Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány szóban a legutóbbi fordulóban elhangzottakhoz szeretném hozzáfűzni a gondolataimat. Először is köszönöm, hogy úgy látszik, a végére kicsit lehiggadtunk, és sikerült visszatérni a közös útkeresés talajára, és ha nem is értettünk egyet mindenben, de úgy tűnik, a szándék és a cél talán közös volt az elhangzottak alapján.

Összefoglalóan azt tudom elmondani az eddigi felszólalások alapján, hogy a kormányzatot mindvégig az a cél vezette, hogy egyrészt a jog keretei között maradjon ‑ erre próbáltam rámutatni a különböző kúriai, alkotmánybírósági, luxembourgi bírósági döntésekre utalva ‑, másrészt pedig, ha olyan eszközökre gondolunk, mint például az eszközkezelő létrehozása, ahol a költségvetési keretek között próbáltunk a legreménytelenebb helyzetben lévőknek segítséget nyújtani, akkor az is látszik, hogy ott viszont figyelembe kell venni, ahogy Bánki Erik képviselőtársam is mondta, a költségvetés lehetőségeit, kereteit.

S szerintem nem kell szégyenkeznünk, hiszen ahonnan elindultunk 2010-ben ‑ több képviselőtársam is elmondta ‑, amikor egy túlzottdeficit-eljárás, egy növekvő államadósság, egy kényszerpálya, kedvezőtlen nemzetközi hitelkörnyezet mentén sikerült kilábalnunk, tehát többfrontos küzdelmet vívva eljutni a mai körülményeink közé, azért azt elmondhatjuk, hogy a felsorolt intézkedések közül egyik sem rontott az adósok helyzetén, százezreket tudtunk kihozni abból a helyzetből, amiben korábban voltak.

Itt is elhangzott, hogy például ne veszítsék el érték alatt az ingatlanukat, akik ilyen helyzetben vannak. Képviselőtársaim is tudják, a legutóbb is olyan döntés született, hogy a becsült érték alá nem lehet menni gyakorlatilag ezeknél a végrehajtásoknál. Ez mind-mind azt a célt szolgálja, hogy egyrészt az adósok érdekei ne sérüljenek, tehát hogy ne ár alatt kótyavetyéljék el az ingatlant, de ugyanakkor a hitelezők érdekeit se sújtsa.

(19.40)

Tehát a hitelezők érdekeit olyan értelemben figyelembe kell venni, hogy a bankoknál is azért a betétesek pénze van ‑ de ezt akár a brókerbotrányoknál is megtapasztalhattuk ‑, és megint csak a költségvetés és az adófizetők és az állampolgárok közössége viseli azokat a terheket, amelyek ilyenkor ránk hárulnak.

Tehát összességében azt tudom megerősíteni, hogy ha van mód és lehetőség és olyan megoldás, ami jogszerű és a költségvetési keretek között van, a kormányzat eddig is mindent megtett és ezután is mindent meg fog tenni azoknak az állampolgároknak az érdekében. És itt nemcsak a devizahitelesekre gondolok, hanem minden állampolgárra, akit akár természeti csapások érnek, akár szociális problémákkal küzdenek, tehát a költségvetésnek azért vannak más feladatai is, amelyekkel meg kell birkózni, akik legalább olyan elesettek és legalább olyan sanyarú sorsuk van, mint akikről ma vitatkoztunk. És megérte ezt a vitát egyébként lefolytatni, mert el tudtunk jutni odáig, hogy mi mindent tettünk meg és mi mindent nem.

Én még azt kérném a jelenlévőktől, hogy itt a bevezetőben felsoroltam, hogy mi mindent nem szavaztak meg, nem akarom felsorolni újból, hogy kik név szerint, ahogy ez akkor elhangzott, de ha pozitív kezdeményezései vannak a kormányzatnak, akkor kérem a tisztelt ellenzéki képviselőket is, hogy legyenek jelen a teremben, és a jövőben nyomjanak igen gombot, úgy, ahogy egy részük ezt korábban is megtette. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)