Készült: 2024.03.28.20:30:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

267. ülésnap (2013.04.09.), 48. felszólalás
Felszólaló Bencsik János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:39


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Farkas Sándor képviselőtársammal én magam is elmondhatom azt, hogy kevés olyan képviselő ülhet az Országgyűlés termében, aki nálam is elkötelezettebb támogatója a hazai geotermikus potenciál közösségünk javára történő hasznosításának. A Pannon-medence természeti adottságai különösen kedvezőek a geotermikus energia hőcélú hasznosítására, és eleink már évszázadokkal ezelőtt megkezdték a gyógyászati szempontból is kiválónak mutatkozó hévizeink orvoslási célú alkalmazását.

Az elmúlt évek során biztató mintaprogramokat indítottunk, amelyek azt bizonyítják, hogy egy-egy közintézmény építészeti és épületgépészeti felújítása során mind a mély-, mind pedig a sekély-geotermia alkalmazása komoly energiamegtakarítási lehetőséget és az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének lehetőségét rejti magában.

Hasonló tapasztalatokkal rendelkezünk a geotermikus energia távhőszolgáltatásban betöltött szerepével kapcsolatban is. A geotermikus energia mezőgazdasági célú felhasználásában is a világ élmezőnyéhez tartozunk. Az évtizedek óta működő termálkertészetek mára értékes szakmakultúrát és családok tízezrei számára biztos megélhetést teremtettek. Foglalkoztatási szempontból is fontos ágazat lévén ebben a szektorban helyes az a kormányzati döntés, amely 2025-ig tervezi a visszasajtolási kötelezettség teljesítését elhalasztani.

A nemzeti energiastratégia által előírt kötelezettségek részeként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában az elmúlt esztendő végére elkészült az ásványvagyon-készletezési és -hasznosítási cselekvési terv is, amely megerősítette, hogy mélygeotermia esetén a fenntartható, reális éves geotermikus kapacitás víztermeléssel, vízkitermeléssel együtt 30 petajoule/év, a sekély-geotermia, tehát a hőszivattyúzás esetében pedig 23 petajoule/év. Mindez azt is jelenti egyben, hogy a 2010-ben elfogadott nemzeti megújuló energia cselekvési terv célkitűzései földtani oldalról megalapozottak voltak, és természetierőforrás-oldalról semmi akadálya sincs annak, hogy a geotermikus energiatermelés mértéke akár a jelenlegi 12-szeresére emelkedjék. Mindeközben arról sem feledkezhetünk meg, hogy korlátozottan megújuló természeti erőforrással van dolgunk, amely egyben azt is jelenti, hogy az egymásra következő nemzedékek érdekeit egyaránt szem előtt tartó fenntarthatósági kritériumok és szabályok meghatározására, valamint érvényre juttatására van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk és a szélesebb szakmai, társadalmi nyilvánosság figyelmébe szeretném ajánlani az alaptörvény által rögzített, idevonatkozó kötelezettségünket. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. A természeti erőforrások, különösen a termőföld-, az erdő- és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása, a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A stratégiai környezet bemutatását az Országgyűlés által elfogadott nemzeti energiastratégia geotermikus energia használatára vonatkozó iránymutatásával folytatva le kell szögeznünk, hogy a jelentős geotermikus potenciál kiaknázásánál figyelembe kell venni az energetikai mellett az egyéb ivóvíz-ellátási, gyógyászati, idegenforgalmi hasznosítási lehetőségeket is, azok megfelelő rangsorolásával. A termálvizek hasznosítása esetében a helyi adottságok mellett meg kell határozni a rendelkezésre álló, valamint a károsodás nélkül kitermelhető termálvízkészlet mennyiségét. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a fejlesztések egyedi elbírálása, a vízkészlet mennyiségi állapotának állandó rögzítése és a jogszabályi környezet megteremtése.

A jelenleg előttünk fekvő törvény vitája során arról sem feledkezhetünk meg, hogy mindössze két hete fogadtuk el a tisztelt Ház falai között a nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiát, amelynek elsőrendű célja, hogy hozzájáruljon egy nemzeti egyetértés kialakulásához a fenntarthatóságról. Az elfogadott dokumentum alapján a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen nemzedékek szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. A jelen nemzedékek szükségletei kielégítésének tehát korlátot szab azon elvárás, hogy a természeti tőke a jövőben keletkező igények felől nézve az idő folyamán ne csökkenjen. A fenntarthatóság tehát a nemzeti közösségünk, településeink folytonos megújulását, a jövőért érzett felelősség cselekvésben testet öltő tudatos érvényesítését, a változó környezethez való alkalmazkodását jelenti, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése mellett.

A fenntarthatóság tehát egy új viszonyrendszer az emberek, a közösségek és a természeti környezet között, ahol az emberi cselekvést az értékkövetés határozza meg. Az értékkövetéshez viszont egyértelmű, a közösségi és fenntarthatósági szempontok érvényre juttatását egyaránt szolgáló jogszabályi környezet szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! A jó élet lehetőségének alapjait jelentő erőforrásaink hosszabb távú megóvása a rövid távú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzást, szabályozást és gazdálkodást jelent. Így a takarékosság, a hosszú távra tervezés, az ésszerű kockázatvállalás, a fejlesztő- és újítóképesség értékei a fenntarthatóság alapvető erőforrásai közé tartoznak. A természeti erőforrások kapcsán ezért az eleve adott korlátok tiszteletben tartása az elsődleges feladat. A jelen előterjesztésnek ebben a formában történő elfogadása azonban akadályozná a geotermikus energia hasznosításának fejlesztését, továbbá gátolná a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott nemzeti vízstratégia céljainak megvalósulását.

Egyetértve a visszasajtolást előíró jogszabály módosításának szükségességével, a jogi szabályozást csak a következő szakmai minimumok érvényesülése mellett tartom elfogadhatónak. A termálvíztermelés és -visszasajtolás kérdését az utóbbi néhány évben először a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szabályozta 2010-ben, még a korábbi szocialista kormányzat idején. A rendelkezés általánosságban mondta ki, hogy az energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba kell visszatáplálni. A mezőgazdasági termelést szolgáló termálvíz visszapótlására vonatkozó kötelezettség felfüggesztéséről szóló 2012-es kormányhatározat - amelyet többek között magam is szorgalmaztam - kimondta, hogy a mezőgazdasági termelés területén a kizárólag energia-előállítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség mind a már megvalósult, mind pedig a jövőben létesülő kitermelő kutak vonatkozásában 2015. június 30-ig felfüggesztésre kerüljön.

(12.00)

A határozat továbbá felhívta a vízgazdálkodásért felelős minisztert, hogy készítsen előterjesztést a termálvíz mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, kizárólag energia-előállítás céljából történő kitermelésének hosszabb távú, a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe vevő szabályozásának megvalósításához szükséges feladatokról és azok ütemezéséről, különös tekintettel egy egységes mérési rendszer és adatbázis kialakítására. Az idézett kormányhatározat a fenntartható fejlődési keretstratégia által támasztott követelményeknek is maradéktalanul eleget tesz, amely szerint folyamatosan nyomon kell követni és mennyiségi, minőségi mutatókkal mérni a nemzeti erőforrások alakulását, fogyását, illetve gyarapodását, romlását vagy éppen javulását.

Tisztelt Ház! A termálvizek és egyéb geotermikus céllal hasznosított vizek használatára és védelmére vonatkozó teendőket és intézkedéseket az első magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási terv is tartalmazza. A legszélesebb szakmai körök részvételével dolgozták ki, és minden érdekelt bevonásával véglegesítették, amelyet végül a magyar kormány 2012-ben, tehát tavaly léptetett hatályba. A Vgt. szerinti, az energetikai és más célú termálvíz-gazdálkodásra vonatkozó előírások és feladatok a következőkben foglalhatók össze. A termálvízkészlettel történő fenntartható gazdálkodás környezeti alapjának legfontosabb tétele, hogy csak olyan mennyiségű vízkészlet termelhető ki a jövő nemzedékek számára elérhető források veszélyeztetése nélkül, amelyek mennyisége és hőtartalma természetes vagy mesterséges módon utánpótlódik.

Csak megalapozott földtani és vízföldtani vizsgálatok, modellezések segítségével adható meg, hogy melyek azok a térrészek, ahol a tároló nyomás- és hozamviszonyai csak mesterséges visszatáplálással tarthatóak fenn, és melyek azok, ahol ezek biztosítására a természetes folyamatok, a felszíni beszivárgásból lejutó vizek és elegendőek. Mindebből az következik, hogy a hévizek és a geotermikus energia termelése kapcsán felvetődő besajtolási kérdést differenciáltan kell kezelni, a mindenkori földtani, hidrogeológiai helyzet, továbbá a kiemelt nemzetgazdasági érdekek függvényében.

Tisztelt Országgyűlés! Az állam érdeke az, hogy a lehető legtöbb energiát a lehető legkisebb térrészből termelje ki az arra engedélyes vállalkozó. A 2500 méternél nagyobb mélységben található geotermikus rezervoárok esetében a bányatörvény ennek szellemében szabályoz, az úgynevezett geotermikus védőidom kijelölésével biztosítva a geotermikus energiahasznosítást elnyerő vállalkozás, a befektető hosszú távú biztonságát is. Ez a módszer egyúttal a már meglévő hasznosítások, fürdők vagy más geotermikus hasznosítások védelmét is biztosítani tudja.

Ezzel szemben a 2500 méternél sekélyebb termálvizek esetében, amelyről a vízgazdálkodásról szóló törvény rendelkezik, ugyanezek a teljes körű biztosítékok hiányoznak. A fenntarthatósági biztosítékok hiánya azért jelent kockázatot, mert a felszín alatti víztestek állapotértékelései több esetben is szignifikáns vízszintcsökkenést állapítottak meg a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint is, és készlethiányos területeket, víztesteket határoztak meg. A fentiek figyelembevétele mellett azt javaslom, hogy a tisztelt kormány juttassa érvényre először a vízgazdálkodási tervben és a mezőgazdasági termelés területén energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség felfüggesztéséről szóló határozatban is nevesített feladatokat, majd annak eredményei alapján alakítsa ki a visszatáplálással kapcsolatos, a természetes hidrogeológiai viszonyokat is figyelembe vevő differenciált jogszabályi kereteket.

Mindezzel együtt, tisztelt képviselőtársaim, a kertészeti célú termálvízhasználat esetében, nemzetgazdasági szempontokra való tekintettel, minden további nélkül meghosszabbítható a visszasajtolási moratórium, akár 2025-ig is. Ehhez ennek a törvénynek a módosítására nincsen szükség. Viszont ebben az esetben is szükség van a fenntarthatósági kritériumok szigorítására, amelynek egyik kézenfekvő iránya a termálvízben lévő hőtartalom minél nagyobb mértékű kinyerése lehet kaszkád rendszer alkalmazásával, amely további haszonvét-lehetőségeket is teremt az adott gazdálkodó számára, és a hazai nemzeti hozzáadott érték ezáltal tovább növekedhet. Így az erőforrásainkkal még hatékonyabban és fenntarthatóbb módon tudunk felelősen gazdálkodni.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik frakciójában.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai