Felszólalás adatai

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hasonlóan a képviselő asszonyhoz, én is azt tudom mondani, hogy ebben a csatában mi sem vettünk részt, amiről itt a szocialista, illetve a fideszes képviselők beszéltek, éppen ezért engedjék meg, hogy néhány általános észrevételt tegyek a törvényjavaslattal kapcsolatban.

A társulásról szóló törvény melléklete különbséget tesz a kistérség és a kistérségbe tartozó települések által önkéntesen létrehozható kistérségi társulások között. Míg a társulásnak a társuló települések képviselő-testületei határozzák meg a székhelyét, a kistérségnek a törvény mellékletében meghatározott a székhelytelepülése. Az, hogy a mellékletben szereplő kistérségi lehatárolás megváltoztatása - ami a törvény szerint az érintett képviselő-testületek kezdeményezésére történhet - vonatkozik-e a kistérség elnevezésére és székhelyére is, nem tisztázott. Mivel a törvény "a törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás" megfogalmazást használja, arra lehet következtetni, hogy a mellékletet érintő minden változtatás - így a kistérségi székhely módosítása is - a lehatárolás módosításának minősül.

Éppen ezért aggályosnak tartjuk, hogy képviselői módosító indítványokkal változtatnak kistérségi központokat. Annál is inkább igaz ez, hogy Martonvásár, a kistérségi központi címre pályázó település polgármestere a kistérségi központok 2005-ös törvényi kijelölésével szemben éppen azt kifogásolta, hogy az érintettek véleményének figyelembevétele nélkül, a fejük felett történt meg a döntés. Ez az érv még ma is érvényes, akkor is, ha ez az eljárás az eredményen nem változtatna. 2005-ben ugyanis a kistérségi települések az Ercsi kistérségben létrehozott Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás központjának egyhangúlag Martonvásárt jelölték. A polgármester szerint ezt tennék a kistérségi központ esetében is.

De nézzük magát a javaslatot! Az LMP a helyiek érdekének maximális figyelembevételét tartja a legfontosabb szempontnak a javaslat megítélésekor. Fejér megyei szimpatizánsaink a székhely meghatározásánál fontos szempontnak tartják ugyan a település lakosságszámát, gazdasági helyzetét és infrastrukturális kiépítettségét, mégis fontosabb szempontként említették a település földrajzi elhelyezkedését, megközelíthetőségét, a kistérség többi településével való kapcsolatának szervességét.

A kistérségi társulások anno pont azzal a céllal jöttek létre, hogy egymást segítve megoldják a kistelepülések gondjait: az iskolabezárások elkerülését, orvosi rendelők fennmaradását, vagy akár egy közös építész iroda fenntartását, hogy ne kelljen minden engedélyért száz kilométereket utazni.

Ercsi a kistérség szélén helyezkedik el, így messze esik a többi településtől, míg Martonvásárt körülveszik a kisebb települések: Baracska, Tordas, Gyúró, Ráckeresztúr. Hiába a kistérség legnagyobb, legnépesebb és pénzügyileg a legstabilabbnak mondható városa Ercsi, a kisebb településeken élők szerint mint központ nem igazán tudja kihasználni a lakossági szolgáltatásait a nagy távolság miatt.

Ha megnézzük a másik központcserére vonatkozó módosító javaslatot, világossá válik a csere hátterében álló pártpolitikai motiváció. Ercsihez hasonló jellemzőkkel bíró település ugyanis Derecske, amit most a módosítóval a Derecske-Létavértes kistérség központjává akarnak tenni. A módosító indokolásában érvként jelennek meg azok a szempontok - lélekszám, településnagyság, infrastrukturális adottságok, gazdasági kapcsolatok -, amelyek Ercsi esetében valamiért kevésbé fontos szempontnak bizonyultak. Azok a szempontok pedig, amelyek Martonvásár székhellyé tételét leginkább indokolták - földrajzi elhelyezkedés, közlekedési szempontok -, Devecser esetében villámgyorsan veszítettek jelentőségükből. Helyi szimpatizánsaink véleménye eltér abban, hogy objektív szempontok alapján indokolt-e a központcsere a Devecser-Létavértes kistérségben. Az indokolás azon érvét mindenesetre cáfolták, hogy a kistérséghez tartozó települések döntő többsége gazdasági, kulturális kapcsolatban elsősorban Derecskével állna.

A székhelycsere pártpolitikai hátteréről annyit biztosan lehet tudni, hogy mindkét esetben nem fideszes irányítású települést váltana fideszes vezetésű település a kistérség élén. Az is elég valószínű, hogy a statisztikai régióközpontokat teszik meg majd a járások székhelyéül. Ez esetben nyilván nem mindegy, hogy pártpolitikailag melyik oldalhoz tartozó település tölti be a központ szerepét. Ezt a forgatókönyvet támasztják alá azok a kormányzati érvek is, amelyek a két székhelyaspiráns korábbi járási szerepére, illetve a korábbi járási rendszerrel való összhangra hivatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal, hogy a Fidesz egy képviselői módosítóval újabb székhelycserét kíván végrehajtani, nagyon szerencsétlen üzenetet küld. A végszavazáson így a két javaslatról csak egyszerre dönthetünk, holott két különálló kistérségről van szó, különböző adottságokkal, külön-külön megfontolandó érvekkel. Ez is bizonyítja azt, hogy önök nem a kistérségek érdekét kívánják szolgálni, hanem pártpolitikai zsákmány terepévé kívánják lesilányítani a társulásokat is.

Köszönöm szépen.