Felszólalás adatai

A főbb baj az, hogy egy bonyolult és összefüggő problémarendszer szakmailag nem megalapozottan, nem világosan, mondhatnám, nem tisztességesen van tálalva vagy bemutatva, pedig azt gondolom, hogy az ország polgárai és a törvényhozásban dolgozó képviselők egyaránt megérdemelnék, hogy erről a dologról megfelelően, tisztán, világosan beszéljünk.

Ugye van egy fedőprobléma a kezdetektől fogva: ez a deviza alapú hitelt lakásvásárlásra vagy -építésre felvettek problematikája, ez uralja a kommunikációt; nyilván azért, mert hát ebből lehet a legtöbb politikai tőkét kovácsolni, lehet visszafele mutogatni, meg lehet kriminalizálni is a devizahitelek problémáját. Holott a dolog nem ilyen egyszerű, merthogy devizahitel nemcsak lakáshitel van, hanem másféle is - tehát a devizahitel, amely az ország pénzügyi kitettségét kockázatossá tette, fokozta, azért szélesebb kör, még ha nyilvánvalóan az állomány nagyságát tekintve a lakáshitel a meghatározó benne -, másrészt pedig a nemfizetés nemcsak a devizahiteleket érinti, hanem a forint alapú lakáshiteleket is. Tulajdonképpen az egész problémakör, ahogy már említettem, érinti az ország pénzügyi kitettségét, érinti a lakáspiac helyzetét, érinti a fogyasztás mélyrepülését, és az eladósodott családok problémáit is.

A devizahitel-állományról annyit szeretnék mondani, hogy 2011. június 30-ai adatok szerint a 4217 milliárd forintos lakáshitel-, tehát jelzáloghitel-állományból 64 százalék volt a devizaalapú, tehát messze nem az egész, és ebből a devizaalapúból 455 milliárd forint volt 90 napon túli késedelemben.

(19.20)

Ráadásul a késedelmes fizetésnek nemcsak árfolyam-problematikája van, ezért sem igazságos csak kifejezetten a devizahitelesek és az árfolyam-növekedés miatt megnövekedett törlesztőrészletekről beszélni, hiszen a PSZÁF kockázati elemzése, amelyet szintén 2011. június 30-val zárt és hozott nyilvánosságra, maga megfogalmazza azt, hogy a nemfizetés fontos oka a magyarországi magas kamatszint, és ez nem vagy nem kizárólag a devizahitelekre, hanem nagyon is a forinthitelekre igaz, a munkanélküliség, az elhúzódó válság, amiben a családok felélik a tartalékaikat, és szerintem hozzájárult az adórendszernek egy durva átalakítása, amely nemcsak az átlagkeresetet, hanem az afölötti, a 300 ezer forint alattiakat olyan módon érintette, hogy bizony jelentősen csökkentette a felhasználható jövedelmüket.

Miért gond az, hogy devizaalapú lakáshitelekről beszélünk, nem pedig jól strukturáljuk ezt a problémát? Hát az egyik, hogy ember legyen a talpán, egyszerű átlagpolgár is, de még egy képviselő is, aki el tud igazodni az országvédelmi akcióterv egyes intézkedései között. Jellemző, hogy a honlapon tegnap is még az országvédelmi akcióterv egyes intézkedései úgy voltak bemutatva, mint a devizaalapú kölcsönnel rendelkezők helyzetének a javítására tett intézkedések. Amikor Aradszki képviselő úr a bizottsági véleményt ismertette, szintén erről beszélt, aztán a Fidesz vezérszónokaként már hozzátette (Közbeszólások a Fidesz soraiból: KDNP! - Dr. Aradszki András: Nem figyelt!), hogy természetesen például a Nemzeti Eszközkezelő Társaság a forintosokra - figyeltem - vonatkozik. Hát, ugye, nyilvánvaló, hogy a moratórium vonatkozott mindenkire, a devizahitel, az árfolyamgát, a végtörlesztés, a kamattámogatott hitel vonatkozik ide is, oda is, ugye, hogy kisebb lakásba lehessen költözni, és a szociális problémák kezelése sem csak a deviza alapú kölcsönökkel rendelkezőkre vonatkozik, hanem a forint alapúra is. De hát azt mondom, hogy ez a kommunikációs cél azért rendes zavart képes okozni az átlagpolgár fejében, hogy tulajdonképpen most kinek is segítenek, és miért pont azoknak.

Még egy probléma van ebből, az, hogy nem tiszta, hogy a három együttműködő közül, akik a probléma előidézésében is felelősök voltak és a megoldásban is részt kell vállalniuk, tehát a bankok, a hitelfelvevők és az állam közül ki mennyivel járul hozzá ennek a problémának a megoldásához. Hát akkor próbáljunk meg számolni szintén a hozzáférhető információk alapján! Mennyit szán és mire a kormány? Van ez a bizonyos kamattámogatott hitel, amely a kisebb lakásba költözést, illetve az eladósodottól a lakásvásárlást segítené, erre másfél milliárd forint van előirányozva. Tételezzük fel, hogy ez 2014-ig évente értendő és 4,5 milliárd forint. A Nemzeti Eszközkezelő 5 ezer lakás megvásárlásával számol, és egy információ szerint 20,5 milliárd forintot szán rá a kormány. Ha ezt a két számot összeadom, akkor az 25 milliárd 2014-ig, azaz a nehéz helyzetbe került lakáshiteladósok 25 milliárd forint támogatásra számíthatnak. Én is felírtam néhány dolgot ezzel szemben, hogy mire költ a kormány: a Puskás és a debreceni stadion 45 milliárd, a Kossuth tér rendezése 2012-re 2,2 milliárd, a MOL, a Rába közel 520 milliárd. Azt gondolom, hogy meglehetősen nagy az aránytalanság, hiszen ha kiszámoljuk, hogy hány családnak kellene segítség, akkor nem 5 ezer, hanem 50 ezer jön ki, tehát ez lényegesen nagyobb forrásigényű, még akkor is, ha viszonylag alacsony árfolyamon, illetve százalékos hányadon kívánja a kormány a bankoktól az ingatlanokat megvásárolni.

De mire és mennyit költenek a bankok? A különadó 200 milliárdját, amit betesznek, nem számolom. A jól szituált, a végtörlesztési lehetőséggel élni tudók esetében a becslések azt mondták, hogy olyan 100-tól 500 milliárdig. Én azt mondom, hogy legyen 100-200 milliárd forint között, amit a bankoknak ebbe az ügybe bele kell tenni. Az októberi adatok szerint 44 milliárd forintot kellett költeniük. Igen ám, de ezt a bankoknak kötelességük végrehajtani, nem utasíthatják vissza az ügyfelet, ha végtörleszteni akar, és szintén a statisztikák szerint az októberi végtörlesztők hitelenként másfélmillió forintot nyertek ahhoz képest, ha a jelenlegi, illetve hála istennek most már csökkenő árfolyamon törlesztettek volna. Ha hozzáteszem, akkor a szociális problémák megoldásához a bank szintén azt a 20 milliárdot fogja hozzátenni, amit a kormány rászán, mert ők durván azzal számolnak, hogy 45-50 százalékos értékesítési arány vagy értékesítési árbevételi arány fog kijönni. Tehát azt mondom, hogy a bankok tisztességesen kell hogy hozzájáruljanak ehhez a problémához. Ez rendben is van, csak a banki hozzájárulás megoszlása nincs rendben, mert az nem lehetséges és nem elfogadható, hogy azoknak adnak sokkal többet, akik egyébként végtörleszteni tudnak, és azok kapnak sokkal kevesebbet, akik különböző okok miatt eladósodtak, és éppen a lakhatásuk van veszélyben.

Mit kapnak vagy tesznek be az adósok? Ahogy mondtam, a végtörlesztő nem beletesz, hanem kivesz a rendszerből hasznot, másfélmillió forintot, és az ő kérése kötelezően végrehajtandó, míg a szociálisan rászorult ingatlanát ugyan nem lehet árverezni, az ingóságait igen, a visszavásárlásnál nem a Nemzeti Eszközkezelő által fizetett ár az irányadó, hanem a másik ármegállapítás szerinti és a Nemzeti Eszközkezelő által fizetett közül a magasabbat kell kifizetnie. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez itt egy meglehetősen igazságtalan és aránytalan megoldása a problémáknak, ráadásul rendkívül nehéz a hozzáférés ehhez a lehetőséghez, hiszen elhangzott ma már, csak megemlítem újra, hogy a fiatal gyerektelen házaspárokra, sőt, az egy gyermeket nevelőkre nem vonatkozik ez a lehetőség és a védelem, még azzal a feltétellel sem, hogy ha a bank hozzájárul a szándékához, akkor. Hát a családalapítást tényleg támogatja.

Azt gondolom, hogy tragikus az idősebb korosztályban ennek a hatása. Tessenek megnézni a mai híreket! A III. kerület San Marco utcában egy 57 éves férfi kilakoltatás közben kivetette magát a harmadik emeleti lakásának az ablakából és meghalt. De nem ő az egyetlen. Ha vissza tetszenek gondolni az elmúlt néhány hónapra, sajnos szinte minden hétre jut egy ilyen hír. Tehát úgy gondolom, hogy az, aki már idősebb, aki nehezebben tud váltani, aki úgy érzi, hogy erkölcsileg is megsemmisül egy ilyen szituációban, az bizony nagyon drámai módon tud reagálni egy ilyen helyzetre, úgyhogy azt gondolom, végiggondolandó lehetne a hozzáférés kiterjesztése. Ennek persze előfeltétele, hogy az alapvető viszonyt megváltoztassuk ehhez a dologhoz. A kommunikáció szerint a kormányzat erre a dologra úgy tekint, mint egy átmeneti intézkedésre. El is mondják, hogy azért csináljuk, hogy ne kelljen az adós megszokott életvitelén változtatni. Én meg azt gondolom, hogy egyrészt nem lesz átmeneti, másrészt az adósnak nagyon is változtatni kellene az életvitelén, ha éppen munkanélküli, a felesége vagy a férje meg minimálbéren van, tehát ehhez a programhoz egy szociális segítség is kellene, amely a mobilitást, a kimozdulást a kialakult élethelyzetből segíti, mert ez nem pénzügyi kérdés, ez ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb és összetettebb. Igen, én egyetértek azzal, hogy ez egy lehetőség lenne a nemzeti lakásvagyon gyarapítására anélkül, hogy az érintett lakhatása veszélybe kerülne, sőt, akár új esélyt is kaphatna ezekkel az intézkedésekkel.

Tehát azt gondolom, abban az esetben, ha így tekintenénk erre a dologra, akkor befektetésnek lehetne tekinteni a Nemzeti Eszközkezelőnek nyújtott további forrásokat, és tovább lehetne lépni olyan területekre, amelyeket még csak meg sem érint ez a kérdés, holott kézenfekvő lenne, hogy azt a hiányt, amit a bérlakásállomány hiánya jelent Magyarországon, ennek az eszköznek az okos használatával próbáljuk meg orvosolni, és ezen keresztül a magyarországi munkaerő mobilitásának segíteni, hiszen az egyik legnagyobb probléma a foglalkoztatásban, hogy nemcsak Európába, tehát külföldre, hanem országon belül is nagyon nehéz a mobilitás. Valahol azt olvastam, hogy merthogy a magyarok a megtakarításaikat téglában és betonban tartják, ez valóban egy hagyomány, de úgy tűnik, hogy a modern gazdaság ezt a hagyományt nem nagyon díjazza, sőt, inkább bünteti.

(19.30)

Összegezve, a Demokratikus Koalíció szerint a Nemzeti Eszközkezelő Társaság egy szükséges, de jelenlegi formájában semmiképpen sem elégséges eszköz. Eltolja és nem megoldja a problémákat, nem csökkenti az ország pénzügyi kitettségét, mint ahogy a hiteladósok döntő többségének a kitettségét sem. A szociális fenyegetettség velünk marad, és a lakásforgalom beindulása is kétséges.

Mi úgy ítéljük meg, hogy nem az út végén van a kormány, legfeljebb modellkísérleteken van túl vagy azokat kezdi, úgyhogy örülnénk neki, ha a tapasztalatok alapján további és az eddigieknél hatékonyabb és igazságosabb intézkedések születnének.

Köszönöm szépen, elnök úr.