Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ismét egy salátatörvényt kaptunk kézhez, és erről beszélhetünk; hát, azt már nagyon sokszor kifejtettük itt az Országgyűlésben, hogy mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, de általában az ellenzéki pártok is kritika alá vonják, ha salátatörvényekkel találkozunk. Nyilván, amikor egy javaslatban több törvény is módosul, ha azok egymással szoros összefüggésben állnak, hasonló a témakör, hasonló a szabályozás, és az a szabályozás vonatkozik erre és arra a törvényre is, mert egységesíteni akarják a szabályozást, akkor igenis helye van annak, hogy salátatörvényekkel találkozzunk, de bizony vannak olyan esetek, amikor semmilyen összefüggés nincsen köztük, és általában az a tapasztalat, hogy az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan úgy kapjuk ezeket a salátatörvényeket, hogy semmilyen összefüggés nincs köztük. Hál’ istennek, most egy olyat kaptunk, amiben csak nyolc darab törvény módosul, nem pedig nyolcvan-kilencven, ami nemegyszer sajnos ilyen módon történik. És nyilván feltételezzük  mert az a tapasztalatunk is , hogy ezekben sokszor adott esetben a szakmai, szakpolitikai módosítások között megbújva súlyos politikai kérdések is felmerülhetnek. Nyilván nemegyszer tapasztaltunk már ilyen dolgot a kormányzat részéről, illetve a kétharmados Fidesz-KDNP-többség részéről, amikor így kerülnek be salátatörvény-javaslatok.

Tehát itt is ezzel találkozunk, hál’ istennek, mint mondtam, csak nyolc darab törvény módosul benne, az első a közjegyzői törvény. A közjegyzőkről szóló jogszabályban elsősorban a fegyelmi bíróság ügyrendje változik, illetve a fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályok részben módosulnak. Itt ki kell emelni, amire már korábban is hivatkozás történt, hogy az Alkotmánybíróságnak volt egy határozata, egy 2019-es, amelyben meghatározta, hogy miket kellene módosítani, hogy ne legyen mulasztásban az Országgyűlés. Ezek a módosítások most bekerülnek, és elsősorban, mint mondottam, a fegyelmi eljárásról szól.

A bírósági végrehajtás ma Magyarországon bizony egy sarkalatos probléma, és számos kritika éri mind a kormányt, mind a végrehajtók tevékenységét, mind adott esetben a parlamentet is, hogy nem megfelelő jogszabályokat hoz. Tehát ez egy olyan kérdés, ami érzékenyen érinti az embereket, különös tekintettel arra, hogy mind a mai napig nem sikerült megoldani Magyarországon a devizahitelesek problémáját, ami miatt folyamatosan nagyszámú kilakoltatás van Magyarországon, ami most felfüggesztésre került ugyan, de tudjuk jól, hogy ezek tovább fognak folyni, és számtalan magyar család fog a kilakoltatás szörnyű sorsára jutni azért, mert nem tudta kifizetni a kétszer, két és félszer, háromszor akkora terheket, amik a devizahitelek miatt rájuk terhelődtek. Tehát ez, mint mondottam, Magyarországnak egy jó részét érzékenyen érinti, ezért is figyelnek oda annyira az emberek mindenkor, amikor a végrehajtási törvényben történik valamiféle változás.

Itt nyilván beszélhetünk pozitív és negatív változásokról is. Az előttem szólók kiemelték azt, hogy a szakma már jelezte, hogy miket szeretnének módosítani, és ez is figyelembe van véve. Én azt gondolom, hogy az mindig pozitív, amikor a törvényjavaslat oly módon szövegeződik, hogy kikéri az érintettek álláspontját, vagy sok esetben az érintettek álláspontja határozza meg a jogszabálytervezetet.

Én is ezzel kapcsolatban átbeszéltem bírósági végrehajtókkal is ezt a jogszabályt, és van benne olyan, amelyet kifejezetten a végrehajtói kamara vagy végrehajtói kar kívánt meg, hogy legyen benne, ilyen például az a szabály, amely egy évtizedes bizonytalanságot szüntet meg a végrehajtók soraiban, mégpedig azt, amikor hétévenként felülvizsgálják a tevékenységüket, és újabb hét évre az illetékes miniszter meghosszabbítja a jogosultságukat az eljárásra.

Egyébként az eddigi szabálynak is nyilván megvolt a maga előnye, mert itt is vizsgálhatták, hogy milyen volt egy-egy végrehajtónak a tevékenysége az elmúlt időszakban, és az alapján dönthetett az igazságügy-miniszter arról, hogy folytathatja a tevékenységét, vagy nem folytathatja a tevékenységét. Nyilván ez a szakmán belül nagyon nagy bizonytalanságot okozott. Az pedig, ami ebben a szabályozásban van, hogy amennyiben volt ellene az elmúlt időszakban súlyos fegyelmi vétség, akkor nyilván nem fogják határozatlanra meghosszabbítani, de ha nem volt, akkor meghosszabbítható ezentúl határozatlan időtartamra, tehát nem hét évre. Ez nyilván a végrehajtók számára egy kedvező folyamat, hiszen azt a bizonytalanságot, amely az ő eljárásaik során volt, megszünteti. Reméljük, hogy nem fog egy olyanfajta, rossz irányba történő elmozdulást okozni ez a szabály, hogy könnyebben fogják felfogni a jövőben a tevékenységüket a bírósági végrehajtók, és ezután is ugyanúgy fognak dolgozni, mint ahogy eddig is tették, tehát nagyon odafigyelve arra, hogy ne kövessenek el semmilyen olyan cselekedetet, ami miatt bármiféle fegyelmi vétség indulhat ellenük, mert abban az esetben bizonytalan lenne, hogy hétévenként meghosszabbítjáke a megbízatásukat.

Változnak az árverési szabályok is, nyilván ennek is vannak pozitív oldalai is, és negatív oldalai is. Azt gondoljuk, hogy minden olyan esetben, amikor egy hatósági folyamat, bármiféle hatósági folyamat gyorsul, egyszerűsödik, az adminisztráció csökken, az adott esetben pozitív, tehát általában a lakosság is pozitívan értékeli ezeket a folyamatokat. Nyilván abban az esetben, amikor arról beszélünk, hogy egy devizahiteles kilakoltatásához fogunk rövidebb idő alatt eljutni, azt gondolom, azt a magyar társadalom többsége nem fogja pozitívként értékelni, és itt bizony, én azt gondolom, hogy lehetne különbséget tenni, hogy mi miatt is került oda az ember. Tudom, nagyon nehéz ezt megfogalmazni.

Illetve az is egy fura dolog, hogy az ingó árverések esetében, amennyiben nincs érdeklődés, egyre lejjebb lehet szállni. Ezzel végül is egyet is értünk, hogy a kikiáltási ár egyre inkább csökkenthető, és itt a 15 napos intervallumok vannak meg. Ezzel egyet is lehet érteni. De a végső ár, azért az 1 százalék elég durva, hogy 1 százalékos áron is hozzá lehet jutni bizonyos vagyontárgyakhoz, s itt bizony nem érvényesül az adósok védelme. Az adósok védelme körbe van bástyázva a bírósági eljárások során, tehát akkor is, amikor a becsértéket megállapítják, a becsérték ellen kifogást lehet tenni, csak semmit nem fog érni az egész dolog, mert hiába állapították meg magasabban a becsértéket, kiharcolja ezt az adós, és valóban ér is annyit, mint amennyi az újra megállapított becsérték, ha végül is ennek az összegnek az 1 százalékáért fogják elidegeníteni azt az ingó tárgyat. Tehát e tekintetben azért az 1 százalékkal nem tudunk egyetérteni.

Az ingatlanárverések szabályai is némileg változnak, itt is belépnek a szakaszok: 90, 70 és 50 százalékra lehet lemenni, lakóingatlanoknál pedig 70 százalékra, ha az az egyetlen lakott ingatlana van az illetőnek, ahol természetesen a kikiáltási ár százalékáról beszélhettünk, ami megegyezik a becsértékkel.

Foglalkozik még az új módosítás részletesen a végrehajtó szolgálatából történő felfüggesztésével, valamint a végrehajtói névjegyzékből történő törlés feltételeivel, a fegyelmi büntetésekkel. Mivel azt tapasztaltuk, és a médiát is nagyon sok ügy megjárta, amikor végrehajtói tévedések, adott esetben visszaélések is előfordultak, nagyon helyes az, ha szigorodnak a büntetések ezen a téren is.

Hát, mit ne mondjak, megdöbbentek a végrehajtók azon az összegen, hogy 20 millió forintos bírság is kiszabható az eddigi 5 millió forint helyett, de én azt gondolom, hogy a büntetésnek mindig arányban kell lennie azzal, hogy hogyan követték el, és ha ezt megfelelően fogják a fegyelmi eljárás során értékelni, akkor bizony ez adott esetben jó szabályozás is lehet.

(11.10)

Itt akkor beszéljünk arról, hogy kik járnak el. Az eddigiek során hivatásos bírák voltak azok, akik a fegyelmi ügyekben eljártak. Itt is egy pozitív elmozdulásról kell beszéljek akkor, amikor az elsőfokú fegyelmi ügyekben most már részt vehetnek maguk a bírósági végrehajtók is, és ők is beleszólhatnak, és nem csak a bírák döntenek róluk. Itt a szakülnöki rendszer kerül bevezetésre, és a szakülnökök olyan végrehajtók lehetnek, akik egyetemi jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával és legalább egyéves végrehajtói gyakorlattal rendelkeznek. Tehát mind a tudásuk, mind a gyakorlatuk meglehet ahhoz, hogy döntést tudjanak hozni ezekben az ügyekben. Tehát így változott az elsőfokú fegyelmi bíróság összetétele, az eddigi három bíróból most már egy bíró lesz, és két szakülnök fog dönteni. Egyébként a fegyelmi bírókat az Országos Bírói Tanács választja meg.

Változik még az ügyészek jogállásáról szóló törvény is. Hát, itt egy érdekes dolog van, mert a rendkívüli lemondás indokolása valahogy lemaradt az eddigiek során a törvény szövegéből, ez most pótolva lett. Egyébként ez nagyon helyes, mert a lemondás okának ki kell tűnnie, és valósnak és okszerűnek kell lennie. Nyilván, aki munkaügyi perekben részt vett, és bármelyik oldalról bekövetkezik egy felmondás, adott esetben egy rendkívüli felmondás a munkavállaló részéről, akkor nyilván azt is indokolni kell, mert nem fogja megállni a bíróságon a helyét, ha valóság- és okszerűsége sincsen meg ennek a munkaügyi döntésnek. Tehát ez nagyon helyes, hogy itt is bevezetésre kerül, illetve a fegyelmi büntetéseknél a két fizetési fokozattal való visszavetés is bekerül. Tehát eggyel több lesz az a lehetőség, amivel fegyelmi során büntetéssel sújthatják az ügyészt.

Végül egy mondat még a bírósági nemperes eljárásokról, ez pedig a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásával kapcsolatos szabályokat módosítja.

Azt gondolom, hogy ha néhány dologban változás lenne, akkor még akár szakmailag elfogadható lenne ez a módosítás. Tehát gondolok itt arra, ha a végrehajtással kapcsolatosan az 1 százalék nem szerepelne benne, illetve ha a devizahiteleseknél nem gyorsulnának fel a végrehajtási eljárások, akkor még akár elfogadható is lenne ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)