Készült: 2024.03.28.16:26:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

228. ülésnap (2001.09.28.), 186. felszólalás
Felszólaló Gyapay Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:38


Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYAPAY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tavalyi év zárszámadásával kapcsolatban a környezetvédelem, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium tevékenységének néhány kérdéskörére szeretnék kitérni.

Hogy ne csak számok szerepeljenek az Országgyűlés előtt, szeretném kihangsúlyozni a tavalyi évben végzett törvényhozói és jogalkotói munkát. Tavaly 16 jogszabály született, ezek közül az egyik egy törvénymódosítás volt, a második pedig a már régóta várt hulladékgazdálkodásról szóló törvény. Évek óta tartó előkészítés és hosszas viták előzték meg ennek a törvénynek a napirendre tűzését. A viták során elég sok feszültséget lehetett érzékelni, nagyon sok módosíó javaslatot nyújtott be a kormányoldal és az ellenzéki oldal is. De állíthatjuk, hogy kialakítottunk egy olyan rendszert, amely életképes és továbbfejleszthető, és az önkormányzatok is meg tudnak felelni az abban meghatározott feltételeknek.

Folytatódott ezenközben a hulladékgazdálkodás információrendszerének kifejlesztése, továbbfejlesztése, korszerűsítésre került a települési hulladékokra, valamint a ipari nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatbejelentési és -feldolgozási rendszer. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ha nincsenek valós ismereteink a tevékenységekről, a gazdaság működésének valós állapotáról, akkor a törvényhozás, a jogalkotás folyamata sem lehet olyan, aminek a végeredményét helyes irányba kell hogy befolyásolja.

A levegőtisztaság-védelem terén a hatáskörök egyesítését is létrehozta egy törvény, nevezetesen a légszennyezettségi mérőhálózatok országos egységes működését írtuk elő.

Az év végén megjelent, és ezen a területen mérföldkőnek tekinthető a 240-es kormányrendelet, amely a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területek kijelöléséről szól. Az állami támogatások rendszerét, a pályázati elbírálási szempontokat enélkül szinte lehetetlen volt meghatározni, gordiuszi csomót kellett elvágni ennek a rendeletnek a megalkotása előtt.

Rendelet jelent meg az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról. Rendelet jelent meg a géntechnológiai tevékenység szabályozásáról. A nemzeti környezetvédelmi program végrehajtása során is rengeteg feladat hárult úgy a Környezetvédelmi Minisztériumra, mint a hatáskörébe tartozó szakmai szervezetekre. Állíthatjuk, hogy a környezetvédelmi program vonatkozó évre előírt feladata, az intézkedési tervről szóló határozat, a tervezett finanszírozás költségvetéshez való igazítása rendben megtörtént, a módosított finanszírozási számokat az intézkedési terv határozatként megjelentette.

A nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásának továbblépéseként és egyben a hatéves tervezési ciklus lezárásaként, a központi költségvetés tervezésével összhangban kétéves periódusra készült el a program végrehajtásának 2001. és 2002. évi irányelvéről szóló kormányhatározat, amely az ellenzéki képviselőtársaimnak az idei és jövő évi költségvetést kritizáló megjegyzéseire is választ jelenthet, legalábbis a környezetvédelmi vonatkozásokat illetően.

 

(14.10)

 

A Környezetvédelmi Minisztérium erőteljes közreműködésével 2000-ben a kormány határozatba foglalta azt, hogy szükséges az összes települési szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről való gondoskodás kötelező feladattá válása az önkormányzatok számára. Ez azért volt elengedhetetlen, mert a környezetvédelmi célok szerint 2015-ig meg kell oldani az összes települési szennyvíz ártalommentes elhelyezését. Az európai uniós csatlakozásunk előfeltétele, hogy ezt az ütemezést tartani tudjuk.

Az ágazati feladatok végrehajtása a költségvetési törvénynek megfelelően folyamatos volt - nem várt események ezt időnként sajnos megszakították, mindannyiunk számára ismeretes a Tiszán történt ciánszennyezés hatása. Az előrejelzések megalapozására a Környezetvédelmi Alap célelőirányzat-keretéből beszerzésre került három állomáson egy on line biomonitoring, amelyek beépítése ugyan áthúzódik erre az évre, de megépítésükkel, beépítésükkel egy olyan vízminőség-, egy olyan biomonitoring-előrejelzésünk épül ki, amelyre alapozhatunk. A közelmúlt eseményeire, hogy vajon a ciánszennyezéssel kapcsolatos kárigények bejelentése vajon hogyan történik, arra ne térjünk ki, a kormányzat a szükséges lépéseket már a tavalyi évben megtette.

A környezetbiztonságot érintette már a tiszai ciánszennyezés kérdésköre is. Elmondhatjuk, hogy ezen kívül egyéb olyan vis maior helyzet nem alakult ki az év során, amely jelentősen felborította volna az előirányzott menetrendet.

A természetvédelem terén is jelentős előrelépések történtek, nemcsak a jogalkotás, hanem konkrét lépések területén is: befejeződött több természeti terület védetté nyilvánítása, 49 már védett természeti terület erdőrezervátummá nyilvánítása valósult meg, amit még továbbiak is követni fognak. Rendben zajlottak az élőhelyvédelem, a növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos feladatok, a génvédelemmel kapcsolatos előírások végrehajtása, a barlangok védelme, az ex lege védett területek nyilvántartásáról szóló előírások adta feladatok, és még sorolhatnánk.

Magukról az anyagi kiadásokról összességében annyit: a GDP 1,2 százalékát fordítottuk az előző évben környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztésekre, beruházásokra, illetve azok támogatására. A környezetvédelmi feladatokkal kapcsolatos működtetési költségek a GDP 1 százalékában valósultak meg. Ha ezt összeadjuk, a több mint 2 százalékos arány megfelel a GDP fejlett országokbeli hasonló, 2 százalék körül előirányzott arányának. Egy problémánk akad csupán: nálunk ez a 2 százalék összegszerűségében, nagyságrendjében sajnos nem ugyanott tart, mint ahol az említett fejlett országokban.

Egyetlenegy kérdés ahhoz a körhöz, hogy az év közben keletkezett többletbevételek elosztása milyen formában válik törvénnyel szentesítetté a zárszámadási törvény keretében. Hadd olvassam fel szó szerint a Állami Számvevőszék elnökének a környezetvédelmi bizottság ülésén elmondott egy mondatát: "Ez sem mai találmány, ez a rendszer 1996-tól működik Magyarországon." Az ellenzéknek jelzem: úgy tűnik, a spanyolviaszt nem mi találtuk fel, viszont ha már van, és valamelyik kormány számára bevált, akkor kérem, hogy önbírálatot és önmérsékletet is gyakorolva ne ostorozzák azokat, akik az önök által kitalált módszereket átvették.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai