Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, igencsak árulkodó az, hogy a Magyar Szocialista Párt a mostani vitában nem vesz részt, ez egyben a felelősségnek is az elismerése lehet; igencsak árulkodó az, hogy a magyar társadalmat leginkább foglalkoztató és sújtó kérdésben a Magyar Szocialista Pártnak igazából nincs mondanivalója, ezzel ők kvázi kiiratkoztak a politikai versenyből vagy a politikai pártok közötti párbeszédből.

Az, hogy az MSZP-nek mi a felelőssége a devizahitelek kialakulásában, itt többször elhangzott, ugyanakkor már több képviselőtársam is utalt arra a tényre, hogy alapjában véve a lavinát az a 2011-es határozat indította el, amellyel az első Orbán-kormány lehetővé tette a bankok számára az egyoldalú szerződésmódosítást, és ezzel a Fidesz a pénzügyi szektornak, a bankoknak egyértelműen az oldalára állt.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam hosszasan beszélt, és szinte minden héten a devizahitelek problémáját idehozza a plenáris ülésre, a Jobbik megoldási javaslatait rendszeresen ismerteti. Elmondta azt, hogy az árfolyamgát miért nem jelentett megoldást erre a problémára; ötéves, szusszanásnyi időt adott a devizahiteleseknek, azonban jelenleg kamatostul zúdul a hiteleket fizetni képtelen devizahitelesek nyakába a hitelteher.

A Nemzeti Eszközkezelő ugyancsak nem jelentett megoldást erre a kérdésre, ugyancsak a banki önkénynek engedett a Nemzeti Eszközkezelő intézményének a bevezetése, hiszen az ingatlan tulajdonjoga átszáll a bankokra, és ezáltal kiszolgáltatja a hiteleseket a bankok önkényének. Az sem segít a helyzeten, hogy önök ezt úgy próbálják eladni, mint egyfajta bérlakásprogramot.

A végtörlesztésről is sokat hallottunk, sokszor, több képviselőtársamtól is elhangzott, hogy ez nemcsak megoldást nem jelent erre a problémára, hanem miért igazságtalan az, hogy van, aki 180 forintos árfolyamon, van, aki 256 forintos árfolyamon tudja átváltani a hitelét. Ez is egy olyan konstrukció, amit a kormány a Bankszövetséggel, a bankokkal egyeztetve, nem pedig a devizahitelesekkel egyeztetve hajtott végre. Közben pedig zajlik a végrehajtás, zajlanak a kilakoltatások, olyan embereket lakoltatnak ki, olyan emberek feje fölül viszik el a tetőt és a házat, akik már adott esetben többszörösét visszafizették az eredetileg felvett hitelnek.

Önök pedig itt arról beszélnek, hogy a problémát megoldották, kipipálták, ahogy arra Bánki Erik utalt a vezérszónoki felszólalásában. Többen beszéltek itt arról, hogy önök a bankokat elszámoltatták, és igazságot szolgáltattak a devizakárosultaknak, miközben önök is nagyon jól tudják, hogy a bankrendszerrel, a Bankszövetséggel lepaktáltak, és semmiféle igazságot nem szolgáltattak a devizakárosultaknak, a devizahitelesnek.

S amint az elhangzott már itt a plenáris ülésteremben, az igazságügy-miniszter, aki mellesleg egy ügyvédi irodában is érdekelt, fehéren-feketén a bankok oldalára állt, a bankok érdekeit képviseli a bírósági tárgyalásokon, miközben a kormány mindenkivel egyeztet, mindenkivel szóba áll, csak éppen a károsultakkal nem, éppen azokkal a civilekkel nem, akik a hitelkárosultakat képviselik, és az ő érdekeikért, az ő igazságukért állnak ki.

S miközben a környező országokban már elmozdultak az igazságszolgáltatás mechanizmusai abba az irányba, hogy a felvételkori árfolyamon való törlesztés megtörténjen, hiszen kimondják már explicite azt, hogy a bankok a felvételkor, a felvételkori szerződés megkötésekor nem adták meg a devizahitellel kapcsolatos szükséges információkat, éppen ezért a bankokkal ellentétben a devizakárosultaknak adnak igazságot, eközben itt Magyarországon az igazságszolgáltatás is a bankok oldalán áll, nem pedig a devizakárosultakén.

Szeretném, mivel itt még nem igazán hangzott el ‑ többen beszéltek a probléma hátteréről, a történetéről, a történelméről, sokat beszéltünk felelősségről, sokat beszéltünk a Fidesz által elszabotált rendezésről is, a megoldás hiányáról, egyvalamiről azonban még eddig nem esett szó: ez pedig az, hogy hogyan jutott oda a magyar társadalom, hogy három évtizeddel a rendszerváltást követően ilyen elképesztő társadalmi problémát, kataklizmát, katasztrófát kénytelen elszenvedni. Ennek ugyanis van egy oka, ennek a problémának megvan a gyökere, amiről valamiért senki nem akar beszélni, a felszínt kapargatjuk kizárólag.

Ahhoz, hogy ez a devizahiteles-probléma, a devizakárosultak tragédiája előálljon, természetesen kellettek a gátlástalan bankok, amelyeket a mindenkori magyarországi kormányok ráeresztettek az áldozatokra, a devizahitelesekre és az -adósokra. Csakhogy ehhez, hogy ez az állapot előálljon, kellett egy olyan gazdaságpolitika is, amit ebben az országban a különböző kormányok egymásnak adva a kilincset folytattak négyéves ciklusokban 27 éven keresztül.

Ennek a gazdaságpolitikának az eredménye az, hogy ma Magyarországon a magyar társadalom többsége nem képes tőkét felhalmozni, nem képes megtakarításokat eszközölni arra, hogy adott esetben saját magának vagy a gyermekeinek lakást vásároljon, gépkocsit vásároljon, vagy adott esetben ‑ mert idáig süllyesztették önök a magyar társadalmat ‑ még fogyasztásra, a mindennapi bevásárlásra is, van olyan eset, amikor fogyasztási hitelekbe kellett hogy verjék magukat a magyar emberek. Ahhoz, hogy a devizahitel-károsultak problémája előálljon, kellettek gátlástalan bankok, és kellett az önök tökéletesen felelőtlen gazdaságpolitikája, amivel mind a mai napig nem szakítottak.

Itt arról beszélt Németh Szilárd, hogy hogyan küzdöttek meg önök a bankokkal, meg hogyan küzdöttek meg az IMF-fel, a Valutaalappal, a Világbankkal, az Európai Unióval meg a nagy pénzügyi intézményekkel.

Önök nemhogy nem küzdöttek meg ezekkel az intézményekkel, hanem mind a mai napig az ő programjukat hajtják végre akkor, amikor önök az olcsó munkaerőre épülő gazdaságpolitikát hirdetik a külföldi befektetőknek, és azt mondják, hogy itt önök kiszolgáltatják a magyar társadalmat, a munkaerőt, a magyar munkavállalókat. Önök nem az ő oldalukon állnak, hanem a tőkések oldalán, a pénzügyi intézmények oldalán és a befektetők oldalán, nem a magyar munkavállalók oldalán. S ez vezetett el oda, hogy a teljes magyar társadalom elindul a züllés és a lepusztulás útján, és ez vezet egyenesen oda, hogy a magyar emberek hitelekbe, adósságba kényszerülnek.

Azt mondja Németh Szilárd, hogy az önök programjában az szerepelt, hogy önök hogy fogják a magyar államot az államadósságtól, az önkormányzatokat a hitelektől, a magyar embereket pedig a devizahitelektől megszabadítani. Nem tesznek önök semmit, önök a megoldások tekintetében is egy szabotázst hajtottak végre, közben pedig ugyanazt a gazdaságpolitikát folytatják, ami ide eljuttatott bennünket három évtized alatt.

(17.10)

És bármit megcsinálhatnak, trükközhetnek itt az államadóssággal, trükközhetnek itt az önkormányzatok hiteleivel, és trükközhetnek itt a devizahitelek kapcsán. Csakhogy addig, amíg ez a gazdaságpolitika nem változik meg, még ha le is faragnak egy forintnyi hitelt akár az önkormányzatoktól, akár az államadósságból, akár a devizakárosultak hiteleiből, újra fogják termelni többszörösét ezeknek a hiteleknek, ugyanis önök semmit nem csináltak az elmúlt hét évben, önök a bankok programját hajtják végre, önök a Nemzetközi Valutalap programját hajtják végre, miközben itt a felszínen üzengetnek meg csatározgatnak a pénzügyi intézményekkel. Ne billegesse a fejét, meg ne hümmögjön, államtitkár úr, ön pontosan tudja, hogy miről beszélünk! Addig, amíg önök nem hirdetnek új gazdaságpolitikát ebben az országban, amíg önök a magyar munkavállalók oldalára nem állnak, amíg ebben az országban becsületes munkából nem lehet megélni, és emberek százezrei hagyják el ezt az országot az önök gazdaságpolitikájának a következményeképpen, addig ez az ország egyre lejjebb fog süllyedni.

Úgyhogy kérem, hogy a devizahitelek problémáját vegyék komolyan, ne mondják azt, hogy kipipálták ezt a problémát, mert még hozzá se fogtak, és hirdessenek olyan gazdaságpolitikát ennek az országnak ‑ van még rá öt hónapjuk ‑, amely ezt a problémát nem újratermeli, hanem megoldja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)