Készült: 2024.03.29.13:47:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

137. ülésnap (2020.06.09.), 60. felszólalás
Felszólaló Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:16


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2018. január 1-jén hatályba lépett új Ptk. eljárásjogi kódexünk egyik kiemelt célja az volt, hogy az eljárások minél rövidebb időtartamon belül és minél gyorsabban folytatódhassanak le. Ez a megfontolás nagyban elősegíti a jogvitában álló félnek az eljárások észszerű határidőben való befejezéséhez fűződő jogát. Abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy az állampolgárok számára a peres ügyeik kimenetelén és szakszerű megvizsgálásán túl a legfontosabb érdek, hogy minél hamarabb befejeződjön a megítélésre váró ügyük.Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénytervezet szintén az előbb említett elképzelés fényében születhetett meg. A normaszöveg áttanulmányozása során a sorokból világosan kiolvashatjuk, hogy jelen javaslat egy jelentős eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, és bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként sem a büntetőeljárásban, sem pedig polgári perben nem érvényesítették, feltéve persze, hogy követelésük még nem évült el.

Nem kívánok az előterjesztés szövegének mélyreható elemzésébe bocsátkozni, tekintettel arra, hogy államtitkár úr expozéjából mindezt igen részletesen megismerhettük, csupán néhány, de egyáltalán nem elhanyagolható rendelkezésről szeretnék szót ejteni. A 2. §-ban rögvest rögzíti a javaslat, hogy a gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető. Mindennek lefektetése azért volt szükséges, mert egyes esetleges ellentmondás esetén az egész eljárás meghosszabbodhatna. A törvénytervezet célja pedig éppen az ellenkező irányba mutat.

Hangsúlyozandónak tartom azt is, hogy a javaslat értelmében a tárgyalást főszabályként elektronikus eszköz igénybevételével kell megtartani. A keresetlevélben és az ellenkérelemben kötelezően meg is kell jelölnie a feleknek, hogy milyen elektronikus eszköz áll rendelkezésükre. Jómagam aláhúznám ezt a rendelkezést is, ugyanis ily módon a felperesnek, sértettnek fizikailag nem kell találkoznia az alperessel, terhelttel. Ez egy nagyon fontos és előremutató szabályozás, mivel így elkerülhetővé, de legalábbis nagymértékben csökkenthetővé válik a sértett másodlagos viktimizációja. Jól tudjuk, hogy az áldozatnak micsoda pszichikai megterhelést és lelki megrázkódtatást jelent az, amikor viszontlátja a vele szemben bűnös és számára sértő tettet, cselekedetet elkövető személyt. A gyorsított perek elbírálását a törvényszék hatáskörébe utalja a javaslat. Ez egy igen logikus elképzelés, hiszen tudjuk, itt biztosítottak a perben tárgyalás tartása esetén elsődlegessé tett elektronikus hírközlő hálózat útján megvalósuló meghallgatás feltételei.

Kiemelendő a normaszövegből, hogy a törvénytervezet az eljáró törvényszék tekintetében kizárólagos illetékességet állapít meg. Az illetékesség oka pedig a felperes, sértett lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez igazodik. A tervezet egyébként nem teszi kötelezővé a fél számára a jogi képviseletet a törvényszék előtt, arra kizárólag az ítélőtábla, illetve a Kúria előtti eljárásban lesz szükség.

Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy példálózva felsoroljak néhány olyan rendelkezést, amely az igényérvényesítés megkönnyítését és az eljárás mielőbbi lezárhatóságát hivatott elősegíteni. A tervezet költségfeljegyzési jogot biztosít a felek számára, így a sértettnek nemcsak a költséget, hanem az esetleges szakértői bizonyítás költségét sem kell megelőlegeznie. A javaslat soron kívüli eljárást ír elő, emellett számos határidőt a Pp.-ben foglaltaktól eltérően állapít meg. A gyorsított perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkereset előterjesztésének, beszámításnak, továbbá a per nem kapcsolható össze más perekkel. Erről is szólt államtitkár úr. Hangsúlyos szerepet kap az írásbeli előkészítés, valamint maga a per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

Fontos még azt is megjegyezni, hogy ebben az újfajta perben a biztosítási intézkedés elrendelhetővé válik anélkül is, hogy a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták volna. A per mielőbbi lezárását segíti elő az is, hogy okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, valamint az ítélethozatalra ily módon is sor kerülhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretnék kitérni a javaslat azon rendelkezésére, amely jelentősen hozzájárult az előterjesztés megszületéséhez, és amely mellett mégsem mehetünk el szó nélkül. A mögöttünk álló esztendőkben számos olyan bírósági ítélet született, melyek alaposan felkavarták a társadalom általános igazságérzetét. A magyar emberek többsége elégedetlenségének adott hangot, amiért súlyos bűncselekményük következtében jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek milliós nagyságrendű kártalanításokhoz jutottak, mindezt pedig a rossz fogvatartási körülményekre alapozva, amiért  mondjuk, ilyen indokkal  nem süt be zárkájuk ablakán kellőképpen a nap.

A kormány az emberek hangját meghallva cselekvésre szánta el magát, az elérendő cél pedig változatlanul az, hogy a fogvatartottakra, illetve a sértettekre vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúlyt helyrebillentsük, helyreállítsuk. Ennek fényében az áldozatok igényérvényesítési lehetőségének kiszélesítésére kíván a jogalkotó hangsúlyt fektetni. Az áldozatközpontú jogpolitikai felfogás jegyében fogalmaz úgy a javaslat, idézem: „Azon sértett, aki a polgári jogi igényét a börtönzsúfoltsági kártalanítással kapcsolatos eljárásban valamilyen okból nem tudta érvényesíteni, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezett, igényét gyorsított per útján érvényesítheti, mely lehetőségről őt a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatni köteles.”

Nem kívánom, tisztelt Országgyűlés, tovább idézni a javaslatot vagy ragozni az elmondottakat, a tervezetről summa summarum elmondható, hogy a minőségi jogalkotás kritériumait is szem előtt tartva kilátásba helyezi a perek észszerű határidőn belül való elbírálásának megkönnyítését, amely az állampolgárok részéről talán az egyik legfontosabb igény. Szintén üdvözlendő a bűncselekmények áldozatainak igényérvényesítését nagyban támogató elképzelések normaszövegbe öntése is.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai