Készült: 2024.03.28.09:39:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

151. ülésnap (2016.05.12.), 120. felszólalás
Felszólaló Sneider Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 18:17


Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 335 módosító javaslatot nyújtottam be az idei évben a költségvetéshez. Nyilván idő hiányában most nem fogok tudni mindről beszélni, de néhányat mindenképp ki kell emelnem, amelyek fontos témái a Jobbiknak, illetve egy-két választókerületemhez fűződő nagyon jelentős problémát is szeretnék röviden elmondani és felhívni erre a figyelmet, a Nemzetgazdasági Minisztérium figyelmét ezekkel kapcsolatban.

Az első a nyugdíj kérdése. Tudjuk jól, hogy az elmúlt időszakban, mind az MSZP, mind a Fidesz alatt komoly támadások érték a nyugdíjrendszert, illetve azokat, akik a nyugdíj felé közelítenek. Ez alól egyetlenegy kivétel volt az elmúlt nyolc év során, amikor a Fidesz bevezette a nők esetében, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak, úgy, hogy egyébként alapvetően 8 év gyermeknevelés is beleszámíthat, így akár 32 év konkrét munkaviszony után is nyugdíjba vonulhatnak, de egyébként ennél még jobb szabályok, kisebb mellékszabályok is vannak ebben a tervezetben.

A Jobbik úgy gondolja, hogy a mai demográfiai helyzetben, a mai gazdasági helyzetben nagyon fontos lenne, hogy a férfiak esetében is ezt a lehetőséget megadja a kormányzat, megadja a magyar állam. Végeztünk egy felmérést, egy igen komoly felmérést, fizettünk érte nem kevés pénzt, hogy maga a lakosság hogy vélekedik erről a kérdésről, hogy a férfiak adott esetben, ha kívánják, megtehessék azt, hogy 40 év kemény munka után nyugdíjba vonulhassanak. A 76 százaléka válaszolta azt ezer főből merítve, hogy támogatják azt, hogy a férfiaknak meglegyen az a lehetőségük, hogy ha akarnak, akkor nyugdíjba vonulhassanak 40 év munkaviszony után.

Higgyék el, az egyik meglepetés az volt ebben a felmérésben, hogy a 20-29 éves korosztály 65 százaléka támogatta ezt a javaslatot, pedig hol vannak ők még ettől az időszaktól. Hozzá kell tennem, hogy ez nagyon nagy örömmel töltött el engem, hiszen látszik, hogy van egy komoly szolidaritás a fiatalok és a szüleik között, hiszen pont ez az a korosztály, aki látja az 50-60 éves szüleit, hogyan robotolnak, hogyan van már három műtéten túl, mondjuk, gerincműtéten, és mégis kemény fizikai munkát kell végeznie, mert különben éhen hal, vagy már segélyt se biztos, hogy kap lassan a jelenlegi rendszerben.

De ne feledkezzünk el azokról a negatív dolgokról, amelyeket megtettek közösen, külön-külön. Egyrészt tudjuk jól, hogy a 13. havi nyugdíjat elvette az MSZP, 62-ről 65 évre emelte fel a korhatárt Magyarországon, majd jöttek önök, fideszes képviselőtársaim, akik megszüntették a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjrendszert, ami a világ csúfsága, hozzá kell tennem, mert ilyen sehol nincs a világon, hogy mindenkinek 65 éves korban kelljen elmennie nyugdíjba, akármilyen munkát végez. De önök azóta is úgy érzik, hogy bizony, egy mentődolgozó 64 évesen a 120 kilós beteget kényelmesen le fogja hozni majd hordágyon a negyedik emeletről, és egyéb ilyen egyszerű munkákat el lehet végezni nyilvánvalóan. Ez egy katasztrofális gondolkodás, de megtették, az önök lelke rajta, hogy majd ennek milyen következményei lesznek az elkövetkező időszakban.

Tudjuk jól, hogy a 3000 milliárd forintos ma­gán­nyugdíjpénztári vagyont is sikerült más területre juttatni és nem a nyugdíj területére, tudjuk jól, hogy az államadósság feneketlen kútjába ment, 500 milliárd MOL-részvényre, nem is sorolnám tovább, és ez azért fájdalmas, mert azért 3000 milliárd forint. Ha már önök nem is a nyugdíjba szánták és a nyugdíjkifizetésekre szánták, hanem elvették az emberektől, ha ez legalább azonnal munkahelyteremtésre fordítódott volna, 3000 milliárd forint, kérem szépen! Ezt nem lehet elégszer hangoztatni, ehhez képest szinte semmi az európai uniós támogatás is, azt lehet mondani egy-két-három év távlatában, hogy az micsoda munkahelyteremtő lehetőségeket adott volna, és bizony, százezrek dolgozhatnának már akár úgy, hogy egyébként nyugdíjbefizetők és ezzel a nyugdíjkassza gazdagodik. Tehát ez még esetleg, nem biztos, hogy támogatandó, de mindenképpen egy olyan lépés lett volna, amin el lehetett volna akkor gondolkodni.

Még megemlíteném a nyugdíjjárulék eltörlését, a munkaadók által fizetett nyugdíjjárulék eltörlését, ami a legnagyobb szemfényvesztés volt talán még emellett is, hiszen közel 2000 milliárd forint ‑ vagy már több mint 2000 milliárd forint ‑ került egy olyan területre, járadékból változott adóvá, ami azt jelenti, hogy a kormányzat bárhová költheti, de nem kell neki kötelezően nyugdíjra költeni. És ez így is történik egyébként, hiszen ebből mindig szépen lecsipegetnek 100-200 milliárdokat jelen pillanatban, amit egyébként, hogyha maradt volna nyugdíjjárulék, akkor ezt bizony nem lehetne más területre fordítani, esetleg halmozódna, hogyha nem kell kifizetni. Ugyanis jelen pillanatban, hogyha a szociális hozzájárulási adó 24 százalékát ‑ mivel az 27 százalékos, de 24 százalék volt a nyugdíjjárulék ‑ plusz a 10 százalék munkaadók által fizetett nyugdíjjárulék-befizetést összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy abszolút pozitív egyenleget kapnánk a nyugdíjkasszában, mert közel sem kell most jelen pillanatban ennyit kifizetni.

Sőt, hogyha a nyugdíjrendszer jelen pillanatban úgy marad, ahogy most van, és semmilyen változtatás nem történik, akkor az a helyzet, hogy e nyugdíjbefizetések alapján folyamatosan többlettel zárnánk hosszú-hosszú-hosszú ideig. Persze, feltételezve azt, hogy azért lesz egy 3 százalékos reálbér-növekedés hosszabb távon Magyarországon ‑ szerintünk ennél jóval nagyobb lesz, hozzá kell tennem ‑, és mondjuk, egy 2 százalékos inflációval számolva még egy szép diagramot is készítettünk, amit majd államtitkár úrnak csak úgy, egy kis mellékletként majd odaadok, ha már úgyis ilyen közel van hozzám.

Nos, a lényeg az, hogy erre nyújtottunk be újból módosító javaslatot, és szeretnénk, hogyha a kormány végre elgondolkodna azon, hogy ha a lakosság 76 százaléka így gondolja, akkor ebben talán van valami. Arról nem is beszélve, hogy mennyi fájdalmat okoz ez az embereknek, és hogy költségvetésileg is még mennyi pluszbevételt jelentene, illetve olyan dolgokra nem kellene kiadni sok-sok pénzt, mint a közmunkaprogram.

Hiszen a közmunkaprogramban jelen pillanatban sok-sok tízezer, körülbelül 50-60 ezer fő az, aki hogyha ez a rendszer működne, akkor ő nyugdíjat kapna, és nem az lenne az ő karrierjének a csúcsa, hogy negyven-egynéhány év munkaviszony után közmunkásként 50 ezer forintért kell dolgoznia, mert ezt kapták 40 év után a magyar férfiak most Magyarországon, legyen az buszsofőr vagy bárki más. Én bizony, jártam olyan helyen, ahol együtt dolgoztam közmunkásokkal az egyik nap, és a 16 közmunkásból 5-en voltak olyanok ‑ köztük buszsofőr is, csak hogy említsem ‑, akik egyébként ez alapján a program alapján nyugdíjat kapnának, ami lehet, hogy egy kicsit több. Sajnos egy kicsit több, mint az 50 ezer forint, azt is hozzá kell tennem, de mint látható, máris lenne egy komoly spórolási összeg, és akkor még nem beszéltem arról, hogy a fiatalok el tudnának helyezkedni, hogyha az idősebbek nyugdíjba vonulnak.

Tehát sok-sok olyan dolog van, amit már elmondtam e Ház falai között, és amit bármikor érdemes végiggondolni, átszámítani konkrét pénzösszegekre. Végül is az a szégyen, az a megaláztatás, ami a férfiak tömkelegét, százezreit éri most Magyarországon, az nem méltó Magyarországhoz, nem méltó a magyar emberekhez.

Legyen meg a lehetősége az idősebb családoknak, hogy együtt tölthessenek egypár évet, hiszen jelen pillanatban, csak egy példát mondok, ha valaki 17 évesen elmegy dolgozni, egy férfi, annak most majd 65 éves koráig kell dolgozni, tehát egy fél évszázadot kell ledolgozni ‑ fél évszázadot két év híján ‑, fél évszázadot, csak még egyszer mondom, míg a felesége, hogyha ugyanígy 17 évesen elment dolgozni, ő már valószínűleg 8 évvel hamarabb nyugdíjba vonulhat, és az a 8 év úgy, hogy egyedül kell eltölteni, vagy nem tudnak továbbra sem igazából programot kialakítani, nem tudnak együtt unokázni és békés nyugdíjas éveket élni, az azért nagyon hosszú idő. Nem ezt érdemlik a nyugdíjas férfiak és a nyugdíjas hölgyek sem, a párjuk sem, hogy mindig egy roncsot találjanak, amikor hazajön hatvan-egy­né­hány évesen ezekből a munkákból. Nos, ez az egyik fontos téma, amire ki szerettem volna térni.

A másik nagyon röviden: az ápolási díj emelésére is tettünk javaslatot. Ez nekünk régi vesszőparipánk, hiszen jól tudjuk, hogy milyen áldozatos társadalmi munkát végeznek azok, akik otthon a szüleiket, gyerekeiket, rokonaikat ápolják. Jelen pillanatban változott egy kicsit, illetve tavaly, tavalyelőtt változott egy kicsit a támogatási rendszer, 28 ezerről kemény 31 ezer forintra emelkedett már ez a támogatási összeg, de mi mindenképpen ennél egy jóval magasabb, legalább egy 45 ezer forintos összeget szeretnénk adni az ápolási díj tekintetében.

(19.40)

Csak jelezném, hogy ha valaki bekerül egy intézménybe, mert nem tudja az ápolást végezni az ő rokona, akkor ennél sokkal többe kerül a magyar államnak. Minimum 60-70 ezer forintnál kezdődik, mondjuk, egy bentlakásos intézménybe, ha bevisznek egy idős embert, annak a normatívája, amit a magyar állam ad, tehát máris spórolnánk, hogyha egyébként otthon lennének ellátva családi körben ezek a személyek. Tehát itt is megtakarításokról is lehetne szólni. Ezt nem kiadásként kell egyből értelmezni, hanem inkább megtakarításként sok esetben.

A harmadik szociális jellegű dolog a családi pótlék kérdése. Erre is tettünk javaslatot. Évek óta mondjuk, hogy át kell alakítani a családi pótlék rendszerét. Az ügy pikantériája, hogy Lázár János bejelentette, hogy felemelik a családi pótlékot. Ebből már ügy is volt, és már elkezdtek örülni országszerte százezrek, hogy változik a helyzet. Aztán kiderült, hogy rossz volt a szövegíró, és ott családi adókedvezményről volt szó. De mi örültünk volna, ha egyébként ez megtörténik, de úgy ‑ hozzá kell tennem ‑, hogy átalakítjuk a családi pótlék rendszerét. A Jobbiknak nagyon fontos programja, nagyon-nagyon örülnék, ha a Fidesz ezt magáévá tudná tenni, hogy a felmenő rendszerben természetesen, tehát nem a már megszületett gyerekek esetében három gyermekig járjon családi pótlék, ott magasabb összeg a jelenleginél, ezt is hozzá kell tennem, majd a negyedik gyerek után ez már alakuljon át további adókedvezménnyé.

Mi ezt szeretnénk, ha egy ilyen családmodellt vagy egy ilyen ösztönzőt tudnánk betenni a rendszerbe, hiszen valóban vannak, akik a családi pótlékra most is úgy tekintenek, mint egy olyan jövedelemforrásra, amit a kocsmában el lehet fogyasztani vagy bárhol máshol, vagy chipsekre vagy egyéb dolgokra költeni, és ugye, nem a drogokról beszélek meg egyéb dolgokról. Nyilván mi sem szeretnénk ezt a tendenciát erősíteni, épp ezért lenne jó ez a gondolat, ami mi már réges-régóta hangoztatunk, és örülnénk, ha ez végre kormányzati elkötelezettség is lehetne.

Két helyi témáról szeretnék még beszélni, de az egyik egyáltalán nem helyi téma, ugyanis ez az azbeszt kérdése. Az én választási körzetemben történt most egy azbesztmentesítés, hiszen ott volt az egyik azbesztgyár Magyarországon. De hát ez egy részleges megoldást jelentette. Lőrinci és környéke települései, Selyp és még sorolhatnám az ottani településeket, sajnos súlyosan fertőzött azbesztszennyezésben. Annak idején az azbesztgyár dolgozóinak egyáltalán fogalma sem volt arról, hogy mit jelent azbeszttel dolgozni. Fel nem világosították őket, és nem jelezték nekik, hogy ez mit jelent.

Nos hát, kérem szépen, itt áll előttem a Heves Megyei Kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének az állásfoglalása, amely gyakorlatilag egyet mutat ki, hogy ezen a területen a mezotelióma, ez egy daganattípus, rendkívül nagymértékben elterjedt. Nyilván nem ok nélkül terjedt el, azért, mert itt bizony rengetegen az azbesztszennyeződésnek köszönhetően megbetegedtek. Olyannyira felelőtlen volt itt a történet, hogy sokszor azbesztet, egy azbesztszőnyeget terítettek le lakodalomkor a sátorba, ami ráadásul nem is volt egy kötött azbeszt, és ott táncoltak rajta a helyiek. Gondolhatják, hogy micsoda azbesztszennyeződés volt egy ilyen lagzinak a következménye. Nem is akarom sorolni ezeket a dolgokat. De amiért fontos mindenki számára, aki most itt ül, és esetleg szétnéz a saját környékén, hogy hány palatetős házat lát a szomszédságában. Biztos fog találni.

Kérem szépen, ezek a palatetők azok, amik azbesztszennyeződést jelentenek mindenki számára, a 3-4-5. szomszéd számára is, és épp ezért szeretnénk egy olyan alapot létrehozni ‑ és erre már határozati javaslat is volt, és ha teljes elutasítást nem is kaptunk, de még nem jutott el odáig szerintem a kormányzat tudatában, hogy ez egy fontos kérdés, hogy lépni kellene, és ezt az azbesztszennyeződést országos szinten megszüntetni, erre egy pénzügyi alapot létrehozni ‑, hogy ezentúl Magyarországon az elkövetkező években ne kelljen attól tartani, mint ami most Lőrinciben történik, hogy családapák halnak meg, és két-három gyermeket hagynak maguk után. És még ugye, kártérítést sem kapnak egyébként, ezért is rettenetes küzdelmet kell folytatni jelen pillanatban. És egyébként ez a kérdés nemcsak az én környékemre érvényes nagyon fokozottan, hanem Nyergesújfalu környékére is, ahol a járdából száll fel sok esetben az azbesztpor, csak úgy jelzem, ezek sincsenek eltüntetve. Úgyhogy én ezt nagyon fontos környezeti kérdésnek tartom, ami, mint mondtam, igazából mindnyájunkat érint.

Végül egy utolsó helyi, de ugyancsak nem csak helyi kérdésű dolog, hiszen talán mindenki, aki itt van, már járt a Felső-Mátrában, a Magas-Mátrában, és tudható, hogy az ország olyan pontja, ahol tényleg nincs szálló por, a legtisztább levegővel találkozhatunk, nyáron a 40 fokos hőségben kellemes 30-32 fokos melegben lehet ott élvezni adott esetben a nyarat, aki nem bírja a hatalmas kánikulát. Télen gyakorlatilag az utóbbi három évben már csak a Magas-Mátrában létezik hó összefüggő mennyiségben, ugye, ott sípályák is vannak, hála istennek. Hát a Magas-Mátra ráadásul 100 kilométerre helyezkedik el Budapesttől, egy kiemelt idegenforgalmi terület lenne, ha olyan könnyen el lehetne oda jutni, kérem szépen. Ugyanis itt a szokásos útprobléma merül fel, csak itt már olyan mértékben, hogy nekem csak az utóbbi fél évben két ismerősöm volt a Magas-Mátrában, aki defektet kapott az ottani utak állapota miatt.

Na most, kérem szépen, Mátraszentimre, mert hiszen erről a területről van szó, és a vele egy közigazgatásban lévő falvakról és üdülőtelepekről, Galyatetőről, jelen pillanatban az ország 40. leglátogatottabb települése. Az adottságainak köszönhetően egyébként megvolna az a lehetőség, hogy ennél sokkal magasabb rangra is felkerüljön, és fejlődik is egyébként az idegenforgalom, hála istennek, újból, tudjuk jól, hogy a Kádár-rendszerben, amikor le voltak zárva a határok, akkor ott óriási élet volt, utána aztán a nyitott határoknak köszönhetően mindenki elment mindenfelé, és nézte az európai tájakat, de talán azért elgondolkodtató, hogy ha ott megépülne egy normális út, és nem riadnának vissza a turisták tömegei, hogy elmenjenek a Magas-Mátrába, ebbe a hegyvidékbe, akkor lehet, hogy kevesebben mennének Felvidékre, Ausztriába.

És az a pénz, amit ott költenek el sokan, annak egy része, még ha csak egy töredéke, egy pár milliárd is, de itt maradna a Magas-Mátra területén, ahol egyébként, mint mondtam, hála istennek, azért épülnek a szállodák, és fejlődik a terület, akkor ez a pénz, amit az út felújítására költenének, nagyon hamar megtérülne, kérem szépen. Onnantól kezdve azt a jövedelmet, amit itt hagynak a magyar emberek Magyarországon, a Magas-Mátra hegységben, azt nyilvánvalóan más területre vagy akár más utak fejlesztésére is lehetne fordítani.

Tehát summa summarum, sok mindenütt kell utat fejleszteni Magyarországon, ez nyilvánvaló, ez nem kérdés, én csak azért emelem ki ezt a területet, mert itt viszont nagyon hamar megtérül, gazdaságilag nagyon hamar megtérül, ha normális utakon el lehet jutni a Magas-Mátrába, és ott elsősorban a magyar vendégek, de hát talán majd a külföldi vendégek is egy idő után többen megjelenhetnek, és elkölthetik a pénzüket.

Én ezt kérem a gazdasági tárcától, hogy ezeket fontolja meg, és fontolja meg a Fidesz frakciója is, hogy mely módosítókat támogatja. 335-ből, ha 5-6-ot fognak támogatni, én biztos elégedett leszek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  120  Következő    Ülésnap adatai