Készült: 2024.03.29.08:43:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

287. ülésnap (2013.06.10.), 341-343. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:47


Felszólalások:  Előző  341 - 343  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgattam Cser-Palkovics elnök úr szavait, egyébként az alkotmányügyi bizottságnak a tagjaként ezt a vitát már ott részben lefolytattuk; elmondta, hogy ennek a törvényjavaslatnak mi volt a sora, és hogyan került újra az Országgyűlés elé. Egyet tudunk érteni azzal az aggállyal, amit Péterfalvi Attila mondott el, illetőleg ami miatt Áder János köztársasági elnök úr visszaküldte ezt a javaslatot. Viszont az a mód, ami alapján kezelni próbáljuk a helyzetet, sajnos nem kielégítő, bár bizonyos esetekben vagy bizonyos körökben... (A Jobbik padsorai mögött ülő független képviselők hangosan beszélgetnek.) Elnök úr, kérem, itt a mögöttem vitatkozó képviselőkre szóljon rá, mert nem lehet koncentrálni!

ELNÖK: Képviselő úr, egy pillanat türelmét kérem! Megkérem képviselőtársaimat, lehetőleg ezt a vitát ne itt és ne így folytassák le!

Staudt Gábor képviselő úré a szó. Kérem az időkeretet figyelembe venni! Folytassa, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát bizonyos aggályokat orvosol ez a javaslat, viszont ez alapján tulajdonképpen az egész módosítás, tehát az információs önrendelkezésről szóló törvény módosítását vissza lehetett volna vonni, hiszen próbálják önök korrigálni azt, amit Áder János, illetve Péterfalvi Attila megfogalmazott, de sajnos ezt nem sikerült tökéletesen kivitelezni.

Az 1. ponttal maximálisan egyetértek, egyfajta jogbizonytalanságot eredményez, ha kimondjuk azt, hogy az infotörvény hatálya nem terjed ki a külön törvényekben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési jogokra, hiszen akkor működhet megfelelően egy ilyen törvény, ha átfogó és minél kevesebb kivételt engedélyez. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tehát ezzel egyet tudunk érteni.

A másik esetben a 3. javaslatnál viszont bár egy fokkal jobb az, ami beterjesztésre került, hiszen itt módosításra kerül az a passzus, ami tulajdonképpen úgy próbálja kikerülni a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hogy azt nem engedélyezte volna abban az esetben, ha valamiféle felettes szerv ellenőrzési jogosítványaival felérő vagy annak tekintett adatkérés történik. De az, hogy ezt átfogó, számlaszintű tételes ellenőrzésre szűkíti, még ha elméletileg érthető is lenne, teljesen fölöslegessé teszi, hogy így benne maradjon, hiszen miért ne kérhetne ki valaki tételesen egy adatot mint közérdekű adatot. Attól ő még nem egy átfogó ellenőrzést végez természetesen annál a cégnél vagy annál az állami szervnél, hanem célirányosan kikér egy adatot vagy akár egy számlát, miért ne tehetné meg, adott esetben ennek közérdekű relevanciája lehet. Ezt ilyen formában benne hagyni nem jó megoldás, és annál is érthetetlenebb a 3. javaslatban megfogalmazott javaslat, hogy az adatigénylő elutasítása esetén az 52. §-ra utal, ami szerint hatósági bejelentést, tehát vizsgálatot kezdeményezhet az információs hatóságnál. Na most, ebben az esetben kimarad vagy nehezen értelmezhető, hogy a bírósági eljárás milyen formában kezdeményezhető. Jól tudjuk, hogy az infotörvény alapján alapvetően bíróság elé lehet vinni azokat az ügyeket, amikor valaki egy közérdekű adatot nem kapott meg, illetve a hatóság eljárását is kezdeményezheti, de ez a kettő párhuzamosan is futhat, tehát nem zárja ki egymást a két eljárás. Ebben az esetben viszont úgy tűnik, hogy ha valakit azzal utasítanak vissza, hogy mondjuk, ő számlaszintű, átfogó ellenőrzésre vonatkozó adatokat kért - hivatkozni természetesen mindig bármire lehet -, akkor úgy tűnhet ebből a módosításból, mintha a bírósági jogorvoslat lehetősége nem nyílna meg, csak a hatósághoz fordulhatna, tehát Péterfalvi Attila hatóságához, akik természetesen lefolytathatják ezt a vizsgálatot, de egy jelentős garancia azért mindenképpen kihullik a közérdekű adatot igénylő kezéből. Vagy ha nem, akkor a megfogalmazás nagyon helytelen, tehát egyik esetben sem jó, vagy pontatlanul fogalmaznak, vagy nagyon is pontosan, akkor viszont nagyon komoly alapjogok sérülnek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  341 - 343  Következő    Ülésnap adatai