Felszólalás adatai

Én e késői órán nem szeretnék részletekbe menően, ismételten azokra a kérdésekre rátérni, amit Font Sándor képviselőtársam az előbb igen részletesen és pontos sorrendben a Ház elé tárt. A magam részéről inkább néhány szempontot szeretnék kiemelni, amit nagyon fontosnak tartok a törvény tárgyalása kapcsán. De mielőtt erre rátérnék, szeretném jelezni, hogy nem véletlen az, hogy a házbizottság úgy döntött, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a módosító javaslatok beadására.

Pontosan érzékeli a kormány és a kormányzó pártszövetség is azt, hogy ez a nemzet sorsát hosszú időre meghatározó döntés, és ez a döntés úgy szól hosszú távra, hogy visszafordíthatatlan. Ha a döntés megszületik, onnantól kezdve már nem lehet, ha mondjuk, egy földadásvétel megtörtént, nem lehet semmissé tenni, legalábbis Európában ez nem szokás.

(19.40)

A célt engedjék meg, hogy kiemeljem. Mi a célja a földtörvénynek? Az, hogy véglegesen rendezze azt a ma kusza, átláthatatlan, kezelhetetlen birtokszerkezetet, ami kialakult. De azért egy dologra szeretném a figyelmet ráirányítani, bármilyen késő is van: a földet megtartani jogszabályokkal egy átmeneti idő alatt lehet, de a földet stabilan megtartani igazán a helyben lakó gazda kezében akkor lehet, ha a helyben lakó gazda képes jövedelmet termelni, képes a földet úgy hasznosítani, beleértve ebbe a különböző termelésszerkezetet, beleértve ebbe a diverzifikációt, beleértve ebbe mindent, úgy, hogy abból a család valójában megéljen. Nekem az a meggyőződésem, hogy a birtokok megtartásához a földtörvény kapcsán, arra is oda kell figyelni, hogy mennyire képes jövedelmet termelni a gazda.

Én megkövetem képviselőtársaimat, de a mai nap folyamán pont vidéken egy jóval korábbi időpontban megszervezett rendezvény miatt, vidéki fórum miatt voltam kénytelen távol maradni a kora délutáni óráktól, de amit tudtam, telefonon hallgattam a vitából. Engem, őszintén megmondom, kicsit meglepett, amikor a polémia arról erősödött fel, az volt a vita lényege, hogy most akkor hány hektár lehet. Természetesen az alaphelyzet az, hogy családi gazdaságok, ez az alap, ez a bázis. De valaki említette a kárpótlást. Göndör képviselőtársam, szeretném jelezni: a kárpótlásra szükség volt, azt az állapotot, azt a történelmi bűnt nem lehetett fenntartani a rendszerváltást követően, ami indokolttá tette a kárpótlást, viszont az, ahogyan a kárpótlás végbement, ahogyan lezajlott, sajnos szintén tetőzte a bűnt. Miért? És itt térnék vissza a földhöz. Azért, tisztelt képviselőtársaim, ha valaki annak idején részt vett árverésen, megmondom őszintén, én nem vettem részt, nem vettem részt, nem voltam hajlandó tárcsát fogni a kezembe, annyira nem értettem vele egyet. Miért? Azért, mert minden egyes táblára, minden egyes birtoktestre külön licitáltak, és szabdalták. Csak amikor itt ma is felvetődött, hogy mik az erősségeink, mi a magyar vidék, a magyar agrárgazdaság erőssége, nem a tömegtermelés, hanem a minőségi termelés. Itt bizony az egyik hatalmas ágazatunk, a vetőmagágazat 150-160 milliárdos árbevétel, egy ágazat, és ez bizony, ha az adottságainkat kihasználjuk, a föld minőségét, az itt visszatartható vizet az öntözéshez, azt a tudást, azt a képességet és azt a klímát, ami itt van Magyarországon, az emberek tudását, képességét és az eddig felhalmozott ismereteit, akkor ez egy kitörési pont lehet Magyarország számára.

Gondolom, nem kell magyarázni az itt lévő szakembereknek, mit jelent az izolációs távolság, mit jelent az, hogy vetőmagot milyen birtoktesteken lehet termeszteni. Igen, ez az egyik. A másik az, hogy az együttműködés, amelyben próbáljunk meg segíteni, szóba állni egymással. Ez nem véletlen, nem egy ilyen barátkozási hullám tört most ki rajtam, hanem egyszerűen az az érdekünk, és ezt úgy a mai nap folyamán is igen határozottan üzenték velem a gazdák, ide, az ország Házába is, hogy egyet kérünk tőletek: a mi bőrünkön ne osztozzatok, ne osztozkodjatok, hanem értsétek meg, hogy értünk kell dolgoznotok. Én ennek figyelembevételével mondom azt, hogy bizony a kárpótlás nagyon súlyos következményeit is most kell rendezni, úgy, hogy megtartani a földet, de úgy rendbe tenni a földnyilvántartást, hogy védhető legyen magyar tulajdonban a föld, úgy kialakítani a birtoktesteket, úgy meghatározni az öröklést, meghatározni a vásárlást és meghatározni a bérletet, hogy az minél gazdaságosabban, minél jövedelmezőbben működő birtoktestekké alakulhasson ki.

Ezt, kedves képviselőtársaim, azért kívántam elmondani, mert ez az esztendő, ha valami, megtanított bennünket. Megmutatta ez az év, mit jelent az, hogy nincs öntözés. Ez súlyos bűn, de hála a jó égnek, hála a jó istennek, most már megtörténik az intézkedés, folyamatban volt már az év során is, és végre az öntözés kiteljesedése a következő esztendőben reményeim szerint már érzékelhető lesz. Miért mondom ezt? 300 milliárdos kárunk van, 300 milliárdos kárunk van, és kedves képviselőtársaim, rendezetlen birtokokkal, néhány hektáros miniparcellákkal. Mert nem az az igazság, hogy egy-egy gazdának 2-3 hektár földje van, hanem rendezetlenek, egymástól szétszórtan helyezkednek el. Tehát ez is most a feladatunk a törvényalkotás kapcsán, nyilván erre vonatkozóan is lesznek még további javaslataink.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakmai megfontolásokon túl még egy szempontot figyelmükbe kell ajánlanom. Ma itt polémia alakult ki abból, hogy az európai uniós társulási szerződést hogyan értelmezzük. Erről lehet nagyon hosszú vitákat nyitni. Azt gondolom, ezt senki nem vonhatja kétségbe, hogy ma az agrártámogatások összege, a területalapú támogatások összege ma nagyobb, mint az egész agrárgazdaság éves jövedelme. Ha mérleget vonunk, tulajdonképpen a gazdák jövedelme nagyrészt a támogatásokból származik, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen fejlesztéseket hajtottunk végre. Az egy másik kérdés, hogy a fejlesztéseket azok hajtották-e végre, és ott hajtották-e végre, ahol tulajdonképpen arra szükség lett volna. Itt nagyon komoly gondjaink vannak, azt viszont mindenki tudja, hogy az ÚMVP, az Új Magyarország vidékfejlesztési program tervezése mikor történt, és a programok végrehajtása, a pályázatok elbírálása nagyrészt megtörtént, innentől kezdve kész helyzet volt. Most viszont a földbirtokrendezés, a földtörvény elfogadásával egy időben folyik a 2014-2020 közötti tervezési időszak is.

Tehát azt szeretném jelezni, hogy annak realitása, hogy Magyarország most az Európai Unióból kilépve, itt a Kárpát-medencében egy önálló agrárgazdaságot alakít ki, ismerjük a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatrendszerünket, ismerjük a helyzetünket, azt gondolom, jelző nélkül erre egyikünk sem kíván senkit kapacitálni. Azt gondolom, nekünk egy lehetőségünk van: az összes rendelkezésre álló eszközzel segíteni a helyben lakó gazdákat, segíteni a fiatal gazdákat, igen, egyetértve azzal, hogy a fiatal gazdáknak akár a tulajdonszerzésben, akár a használat tekintetében elsőbbségük kell hogy legyen. De itt szeretnék aláhúzni még egy nagyon fontos tényezőt, azt, hogy a gazdaságátadási támogatás is legalább ennyire fontos, mert igazán a családi gazdaságok akkor alakulnak ki, ha a szülőktől átvett birtokokat a gyerek a maga tudásával, képességeivel továbbfejleszti.

(19.50)

Apropó, a tudás. Keveset beszéltünk erről, de a föld egy különleges jószág, a földet elhagyni nem lehet, és a földet meg kell művelni, méghozzá, azt gondolom, nemcsak gazdaérdek, hanem nemzetgazdasági érdek is, hogy minél magasabb színvonalon, minél nagyobb jövedelmet realizálva.

Azt gondolom, ez az év megmutatta - és még ezt szerettem volna önök elé tárni -, hogy bizony van, hogy az egyik tábláról le tudtak szedni, a szomszédos tábláról be tudtak takarítani 8 tonna kukoricát, a mellette lévő tábláról pedig kettőt. Kedves Képviselőtársaim! Én azt gondolom, figyelve arra is, hogy természetesen nem a műtrágyára kell alapozni, figyelve arra is - ma éppen, zárójelben jegyzem meg, egy mélyalmos technológiai rendszert mutattunk be a sajtónak is üzemelés közben, ahol jelentős mennyiségű szerves trágya keletkezik, ami segíti a gazdálkodásban a földet használó gazdákat (Gőgös Zoltán: Ez is korlátos, Pista!), ez nagyon-nagyon fontos; és nagyon-nagyon szerencsétlen dolog volt az, hogy csak és kizárólag szinte iparszerű telepek működtetésével, csak a hígtrágyára alapozva több tíz-, közel százmilliárdos nagyságrendben használtak fel fejlesztési forrásokat arra, hogy betonmedencéket gyártsanak, hogy majd 120-150 milliós gépekkel a talajba injektálják a hígtrágyát. (Gőgös Zoltán: Pista, ez az előírás!) Ez is egy módszer, csak az biztos, hogy egy-egy ilyen objektum létesítésénél az élőmunkaigény szinte minimális, ezzel nagyon nehéz lesz a földet megtartani. Tehát már itt térek vissza arra, hogy nyilván olyan technológiai rendszerekre is szükség van, nincs csak fehér és csak fekete, igenis van egy egymásra épülő agrárgazdaság, ezt szerettem volna aláhúzni, és a szembeállítás helyett vagy a szembenállás helyett igenis az együttműködés, a gazdaság egyes ágazatainak az egymásra épülése nagyon fontos.

Miért hangsúlyozom ezt, kedves képviselőtársaim? Azért, mert itt szóba került, hogy egyik pillanatról a másikra azonnali döntéssel letakarítani mindent. Ezt a gazdaság és a magyar emberek szenvedik meg. Lovas nemzet vagyunk, de ennyire ne legyünk, hogy egyik pillanatról a másikra, minden átmenet nélkül, minden kifutás nélkül vagy minden felkészülési idő nélkül hozunk nagyon durva döntéseket. Meggyőződésem, hogy egy tisztességes párbeszéddel ezek a kérdések kezelhetők, rendezhetők.

Elnök úr, egyetlen percet kérek, ha lehetséges!

ELNÖK: Igen, természetesen, Házszabály szerint plusz egy.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Ezt pedig azért szerettem volna kérni, mert szeretném aláhúzni, hogy az üzemszabályozásról és a családi gazdaságokról szóló törvény jelenleg készül. Ez az alap, a föld forgalmáról szóló törvény, és ennek a működését, ennek a kiteljesedését szolgálja és a részletszabályait tartalmazza majd az üzemszabályozásról szóló törvény. Igazán ez lesz az, amelyik védelmet lesz képes adni a helyben lakó gazdának.

A bizottságokról pedig csak annyit - és remélem, még úgyis a részletes vitában ezt átbeszéljük -, igen, természetesen a bizottságokat meg kívánjuk tartani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a lízinget pedig nem kívánjuk a földtörvényben véglegesen rögzíteni, ezt szeretném egyértelművé tenni. (Gőgös Zoltán: Pista, lízing többféle van, vigyázzál!) Mint ahogy ezt tettem a bizottsági ülésen is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)