de azért, ha többször elmondjuk, talán mások is meg fogják érteni.

A nem uniós tag Magyarország által létrehozott régiók 2000-ben álltak fel. Azért, hogy az uniós felkészülésre lehetőséget kapjunk, a régiós tanácsok elkezdték a munkájukat, és emellé az akkori Orbán-kormány forrásokat is allokált, nem uniós forrásokat, magyarországi forrásokat. Ezeknek a forrásoknak a felhasználásáról jogos volt az, hogy választott tisztségviselőkkel rendelkező területfejlesztési tanácsi tagok mellett a minisztériumok - amelyek összeadták a pénzt - képviselői is részt vegyenek. Önök azonban, amikor az uniós tagságunk bekövetkezett, az uniós ajánlással szemben nem hozták létre a tisztán választott tagokból álló regionális fejlesztési tanácsokat, hanem meghagyták azt a politikai nyomásgyakorló és döntési hengert biztosító minisztériumi delegálási rendszert, amely akkor már az uniós források eldöntésével foglalkozott. Ez az igazság. Ezt természetesen lehet fényezni az önök szempontjából másképp is, de ez volt.

A másik, amit Kolber képviselőtársam elmondott, hogy puha vagy erős felhatalmazás; elmondtuk, ez a rendszer csak 2013-ig fog működni, addig pedig a megyei önkormányzatok legfontosabb feladata a tervezés, 2014-től pedig egy új rendszer fog felállni.

Köszönöm szépen.

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én itt hallgatom a vitát, és lassan már a szép emlékű Wiener György képviselőtársunk jut eszembe, aki ha volt 15 perc ideje az MSZP frakciójának, akkor levetette a fejét, nézte az előző padsorban lévő üres helyet, és 15 percig beszélt a semmiről. Képviselőtársam is a Gizikét meg a gőzekét is összekeverte a területfejlesztési törvénnyel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ez nem vezet sehova.

A térkövezés címszóban igaza van, pontosan ezt szeretnénk megváltoztatni, mert az eddig projektalapú tervezés helyébe egy programalapú tervezést szeretnénk megvalósítani, ahol a településeknek, a helyi érdekeknek a megjelenítését szeretnénk pontosan megtenni. Ez a legfontosabb tervezési feltétele annak, hogy ezt a törvényjavaslatot meg az új területfejlesztési törvényt megalkossuk.

Már csak azért is mondom azt, hogy nem tudja, hogy miről beszél, mert az eddigi időszakban is minden egyes projektet és minden egyes pályázati elemet monitoroztak folyamatosan. Talán néhány nappal ezelőtt volt éppen Pannonhalmán az a monitoringbizottság, amelyik a közép-magyarországi operatív programelemeket monitorozta, de valószínűleg ebben sincs túlságosan sok információja a képviselő úrnak.

Arról pedig, hogy a budapesti egyesített tarifarendszerrel kapcsolatban ön 2007-ben készített egy tanulmányt, itt azért van egypár ember, például Fónagy János államtitkár úr, aki a minisztersége idején valamikor 2000 környékén kezdte el az egységes tarifarendszerre való felkészülést. Az, hogy éppen akkor Demszky Gábornak hívták a főpolgármestert, és minden erővel megakadályozta ennek az egységes tarifarendszernek a kialakítását, az már nem a mi hibánk. De a tyúk és a tojás esete azért mindenképpen felvethető.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Itt a vita végén nem lezárásként, de néhány dolgot értékelve azt gondolom, hogy a politikai felhangoktól egyáltalán nem volt mentes ez a mai napi vita, inkább szólt arról, hogy próbáljuk elmondani azokat a történeteket, amelyeket mindenki a saját tekintetében vagy a saját választóinak gondolt elmondani erről a történetről.

(18.50)

A benyújtók pedig azzal foglalkoztak, hogy megpróbálnak egy világos jövőképet rajzolni arról, hogy hogyan képzelik el a területfejlesztés következő időszakbani megvalósítását, és ebben nagyon fontos szerepet szántak a megyei önkormányzatoknak. Köszönjük a kormányzatnak, hogy ezt a lehetőséget biztosította számunkra, megyei önkormányzatok számára.

Az valóban úgy van, amit Varga képviselő úr mondott, hogy a felkészülés elkezdődött. Ennek a része volt a sokat szidott azori-szigeteki út is, mert azt gondolom, hogy ezzel az egész dologgal csak úgy és csak abban a tekintetben érdemes foglalkozni. Ha azok a tárgyalások, amiket ott folytattunk, eredményesek lesznek, akkor Magyarország több pénzt kaphat majd a következő uniós költségvetési időszakban.

Fontosnak tartom, hogy a mostani politikai helyzetben nem arról szól ez a területfejlesztési törvény, hogy ki van éppen hatalmon, hanem arról, hogy milyen lehetőséget kell adni a területeknek és benne a megyéknek, hogy ezek a döntési kompetenciák a szubszidiaritás elve alapján mégiscsak oda kerüljenek, ahova valók. Ebből a szempontból fontos ez az átmeneti törvény, de még fontosabb lesz a következő törvény, amit a jövő évben fogunk megalkotni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is egy szolgálati közleménnyel szeretnék szolgálni Lamperth képviselő asszonynak, a KIM honlapján fönt vannak ezek a bizonyos észrevételek, bármikor megtekinthetik. Ez nyilván nemcsak a törvényjavaslathoz, hanem ahhoz is mindenképpen szükséges, hogy egy képviselő el tudja látni a feladatát.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság a T/6590. számú törvényjavaslatot, amely a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat, a 2012. IV. hó 10-én megtartott ülésén megtárgyalta, és 16 igen szavazattal, 8 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta. Én nem fogok olyan dolgokat elmondani, amik nem hangzottak el a bizottság ülésén, viszont azt elmondhatom, hogy igenis voltak viták, ami nagyon helyes egy ilyen nagy ívű törvényjavaslat megalkotásakor és vitájakor, hiszen mindenki, aki még nem volt részese ennek az átalakulási folyamatnak, az bizonyos kérdéseket fölvet magával az átalakulási folyamattal kapcsolatban.

Nagyon érdekes volt viszont, hogy csak ezekkel kapcsolatban voltak kérdések, és azzal az egész átfogó törvénymódosítással, amely a feladatokat és hatásköröket rendezi át a járási hivatalok részére, igazából nem voltak. Mindig azt szokták mondani, hogy az atomerőmű építésekor az azt tartalmazó kerékpártárolóval kapcsolatban vannak a legnagyobb viták. Itt is erről volt szó. Természetesen nagyon fontosak, és mindenki számára fontosak kell legyenek, hogy hol vannak a járási székhelyek, és vita volt arról, hogy ezek ebben a törvényben vagy kormányrendeletben kerüljenek-e meghatározásra. Ez a vita még nem dőlt el, és reméljük, hogy a törvényjavaslat megalkotásáig ezek a kérdések tisztázódnak.

Aztán természetesen voltak kérdések a vagyonátadással kapcsolatban, hiszen mindenki szeretné tudni, hogy mi marad, és mi kerül át a járási hivatalokhoz. Azt gondolom, ez is teljesen természetes. Voltak kérdések és vitatkozó álláspontok arról, hogy milyen feladatok maradjanak és milyen feladatok kerüljenek át a járási hivatalokhoz. Higgyék el képviselőtársaim, hogy ezt mi is már az egyeztetés eddigi hosszú folyamatán végigbeszélgettük, és volt ilyen és olyan javaslat is. Volt, aki azt mondta, hogy minden menjen át, és volt, aki azt mondta, hogy legyenek kivételek. Ez is el fog majd dőlni az általános vita alatt.

És természetesen voltak olyan kérdések is, amelyek a hitelfedezeti kérdésekről kérdezték az előterjesztőt. Remélem, hogy az általános vita során ezekre mind-mind választ fogunk kapni. Valóban, ez az egyik legizgalmasabb törvénye a ciklusnak, és remélem, hogy ezzel a közös munkával el tudjuk érni azt, hogy a járások kialakításában ne az legyen fontos, hogy mi itt vitatkozunk, hanem az, hogy az ügyfelek ne érezzenek ebből semmit, és az ügyeiket a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb utánajárással el tudják intézni. Ez a közös felelősségünk, éppen ezért javaslom megtárgyalásra a parlament részére.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a nemzeti együttműködés programjának elfogadásával kiemelt célként határozta meg az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működésének megteremtését. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a törvényes és átlátható, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek megteremtése.

A cél a jó állam kialakítása, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét. A jó állam kialakításának alapvető eleme tehát az államigazgatás teljes megújítása, beleértve a szervezetrendszer, az eljárások, a személyi állomány és a feladatrendszer koncepcionális vizsgálatát és átalakítását. Mindannyian tudjuk, hogy milyen régóta húzódik az a törekvés, hogy az állami és önkormányzati feladatellátás szétválasztásra kerüljön. A korábbi időszak tendenciája volt, hogy az állam, élve a jogszabályokban adott felhatalmazással, a helyi szintű feladatainak a nagy részét átadta a helyi önkormányzatok jegyzőinek, ezzel előidézve azt, hogy a jegyzőknek rendkívül sok szakterületen kellene magas szintű szaktudással rendelkezniük. Mivel ez természetesen szinte lehetetlen, jellemzően a kistelepüléseken az állampolgároknak a megfelelő színvonalú ügyintézéshez való joga gyakran sérült. Éppen ez az az ok, ami miatt kiemelt kormányzati szándék az államigazgatás gyökeres átalakítása. Ennek első lépése központi szinten valósult meg, majd ezt követte a területi államigazgatás átalakítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok felállításával. Ezen intézkedéseket követi most az államigazgatás legalsó helyi szintjének, a járásoknak a kialakítása. Ez az eddigieknél lényegesen nagyobb lépés méltóan tudja majd zárni azt a folyamatot, amely 2010 tavaszán kezdődött meg.

Az előttünk lévő, járásokról szóló törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy megkezdődik az önkormányzati és állami feladatellátás elválasztása szerkezeti értelemben is. Már az önkormányzati törvény vitájában elhangzott a Fidesz részéről, hogy a durván 8000 hatáskörből, amit az állam az állampolgárok felé ellát, valójában 3500-at az önkormányzati rendszer útján biztosít. Államigazgatási feladatot mind törvény, mind kormányrendelet formájában átadhatott az önkormányzatnak, és bőven adott is, ugyanakkor ennek a költséghatékonyságával, a feladatok ellátásának ellenőrzésével senki nem foglalkozott.

(10.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A járási hivatalok kialakításával az állampolgár kerül a döntések középpontjába, hiszen a folyamat egyik legfontosabb eleme a valódi szolgáltató állam megteremtése; a költséghatékonyan, az állampolgárok érdekeit messzemenőkig szem előtt tartó közigazgatási szervezetrendszer kialakítása; egy olyan állam felépítése, amelyben a hivatal nem az ügyfelek ellensége, hanem partnere, és így viselkedik az állam-ügyfél viszonylatában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2011. szeptember 1-jén hozott határozatával döntött a járások kialakításának szükségességéről, és meghatározta a járások kialakításának alapvető elveit. A határozatot hosszú szakmai előkészítés előzte meg, a történelmi előzményekre, földrajzi, közlekedési viszonyokra, kulturális, társadalmi kapcsolatokra figyelemmel alakult és most is alakul ez a modell.

Tisztelt Országgyűlés! A modernkori járások feladata az, hogy a mai, központoktól távoli településeken és településcsoportokban is biztosítsák az államigazgatás hozzáférhetőségét. Ezeknek a településeknek a nagy részén ma csak kevés ügy intézésére van lehetőség, és ez gyakran együtt jár a hatósági ügyintézés alacsony minőségével is. Ennek a folyamatnak az elérésében az első mérföldkő a jelen törvényjavaslat elfogadása.

A törvényjavaslat tartalmazza a járások szervezetével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A járási hivatal, Budapesten a körzeti hivatal 2013. január 1-jétől a területi államigazgatás bázisának, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kirendeltségeként működik majd.

A szervezeti felépítés szintén a kormányhivatalok mintájára lesz kialakítva, hiszen az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező járási hivatal törzshivatalból és szakigazgatási szervekből áll majd. A járási hivatal szervezete magában fogja foglalni a megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit, a járásszékhely polgármesteri hivatalának az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó részét, a nem járásszékhelyen működő okmányirodát, a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket is.

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokba kerülnek fő szabály szerint a jegyző, kivételesen a polgármesteri hivatal ügyintézője hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

Külön hangsúlyozni szeretném, hogy az átvétel kizárólag államigazgatási ügyeket jelent, a járások kialakítása nem érinti az önkormányzati feladatellátást. A jelen törvényjavaslatból is érzékelhető elv, hogy azon ügykörök, amelyeket az állampolgárok érdeke, illetve az ügyintézés jellege megkíván, a jegyzőnél maradnak, például a helyi adózással összefüggő ügyek, a birtokvédelmi eljárás, a hagyatéki leltározás, a szociális ellátásokkal és támogatásokkal kapcsolatos ügyek, a helyi védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi ügyek.

A helyi igazgatás átalakításával továbbá az a cél, hogy 2013 végére a jelenlegi okmányirodát működtető településeken kormányablak kerüljön kialakításra, amelyben minden, a járási hivatalhoz tartozó ügyben lehet ügyet intézni vagy kezdeményezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Hiszem, hogy a járási hivatalok 2013. január 1-jei kialakításával és a bürokratikus eljárásokat egyszerűsítő programok végrehajtásával az államigazgatási ügyek intézésében olyan fordulat következhet be, amely minden állampolgár számára érzékelhető és kedvező lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypárti frakciók és a frakcióban dolgozó önkormányzati tisztségviselők komoly kihívásnak és felelősségnek tekintik a törvény megalkotását. Mivel ma csak elkezdődik az általános vita, a következőkben mindent megtesznek azért, hogy olyan módosító javaslatok szülessenek, amelyekkel tovább javítható a benyújtott T/6590. számú törvényjavaslat. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az ellenzéki frakciók is járuljanak hozzá jobbító szándékú javaslataikkal közös munkánkhoz.

A Fidesz képviselőcsoportja nevében a módosító javaslatokkal tovább erősítendő törvényjavaslatot megtárgyalásra és elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot az önkormányzati bizottság május 14-ei ülésén megtárgyalta, 16 igen szavazattal, 4 nem és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Ahogy államtitkár úr is elmondta, ez egy viszonylag rövid terjedelmű törvényjavaslat, amely elsősorban a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztást szeretné egy picivel átláthatóbbá, kezelhetőbbé tenni, főleg azért, mert az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmet, hogy a turizmusból származó bevételek vonatkozásában van egy ilyen probléma. Ez a javaslat arra tesz egy kísérletet, hogy ezt a problémát orvosolja, így a bizottsági többségi vélemény szerint javasoljuk a parlamentnek a törvényjavaslat megtárgyalását, majd később az elfogadását.

Köszönöm szépen.

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azért van abban valami furcsa, hogy a bizottsági ülésen Pál Tibor képviselő úr nem említette föl ezeket a bizonyos aggályait, általánosságban véve szólt arról, hogy a kerületekkel kapcsolatban ez a forrásmegosztás hátrányos, említette, hogy ez a külső kerületek számára hátrányos. Azonban ezt az évenkénti felülvizsgálatot nem tartalmazza ez a jegyzőkönyv, tehát azt gondolom, ezt új elemként hozta be a mostani általános vitába bizottsági előadóként.

Azt gondolom, hogy abból a szempontból mindenképpen fontos ez a javaslat, hogy a lehetőséggel nem élő - és ez a bizottsági ülésen elhangzott - 9 önkormányzat számára biztosít lehetőséget a forrásmegosztáson keresztül, hogy a főváros és a kerületek mégiscsak valamilyen módon az idegenforgalmi adóból részesüljenek. Azt hiszem, abból a szempontból is fontos maga a törvényjavaslat, hogy nem valakinek a homlokára csapásával keletkezett, hanem az Állami Számvevőszék egy nagyon korrekt és pontos vizsgálat után kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, hogy ennek a területnek a szabályozása legyen pontosabb. Ezért nyújtotta be a Belügyminisztérium ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy ezzel valóban meg lehet oldani a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztásnak az idegenforgalmi bevételekre vonatkozó részét.

Abban, azt gondolom, sok igazság van, hogy a fővárosi forrásmegosztás kérdésében lehet, hogy új irányokat kell venni, de ez nem ennek a mostani szabályozásnak a része, és a következő időszakban lesz még arra elég sok lehetőség, hogy erről a kérdésről tárgyaljunk. Megjegyzem, hogy ez az a terület, ami az előző önkormányzati törvénynek a húszéves működése során furcsa és sok vitát kiváltó része volt, és igazi megoldást eddig még nem sikerült benne hozni. Úgyhogy ebből a szempontból is azt hiszem, hogy legalább elindult abba az irányba, hogy a kerületek és a főváros között megoldást találjon.

Mindezek mellett természetesen a Fidesz-frakció nevében javasoljuk a törvény elfogadását.

Köszönöm szépen, elnök úr.

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy ha bármit mondunk az önkormányzati bizottság ülésén a vitáról, akkor akár egymásnak is mehetnénk, hiszen vita nem volt ebben a kérdésben az önkormányzati bizottság tegnap megtartott ülésén.

A szikár tények pedig azok, hogy 17 igen és 8 nem szavazat mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak javasolta ezt a törvényjavaslatot. Nyilván én sem szeretnék ennél többet mondani, hanem majd a normál felszólalásban elmondjuk az érveinket a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Egy olyan javaslatról kezdtük el az általános vitát, aminek azért volt előtörténete.

Az államtitkár úr is elmondta, hogy gyakorlatilag 1995-ben volt már egy olyan törvény, amelyik a közszolgáltatások szinte teljes köréről rendelkezett. Az élet úgy hozta, hogy ennek a közszolgáltatási törvénynek az utolsó mohikánja lett a kéményseprőtörvény. Gyakorlatilag minden közszolgáltatást újraszabályozott a parlament, így ebben a közszolgáltatási törvényben utolsóként a kéményseprő-közszolgáltatásról szóló törvény volt az, amelyiknek meg kellett újulnia. Az államtitkár úr is elmondta, hogy nyilván ez az első és leglényegesebb oka annak, hogy egy új szabályozás készült.

A másik, hogy természetesen az elmúlt években, évtizedekben elég jelentős technológiai változáson ment át ez a szolgáltatás is, ehhez is szerette volna igazítani magát ez a törvényjavaslat. Úgyhogy mindenképpen örülünk annak, hogy a javaslat idekerült a parlament elé, hiszen arról is beszámolhatok önöknek, hogy a tavalyi évben Fejér Andor képviselő úrral, szakmai szervezetek kérésére, néhány alkalommal megpróbáltuk már benyújtani. Akkor az volt az oka annak, hogy ezt a törvényt nem hoztuk ide a parlament elé, mert elkészült az alaptörvény, utána pedig elkészültek azok a sarkalatos törvények, köztük az önkormányzati törvény, amelyek lényeges szabályozási elemeket hoztak abból a szempontból is, hogy kik lehetnek ennek a közszolgáltatásnak az alanyai, ahogy itt is elhangzott. Jelen pillanatban megyei jogú városok azok, akik ezen törvényjavaslat alapján az ármegállapítást elvégezhetik.

Én azt gondolom, hogy egy olyan szerencsés javaslatról beszélhetünk itt, amelyiknek elsősorban nem politikai vetülete van, szakmai szervezetek teljes körű egyetértésével készült a Belügyminisztériumban ez a javaslat. Mindenki részt vehetett az előkészítésben, és mindenki a legjobb javaslatait tehette bele ebbe a törvény-előkészítésbe.

Én azt gondolom, hogy ahogy az előbb Fejér Andor képviselőtársam is elmondta, módosító javaslatokkal ez a törvény tényleg olyan jóvá tehető, amelyikkel hosszú távra biztosítani tudjuk ennek a közszolgáltatásnak a végzését. És abban is bízunk, hogy a törvény után miniszteri rendeletekkel olyan kérdések is tisztázhatók, amelyek nem ebben a törvényszövegben kaptak helyet.

Én azt gondolom, hogy a díjmegállapítással kapcsolatban is lehet, hogy még lesznek olyan javaslatok, amelyek mondjuk, nem a megyei jogú városokat, hanem valami más árhatóságot hozhatnak a felszínre. Én azt hiszem, hogy a következő időszakban több olyan kérdés is, ami már felvetődött háttérbeszélgetéseken, mint mondjuk, egy ügyfélszolgálat vagy ennek a nyílt égéstérrel kapcsolatos kérdéskörnek a lerendezése is, meg tud történni, és utána pedig nyilván az élet fogja megmutatni, hogy ez a javaslat hosszú távra tudja-e biztosítani ennek a közszolgáltatásnak a végzését.

Legvégül kis üde színfoltként hadd meséljek egy olyan történetet, amit Ausztriában tapasztaltam: két évvel ezelőtt egy háznál megállt egy fehér furgon, kiszállt belőle két csinos, fiatal hölgy. Felszaladtak a tetőre, megnézték a kéményt a ház oldalán elhelyezett létrával, mind a ketten, az egyik, meg a másik házon. Kitöltötték a papírokat, otthagyták a háznál, és ez a szolgáltatás nemcsak hogy üde színfoltot jelentett, hanem mindenki megelégedésére szolgált. Amikor én ezt elmondtam kéményseprő vállalkozóknak, akkor azt mondták, ők is szeretnék elérni, hogy Magyarországon is szőke, csinos fiatal hölgyek végezzék ezt a szolgáltatást. Reméljük, hogy el fogjuk érni, és akkor ez a javaslat is européer lehet.

Köszönöm a figyelmüket, és a Fidesz-frakció nevében támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(18.10)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A zárószavazás előtti módosító javaslatnak egy célja van, hogy a törvényjavaslat belső koherenciáját megteremtse.

A módosító javaslatokról történő szavazás alkalmával kikerültek a javaslatból a 2012/21. EU bizottsági határozattal összefüggő rendelkezések, de a 16. §-ban rögzített magyarázó utalás benne maradt a szövegben. Ezt a hibát óhajtja orvosolni ez a javaslat. Kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Úr! Nagyon érdekes hallani azt a dühöt, acsarkodást az ellenzéki padsorokból, amely a költségvetéssel kapcsolatban érkezik, és erre egy, a helyzetet kicsit oldó anekdotát szeretnék önökkel megosztani. Amikor egy vadász kioktatja a kutyáját, hogy a vízen járva apportírozza a vadkacsát, és bemutatja a kicsit kekec ismerősének, hogy mit szól hozzá, hogy a kutya a vízen járva kihozza a kacsát apportírozással, és erre azt mondja ez a kekeckedő barát, hogy mit-mit, még úszni sem tud a kutyád.

A költségvetéssel kapcsolatban is ezt a sok mondatot szeretném önöknek elmondani. Nem is arról van szó az önök megszólalásaiban, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők benyújtották még a nyáron a jövő évi költségvetést, nem is arról van szó, hogy a költségvetés számaiban mindenképpen az az eltökéltség látható, hogy a kormány szeretné, és a Fidesz-KDNP-frakció is szeretné az országot kivezetni ebből a nagy bajból, amibe kerültünk, és ehhez mindent megteszünk, és nem az emberek terheit szeretnénk növelni, hanem arról van szó, hogy minden mindegy alapon megpróbálják ezt a költségvetést szétszedni. Egyetlenegy olyan módosító javaslatról nem hallottunk még, amivel segítették volna, hogy ez a költségvetés jobb legyen. Reméljük, hogy a következő napokban azért ezzel is fognak majd foglalkozni.

Mindenképpen az a fontos üzenete ennek a költségvetésnek, hogy mi nemcsak az Európai Uniónak, hanem Magyarországnak is szeretnénk megfelelni ezzel a költségvetéssel, hiszen olyan átalakításokba kezdtünk bele a tavalyi évben az alaptörvény és az önkormányzati törvény megalkotásával, amivel mindenképpen egy nagyon komoly átalakulás kezdődött meg. A tavalyi évben a megyei önkormányzatok feladatrendszerét alakította át a parlament, és ebben az évben pedig az önkormányzati és közigazgatási ügyek szétválasztása kezdődött meg. Ez a következő évi költségvetésben már megjelenik, hiszen az önkormányzatok pusztán önkormányzati feladatokkal fognak foglalkozni, és az állam a közoktatás és a szociális ellátások átvételével egy új rendszert fog kialakítani. Ezzel a szemmel nézve ezt a költségvetést azt lehet mondani, hogy egy nagyon komoly és bátor vállalkozásba kezdett bele a kormány, hiszen mindenképpen látható volt, az önkormányzatiság elmúlt húszéves tapasztalatai azt mondatták, hogy ezt a rendszert ilyen módon tovább sem működtetni, sem finanszírozni nem lehetett. Én azt kérem mindenkitől, hogy inkább ebben a munkában segítő közreműködést tegyen, és ne gáncsoskodjon, hiszen ez egy olyan mértékű átalakítása a magyar közjognak, a közigazgatásnak és az önkormányzati rendszernek, ami sok odafigyelést és még inkább nagy türelmet igényel mindenkitől.

Természetesen azt is lehet mondani, hogy a következő időszakban mi is megpróbálunk még javítólag hozzányúlni az önkormányzati fejezetekhez, hiszen a tegnapi napon is volt egy egyeztetés, amikor pontosan arról volt szó, hogy a körjegyzőségek és a járások kialakításával kapcsolatban szeretnénk kezdeményezni a kormánynál, hogy mintegy 20 milliárd forinttal több forrás maradjon az önkormányzatoknál. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen segítő lehetőség lehet majd arra, hogy az önkormányzatok a feladataikat minél jobb színvonalon és minél maradéktalanabbul tudják ellátni.

A megyei önkormányzatok 2013-as költségvetéséről annyit lehet mondani, hogy szinten maradt ehhez az évhez képest, ugyanakkor a jövő évben már elkezdődik egy nagyon komoly munka, amely a 2014-től kezdődő új uniós költségvetési időszakra való felkészülést jelenti, amelyik mindenképpen azt jelenti, hogy a megyei önkormányzatok sokkal komolyabb szerepet látnak majd el az uniós forrásokhoz való hozzájutások megtervezésében, az uniós források elosztásában, és mindenképpen szolgáltató tevékenységet szeretnének majd a települések felé nyújtani.

Azt gondolom, hogy ez az irány, amit a kormány tett, hogy ebben az évben az év közepén nyújtotta be a költségvetést, az előző évek, az előző évtized hagyományaitól mindenképpen eltérő, hiszen sokszor voltunk itt már szeptember közepén, és nem tudtuk, hogy a következő évben mire lehet számítani. Ez a mostani költségvetési javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a fő számok elfogadása után a fő számokon belül mindenképpen átcsoportosítási lehetőségeket tartalmazhasson, illetve sokkal nagyobb rugalmasságot jelent mind a kormány, mind a parlament számára. Én ezzel a szemüveggel ajánlom mindenki számára, hogy a vitát folytassuk le, és a végén pedig a költségvetési javaslat fő számait fogadjuk el.

Köszönöm a meghallgatást, tisztelt elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nem gondolom, hogy ezt mondtam volna, hogy én elnézést kérek e miatt a benyújtott költségvetés miatt. Elnézést kérni inkább önöknek lenne okuk, hiszen az elmúlt évtizedben eléggé komoly forráskivonást tettek az önkormányzati világból, ön is aktív résztvevője volt ennek, képviselő úr, és ráadásul én azt mondtam, hogy ezt a helyzetet tovább fenntartani nem lehetett. Mindenképpen meg kellett oldani, hogy az önkormányzati és a közigazgatási feladatokat ketté kelljen és ketté lehessen választani.

Pogácsás képviselő úr is pontosan azt mondta, hogy ez a költségvetés viszont tartalmaz olyan lehetőséget, hogy a menet közben kialakuló problémákat kezelni tudja, és ezért dolgozunk, hogy az önkormányzatok minél jobb hatásfokkal és minél nagyobb színvonalon tudják majd ellátni a feladataikat.

(11.30)

Én azt gondolom, hogy ez a közös érdekünk, és - még egyszer mondom - elnézést kérni az önkormányzati világtól elsősorban önöknek lenne kötelessége és joga.

Köszönöm szépen. (Dr. Lamperth Mónika közbeszól. - Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ez tipikusan az a törvényjavaslat - az előzőhöz hasonló módon -, amikor ténylegesen egy koherenciazavar kiküszöböléséről van szó, és azt gondolom, hogy mind az előterjesztő, mind a kormány támogatása azt jelezheti mindenki számára, hogy ez egy jó javaslat, és a Fidesz-frakció nevében szeretném a támogatásomról biztosítani, hiszen ebben az esetben a választási eljárásról szóló törvény, valamint az önkormányzati törvény közötti zavart küszöböli ki, és mindenképpen fontos a következő időszakban.

Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy nem túl sok települést érinthet ez a kérdés, de mindenképpen fontos, hogy a törvény pontosításával az ilyen zavarokat is ki lehessen küszöbölni, ezért a magunk részéről támogatjuk az előterjesztők javaslatát.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valószínűleg akkor olvasási nehézséggel tetszik küzdeni, hiszen az önkormányzati törvény arról szól (Zakó László egy iratot felmutatva: Nem kell!), felolvasom a 85. § (7) bekezdését: városi és kétezer főt meghaladó lakosságszámú település önkormányzata nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására szóló kezdeményezést. Ez a törvényi hely arról szól, kedves képviselő úr, hogy ahol kétezer főt meg nem haladó települések vannak, ott kötelezően létre kell hozni egy ilyen társulást egy közös hivatal működtetésére. De a törvény azt is mondja, hogy ezt csak a benne részt vevő önkormányzatok közös akarata hozhatja létre.

(16.20)

Amennyiben viszont nincs ilyen közös akarat, van ez a szabály, hogy ha kétezer főt meghaladó település van a szomszédban, akkor neki be kell fogadnia ezt a települést, és ez a mostani törvénymódosító javaslat arra tesz egy megoldási javaslatot, hogy - az önkormányzatokért felelős miniszter közbeiktatásával, ahol a miniszter nem dönt ebben a kérdésben, hanem jóváhagyja, hogy ezt a kérdést megtagadhatja-e ez a képviselő-testület, azaz önkormányzat - ennek csak egy oka lehessen, hogy más választókerületbe tartozik az egyik vagy a másik település.

Abszolút félreértette, és azt gondolom, az a mondat, amit elmondott, jó néhány képviselőtársamban inkább a rosszindulatot feltételezi, semmint hogy egy problémát megoldjunk; ez a törvényjavaslat pedig egy koherenciazavar kiküszöbölésére jött létre, ezt lássák belőle.

Köszönöm szépen.

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtti vitában azért az a régi testnevelési egyetemi anekdota jutott eszembe, amikor egymást túllicitálva a dolgozatírók azt mondták, hogy már az amőbák is pingpongoztak, már az amőbák is. A Jobbik és az LMP is egyedüliként próbálja meg magát belehelyezni ebbe a történetbe, az MSZP kicsit más utat választott, de nézzük meg, ténylegesen mi is a helyzet, hiszen a törvényjavaslat több, tárgyát tekintve egymással összefüggő szabályozási területre vonatkozik valóban.

Egyrészt rendelkezik egyes fővárosi kerületi ingatlanoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő kikötőhelyeknek a fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében. Az ingatlanok tervezett átadási időpontja a javaslat szerint 2013. január 1-je, tekintettel arra, hogy a Duna kiemelt helyet tölt be az ország életében, és Budapest számára is fontos, hogy a főváros közigazgatási területén belül a Duna partvonalával közvetlenül érintkező budai és pesti alsó rakparton lévő, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok egységes szempontok alapján kerüljenek hasznosításra, fejlesztésre.

A törvényjavaslat kiegészíti továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, a közös önkormányzati hivatalokra vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jei hatálybalépéséhez szükséges átmeneti szabályokkal. A fent hivatkozott törvény azt írja elő, hogy a közös önkormányzati hivatalok alakítására kötelezett önkormányzatok 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kötelesek az önkormányzati hivatalokat megalakítani. Elengedhetetlen azonban, hogy ezen 60 napos átmeneti időszak alatt is biztosítva legyen a hivatalok hivatali teendőinek ellátása, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a közös önkormányzati hivatal megalakulásáig a polgármesteri hivatalok, illetve a körjegyzőségek tovább működjenek.

A javaslat rugalmas megoldásként lehetővé teszi továbbá, hogy a megszűnő körjegyzőség, polgármesteri hivatal körjegyzőjét, jegyzőjét vagy aljegyzőjét pályázati kiírás nélkül jegyzőként vagy aljegyzőként foglalkoztassák tovább azon közös önkormányzati hivatalnál, amely létrehozásában a megszűnő önálló polgármesteri hivatal, körjegyzőséget működtető település részt vesz.

Költséghatékonysági és gazdasági szempontokra való hivatkozással a javaslat az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat is módosítani kívánja. Ennek alapján a 10 ezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a 10 ezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál csupán lehetőség, míg más önkormányzatok esetében továbbra is kötelező marad az aljegyző kinevezése.

Tekintettel arra, hogy a főváros területén lévő közutak, járdaszegélyek kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy, a javaslat alapján a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazást kap, hogy a járdaszegély egységes kialakításának követelményeit rendeletben állapítsa meg.

Végül pedig a javaslat a végrehajtási rendeletek kidolgozása során felmerült kérdések rendezése érdekében módosítja a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvényt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Előterjesztő Urak! Furcsa műfaj ez a bizottsági vélemény, ezt jól lehetett hallani az előbb Kovács Tibor képviselő úr szájából, hiszen egy olyan javaslatról, amelyet egyébként az ő bizottsága 20 igen és 2 tartózkodás mellett támogatott, egy komoly ellenkampányt és igazából egy nagyon vehemens ellenvéleményt fogalmazott meg. Mindannak a tükrében, amiről ez a bizonyos előterjesztés szól, egy kicsit furcsának is hathat, de ő is belekeveredett egypár olyan ellentmondásba, amelyiket azért, azt gondolom, hogy az általános vitában ki lehet dolgozni és meg lehet mutatni.

Az egyik ilyen ellentmondás talán az volt, hogy ő azt mondja: 80 milliárd forinttal lehetett ellentételezni és segíteni a gázár-kompenzációt. Nem kellett volna a háromszorosára emelni talán, és akkor nem kellett volna ezt a kompenzációt megtenni.

Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 25-én, azaz tegnap foglalkozott ezzel a kérdéssel, és igazából három olyan szakmai jellegű álláspont körül indult el a vita, amelyik valóban az önkormányzati területet érinti. Az első kérdéskör a kilencvenes évek közepén a közműszolgáltatók privatizációjával kapcsolatban alakult ki, ahol az önkormányzatok kicsit sérelmesnek tekintették azt, hogy az ő megkérdezésük nélkül adták el azokat a közművezetékeket, amelyekkel ők rendelkeztek abban az időben. És talán nem véletlen, és meg kell említenünk, hogy utána pont az első Orbán-kormány volt, aki ennek az ellentételezését megtette.

A másik ilyen terület, amelyikről több szó esett: ez a vezetékhálózatnak a földbe történő elhelyezésével kapcsolatban az önkormányzati vezetők körében alakult ki, amelyik igazából tényleg szakmai jellegű kérdés volt, hiszen az önkormányzati vezetők a fejlesztések során szeretnék elérni azt, hogy ezeket a vezetékeket a települések jobb képének kialakításának érdekében minél kisebb költséggel és minél kevesebb önkormányzati erővel lehessen elhelyezni.

A harmadik olyan kérdéskör, ami szóba került a bizottsági ülésen, az pedig magában a közműszolgáltató cégek kérdéskörében az volt, hogy hogyan lehet az ügyfélszolgálatokat olyan helyzetbe hozni, hogy az emberek, akik ezzel kapcsolatba kerülnek, a saját munkaidejük, illetve a legjobb lehetőségeik szerint találkozhassanak.

Mindennek ellenére a bizottság ellenvélemény nélkül, 16 igen és 7 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára és elfogadásra alkalmasnak tartotta.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén nem merült fel az a kérdés, hogy benyújthatja-e ezt a módosítást Szakács Imre vagy Vas Imre képviselő úr. Viszont a javaslatról vita sem alakult ki, mert az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/10905. számú törvényjavaslatot a bizottság megtárgyalta, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta, és kisebbségi vélemény nem is fogalmazódott meg.

Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr.

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. május 13-ai ülésén megtárgyalta az egyes ingatlanok Fővárosi Önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításról szóló T/11110. számú törvényjavaslatot. A javaslat az egyes ingatlanok Fővárosi Önkormányzat részére történő átadásáról szóló 2012. évi CX. törvényt, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt módosítja. Célja, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok és az állami tulajdonban álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, kikötőhelyek és kikötőhelyi infrastruktúra és a nagy hajók fogadására alkalmas infrastruktúra vonatkozásában vagyonkezelői jogot biztosítson a Fővárosi Önkormányzat számára.

A törvényjavaslat a jelen törvényben meghatározott területekre vonatkozóan az egységes hasznosítás és fejlesztés érdekében bevezeti a fővárosi építési szabályzatot, amelynek köszönhetően a Fővárosi Önkormányzat rendeletben szabályozhatja többek között az építés helyi rendjét, a területfelhasználás módját és a környezethasználat módját.

A bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta és 16 igen szavazattal, 5 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A szóban forgó törvényjavaslat a fővárosi kerékpáros közlekedés fejlesztését célozza. A kerékpáros közlekedés mind szélesebb körű elterjesztése a környezetvédelmi szempontok, valamint a fővárosban problémát okozó túlzott közúti forgalom csökkentése szempontjából is elengedhetetlen.

A javaslat ebből kifolyólag rögzíti, hogy a közösségi kerékpáros rendszer személyszállító eszköze közúti járműnek minősül, meghatározza a közösségi kerékpáros rendszer definícióját, kiterjeszti a közösségi kerékpáros rendszer eszközeire a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény elektronikus megfigyelésre vonatkozó szabályait. Valamint lehetőséget ad a helyi önkormányzatnak, hogy a közösségi kerékpáros rendszer létesítését a helyi személyszállítási közszolgáltatások körébe sorolja.

Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a fenti javaslatot 2013. május 21-ei ülésén megtárgyalta, és 16 igen szavazattal, 7 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt már a korábbi felszólalásomban is említettem, a György István képviselő úr által benyújtott törvényjavaslat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt módosítja akként, hogy lehetővé tegye a kerékpáros közlekedés minél szélesebb körű elterjesztését, mivel Európa sok országához hasonlóan nagy örömünkre a kerékpáros közlekedés egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is.

A közúti közlekedés e formájának terjedése szükségessé tette a jogszabályi környezet módosítását. E célt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat is. A javaslat a közúti járművek körét kiegészíti a közösségi kerékpáros rendszer személyszállító eszközével, valamint meghatározza a közösségi kerékpáros rendszer definícióját, amely nem más, mint egy több állomásból álló, automatizáltan működő és bárki számára folyamatosan igénybe vehető, rövid távú és egyirányú utazásra alkalmas kerékpár-kölcsönzési rendszer.

Külföldi példák is mutatják, hogy egy ilyen rendszer bevezetése jelentős változásokat hozhat az ország közlekedési kultúrájában, elég, ha Dániára, Franciaországra vagy Nagy-Britanniára gondolunk.

A fővárosban megvalósítani tervezett kerékpárkölcsönző rendszer várhatóan nagy népszerűségnek fog örvendeni annak köszönhetően, hogy egyesíti az egyéni közlekedés szabadságát a kötött pályás közlekedés megbízhatóságával. Célja a kerékpáros közlekedés részarányának növelése a belvárosi közlekedésben annak érdekében, hogy előreláthatólag 75 gyűjtőállomáson lehet majd hozzáférni ezekhez a járművekhez. Fontos szempont továbbá a lég- és zajszennyezettség csökkentése, illetve a közlekedési kultúra javítása is.

A kerékpározás biztonságossá tétele érdekében pedig a kerékpáros úthálózat fejlesztésére is sor fog kerülni.

A törvényjavaslat a közösségi kerékpáros rendszer eszközeire is kiterjeszti az elektronikus megfigyelésre vonatkozó előírásokat, és rögzíti az adatkezelésre vonatkozó szabályokat is, valamint a helyi önkormányzat döntése alapján lehetővé teszi a közösségi kerékpáros rendszer létesítésének, fenntartásának és üzemeltetésének a helyi személyszállítási közszolgáltatások körébe való besorolását.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat egy mindenki számára előnyös és régóta várt rendszer bevezetésének feltételeit teremtette meg, amely meglátásom és véleményem szerint be fogja teljesíteni a hozzá fűzött reményeket és hozzájárul ahhoz, hogy Budapest élhetőbbé és Magyarország igazi fővárosává válhasson.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt kívánja módosítani, a törvény hatálybalépése óta eltelt több mint egy év alatt összegyűjtött tapasztalatok felhasználásával.

A gyakorlat azt mutatta, hogy a közbeszerzési eljárás további gyorsítására és egyszerűsítésére van szükség. Az Európai Unióban jelenleg is tartó közbeszerzési reformfolyamat fejleményeit is figyelembe vevő javaslat az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében teljesen átalakítja az úgynevezett egybeszámítási szabályokat, emellett szintén az egyszerűsítést szem előtt tartva, sor kerül a kis értékű beszerzésekre alkalmazható új eljárásfajta bevezetésére is.

Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a javaslatot 2013. május 21-ei ülésén megtárgyalta, és 16 igen, 4 nem, valamint 3 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A pünkösd után hosszúra nyúlt háromnapos parlamenti hét utolsó napirendje, a munkanevén T/11113. számú törvényjavaslat a halgazdálkodásról és a hal védelméről szól. Utolsó napirend szerint, de a horgásztársadalom szemében több mint tíz éve várt és óhajtott pillanat jött el. Joggal mondhatjuk tehát, hogy az ülésteremben rajtunk kívül ezen a késői órán legalább 350 ezer horgásztársunk is figyel.

Kevés olyan alkalom van, amikor egy javaslatról szólva a parlamenti szokásoktól eltérően még az ellenzék sem mondhatja azt, hogy érdemi társadalmi vita nélkül került a Ház elé. Erről a törvényjavaslatról kisebb-nagyobb körben 13 éve beszélt a horgásztársadalom. Mindenki vérmérséklete és habitusa alapján indokolta vagy követelte a szükségességét, és várták, hogy megszülessen.

Több levél, cikk, televíziós műsor, több parlamenti konferencia és meghatározhatatlan számú egyeztetés előzte meg az önök előtt fekvő javaslatot. Például 2013. március hó 26-án Áder János köztársasági elnök, akit éppen a mai napon választottak meg a horgászat nagykövetének, a következőket mondta a parlamenti napon. "Sokáig kerestem azt az egyetlen mondatot, hogyan is lehetne egyetlen mondatban összefoglalni az új szabályozás tétjét. Azt gondolom, hogy a tétje ennek a szabályozásnak, hogy a tisztességes horgászok és halászok vagy pedig a rapsicok paradicsoma lesz-e Magyarország. Sokan lehet, hogy a teremben ülők közül is beszélnek horgász-halász kibékíthetetlen ellentétről. Szerintem rossz a kérdésfelvetés. A demarkációs vonal valójában nem itt húzódik. A demarkációs vonal valójában a tisztességes halászok és horgászok és a tisztességtelen halászok és horgászok között húzódik." Valamint még azt mondta az elnök úr: "Nyugodtan mondhatom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a 24. órában vagyunk, és azt is nyugodtan mondhatom, hogy ha valamiből, akkor mások példájából érdemes tanulni. Érdemes tanulni például a tengeri túlhalászás tapasztalataiból. Ha a Földközi-tengerből eltűntek halfajok, ha már az óceánok bizonyos területein is ez a probléma jelentkezik, akkor azt gondolom, hogy nekünk különös gonddal kell vigyáznunk azokra a vizekre, a Dunára, a Tiszára, a Balatonra és a többi folyónkra, ahol ma még lehet horgászni és halászni, és értelmes szabadidős tevékenységet folytatunk nem keveset, nem kevesen. A legnagyobb civil szervezetről van szó, a legnagyobb létszámú olyan szervezetről, amelynek a tagjai hosszú-hosszú évek, évtizedek óta ugyanezt a hobbit űzik."

Tárgyaltunk tehát a horgászok, a halászok képviselőivel, figyelembe vettük uniós tagságunkból eredő kötelezettségeinket. Végeredményben mindenki egyetértett azzal, hogy az 1997. évi XLI. törvény helyébe mindenképpen új szabályozásnak kell kerülnie.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország természetes vizeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amivel történő gazdálkodás kiemelten fontos nemzetgazdasági feladat. Éppen ezért szeretném elmondani, hogy mit tartok én magam a legfontosabb céljának a törvényjavaslatnak. Ilyen például a halállomány védelme a természetes vizekben. Ilyen például a halfajok közül az őshonosak védelme, fejlesztése és az invazív fajok gyérítése, lehetőség szerint kiirtása; társadalmi, gazdasági szempontok figyelembevétele a horgászat és a horgászturizmus fejlesztésében.

Fontos a halak időbeli, területi, módszerbeli természetes élőhelyeinek védelme. Halakkal kapcsolatos alapelv a hasznosítás, az értékmegőrzés, a halászati őrzés. Fontos, bár kicsit mindig elmegyünk mellette, a vízgazdálkodás és a vízszintszabályozás. A halállomány megóvása felelős állami szerepvállalást feltételez, ezért a halgazdálkodási jog a magyar államot illeti meg. Fontos szempontként természetesen a medertulajdonosok jogait is jobban védi a javaslat.

A horgásztársadalom részéről legjobban várt része a törvénynek a természetes vizek kezelésének horgászok kezébe történő adása. Ezzel természetesen nemcsak jogot, de komoly kötelezettséget és nagy felelősséget is vállalnak a horgászok. Meg kívánom jegyezni, hogy a javaslat e része nem arra vállalkozik, hogy a nagy történelmi hagyományokkal bíró és Európában már nem igazán jelen lévő természetes édesvízi halászat beszüntetését érje el. Foglalkozik viszont azzal, hogy a hagyományos módszerek megőrzését szem előtt tartsa. Foglalkozik azzal, hogy az eszközök és azok számának korlátozásával, ellenőrizhető és nyilvántartott módon történő szabályozásával, a kifogott halak útjának a kifogástól a kereskedelmen keresztül a megvásárlásig tartó folyamat szigorú és következetes ellenőrzésével hozzájáruljon a szürkegazdaság felszámolásához. És persze foglalkozik a szelektáló és állományjavító halászat és az invazív fajok kiirtásával foglalkozó halászat fontosságával. Természetesen nemcsak a halászok, de a horgászok részére is vannak és lesznek tiltott módszerek. Ezek visszaszorítása komoly társadalmi érdek, amit egyrészt ennek a törvénynek, másrészt pedig a büntető tárgyú törvényeknek kell védeni.

Erre a javaslat kétirányú megoldást tartalmaz. Az első a taxatív módon felsorolt módszerek és tilalmak, a második pedig nyilván a rugalmasság és a fejlődés figyelembevételével a végrehajtási rendeletben a változó eszközök folyamatos felvétele és a tiltása. Ezt már segíti az idén életbe lépett büntető törvénykönyvi változás a kiróható büntetések szigorításán keresztül. Mindezek azonban nem érhetik el a céljukat hatékony és szigorú ellenőrzés és értékmegőrzés nélkül. A horgászat és a horgászsport, a horgászturizmus Magyarország gazdasága szempontjából eddig méltatlanul rangján alul kezelt terület. Eddig nem számoltuk ki, de a 350 ezer horgász által generált gazdasági érték nagyon komoly, hiszen ha csak az eszközök megvásárlását, azok áfatartalmát, az utazási, a szállás- és egyéb járulékos költségeket számoljuk, máris jelentős számot kaphatunk, ami miatt jogosan gondolhatjuk, hogy fontos nemzetgazdasági érték a horgászat.

Természetesen a javaslatban vannak előremutató részek is. Ilyen például az online értékesítés és regisztráció lehetősége, szigorú számadásúvá történő nyilvánítása a horgászattal kapcsolatos engedélyeknek, állami jegyeknek, fogási naplóknak. Fontos része valóban a turistaengedély, aminek időben és módszerben módon történő meghatározása természetesen - ahogy Pál Béla az előbb elmondta - egy nagyon komoly lehetőség. Azt gondolom, hogy a következő időszakban fogunk sokat beszélni arról, hogy hogyan lehet más országok tapasztalatait figyelembe véve azt a szabályt megalkotni, amivel azokat a célokat, amiket a képviselő úr mondott, el lehet érni. Nyilván nagyon fontos, hogy ez a javaslat a közösségek és horgászszervezetek partnerként való kezelését is tartalmazza. Azt hiszem, a törvény előkészítése során nagyon sok mindent figyelembe vettünk, és amikor erről a törvényről beszélünk, azt is érdemes megjegyezni, hogy folyamatosan változott.

(23.50)

Módosító javaslatok még most is készültek, önök is készítettek, mi is készítettünk. Nyilván abban a pillanatban, amikor majd ezt egységes szerkezetben látjuk, akkor lehet értékelni, hogy pontosan mik is ezek. Néhányat megjegyeznék: az első természetesen a horgászvizsgával kapcsolatos szabályoknak a pontosítása, alapelvekben történő pontosítások, illetve magának a hatálybalépés határidejének az előrehozása. Terveink szerint azt szeretnénk elérni, hogy 2013. szeptember 1-jén életbe tudjon lépni a törvény.

A törvény egy kerettörvény, és természetesen a részletszabályokat a rugalmasság miatt a végrehajtási rendelet tartalmazza. Szeretnénk elérni azt, hogy a törvény elfogadásának idején már rendelkezzünk egy olyan végrehajtási rendelettervezettel, amivel ki tudjuk azokat az igényeket is elégíteni, amelyek menet közben megfogalmazódnak.

Végül örülök, hogy ez a javaslat már itt van a Ház előtt, és innen is üzenjük, hogy szeretnénk egy nagyon jó törvényt alkotni, és köszönjük azt a sok segítő, sokszor korholó és türelmetlen hozzászólást is, amelynek mind-mind egy volt a célja, hogy ez a törvény minél előbb megszülessen. Ugyancsak a nyílt napon elhangzott mondattal szeretném befejezni. Michael Jordan, aki nem tudom, hogy horgászik-e, de mindenképpen ezt nyilatkozata: "Vannak emberek, akik szeretnék, hogy bizonyos dolgok megtörténjenek. Vannak emberek, akik remélik, hogy bizonyos dolgok megtörténnek. És vannak olyan emberek, akik tesznek azért, hogy ezek a dolgok valóban megtörténjenek."

Ebben bízva köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Pál Béla tapsol.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Baráth Zsolt képviselő Úr! Menyhárt József levelét felolvasva - amely nálam is megtalálható - néhány fogalmi zavarról szeretnék beszámolni. Nagyon sajnálom, hogy a képviselő úr nem olvasta el a törvény szövegét, mert gyakorlatilag az összes olyan kérdésre, amit Menyhárt úr felvetett, a törvényben megtalálható a válasz, hiszen éppenséggel sem engem, sem a teremben ülő kollégáimat, akik majd később fognak beszélni, nem lehet azzal vádolni, hogy a halászlobbi tagjai lennénk. Engem két héttel ezelőtt választottak meg egy szerencsétlen haláleset után egy kis horgászegyesület elnökének. Magam is meg vagyok fertőzve a horgászattal, és azt gondolom, hogy a halászattal kapcsolatos összes felvetésének a felszólalásomban megpróbáltam elejét venni.

Igenis arról van szó, hogy ez a törvényjavaslat megpróbál választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet együtt élnie az igazi ősi módszerekkel rendelkező halászatnak Magyarországon. Kicsit furcsállom is, hogy a Jobbik, amely általában mindig a hagyományőrzésről szeret beszélni, ebben az esetben egy olyan szakmát, a halász szakmát szeretné kiirtani, amely szakmának mind az ön, mind más szempontjából fontos lenne a megvédése, igaz, nagyon szigorú szabályok között, és ezeket a szabályokat tartalmazza ez a törvény is. Három másodpercben már csak annyit szeretnék mondani, hogy a törvény a vizeket, a természetes vizeket horgászkezelésbe fogja adni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Ház! Miniszter Úr! Azt gondolom, egy olyan törvényjavaslat zárószavazása előtt vagyunk, amelyet a horgásztársadalom nagyon régóta vár. A törvény előkészítésekor mindenki odatette magát, és azt gondolom, egy olyan javaslat született, amelyik, bár hosszú idő, szinte másfél év óta készül, mégis mindenkinek a javaslata, kérése sikeresen be lett építve.

Nagyon fontos dolog, hogy ezután a természetes vizek horgászatát és halászatát ketté lehet választani. A vizek kezelői végre a horgászok lehetnek, és ezzel egy olyan kézbe sikerül adni majd ezeket a területeket, amelyek megőrzése nagyon fontos társadalmi érdeket fog szolgálni.

Köszönöm képviselőtársaimnak, Pál Bélának is azokat a módosító javaslatokat, amiket sikeresen beépítettünk. Azt gondolom, hogy a társadalmi halőrrel kapcsolatban ez a zárószavazás előtti módosító javaslat végre megteremti annak lehetőségét, hogy a halőrök tevékenységüket jól tudják végezni, és valóban a végrehajtási rendeletben kívánjuk azt szabályozni, hogy ezeknek a halőröknek a vizsgadíjait ne saját maguknak, hanem valamilyen más módon kelljen rendezni.

A horgásztársadalom nagyon régóta várt erre a törvényre. Azt gondolom, a szeptemberi bevezetés ünnepnap lesz számukra. Köszönöm még egyszer mindenkinek, aki tett ezért a törvényért, és kérem az Országgyűlést, fogadja el.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. szeptember 16-ai ülésén megtárgyalta az egyes törvények szociális és gyermekvédelmi ellátások nyilvántartásával kapcsolatos T/12093. számú törvényjavaslatot.

A javaslat célja a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeli ellátások egységes nyilvántartására szolgáló törvényi rendelkezések megalkotása. A szociális, illetve a gyermekvédelmi törvény által szabályozott ellátások fejlesztésébe több hatóság és hatáskörrel, döntési körrel bíró járási jegyző, illetve járási hivatal is bekapcsolódott. A nyilvántartás segíti a döntéshozatal folyamatainak ellenőrzését és átláthatóvá tételét, valamint olyan tervezési eszköz áll majd rendelkezésre, amiből ki lehet szűrni, hogy a támogatás a törvény szerint hivatott célt szolgálja-e.

A bizottsági ülésen nem fogalmazódott meg kisebbségi álláspont, és a bizottság ellenszavazat nélkül, 14 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta, én pedig javaslom majd - természetesen ha módosító észrevételek vannak, azok befogadásával - a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. szeptember 16-ai ülésén megtárgyalta a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló T/11657. számú törvényjavaslatot.

Az új szabályozás célja a jogbiztonságot veszélyeztető jogi helyzet tisztázásán túl a közérdekű bejelentők támogatása, valamint tényleges védelmük megteremtése. Az új rendszer központi eleme az állampolgárok közbizalmát élvező, alapvető jogaikat védő alapvető jogok biztosa, aki az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentéskezelési gyakorlatát vizsgálja. A törvényjavaslat további újdonsága, hogy támogatja a magánszféra antikorrupciós intézkedéseit is, lehetővé téve a szervezeteknek, hogy külön eljárási rendet alakítsanak ki, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés jelentőségét az állam működésének jobbá tételében, valamint a közösségi érdek érvényesülésében.

Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a javaslatot 17 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Most, hogy már Józsa képviselő úr nincs itt, nehéz ugyan elmondani, de kicsit furcsa volt az ő szavait hallani a választási költségvetésről, amikor 2009-ben már a költségvetés készítésekor tudható volt, hogy az általuk megszavazott hiánycél nem fog teljesülni. Az a költségvetés gyakorlatilag egy napot se élt, az uniós direktívák alapján a túlzottdeficit-eljárás egyik gyönyörű példája volt. Azt gondolom, hogy ezt a költségvetést ilyen módon nem lehet értékelni, hiszen ez a költségvetés abban a keretben marad, ami mindenképpen fontos ahhoz, hogy Magyarország még egyszer ne kerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alá.

Több képviselőtársam beszélt már az önkormányzatok jövő évi költségvetéséről. Én most a megyei önkormányzatok helyzetéről szeretnék beszélni. Mondhatnám azt, hogy egy kicsit rövid leszek, hiszen ebből a szempontból 2011 óta a megyei önkormányzatok helyzete megváltozott, és most már azt mondhatjuk, hogy stabil, kiszámítható és végrehajtható költségvetésük van a megyei önkormányzatoknak. Mondhatnánk kicsit unalmasnak is, bár 2014-től szerencsére lényeges változások lesznek, hiszen a területfejlesztési törvény várható módosítása, a regionális fejlesztési tanácsok megyei önkormányzatokhoz történő kerülése, illetve a 2014-20-as uniós költségvetési ciklus kezdete mindenképpen komoly kihívást és új feladatokat ró a területfejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatokra.

A délután folyamán többen is beszéltek arról, hogy milyen is volt régen a költségvetési tárgyalás. Botka László képviselő úr emlékeztetett bennünket arra, hogy volt olyan, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők nyújtottak be az önkormányzati büdzséhez módosító javaslatot. Azt viszont elfelejtette elmondani Botka László, hogy ezeket a javaslatokat általában rendre leszavazták - nem került módosításra. Úgyhogy ez egy kicsit érdekes volt. Talán anekdotaként elfogadják tőlem, mint az egyik érdekszövetség vezetőjétől, hogy beszámoljak arról, amikor az egyik érdekszövetségi tárgyaláson Molnár Gyula, aki akkoriban a TÖOSZ elnöke volt, azt mondta, hogy a költségvetési tárgyalások kellős közepén leszek harcos demokrata és képvisellek benneteket, majd a szavazás napján hűséges pártkatona, és szavazatommal a kormányt fogom erősíteni. Ilyen volt ez a világ, amelyik az önkormányzatok szempontjából is jelentős változást ért el.

Azt gondolom, hogy a tavalyi és az idei év legfontosabb vívmánya mindenképpen a településeket érintő konszolidáció volt. Nagyon sok település fellélegzett. Néhányat én is megemlíthetek a saját kis lakókörzetemből, a választókerületemből. Ócsa is jelentős mértékű adósságátvállaláson ment keresztül, ami ebben az évben nagy segítséget nyújtott a település fejlődése érdekében. De mondhatnám Pécel, Vecsés, Gyál, Üllő, Maglód és Gyömrő településeket is, amelyek mind jelentős mértékű konszolidációt kaphattak. Két kicsi települést is megemlítek, kicsit más aspektusból. Felsőpakony az egyik legnagyobb 5 ezer fő alatt konszolidációval rendelkezett, bár ők sem boldogok még, hiszen a közműcégükben lévő hiányuk még megoldásra vár. És jó példaként Ecsert említhetem, ahol az előző polgármester és képviselő-testület jó munkája miatt a település pozitív mérleggel zárta az elmúlt éveket, így ők bátran várhatják, hogy a jövő évben akár pozitív diszkriminációként a 10 milliárd forintos alapból részesülhetnek.

Sokféle szempontból értékelték képviselőtársaink a jövő évi költségvetést. Én egy új szempontot szeretnék önöknek elmondani, ez pedig az, hogy miért is volt jó az adósságkonszolidáció. Azon túl, amit elmondtunk, egy másik részből is fontos, hiszen a jövő évtől megnyílnak az uniós források, és a települések a konszolidáció nyomán bátran és megfelelő mértékben pályázhatnak majd az uniós forrásokra. Azt hiszem, ez egy nagyon komoly lehetőség, amelyben Pest megye is új szerepet és új feladatokat kaphat. Itt a Házban többször elhangzott már, hogy Pest megye és Budapest vonatkozásában egy nagyon régi vitás helyzet volt, hiszen az uniós források elosztásában Pest megye eddig mindig komoly kárvallottja volt ennek az osztozkodásnak. Ebben az évben a főváros és Pest megye egy olyan partnerségi megállapodást kötött, amelyben azt mondtuk, hogy kitesszük a kezünket az asztal alól, megmutatjuk, hogy milyen fejlesztéseket szeretnénk, és azt szeretnénk, ha ezek a fejlesztések összeérnének, és a települések és Budapest viszonyában is egy új helyzet teremtődhetne.

(20.00)

Azért, hogy ezek a feladatok meg is tudjanak valósulni, elkezdtünk egy másfél éves munkát, amelyben a 187 településen több mint 1385 projektet gyűjtöttünk össze, amelyek összértékben 975 milliárd forinttal tudnak majd részesülni reményeink szerint a közel 7300 milliós uniós költségvetési ciklusból. Reméljük, nagyon sok munkahelyteremtés, útépítés - mint például a Gyál-Vecsés összekötő út vagy a sokat szapult, a mai napon sokat szapult sportlétesítmények is - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy település jól tudja élni az életét, hiszen például Gyálon és Vecsésen nagyon komoly igény adódik sportcsarnok építésére. De természetesen a jövő évben sok olyan feladat is el fog készülni, amelyeknek a költségvetési forrása a nagy számokban benne van, így reméljük, Üllőn is el fog készülni egy új rendőrőrs, amely a közbiztonság javításában vesz részt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mindezekre figyelemmel én azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés mindenképpen alkalmas arra, hogy a kormány és Magyarország céljai szempontjából megvalósítható legyen, éppen ezért kérem képviselőtársainkat is, hogy lehetőség szerint támogassák azt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Elnök úr, lesompolyogtam ide. Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. november 18-án megtárgyalta a T/12939. számú törvényjavaslatot a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról.

A hétfőn megtartott ülésén a bizottság 20 igen és 6 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést és javasolta az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló T/13053. számú törvényjavaslatot a bizottság 2013. november 18-ai ülésén megtárgyalta, és azt 20 igen és 6 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársak! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság november 25-én, Katalin napján tartotta volna ennek a törvényjavaslatnak a bizottsági általános vitáját, de a többi bizottsági torlódás miatt erre csak a tegnapi napon került sor.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által benyújtott törvényjavaslat 33 törvény módosítására tesz javaslatot, ebből az önkormányzati és területfejlesztési bizottság részére három törvényjavaslat volt, amelyik a bizottság feladatkörébe tartozik.

Az első a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely a szippantott szennyvíz díjtényezőinek megállapításáról szóló javaslatokat tartalmazza, és amelyikben a települési önkormányzatok díjkedvezményét, illetve az ármegállapítási kérdéseket taglalja.

A másik, a bizottság feladatkörét érintő törvény a hulladéktörvény, amelyben meghatározásra kerül a közszolgáltatás korlátozására, illetve szüneteltetésére lehetőséget adó okok felsorolása. Ebből a korlátozásra csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott okból, illetve a szüneteltetésre önkormányzati rendeletben meghatározott okból van lehetőség. Illetve azokat az okokat taglalja még a javaslat, amelyek a közszolgáltatási szerződések polgári törvénykönyvön felüli felmondására adnak lehetőséget. Ilyenek például a környezetvédelmi szabályok megsértése, a súlyos szerződésszegés, továbbá az az eset is, amikor a szolgáltató nem rendelkezik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal.

A harmadik, amelyik a bizottság feladatkörébe tartozik, a hungarikumról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Ez egyrészt az, hogy a hungarikum tanúsító védjegy bejegyzése ezután ne mint védjegy, hanem mint ábrás védjegy kerüljön lajstromozásra. Ennek az volt az oka, hogy ezáltal a védjegy használatára jogosultak köre kiszélesíthető. Ha tanúsító védjegyként került volna bejegyzésre, akkor például maga a Hungarikum Bizottság nem lett volna jogosult a használatára, ami egy kicsit abszurd lett volna.

Emellett pedig az értéktárak egymáshoz való viszonyát is rendezi a törvény. Az értéktárak fogalma úgy került pontosításra, hogy a Magyar Értéktárba a kiemelkedő nemzeti értékek kerüljenek be, míg a települési és megyei értéktárakba, továbbá az ágazati értéktárakba pedig a nemzeti értékek. A hungarikumok pedig ezáltal a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek lesznek a következőkben.

Megszűnik ezután a törvény erejénél fogva a hungarikumnak minősülő kategória a jövőben, az uniós oltalommal rendelkező termékek a Magyar Értéktárba kerülnek be, a Hungarikumok Gyűjteményébe pedig csak a Hungarikum Bizottság döntése alapján kerülhet be bármi, a törvény erejénél fogva nem.

Ezek voltak az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tárgykörébe eső módosítások a törvényből, amelyeket - még egyszer mondom - a bizottság november 26-ai ülésén megtárgyalt, és a bizottsági jegyzőkönyv tanúsága szerint 20 igen szavazattal és 2 nem ellenében általános vitára és elfogadásra javasolt.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)