Készült: 2024.03.28.14:18:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (1999.11.10.), 70. felszólalás
Felszólaló Dr. Turi-Kovács Béla (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:18


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nem ígérhetem, hogy olyan fejezetről fogok beszélni, amely ilyen lázas érdeklődést fog kiváltani. Úgy tűnt az eddigiekből, hogy a polgármesterek, valamint a helyi képviselő-testületek tagjai többségben vannak jelenleg itt a tisztelt Házban. Attól félek, hogy a környezetvédelem iránt érdeklődők kisebbségben vannak. Ennek ellenére a XVI. fejezethez, tehát a környezet- és természetvédelemhez szeretnék szólni, minthogy szilárd meggyőződésem, semmivel nem kevésbé fontos kérdés, mint amiről most bőséggel különböző települések felemlegetésével szó esett.

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslat a környezet- és természetvédelem előirányzataira vonatkozó fejezetében döntően az uniós csatlakozás követelményeinek kíván megfelelni. Nézetem szerint azonban ezzel párhuzamosan és az előbbinek nem ellentmondva, meg kell feleljen az előirányzat a nemzeti környezetvédelmi program időarányos részének, a környezetvédelmi intézkedési tervnek is.

A kormányzati elképzelések szerint a környezetvédelemre fordított 1999-es közel 200 milliárd forint körüli keretet mintegy 50 milliárd forinttal haladja meg a jövő évi finanszírozási összeg. A felkészülésre fordított környezetvédelmi kiadások mértéke és ütemezése alapján megállapítható, hogy a központi költségvetés, a gazdasági szereplők és az önkormányzatok feladatmegoldó finanszírozásával 2002-re nagy biztonsággal elérheti a csatlakozás feltételeit megalapozó célkitűzéseket. 1997-től felismerhető viszont az a tendencia, hogy a környezeti problémák megoldásának finanszírozásában az állami szerepvállalás a volumen növekedése mellett is fokozatosan csökken. Amíg az 1999. évi intézkedési tervben a költségvetési előirányzat aránya még 70 százalék volt, addig 2000-re ez 61 százalékra módosul. Ez a folyamat tételesen megjelenik az intézkedési terv egyes fejezeteiben is.

A gazdasági növekedés és ezzel párhuzamosan a gazdaság szereplőinek fokozott részvétele a környezet- és természetvédelem finanszírozásában bizonyítja, hogy a kettős célkitűzésnek, melyet fentebb már vázoltam, eleget lehet tenni. Azok a módosító indítványok, amelyeket részben a költségvetési bizottság terjesztett elő, részben pedig támogatásáról biztosított, a most vázolt célkitűzéseknek kívánnak megfelelni, és ezeket döntő mértékben a Független Kisgazdapárt is támogatja.

Összességében megállapítható, hogy a jelen költségvetés környezetvédelmi ráfordításainak nagysága és szerkezete kielégíti mind a nemzeti program, mind az Unióba való belépés felzárkózásának 2000. évre jutó költségigényét, és elegendő biztosíték mutatkozik a hátralévő időszak feladatainak ellátásra is.

Tisztelt Ház! Ez a tény olyan, amit külön ki kell emelni, mert mindkét kívánalom megvalósításának feltétele, hogy a csatlakozási támogatások realizálhatósága érdekében a szaktárca fokozott, sőt kiemelkedően meghatározó módon kell hogy biztosítsa a feltételrendszert, ennek hiányában ugyanis a költségvetés egyoldalú lesz.

Ahogy azt az Országgyűlés által elfogadott nemzeti környezetvédelmi program is tartalmazta, a legnagyobb adósságaink a hulladékgazdálkodás, a szennyvíztisztítás és a levegőminőség javítása terén vannak. Az uniós értékelés két területet emelt ki: a hulladékgazdálkodás, valamit a szennyvíztisztítás kérdéskörét. Meg kell azonban jegyezni, hogy számunkra azonos fontosságú, és így is kell kezelni a levegőminőség javítását.

Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy nézetem szerint a nemzeti környezetvédelmi program megvalósítása semmilyen módon nem kerülhet hátrányos helyzetbe az uniós csatlakozás követelményeivel szemben, annál is inkább nem, mert ezek nem mondanak egymásnak ellent, inkább egymást kiegészítik.

(10.10)

Tény azonban, hogy a hulladékgazdálkodásnál tapasztalható a legtöbb hiányosság. Remélhetőleg még az idén a parlament elé kerül az erről szóló törvénytervezet, ugyanakkor továbbra is megoldatlan a hulladékokkal kapcsolatos egységes és átfogó országos helyzetkép bemutatása, az adat- és információrendszer kiépítése. A hulladékkataszter és a Phare-program keretében tervezett átfogó felméréssel a feladat megoldása megkezdődött, de ezt folytatni kell, és rövid időn belül be is kell fejezni.

A helyzet lényeges javítása érdekében az összehangolt kormányintézkedések mellett az önkormányzatok, a gazdálkodók és a lakosság áldozatvállalásaira is feltétlenül szükség van. Szólni kell azonban arról, hogy az áldozatvállalásnak határai, éspedig gazdaságilag és társadalmilag behatárolt végpontjai vannak. Azok az önkormányzatok, vagy éppen a lakosság, amelyek az elmúlt időszakban elszegényedtek, önálló gazdasági forrásokkal nem rendelkeznek, képtelenek a pályázatoknál az önrészt biztosítani. Ennek a megoldását mi most nem tudtuk felfedezni a költségvetésben, ez pedig olyan hiányosság, amely a programok megvalósításánál lényeges akadály lehet.

A jelen költségvetés kiadási előirányzata a környezetvédelmi tárcánál közel 59 milliárd forint. Ennek az összegnek mintegy 36 százaléka központi költségvetési támogatás, míg a fennmaradó rész bevételi jellegű. Kedvező azonban a bevételi jellegnél az, hogy mintegy 35 százalékát Phare- és ISPA-támogatások teszik ki; míg a Phare-támogatásokról a tisztelt Ház már igen sokat hallott, azt hiszem, az ISPA-támogatásról kevesebbet.

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Nos, annyit azért mindenképpen el kell mondani, hogy az előcsatlakozási támogatások alapjaiban ez egy új program, olyan előcsatlakozási támogatási eszköz, amely követelményrendszerében, működési mechanizmusában, monitoringrendszerében az uniós tagállamok kohéziós alapjával azonos. Ez tehát nem program, hanem projektorientált támogatási forma, e támogatások egyedi, nagy léptékű környezetvédelmi és közlekedési, infrastrukturális beruházási projektek ráfordításait egészíti ki.

Ki kell tehát mondani, hogy a költségvetés feltételezi és egyben követelményként támasztja, hogy a tárca a megfelelő projektek elkészítésében, azok érvényesítésében hatékonyan közreműködjön. Azt jelenti ez, hogy nagyon nehezen vagy sehogy sem lehet igénybe venni olyan programokat, megvalósítani olyan projekteket, amelyeknél a tárca közreműködése elmaradna. Ez tehát nem mellőzhető.

Mivel az ISPA az összes közkiadásoknak maximum 75 százalékára terjed ki, kivételes esetekben az uniós Bizottság ezt az arányt felemelheti 85 százalékra, sőt előzetes tanulmányok és műszaki segítségnyújtás esetén akár 100 százalékra is, ezért általában elengedhetetlen viszont a társfinanszírozás. A nézetünk ebben a tekintetben változatlanul az, hogy a társfinanszírozás feltételeinek biztosítékai most nem látszanak kellő mértékben ebben a költségvetésben. A kormány által korábban hozott határozatok ugyan garantálják a hazai társfinanszírozást, azonban a felvevők felé a szakminisztériumoknak szabályozni kell a hozzájutás és felhasználás mértékét.

Összességében tehát azt örömmel tapasztaltuk, hogy a pénzügyi kormányzat a környezet- és természetvédelem, valamint a Honvédelmi Minisztérium esetében, úgy tűnik, hogy eltérni látszik attól a bázisszemlélettől, amely a kedvezőbb, jobb költségvetés megalkotásának az akadálya. Ezen a területen a feladatok megvalósításához szükséges költségvetési eszközök biztosítása helyenként már prioritást kapott.

Számunkra annál sajnálatosabb, hogy míg a törvényjavaslat XVI. fejezetében erre valamelyest legalább módot talált a pénzügyi kormányzat, nem nyert teret viszont a szemléletváltás, mondjuk, a XII. fejezetben az FVM esetében, de mondjuk, a XX. fejezetben az Oktatási Minisztérium, vagy akár a XXI. fejezetben az Egészségügyi Minisztérium esetében. Pedig erre a szemléletváltásra a mi nézetünk szerint feltétlenül szükség van.

Ha tehát közöttünk viták vannak, mert kétségtelenül vannak viták - amelyek persze a koalíciót, ezt nyomatékkal szeretném kihangsúlyozni, semmilyen formában nem érintik -, de azt mégis meg kell mondanom, hogy ezek a viták elsősorban szakmai jellegű viták. A mi nézetünk... (Dr. Lamperth Mónika közbeszólása.) - örömmel hallom, hogy a hátam mögött többen megnyugodtak. Tehát a mi nézetünk szerint a szemléletváltásra egyértelműen, feltétlenül szükség van, arra a szemléletváltásra, amelyre a következő költségvetésben már számítunk.

A Független Kisgazdapárt nézete szerint tehát az előrelépés megtörtént, ennek az előrelépésnek a következőkben a következő tárcákra is ki kell terjednie.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai