Készült: 2024.03.28.20:53:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

206. ülésnap (2001.05.09.), 223. felszólalás
Felszólaló Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:09


Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ebből az alkalomból szeretném megnyugtatni Szalai képviselő asszonyt, hogy konkrétan ki fogom fejteni, hogy a mi esetünkben miért van rosszul harmonizálva. Az előző kétpercesemben csak jeleztem, és mint mondtam, azért jelentkeztem felszólalásra, mert az eddigi viták során felmerültek tükrében szerettem volna egy kicsit összefogottabb jelleggel elmondani bizonyos dolgokat, mintsem csupán egy-egy adott felvetésre reflektálni.

Onnan kezdeném, hogy a médiatörvény kérdése nem kizárólag itt a parlamentben merül föl, hanem ez azért már egy jó ideje megannyi fórumon vitatva van, egyebek között örömteli módon egy hosszabb ideje működő hatpárti egyeztető fórumon, amin általában a parlamenti pártok szokták egyeztetni bizonyos európai uniós csatlakozást érintő kérdésekben a gondolataikat.

Ott már kétszer is szóba került ez a médiaprobléma, és én nem is csak a parlament kedvéért, hanem a parlament munkáját érdeklődéssel követők kedvéért szeretnék egy kicsit beszélni arról, hogy mi történt e hatpárti egyeztetéseken. Azért az Európai Uniótól már többször hallottuk azokat az aggodalmakat és figyelmeztetéseket, hogy az egyébként jól haladó csatlakozási tárgyalásoknál megbicsaklás történhet, amennyiben az audiovizuális fejezetet nem sikerül időben lezárni. Egyébként ez az idő most van, ez a fél év a svéd elnökség idejére van kitűzve, hogy a tárgyaló országok többnyire mely fejezeteket kell bezárják, és az audiovizuális fejezet speciel 2001 első féléve. Tehát azért itt mindenki érzi a felelősséget.

Az egyik ilyen hatpárti tárgyaláson volt alkalmam kifejteni a MIÉP képviselőjének, aki egyébként maga a párt elnöke volt, hogy tulajdonképpen azért a MIÉP is elgondolkodhat azon, hogy a magatartásával - bármi is annak magyarázata - végül is a jelenlegi szituációban kicsit veszélyezteti a csatlakozási tárgyalások előnyös továbbvitelét. Erre az volt a válasz - hangsúlyozom, a MIÉP elnöke részéről -, hogy hát igen, már mi is gondolkodtunk ezen, és tényleg, ha már csak ezen múlik, akkor lehet, hogy itt azért fel lehetne puhítani az álláspontot. Mondtam neki, hogy igen, annál is inkább, mert ugye mi a jelenlegi helyzet: a MIÉP ragaszkodik egy adott állásponthoz, és ennek az álláspontnak, mint tudjuk, az a lényege, hogy két kurátora legyen a médiakuratóriumoknak. A történet úgy alakult, hogy ebben a ciklusban egy sincs effektíve.

Én azért tényleg kíváncsi vagyok, hogy a hátralévő kis időben mennyire indokolt e dolog fenntartása. Mindenesetre ténylegesen azt éreztem - és ezt szeretném elmondani -, hogy a MIÉP oldaláról kifejezetten kitapintható volt egy olyan magatartás, hogy a korábbi merevséget lehet, hogy félre tudják tenni az EU-jogharmonizáció tekintetében.

Nekem ténylegesen az a gyanúm, hogy ha a MIÉP-ben megvan e szándék, akkor tulajdonképpen a pozíciók megmerevítését máshol kell keressük, és kicsit úgy látom, hogy itt alapvetően a Fidesz nem érdekelt abban, hogy e probléma megoldódjon, már csak azért is, mert az eddig a parlamentben felvetett technikák között nagyon sok olyan van, amit a parlament két legnagyobb ereje, a Fidesz, illetve az MSZP öt perc alatt meg tudna oldani, és ilyetén módon ezt az egész vitát egyszer s mindenkorra háttérbe lehetne szorítani. Úgy látom, hogy ez a vezető kormánypárt részéről nem megy.

Egyébként azt gondolom, hogy az uniós csatlakozás tekintetében e fejezet lezáratlansága tényleg nem fog jól kijönni, hiszen a jelen pillanatban Magyarország - noha megannyi dicséretet szoktunk bezsebelni -, azért tudni kell, nincs a statisztikai élvonalban. Három ország is van, amely minket a lezárt fejezetek számát megelőz. Tényszerű, hogy azonnal az élbolyba ugorhatnánk újra, ha e problémán túljutnánk.

