Készült: 2024.03.29.08:52:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

132. ülésnap (2020.05.25.), 188. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A járványügyi veszélyhelyzetet követő időszak talán legfontosabb politikai és egyben politikai-filozófiai tanulsága az, hogy egyfajta törzsi háború korában már mindenki a saját véleménybuborékának igyekszik a parlamenten belül is megfelelni, a kormánypárti politikusok a kormánypárti szimpatizánsoknak, az ellenzéki térfélen pedig nyilvánvaló módon az aktuális szekértábornak megfelelő módon, miközben ezen véleménybuborékok között az átjárás lényegében megszűnt. Párhuzamos valóságok alakultak ki tehát Magyarországon. Én is egészen máshogy érzem magam, miután a Magyar Nemzet című napilapot elolvasom, és egészen máshogy, hogyha a Magyar Hangot forgatom  nyilván hozzám az utóbbi áll közelebb , de azt is látom, hogy ezek a párhuzamos valóságok a saját közönségüket minden esetben megtalálják.

Éppen ezért figyeltem fel elképedve arra, hogy a járványügyi veszélyhelyzet közepette a kormányzati kommunikációban az jelent meg, hogy a bankokat, pénzintézeteket bevonják a közteherviselés alá. A másik oldalról pedig ezek az intézetek, anélkül, hogy vizsgálnák az ügyfelek járványügyi veszélyhelyzet közepette tapasztalható anyagi helyzetét, emelik a rájuk vonatkozó díjtételeket, számlacsomagokat, adott esetben kártyadíjakat, és már a gazdasági suttogó propaganda azt is előrevetítette, hogy a törlesztési moratórium lejártával bizony a törlesztőrészletek is egy 7-10 százalékos nagyságrenddel legalább növekedni fognak.

Magyarország Kormányától elvárható lenne, hogy megakadályozza ezeket az igenis veszélyes folyamatokat. Ezzel szemben, amikor a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel látszólag különadót vetettek ki ezekre a bankokra, duplán adták ezt vissza nekik, hiszen lehetővé tették, hogy öt év alatt leírják mindezt az adójukból nullára, és a Magyar Nemzeti Bank 1000 milliárdos nagyságrendű hitelprogramja, amit kinyitottak irányukba, egy 4 százalékos marzzsal dolgozva, nagyjából 40 milliárdos dotációt jelent az érintett bankoknak. Ily módon a közteherviselésből ezek az intézetek kimaradnak, de a lakosság terheit növelik, emelik.

A párhuzamos valóságokban mindez egy diskurzustérben, vitatérben nem jelenik, nem jelenhet meg, és bár a parlamentben most még ott tartunk, hogy többekkel udvariasan meghallgatjuk egymást, valódi viták, sajnálatos módon, nem bontakoznak ki ezen a területen, pedig a járványügyi veszélyhelyzet ezen párhuzamos valóságokra mindennél fényesebben világított rá.

A kormányzati retorikában a Budapest-Belgrád beruházás például egy nemzetépítő, jövőépítő és egyébként a nemzetállamot szolgáló projektként jelent meg, én pedig azt mondom erre, hogy egy 1000 milliárdos külföldi hitelből megvalósuló, túlárazott és kormányzati oligarchák által foganatosított valami nem feltétlen szolgálja a magyar nemzet érdekeit, sőt, még akkor sem, ha én nagyon örülök annak, hogy határon túlra szakadt testvéreink néhány tízezrének könnyebb lesz adott esetben az átjárás. De összességében nem szeretném, ha ez kormányzati korrupción keresztül valósulna meg.

Azt is látom, hogy miközben azt ígérték, hogy két hét alatt rend lesz, és azzal kábítják a közvéleményt, hogy a bűncselekmények száma csökkent, a valóság az, hogy pusztán a szabálysértési értékhatárt emelte fel ez a kormány, és ami korábban bűncselekmény volt, nagyon sok esetben már csak szabálysértésnek számít. Ugyanakkor elképedve állok az előtt, hogy Budapest középpontjában magyar fiatalokat szó szerint lekaszabolhatnak, és az életükkel kell fizetniük azért, mert olyan áldatlan állapotok állnak fenn, amelyek minden valamit magára adó nemzetállamban elviselhetetlenek, tűrhetetlenek. Isten nyugosztalja a magyar fiatalokat! Kutya kötelességünk lenne mindent megtenni azért, hogy ilyen elképesztő tragédiák ne fordulhassanak elő többet.

És még ugyanerről a napról eredő hír az, hogy egy babakocsiját toló hölgy nyakából rántották le azt a nyakláncot, ami nem biztos, hogy csak a családi vagyont jelképezi. A család biztonságérzetét jelképezné az, ha nem fordulhatnának elő tömegesen ilyen esetek. Nem akarok továbbmenni az újpesti lövöldözésre, öt vagy hat hasonló esetet tudnék csak ezekből a napokból felsorolni, amire azt kell mondanunk, hogy elég, ne tovább. Megálljt kell parancsolni az őrületnek, viszont a párhuzamos valóságok korában mindez őrületesen nehéz, mert amíg bennünket, engem családapaként is mérhetetlen fájdalommal tölt el egy ilyen eset, és tudom, hogy személyében a velem szemben ülő kormánypárti képviselőtársakat is, rendszerszinten mégsem jönnek ki a közös megoldások, és ezt katasztrofálisnak, tarthatatlannak tartom.

Miközben kormányoldalon sajtószabadságról beszélnek, Facebook-kommentelőket visz el egyes, a feladatát talán túlteljesíteni szándékozó közeg, és azt kell hogy mondjam, bár hivatalos szervek munkáját nincs módom kritizálni, talán mégsem lenne szükség Magyarországon a demokrácia ilyen mértékű sárba tiprására. Éppen ezért a párhuzamos valóságok megszüntetésének egyetlen módját abban látom, hogy harminc év rossz beidegződéseit oda kell hajítani, ahová valók, a történelem szemétdombjára, és végre egy tisztességes, demokratikus alapokon álló nemzetállamot építeni, ha lehet ilyet kérni, akkor közösen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(14.50)




Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai