Felszólalás adatai
| 241. ülésnap (2012.11.26.), 44. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Fónagy János (Fidesz) |
| Beosztás | nemzeti fejlesztési miniszter |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
| Videó/Felszólalás ideje | 4:21 |
Felszólalások: Előző 44 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legfrissebb előrejelzése szerint az atomenergia a jövőben továbbra is fontos opció marad. Felhasználása 2030-ra a jelenlegihez képest a pesszimista forgatókönyv szerint is 25 százalékkal, az optimista forgatókönyv szerint viszont mintegy 100 százalékkal fog növekedni. Az ügynökség adatbázisa alapján globálisan jelenleg 437 reaktor üzemel, és emellett jelenleg is 64 reaktor épül szerte a világban.
Az energiapolitikai keretrendszert az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégia biztosítja. Hazánk fosszilis energiahordozói importfüggősége miatt energetikailag sebezhető, ezért energiaellátását mindenképpen egy biztonságosan előre kalkulálható és megfizethető áron beszerezhető energiahordozó-kosárra kell alapozni. Így azok az álláspontok megítélésünk szerint hibásak, amelyek az atomenergiát a megújuló energiaforrások alkalmazásával szembeállítják.
A nemzeti energiastratégia egyértelműen az atomenergia- és a megújuló- energia-technológiák párhuzamos alkalmazását irányozza elő. Az atomenergia mint rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátású, minimális környezetterheléssel járó energiaforrás, az energiamixben tökéletesen megfér a megújuló energiaforrások mellett. A kormány tehát nem számol azzal, hogy a piaci folyamatok miatt csökkenteni kellene a hazai energiamixben az atomenergia arányát. Az új atomerőművi blokk, illetve a blokkok létesítését az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükségesnek tartjuk. Az ön által említett német döntés mind a nyugat-európai, mind pedig a kelet-európai piacon érezteti a hatását.
A német atomerőművek fokozatos leállítása, ezzel párhuzamosan pedig a megújuló energiaforrásokon alapú villamosenergia-termelés részarányának nagyarányú növekedése kedvezőtlenül hat a szomszédos országok villamosenergia-rendszereinek biztonságos működésére. Az Észak-Németországban működő szélerőművek által termelt villamos energia nem elhanyagolható hányada délre, a fő fogyasztási központokba történő szállításakor a környező országok, így Magyarország hálózatán keresztül éri el a fogyasztás, a felhasználás helyét. Ennek fő oka a gyenge német belső hálózat. Az így keletkező úgynevezett hurokáramlások nem csupán a rendszerek biztonságos működését nehezítik, hanem a határkeresztező vezetékek kapacitásának lefoglalásával a nemzetközi kereskedelem forgalmát is csökkentik.
(14.40)
Magyarország a Regionális Piacintegrációs Platform soros elnökeként kiemelt kérdésként kezeli a hurokáramlások okozta problémák regionális szintű megoldását, a magyar elnökség egy akcióterv kidolgozását kezdeményezte, és konkrét szövegtervezetet nyújtott be a fórum ülésére.
Amennyiben a jövőben a hurokáramlások mértéke növekszik, lefoglalva ezzel az importcélú határkeresztező kapacitás jelentős részét, úgy a következő 15 évben az elöregedő hazai erőművek kivezetése okozta termeléskiesés következtében képviselő úr aggályai megalapozottnak tűnnek.
Mindezeket figyelembe véve, kiemelt jelentőséggel bír a jövőben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, kiszámítható (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és stabil termelést biztosító termelőegységek létesítése Magyarországon.
Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 44 Következő Ülésnap adatai