Azonban azt is látni lehet, hogy amikor e drámai kérdéseket felteszik kormányoldalról, hogy most az MSZP veszélyezteti az európai uniós csatlakozást, azért emlékeztetnék arra, hogy létezik a tárgyalások során egy nem túl gyakran, de azért alkalmazott technika, ez az úgynevezett set aside, magyarul: félretételi technika. Vagyis adott esetben e fejezet is a magyar tárgyaló delegáció segítségével megoldható lenne, pontosabban befejezhető vagy ideiglenesen lezárható lenne úgy, hogy ezt az egy problémát kivesszük belőle, és ezt a későbbi időszakba soroljuk.

 

 

(16.50)

 

 

Tehát emiatt - hangsúlyozom: a médiatörvény nem kellő EU-harmonizáltsága miatt - nem fognak megakadni az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Ha azok meg fognak akadni, akkor azok egészen más okra vezethetők vissza. Ezt nem fogom itt most kifejteni, erre utaltak már többen, a legutóbbi Romano Prodi-féle látogatás alkalmával Prodi úr világosan elmondta, hogy miért fognak megakadni, ha meg fognak akadni; például a társadalmi párbeszéd hiánya és a szociális fejezet újranyitása, szóval, ezek voltak az érvek, és nem a médiatörvény.

Ők egyébként csak annyit mondtak a médiatörvény kapcsán, hogy amennyiben ez a fejezet nem lesz lezárva, az nem azért nem lesz lezárva, mert ők nem akarják, hanem azért, mert a magyar belpolitikai okoknál fogva ez nem megy.

Egypár szót azért tényleg - már csak Szalai Annamária kedvéért is - mondanék arra, hogy mi az, ami itt elmaradt a harmonizáció tekintetében. Az egyik az, hogy amikor itt öt kategóriába soroljuk a különböző műsorszámokat és egyebeket, itt azért a magazin-, illetve a híradóműsorokat is egy kicsit illett volna a megfontolásokban idevenni, mert amennyiben ez a szöveg így, ilyen sommásan, ilyen pontatlanul itt marad, ebben az esetben, tartok tőle, elég sok hírműsort és magazinműsort lényegében a napközi vetítésből ki kell majd akkor emelni - profán példa a televíziós híradók esete. Csak mondok egy ma reggeli vagy egy ma délelőtti példát, hogy szinte élőben közvetítették, hogy egy ember leugrik egy háztetőről, a család sikoltozása, egyebek közepette. Tehát azért egy kicsit illett volna jobban végiggondolni, annál is inkább, mert a vonatkozó EU-direktívák azért ezekre az ügyekre tesznek utalást, de még mondhatnám azt is, hogy annyiban sincs árnyalva a dolog és pontatlan, hogy mindenki értse, hogy miről van szó: például ha ez a szöveg csak így maradna, ahogy itt a módosításban van, akkor, mondjuk, a Tom és Jerry nevezetű filmsorozat bármelyik epizódját nyugodtan szintén ki lehet venni a gyermekek által általában nézett műsorok közül.

A másik probléma, úgy gondolom, ez már azért egy fokkal súlyosabb, ez pedig a kizárólagos közvetítési joggal kapcsolatos dolog. Nevezetesen, itt arról van szó, hogy ez a törvénymódosítás az EU joggyakorlatától teljes mértékig eltérő módon, abszolút kormányhatáskörbe utalja, hogy melyek azok az események, amelyekhez kizárólagossági jog köthető, vagyis nem törvényben szabályozni a dolgot, hanem a kormány majd csinál egy listát, amit egyébként tetszése szerint, bármikor változtathat, amiben gyönyörűen benne lesznek azok, hogy melyekhez köthető kizárólagos közvetítési jog.

Szeretném emlékeztetni az előterjesztőt, a kormányoldalt, hogy azok a kereskedelmi televíziók, amelyek Magyarországon megszerezték egy adott időre a különböző koncessziós jogokat, azok nem azon piaci körülmények között szerezték meg ezeket a koncessziókat, mint amit ez a törvénytervezet jelen pillanatban, most előállítana.

Végezetül pedig - és akkor mondok egy harmadik példát is, hogy kellően alá legyen támasztva a dolog - ezek a direct shopping típusú műsorok a törvény szerint teljes mértékig a reklámidőbe soroltatnak, ehhez képest az európai joggyakorlat pedig nem oda sorolja.

Köszönöm szépen. (Bauer Tamás tapsol.)

 




Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai