Készült: 2024.03.28.16:19:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2012.10.30.), 74. felszólalás
Felszólaló Volner János (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:13


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is megrökönyödéssel vettem tudomásul azt, hogy miközben egy 171 oldalas adótörvényről, egy nagy költségvetési hatású törvényről tárgyal a tisztelt Ház, aközben a kormánykoalíció jó néhány bizottságban nem tudott egyetlenegy jelen lévő képviselőt biztosítani ahhoz, hogy a bizottságban megfogalmazódott többségi véleményt elmondhassák. Egyetlenegy képviselőjük a jó néhány bizottságból jelen sem volt, és ezért nem hangozhatott el az önök véleménye.

Azt akartam előzőleg elmondani, hogy 10 és 15 között ingadozik egy több mint 260 fős Fidesz-KDNP-frakció átlagos létszáma, de azután át kellett értékelnem, mert ahogyan most megszámoltam önöket, 10 alá csökkent a létszám. Hát ilyen jelenlétet produkálnak önök egy ilyen rendkívül fontos, nagy hatású adótörvény vitájában! (Zaj a kormánypártok képviselői között.) És megjegyzem egyébként, uraim, hogy nem azoknak szól ez a feddés, akik jelenleg itt ülnek, annak a néhány képviselőnek; azoknak szól, annak a több mint 250 embernek, akik az ördög tudja, hol vannak akkor, amikor ilyen fontos törvényekről tanácskozunk.

A másik nagyon fontos kifogásunk az, hogy a jogalkotási törvény betűit nem tartják be, eleve törvénytelenségben fogannak az önök törvényei, ugyanis a jogalkotási törvény 5. pontjának részletei arról szólnak például a 17. §-ban, hogy a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.

(12.20)

Tessék mondani, ki látott ilyen hatástanulmányt? Hol van ez a hatástanulmány? Hol nézheti meg egy országgyűlési képviselő vagy egy egyszerű polgár? Nem is készítettek ilyen hatástanulmányt!

Ugyanúgy, mint eddig az összes többi adójogszabály, amit elfogadott az Orbán-kormány, hasraütésszerűen, hatástanulmányok nélkül készült el, és természetes az, hogy ennek a gazdaságpolitikának az a következménye, hogy a kormány, amit egy hurráoptimista gazdasági miniszter vezet gazdaságpolitikai fronton, folyamatosan csalódik, mert nem teljesülnek a várakozásai. Nem teljesül a várakozása a növekedést illetően, hiszen Matolcsy György arról beszél, hogy nőni fog a magyar gazdaság, miközben Európától és a régiótól egyaránt leszakadó mértékben nőttünk, nem teljesül a várakozás a fogyasztás növekedését illetően, a munkahelyek növekedését illetően, és gyakorlatilag egyetlen gazdasági mutatót illetően sem. Ennek a szakszerűtlen, szakmailag előkészítetlen munkának a következményét azonban valakinek meg kell fizetnie, és sajnos azt látjuk, hogy nem a kormánypárt fizeti meg, hanem a magyar nép, az önök által megnyomorított magyar emberek.

El szeretném mondani azt is, hogy azért, mert nem tartják be a jogszabályi követelményeket, és a jogalkotási törvényt sértő módon próbálják ezt a nagy megszorító csomagot elfogadni, ezért, ha kell, akkor le fogunk ülni a köztársasági elnök küszöbére, és tiltakozni fogunk azért, hogy ne írja alá ezt a törvényt, és semmisítse meg. Jogtalanságban nem lehet jogszabályokat létrehozni, főleg akkor nem, amikor önök a magyar népet próbálják ilyen módon sarcolni!

Megjegyzem, amikor még létezett Költségvetési Tanács, mármint az igazi Költségvetési Tanács Kopits György vezetésével, megkérdeztük Kopits urat, hogy hány költségvetési tanulmányt látott ő, hátha csak az egész ország elől titkolják, de a Költségvetési Tanács elől nem. Rám mosolygott, és elmondta, hogy amióta önök kormányoznak, egyetleneggyel nem találkozott. Röviddel később bosszúból megszüntették az intézményét, és megszűnt a Költségvetési Tanács.

Fontosnak tartom elmondani azt, hogy az önök által folytatott gazdaságpolitika immár bizonyított módon egy öngerjesztő, negatív spirálba taszította Magyarországot. Azt jelenti az önök gazdaságpolitikája, hogy folytatják a szocialisták által kezdett megszorításokat. Bajnai Gordon, akit most újfiúként mutattak be nemrég a formálódó baloldali együttműködés miniszterelnök-jelöltjeként, 1200 milliárd forintos megszorítócsomagot fogadott el a saját kormányzati ciklusában; ezt Matolcsy György hat megszorító csomagban számszerűsítette. Amikor megkérdeztük természetesen a miniszter urat, hogy hányat semmisítettek meg ezekből a megszorító csomagokból, egyetlenegyet nem tudott mondani. Bár ő arról beszél, hogy a megszorítások politikája véget ért, ténylegesen az összes, Bajnai Gordon által hozott megszorítás, ez az 1200 milliárd forint/év nagyságú megszorítás tovább él, és önök egyre-másra újabb és újabb megszorításokkal tetézik ezt.

Ennek az a következménye, hogy a magyar gazdaság, amit folyamatosan fékeznek az újabb és újabb adók kivetésével, folyamatosan recesszióba fog kerülni, folyamatosan zsugorodni fog, és folyamatosan lejtmenetben van.

Ha megnézik azt, hogy Magyarország milyen gazdasági növekedési fázisban van jelenleg, akkor elmondhatjuk, hogy félig-meddig sikerült a tényezővezérelt gazdasági növekedési fázist magunk mögött hagyni. Jelenleg az úgynevezett beruházásvezérelt gazdasági növekedési fázisban vagyunk, amikor a beruházási ráta alakulása mutatja azt, hogy a jövőben egy, két, három, négy év múlva milyen gazdasági fejlődésre számíthatunk.

Önöknek ezzel a kiszámíthatatlan, rossz gazdaságpolitikával sikerült elérniük azt, hogy a magyar beruházási ráta a régió legalacsonyabb értékét mutatja, sehol nincs ekkora alacsony beruházási kedv a régióban, és ennek az a következménye, hogy a jövőben nem lesz gazdasági növekedés sem. Szoros az összefüggés ugyanis a beruházási ráta és a gazdasági növekedés között bizonyítottan ebben a beruházásvezérelt növekedési fázisban.

Arra már gondolni sem merek, hogy ezzel a folyamatos lejtmenetbe tartó gazdaságpolitikával mikorra fogjuk elérni vajon - nyilván soha - azt az innovációvezérelt gazdasági növekedési fázist, amikor már alacsonyabb beruházási hajlandóság mellett is tudnak szaporodni a munkahelyek, tud nőni az emberek életszínvonala, és tud növekedni a gazdaság. Ilyen módon soha nem fogunk oda eljutni.

Spaller Endre képviselőtársam, illetve Seszták képviselőtársam is arról beszélt, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámítható. Hát, uraim, kéthetente rajzolják át az adójogszabályokat, kéthetente úgy rajzolják át az adójogszabályokat, hogy a piaci szereplőknek fogalmuk sincs az önök szándékairól. Megjegyzem egyébként, még a gazdasági bizottság alelnökeként is a napi sajtóból értesülök arról, hogy önök merrefele szeretnének menni, annyira nincs senkivel egyeztetés. Hát hol van itt a kiszámíthatóság? Még itt az országgyűlési képviselők se tudják, hogy merre fognak holnap önök menni! Hát nemegyszer a saját frakciójukon belül a lobbiérdekek alakítják a gazdaságpolitikát! Láthatjuk ezt a dohánytermékek jövedéki adójával kapcsolatos, a szerencsejátékokkal kapcsolatos előterjesztéseknél, egymás után adják be a módosító javaslatokat, és házon belül civakodnak. Ezen múlik az egész.

Nagyon fontosnak tartom azt elmondani, hogy a kiszámíthatósághoz az kellene, hogy bizonyos elveket, bizonyos adómértékeket tudjanak deklarálni. Amíg ez nem történik meg, amíg, ha úgy tetszik, nem öntik ezeket a szavakat betonba, és nem tekintik megváltoztathatatlannak, hanem kéthetente hozzányúlnak az adójogszabályokhoz, addig semmiféle kiszámíthatóságról Magyarországon nem lehet beszélni.

Fontosnak tartom azt elmondani, hogy 2013-tól meg fog szűnni a szuperbruttósítás rendszere, az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. Ezzel a lépéssel a Matolcsy-kormány arra készül, hogy a magyar gazdaság számára eddig is kudarcot kudarcra halmozó egykulcsos adórendszert befejezi, tovább növeli ezzel a társadalmi és anyagi különbségeket a különböző rétegek között. A felső jövedelemmel rendelkező, legmagasabb jövedelemmel rendelkező 15 százaléknyi munkavállaló még több pénzhez fog jutni. Azonban ez nem azt jelenti, hogy ez hiányzik valahonnan önök szerint?

Ugyanis itt nem arról van szó, hogy sikerült egy nagyobb tortát sütnie a kormánynak, sikerült elérnie a gazdasági növekedést, és lett 500 milliárd forint, amit el kell valahogy költeni. Hát nem ez a gond gyötri a magyar gazdaságot. Évek óta a költségvetési hiánnyal küszködünk, folyamatosan megszorító intézkedésekkel kell sújtaniuk önöknek a saját elhibázott gazdaságpolitikájuk alapján a magyar társadalmat, nem marad semmiféle többlet a magyar gazdaságban, amit el lehetett volna osztani.

Itt arról van szó, hogy önök úgy költöttek el évi 500 milliárd forintot a legmagasabb jövedelmű emberek segélyeztetésére, hogy elvették ezt az összeget a szegényebb emberektől. Bizonyítható módon a 210 ezer forint alatti keresettel rendelkező embereknek csökkent a jövedelme. Nemegyszer elmondtuk azt, hogy aki most megkeresi a bruttó 93 ezer forintos minimálbért, és ugyanezt a 93 ezer forint bruttót kereste meg 2010 tavaszán, 11 700 forinttal vihetett haza többet 2010 tavaszán, mint jelenleg.

Az a gazdaságpolitika mélyen igazságtalan, és sérti az erkölcsi értékrendünket, ami pont a legalacsonyabb jövedelmű emberektől vesz el pénzt azért, hogy a legmagasabb jövedelmű emberek javára átcsoportosítsa ezeket az összegeket. Önök ezt teszik a magyar adórendszerrel jelenleg.

Megjegyzem, az is nyilvánvaló, hogy miért teszik. Minden eszközzel próbálják ezt a felső középosztályt kedvezményezni azért, hogy megteremtse az Orbán-kormány a saját választói célcsoportját, hogy legyen körülbelül 600 ezer olyan ember az országban, akinek a zsebét megtömik pénzzel, még azon az áron is, hogy a szegényebb emberektől veszik el ezt az összeget, úgy adják oda ezeknek az embereknek, hogy ők legyenek az önök nyertes, kedvezményezett választói célcsoportja, ők legyenek az úgynevezett polgárok, akik aztán Orbán Viktort és kormányát az önök reményei szerint vissza fogják választani 2014-ben. Hát ez nem fog összejönni, uraim!

El szeretném mondani önöknek azt is, hogy akkor, amikor rendszeresen elosztáspolitikai vitákat folytatnak itt a Magyar Országgyűlésben, folyamatosan arról megy a vita, hogy ezt az egyre zsugorodó méretű tortát milyen módon szeleteljék föl, ki hány százalékot kapjon ebből a tortából, hogyan alakuljanak a tortaszeletek, ez a legrosszabb, amit el lehet képzelni. Ugyanis önök nem azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehetne nagyobb tortát sütni, hogyan lehetne a gazdaságot növelni, és ezzel mindenkinek egy kicsit több pénz juthatna; önöknek erre semmilyen ötletük nincs.

(12.30)

Ha most megkérdezem önöket, hogy hogyan hívják a kormány iparpolitikai tervét, mi ez a terv, hát senki nem tudja megmondani, mert nincs ilyen terve az Orbán-kormánynak, egyáltalán nem foglalkozott a magyar termelés fellendítésével! Azzal foglalkoznak csupán, hogy egyre inkább zsugorodik ez a kicsi torta, amit fel lehet osztani, és hogy ez milyen módon legyen felosztva, ki kapjon többet, ki kapjon kevesebbet belőle. Semmilyen ötletük nincs arra, hogy hogyan lehetne a gazdaságot megnövelni.

2008 óta Magyarországon 240 ezerrel kevesebb adófizető ember van. 2008 óta, azaz négy év alatt, 240 ezer adózó tűnt el Magyarországról. Ez is nyilvánvalóan egy olyan adat, amiért önöket is, meg a szocialistákat is felelősség terheli. Olyan ugyanis nincs, hogy a kormány nem felelős semmiért; olyan nincs, hogy miközben a társadalmi és anyagi különbségeket növelő gazdaságpolitikát folytatnak önök, senki nem tehet a hibákról; senki nem tehet arról, hogy az 500 milliárd forintos költségvetési kiesést okozó adórendszer, az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Akkor, amikor elmondtuk Matolcsy úrnak, hogy közgazdasági tapasztalat - nem a közgazdászok fantáziája, közgazdasági tapasztalat -, hogy ha a legmagasabb jövedelmű emberek zsebébe többletjövedelmet adunk, azzal két dolog történhet: vagy a megtakarításaikat növelik, a befektetéseiket növelik, vagy pedig úgynevezett luxuscikkekre költik ezeket a többletjövedelmeket. Egyik sem Magyarországon csapódik le, egyik sem a magyar gazdaságot pörgeti.

Önök ezekkel az intelmekkel nem foglalkoztak. Kioktattak minket arról, hogy az önök gazdaságpolitikája nem a tankönyvi modellt követi. Hát azt kell hogy mondjam, viszont a tankönyvi alapigazság igazolódott be: koppantak, ha úgy tetszik, nem jött be a gazdaságpolitikájuk, és kudarcot hozott Magyarország számára.

Fontosnak tartjuk elmondani azt is, hogy a Jobbik a saját gazdaságpolitikai alternatíváját kidolgozta és megjelenítette a személyi jövedelemadózásban is. Azt javasoltuk, hogy az önök egyoldalú és rosszul működő adórendszere helyett egy úgynevezett termeléstámogató adórendszer lépjen életbe Magyarországon, azaz a rendelkezésre álló forrásokat, a rendelkezésre álló adókedvezményeket a kutatás-fejlesztésben található munkahelyekre, az iparra, a mezőgazdaságra és a turizmusra koncentrálja a kormány - ezekben az ágazatokban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1 millió 540 ezer ember dolgozik -, azért, mert a magyar termelést, a magyar termelőszektort kell fellendíteni ahhoz, hogy a magyar életszínvonal a jövőben fenntartható módon növekedni legyen képes.

Addig, amíg ezt nem ismeri fel a kormány, addig, amíg a gazdasági növekedési várakozásait a hazánkba sok-sok milliárd forintért becsalogatott multinacionális vállalatokra alapozza, addig a magyar gazdaságpolitika továbbra is a recesszió felé taszigálja Magyarországot, és az emberek életszínvonalát törvényszerűen, következetesen rontani fogja. Ha úgy tetszik, elmondhatjuk azt, hogy az önök gazdaságpolitikájába, ebbe az européer, multibarát gazdaságpolitikába kódolva van a lecsúszás és az elszegényedés.

El szeretném azt is mondani, hogy vannak olyan elemei ennek a javaslatnak, amelyekkel egyetérthetünk. Ilyenek például a melegétel-utalványokra vonatkozó szabályváltozások: 12 ezer forint többletet juttathat a munkáltató immár azoknak is, akik külső étkezőhelyeken étkeznek. Azonban hozzátenném, hogy ebben az esetben is szükséges lett volna a szakmailag körültekintő munka. Ki kellett volna terjeszteni ezeket a kedvezményeket azokra a kisvállalkozásokra is, amelyek nem rendelkeznek saját étkezőhelyekkel. Ugyanis nyilvánvaló, hogy egy falusi, öt-hat embert foglalkoztató vállalkozás nem rendelkezik saját étkezőhellyel, saját konyhával, valahogy meg kell neki is oldania azt, hogy a kedvezmény odaérjen, különben egyoldalúan a multinacionális szektort fogják ezekkel a kedvezményekkel is segíteni. Erre az esetre mondjuk azt, hogy ha máshogy nem megy, akkor hidegélelem-utalvány formájában kell megoldani ezeknek a támogatásoknak a célba juttatását.

Azzal egyetértünk, hogy a javaslatban a munkáltatók által fizetett kockázati biztosításokat adómentessé kívánja tenni a kormány. Ez egy támogatható cél, hiszen a dolgozók élet- és baleset-biztosítását az államnak minden módon támogatnia, felkarolnia szükséges. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy meg szeretnék adóztatni az úgynevezett megtakarítási biztosításokat, és azt pedig különösen kifogásoljuk, hogy az olyan biztosítási termékeknél, amelyeket vegyes biztosítás néven ismer a szakma, nincs meg a kellő elhatárolás. Ezek olyan biztosítástípusok ugyanis, ahol a dolgozónak egyszerre van élet- és baleseti, valamint megtakarítási célú biztosítása. Ezeket önök megadóztatnák. Ennek az lesz a következménye, hogy az emberek élet- és baleset-biztosítását fel fogják mondani, nem fogják tovább fizetni, és a végén ki az, aki a kárvallottja lesz ennek a szakmailag elhibázott rendszernek? Hát nyilvánvaló, hogy az a 4 millió magyar foglalkoztatott, aki jelenleg a munkaerőpiacon van, akik aktívan az ország terheit a vállukon vive viszik előre ezt az országot. Ezeket az embereket fogják önök ezzel a nem körültekintő jogszabályalkotással sújtani.

Fontosnak tartjuk elmondani azt is, és egyben a kormány szociális érzéketlenségét mutatja, hogy az úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulék összegét ismét emeli az Orbán-kormány. Ezt olyan emberekre vetik ki, akiknek nincs is jövedelme. Olyan embereknek kell adót fizetni Magyarországon az önök szociálisan érzéketlen gazdaságpolitikájának a következtében, akiknek nincs is jövedelme. Hogy miből fizetnek, az a kormányt nem érdekli egyáltalán.

És mondom itt az adómértékeket: havi 6390 forintról 6660 forintra nő ez az adómérték. Hogy miből fizetnek, még egyszer mondom, az önöket nem érdekli. És megjegyzem egyébként, hogy egy évvel ezelőtt 25 százalékkal, az inflációt sokszorosan meghaladó mértékben emelte az Orbán-kormány ezt az adónemet. Akkor sem érdekelte önöket, hogy azok az emberek, akiknek nincs jövedelmük, miből fognak fizetni. Ez adó módjára behajtható. Ha kell, akkor még ezeknek az embereknek, ezeknek a szerencsétleneknek a házát is elveszik, elkobozzák azért, mert nem képesek eleget tenni, jövedelem híján, az adófizetési kötelezettségüknek. Hát azt kell hogy mondjam, ez egy olyan gazdaságpolitika, amiben ha Magyarországon széles körű volna a polgári társadalom, önök ellen már milliók tüntetnének és lázadnának.

Nem tudunk egyetérteni azzal sem, hogy meg szeretnék adóztatni a tagi hiteleket a vállalkozásoknál. A magyar vállalkozások már épp elég vért veszítettek az elmúlt időszakban, épp elég nehéz helyzetbe kerültek. A kormány tovább szeretné növelni a terheiket. Ez is egy olyan adónem, ami egyoldalúan a magyar kis- és középvállalkozói szektort sújtja, a multinacionális cégeket ez a fajta adónem egyáltalán nem érinti.

Önök tehát, miközben arról beszélnek, hogy a multinacionális szektorral szemben a nemzeti vállalkozásokat juttatják előnyhöz, a terheket a magyar kis- és középvállalkozások vállára rakják azért, hogy a multikat tehermentesítsék. Messze áll ez, uraim, a nemzeti gazdaságpolitikától!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai