Készült: 2024.04.19.21:58:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

261. ülésnap (2005.11.04.), 106. felszólalás
Felszólaló Pál Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:56


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁL TIBOR (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egy költségvetésnek igazából, amikor készítik, illetve a vita folyik róla, azt gondolom, három feltételnek, három szempontnak kell megfelelnie, ezen három szempont alapján lehet értékelni, amikor itt a Házban vita folyik róla. Ennek a három szempontnak most, amikor a 2006. évi költségvetést tárgyaljuk, ugyanúgy szem előtt kell lennie, folyamatosan tekintsünk rá.

De valójában mi is ez a három szempont? Az első szempont: meg kell nézni, milyen politikai üzenetet tartalmaz az elkészített költségvetés, hogyan vélekedik bizonyos értékekről, gondolatokról, hogyan gondolkodik a gazdaságról, társadalomról, az esélyegyenlőségről. A második szempont, ami alapján egy költségvetést értékelni lehet, nem más, mint a számokban kifejezett nagyon szikár folyamatszabályozás. A harmadik szempont pedig: egy költségvetés lehet osztogató, lehet populista, mindenkinek ígérgető, mindenkinek jót ígérő, de természetesen lehet érdekütköztető, érdekütközéseket felvállaló, illetve érdekütközéseket bevállaló költségvetés. Természetesen ennek kapcsán új folyamatokat indíthat el, segíthet rászorulókat, önállóságra épülő folyamatokat indíthat el, közösségi értékeket, egyéni értékeket támogathat.

Tehát három szempont: a politikai üzenet, a számokban kifejezett szikár folyamatszabályozás, valamint ígérgető vagy populista. Most nézzük, ennek a három szempontnak hogyan felel meg az előttünk lévő köztársasági költségvetés tervezete, amely a 2006. évről szól.

Mi is a politikai üzenete a költségvetésnek? Az, hogy van - igen, az, hogy van. Ugyanis a választási ciklus utolsó évében van önálló költségvetés, van róla vita, napirenden van, lehet hozzászólni, véleményt mondani róla, különböző értékeket jelenít meg, olyanokat, mint amit már említettem: a rászorultság, az igazságosság, a biztonság. Fontos, hogy a közösségi értékeket is megjeleníti a költségvetés, ezeket is kiemelten kezeli. Ezek az önkormányzatok számára, az önkormányzati társulások, kistérségi társulások számára fontosak, az ő számukra megadja az önállóság lehetőségét, az önálló döntési lehetőséget. Míg a rászorultság, az egyenlőtlenség az egyénekről, a családokról szól, addig a közösségi értékek az önkormányzatokról, és abból a célból jelenik meg, hogy csökkentse azokat az eltéréseket, nehézségeket, amelyek a családokban, a családok közt megjelennek, illetve az önkormányzatok közötti különbségeket.

Az önkormányzatok nagykorúságát, felnőttségét jelenti az, hogy a döntések többsége ma már azokkal a normatívákkal, amelyeket megkapnak, helyben kezelendő. Ez nagyon fontos elv, hiszen azt a szubszidiaritási elvet támogatja, ami arról szól, hogy ott, azon a területen kell meghozni a döntést, ahol a legtöbb információ, a legtöbb ismeret megvan ahhoz, hogy jó döntéseket hozzanak. Tehát a költségvetés politikai üzenete, hogy van, van vita, egyéni és közösségi értékeket jelenít meg.

A második szempont, hogy a költségvetés egy folyamatszabályozó intézmény. Ennek szikáran a számok mentén kell megvalósulnia. Ez a funkciója akkor működik, ha az azonos időszak költségvetésével össze lehet hasonlítani. Mivel említettem, hogy az előző ciklus utolsó évében nem volt önálló költségvetési vita, ezért ezt a funkcióját nem lehet ma objektíven értékelni, illetve mivel nem volt önálló költségvetési vita, itt nyílik lehetőség arra, hogy félrevezető, sokszor érthetetlen, követhetetlen számok hangozzanak el akár az államadósság tekintetében, akár az önkormányzati finanszírozások tekintetében vagy éppen a családtámogatások mértéke tekintetében.

A beterjesztett költségvetésből néhány dolgot szeretnék kiemelni, ami az önkormányzatokat érinti. Egyrészt bizonyos feladatcsökkenés történt az önkormányzati szférában, nevezetesen: a megemelt családi pótlék, mivel ezt nem az önkormányzatok utalják, nem az önkormányzatok készítik elő azokat a határozatokat, ami alapján ki kell fizetni, ez számukra feladatcsökkenést jelent, sőt hozzá lehet tenni, hogy ma már ennek az eljárási költségét is meg tudják takarítani az önkormányzatok, ez nem kevés összeg. A megemelt családi pótlék miatt 46 milliárd forintos feladatcsökkenéssel kell az önkormányzatoknak számolniuk. De ugyanígy az áfacsökkentés miatt mintegy 20 milliárd forintos kisebb kiadással lehet számolni az önkormányzati szférában.

A harmadik elem pedig az általános egészségügyi hozzájárulás, ami az önkormányzatok esetében a foglalkoztatottakat érinti, ez közel 8-8,5 milliárd forintos megtakarítást, csökkenést jelent.

Ha a hármat összeadjuk, akkor közel 76 milliárd forintos feladatcsökkenéssel és természetesen támogatáscsökkenéssel kell számolni. Azt gondolom, ezekről a szikár számokról lehetne igazán vitatkozni. Persze, nagyon fontos, hogy ma az önkormányzatok többsége a jövő évben kiemelten arra törekszik, hogy az európai uniós forrásokat fel tudja használni.

 

(14.30)

Az európai uniós források felhasználásához megfelelő programokkal rendelkeznek, illetve ehhez önrészt kell biztosítaniuk. Ennek az önrésznek a biztosítása ma, mivel az európai uniós források úgynevezett utófinanszírozással használhatók fel, többségében arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy hitelt vegyenek fel, hosszú lejáratú hitelt, ami fejlesztésekre fordítható.

Ezzel a fejlesztéssel és ezzel a hitelkonstrukcióval, azt gondolom, nyugodtan lehet számolni, hiszen ez nem a működést finanszírozza, hanem a vagyont gyarapítja. A vagyon nő, az gyarapodik, és azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok gazdagodnak, az ott élő emberek használják az intézményeket, az ott élő emberek használják az új létesítményeket.

A költségvetés harmadik szempontja, ami alapján lehet értékelni, hogy osztogató, populista vagy érdekütközéseket fel-, illetve bevállaló költségvetés-e. Az elmúlt két nap vitája, vagy most már azt lehet mondani, hogy a három nap vitája világossá tette - és pont az ellenzéki képviselőtársaim hozzászólása alapján vált világossá -, hogy ez a költségvetés nem egy választási, nem egy osztogató, ígérgető, hanem azt lehet mondani, hogy egy felelős, fegyelmezett költségvetés. Természetesen ezt a fegyelmet megköveteli az önkormányzatoktól is, pontosan akkor, amikor azt mondja, hogy egy tartalékalap képzését írja elő az ő számukra.

Tehát összességében az mondható el a költségvetésről, hogy az önkormányzatok számára segítséget ad az esélyegyenlőség biztosítására, az esélyegyenlőségi különbségek csökkentésére, a normatívákon keresztül új folyamatokat indít el, biztosítja a kistérségek működését és az európai uniós forrásokhoz való hozzájutást, illetve azoknak a felhasználását.

Természetesen mint fővárosi képviselő nagyon fontosnak tartom, hogy az országos területen túl néhány olyan elemet tartalmaz a költségvetés, ami Budapestet, a fővárost érinti. Ebből kiemelendőnek tartom az útfelújítások kérdését. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hol?) 2005-ben és 2006-ban közel száz kilométer út felújítása valósult meg Budapesten, a fővárosban. Ez a már említett állami pénz és önkormányzati pénz összeadásával keletkezett. Így valósult meg az Üllői út külső szakaszának, a Szentendrei út, a Baross utca, a Budaörsi út és a Bartók Béla út külső szakaszának felújítása.

Nagyon fontosnak tartom, hogy folytatódik a 2006-os költségvetésben az a program, ami arról szól, hogy a külső kerületek számára a földutakat szilárd burkolattal tudják ellátni. Ez a XVI., XVII., XVIII., XIX. és a XX. kerület számára jelent nagyon fontos előrelépést. Az elmúlt években és a jövő évben is több száz út, útszakasz felújítása, illetve szilárd burkolattal való ellátása történik meg.

A nyugdíjasok távfűtési költségéhez való hozzájárulást a költségvetés finanszírozza, ennek a forrása rendelkezésre áll a költségvetésben. Ezt a fővárosban és az országban mindenhol az önkormányzatok bonyolítják, az önkormányzatok ügyfélszolgálatain lehet kérni ezt a támogatást. Én magam innen szeretném megköszönni a tisztviselői karnak, az önkormányzatban dolgozó tisztviselőknek azt a munkát, amit az elmúlt hónapokban végeztek annak érdekében, hogy több százezer idős rászoruló számára, panellakásban lakók számára a távfűtési díjakat tudjuk csökkenteni, átvették a kérelmeket, meghozták a szükséges határozatokat. Ez egy nagyon komoly munka volt tőlük, én ezt nagyon szépen köszönöm. (Dr. Kovács Zoltán: Meg is kellene fizetni!)

Talán nem mindenki számára volt világos, amikor a lakását megvásárolta - mondjuk, éppen a lakótelepen a panellakásokat -, hogy a lakással együtt megvette azokat a problémákat is, amelyek a házfelújításhoz tartoznak, a közművek, a lépcsőházak felújítása, a tető felújítása. Azt a panelprogramot, amely idén indult, és jövőre lehetőséget ad a társasházaknak arra, hogy pályázzanak a felújítási költséghez, nagyon fontosnak tartom, hiszen az, hogy a költségvetés 7 milliárd forinttal támogatja, ez megháromszorozódik, hiszen az önkormányzat és maga a társasház is biztosít 7 milliárd forintot a felújításhoz. Tehát összesen 21 milliárd forintos felújításról lehet beszélni.

Nos, lehetne még sorolni akár a címzett támogatásokat vagy a családtámogatási rendszer egyéb részeit, a tankönyv- és az étkezési hozzájárulást, de azt gondolom, ugyanilyen fontos a közlekedési támogatás megemlítése Budapesten, a főváros területén.

Én mint fővárosi képviselő nagyon fontosnak tartom, hogy a költségvetés a fővárossal nagyon barátságosan és támogatóan működik, ezért mint fővárosi képviselő, fogom támogatni a költségvetés elfogadását, és azt javaslom a fővárosi képviselők számára, hogy szintén támogassák a 2006-os évi költségvetés elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai