Készült: 2024.03.29.13:21:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2020.05.05.), 66. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:18


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem elnök úr türelmével nem visszaélni, és csak a legszükségesebb mértékben reagálni az elhangzottakra. Először is köszönöm mind államtitkár úrnak, mind képviselőtársamnak, hogy azért becsatlakoztak ebbe a vitába, még ha néha világok választanak is el bennünket, és néha nettó marhaságokat emlegetnek képviselőtársaim. Például a Jobbik koalíciós partnereiről beszélnek, miközben az életben nem álltunk koalícióban senkivel (Nacsa Lőrinc: Szövetség!), de ezt a saját lelkiismeretükre bízom. Egy olyan párt képviselőjétől, akinek egyébként a tevékenységét én a marosvásárhelyi pogrom tekintetében maximálisan tisztelem, és igyekszem megfogni azokat a pontokat, ahol a kölcsönös tisztelet kialakulhat, egy olyan párt képviselőjeként, amely a Liberális Internacionálétól a lisszaboni szerződésen át idejutott, ahol most van, kicsit több visszafogottságot várnék el. Hiszen, ha a szélrózsa minden irányában járt egy párt, akkor azt Fidesznek hívják, és ezt az utóbbi 30 év tekintetében joggal illethetjük.

Az állítólagos rendszerváltást ünnepelni okunk álláspontom szerint akkor lenne, ha széles tömegeknek lenne okuk ünnepelni. A helyzet az, hogy nincsen. Amikor miniszter úr kiengedte azt a bizonyos szellemet a palackból, az expozé során számtalan egyéb kérdésről egyfajta győzelmi jelentést tartott, akkor ne sértődjenek meg durcás kisgyermekként kormánypárti képviselőtársaim, hogy ellenzéki képviselők valóban az általános vita kereteit kihasználva sokkal szélesebb körben fognak reagálni ugyanezekre az elhangzott dolgokra. Amikor miniszter úr egyébként teljesen helyesen megjegyzi, hogy a magyar export tekintetében a GDP 86,5 százalékáról beszélünk, és hogy szerinte ez egy nyitott gazdaság jellemzője, amely lehetőségek tárházát jelenti, én el kell mondjam, hogy egy ilyen elképesztő mértékű kitettség  most derül ki a válság idején  bizony nagyon komoly veszélyeket rejt magában, amiket kezelni kell.

A győzelmi jelentéshez egy adatot hadd osszak meg önökkel! Ha a magyar béreket nem szigorúan forintban, hanem, mondjuk, a visegrádi országokéval összehasonlítva euróban vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a magyar keresetek, a magyar átlagfizetés 2015-re kezdett csak ugyanannyi eurót érni, mint a 2008-as, 2009-es válság idején. Tehát az az óriási felfutás, amiről önök beszélnek, azért sem következhetett be sajnos, mert 2015 óta pedig a forint árfolyama romlott olyan brutális, drámai mértékben, hogy a magyar fizetések tulajdonképpen, ha nem is mérhetetlenek a régióban, de kiugróan alacsony színvonalúak. (Nacsa Lőrinc: És euróban fizetik a számláikat?) Egészen elképesztő, és a győzelmi jelentést azok mondják, akiknek a miniszterelnöke elment Szaúd-Arábiába, és a működő tőkét két érvvel próbálta becsábítani Magyarországra. Két érvvel próbálta becsábítani, az egyik, hogy kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve, a másik pedig az, hogy kellőképpen alacsonyak a magyar bérek.

Nacsa képviselőtársam, bár nem gombnyomásra, de azért megütötte a fülemet, hogy mit kiabált be, hadd reagáljak rá. Nem, nem euróban kapják a magyar emberek a fizetésüket (Nacsa Lőrinc: Számlák.), viszont ha Nacsa képviselőtársam vagy én bemegyünk a szupermarketbe, és veszünk, mondjuk, egy fürt banánt, vagy vásárolunk egy csomag csomagolt salátát  és csak olyat találunk, mert nagyon sok hálózatban olyat találunk, ami nem Magyarországon került előállításra , vagy képviselőtársam megveszi az iPhone-ját, amit most nyomogat (Nacsa Lőrinc felmutatja a telefonját.), akkor bizony a marha gyenge forintárfolyam miatt az iPhone, Samsung vagy bármilyen okostelefonjuk 30-40 ezer forinttal drágább, mint lenne normális forintárfolyam mellett.

Önök a gyenge forintárfolyamot is eltűrik a szegények egyfajta adójaként, hiszen minden importtermékre rárakódik a gyenge forintárfolyam következménye és hatása. Tehát egészen elképesztő, hogy egy olyan gazdaságról állítanak elő győzelmi jelentéseket, amelynek a kitettsége borzalmas. Hát ,a gyenge forintárfolyam agyonvágja a magyar családok, az egyszerű emberek költségvetését, hiszen minden hónapban terheli őket indokolatlan költségekkel. Most végre a jegybank egyébként, amikor már nagyon nagynak látszott a baj, akkor szűk körben, de beavatkozott, és én ezt üdvözlöm.

Amikor neoliberálisnak  mert ennek neveztem a kormány gazdaságpolitikáját  nevezzük azt, amit önök csinálnak, akkor elmondtam, hogy miért, hát tessék odafigyelni: szűk, szerencsés társadalmi csoportoknak kedveznek, és arra számítanak, hogy ezek a kedvezmények majd lecsorognak az összes többihez. Ugyanez figyelhető meg a CSOK-nál, ahol a támogatási volumen kinél érhető el maximálisan és akár többmilliós mértékben: annál, aki tud vásárolni egy lakóparki lakást, építeni egy családi házat. Attól pedig, aki, mondjuk, LPT-vel, annak az állami támogatásával gyűjtötte a CSOK önrészére valót, önök elvették az LTP állami támogatását. Cáfoljon meg, képviselőtársam, ha nincs így!

Önök beszántották ezt az állami támogatási lábat, azt mondták, hogy nem hatékony. Mit adtak helyette a magyar embereknek? (Dr. Zsigmond Barna Pál: CSOK…!) Semmit! Hát, a CSOK önrészét hogy lehet összetakarékoskodni, ha ahhoz eddig járt állami támogatás, amit az ember Fundamentában tartott, most meg nem? Nem érti akkor képviselőtársam a CSOK működési mechanizmusát. A CSOK kedvezményes hiteltömeget és támogatási volument biztosíthat. A támogatási tömeget, adott esetben a 10 milliót kinek biztosítja? Annak a szerencsés, jómódú embernek, aki képes felépíteni egy önálló otthont. Annak, aki nem, és mondjuk, albérletből szeretne kiszabadulni, vagy részletre megvásárolni az első otthonát, nem tesz elérhetővé ilyen támogatási volument, és a CSOK igénybe vevőinek köre is ezt mutatja, valamint az, hogy számos családot utasítottak el a közvetítő kereskedelmi bankok, mert nem kerestek, mondjuk, 350 ezer nettót havonta, és nem bizonyultak e tekintetben hitelképesnek, pedig a magyar átlagfizetésről szóló igazolást le tudták tenni.

Ezért mondtuk azt, hogy bérlakásprogramra lenne szükség, minden társadalmi csoport számára lehetőségekre lenne szükség. Még egyszer mondom, nagyon örülök, hogy exportvolumen tekintetében ilyen pörgést tudunk produkálni, de ma még egyetlen kormányzati potentát sem állt fel és mondta el, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozói szegmens ezen belül, egy bontás tekintetében milyen értéktöbbletet tud magáénak, mondjuk, a tíz évvel ezelőttihez képest, a termelési értékláncba milyen magas fokon tud becsatlakozni. Hiszen nekünk az lenne az érdekünk, hogy persze, működjenek itt multicégek, de adott esetben ne csak bedolgozók legyünk a sor mellett, hanem igen, nagyon helyesen elhangzott, mérnökök, fejlesztők legyenek ott ebben a termelési láncban, és minél magasabb szinten.

(12.40)

Tényleg, ne éljünk vissza az általános vita kereteivel, és kimondottan az Eximbank tekintetében beszéljünk azokról a lehetőségekről, amelyeket ez a javaslat most kinyit. Ne sértődjenek meg azon, hogy nem vagyunk minden esetben jóhiszeműek. Azért tíz év tapasztalat áll a hátunk mögött.

Én említettem egy konkrét példát a választókerületemből, és igen, államtitkár úr helyesen látja, ha én bármilyen, nemcsak korrupciógyanús cselekményről szerzek tudomást, hanem nettó korrupciós mechanizmusokról, tényekről, akkor nekem nem lehetőségem, nekem feljelentési kötelezettségem van. De teljesen nyilvánvaló és evidens, hogy ezeket a praktikákat nem az óbudai járókelők előtt és nem egy óbudai egyszeri országgyűlési képviselő előtt játsszák, hanem bizony azon sötét szobákban és hivatalokban, ahol egyébként az elmúlt 30 évben is. Ennek szólt az én rendszerkritikám.

Az elmúlt 30 év tekintetében minden kormánynak megvoltak a szerencsés oligarchái, és egyszer sem működött ez a szisztéma teljesen átlátható módon. Amikor egy elrendelt változtatási tilalmat feloldanak annak érdekében, hogy valaki lakóparkot építhessen, majd újra elrendelik azt, nem hiszem, hogy az ellenzéki képviselő tevékenységén múlna a korrupciós mechanizmusok kivizsgálása. Olyan rendszert kellene építenünk, egyébként közösen, ahol ez nem fordulhat elő. De a kormányzati felelősséget ne próbálják rám vagy akárki másra testálni ezekért. Nemcsak a történelmi ítélőszék előtt, hanem minden értelemben azok fognak felelni, akiknek a regnálása alatt elkövették. De én nagyon bízom benne, hogy ez az egész rendszer azért tisztulni fog és tisztulni tud a következő években.

A győzelmi jelentés tekintetében még két kijavítást kell eszközölnöm. Egyrészt többször elhangzott a GDP 19-20 százalékát illető gazdasági mentőcsomag, ami konkrétan nem igaz. Tehát az a kérésem, hogy a számok hamisítását és torzítását fejezzék be. Egyrészt a GDP 19-20 százaléka még három év alatt sem igaz, mert önök három év elkülönített összegéről beszélnek, azt adják össze, és elnevezik a GDP ekkora részének. Másrészt a felvehető hiteleket is beleszámolták a támogatási volumenbe, ami talán nem annyira korrekt mutatvány. Ily módon, ha összeadjuk ezt az egészet, és kiszámoljuk azt, hogy a munkabérek kipótlása tekintetében egy átlagos magyar munkavállaló mit érhet el, akkor azt látjuk, hogy a kiesett munkabértömeg alig 10-20 százalékát képes feltételezhető módon kipótolni ez a rendszer.

Bizony azt is látnunk kell, hogy a magyar munkahelyvédelmi alap koncepciójától, amely 80 százalékot pótolna ki azoknak is, akiktől már egyébként elvették a munkahelyet vagy megszűnt a munkahelyük, ez nagyon távol áll. Nem üzen ez a kormány semmit, képviselőtársam, azoknak, akik már elvesztették a munkahelyüket. Pontosabban: Novák államtitkár asszony közölte, hogy mindenki tud munkahelyet találni, aki akar, és nyilván a közmunkát vagy a honvédségi pályát majd fel fogják ajánlani a korábbi mérnököknek vagy logisztikai szakembereknek. Nem ez a piacgazdaság, kérem szépen. A piacgazdaság egész máshogy működik, és én ahhoz ragaszkodnék, de ha már piacgazdaság, ahhoz szociális háló is járna.

A győzelmi jelentések és kilakoltatások kapcsán képviselőtársam felszólított, hogy örüljek annak, hogy kilakoltatási moratórium van. Én örülök ennek, nehogy azt higgye, hogy ellendrukker vagyok, egyáltalán nem, sőt az ötlet tőlünk eredt, megjelent a Jobbik központi lapján. Szerencsére megcsinálták. Vegyék át, rakják rá a saját logót, én megszavazok minden ilyesmit, hogyha az értelmes. De azért annyira ne legyenek büszkék! Több mint tízezer kilakoltatáshoz adták a nevüket önök Magyarországon 2010 óta. (Dr. Zsigmond Barna Pál felé:) Így történt, vagy nem így történt? Kilakoltattak ennyi embert, vagy sem, képviselőtársam? Kilakoltattak ennyi embert Magyarországon, és önök engedték az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat.

Mi a képviselőtársaimmal voltunk ott személyesen több tucat ilyen eseményen, igyekeztünk a jogszerűség medrébe terelni őket a puszta jelenléttel, és azzal, hogy lehetővé tettük a közösségi média közvetítését. Láss csodát, ezen események közül nagyon sokról kiderült, hogy teljes mértékben jogszerűtlen volt. Én arra kapacitálom önöket, hogy persze, mondják el a létező eredményeket, de azért túl büszkék ne legyenek egy társadalmi, szociális katasztrófahelyzet közepén.

Hogy még egy ajánlást tegyek a túlzott büszkeség elkerülése végett, fogják már meg azt a problémát, hogy Magyarországon a végrehajtók letiltásai most, ebben a pillanatban is, amikor önök moratóriumot hirdettek, tízezrek életét lehetetlenítik el. Mert mi történt? Nagyon sokan nem kapnak fizetést, vagy csökkentett fizetést kapnak, viszont a végrehajtók 33, illetve 50 százalékos letiltásaira az önök moratóriuma nem vonatkozik. Tehát a kisebb bevétel mellé ugyanúgy párosul a végrehajtói tiltás, és még mondjuk, albérletet is kell fizetni. Számos család sorsát ez lehetetleníti el.

Egyébként az előterjesztő és az expozét tartó Szijjártó miniszter úr abszolút nyitottnak mutatkozott a végrehajtói visszaélések kivizsgálása kapcsán. Nem tudom, mi történt az elmúlt hetekben, de nagyon jóhiszeműen feltételezem, hogy az önök minisztériumában egy munkacsoport ezzel már foglalkozik. De mielőtt győzelmi jelentéseket tesznek le ide az asztalra, és, mondjuk, a moratóriumot dicsérik, szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy végrehajtók a legkisebb nyugdíjakat és a legalacsonyabb fizetéseket is tiltogathatják most is, engem nem érdekel, hogy milyen folyamatábra végén. Nem fordulhat elő egy járványügyi válsághelyzet közepén ez. Letettük az ezt illető javaslatot az asztalra: a minimális megélhetéshez szükséges kiadások erejéig senkinek a jövedelmét ne lehessen letiltani végrehajtók által, se 33, se 50 százalékkal. Az afölötti részről önök vitatkozhatnak napestig, de ne engedjenek egy társadalmi és szociális kataklizmahelyzetet kibontakozni.

Ha ezeket a minimumlépéseket megteszik, akkor szerintem ezekről a győzelmi jelentésekről lehet korrekt és szakmai vitákat folytatni, addig nem. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai