Készült: 2024.04.23.08:02:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

230. ülésnap (2005.05.30.), 254. felszólalás
Felszólaló Podolák György (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:30


Felszólalások:  Előző  254  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Balla képviselőtársamnak nem reagáltam a 2. §-hoz elmondottakra. Azért nem reagáltam, mert három éve folyamatosan ugyanazt a véleményt mondjuk el. Azt a csodát még nem tudta elkövetni sem Magyarországon senki, sem Németországban, sem Franciaországban, hogy ha valamit valahonnan importálnak 80 százalékban, abban úgy döntsön akár az országgyűlés, hogy valamennyi árat teljes egészében meghatároz. Jó lett volna, Balla képviselőtársam, ha az előző ciklusban, amikor 22 és 25 dollár volt az olaj ára, akkor csökkentették volna a gáz fogyasztói árát; ha emlékeim nem csalnak, most 50 dollár magasságában van. Úgy gondolom, ezt a vitát nem ésszerű és nem célszerű lefolytatni, mert itt egész másról van szó.

A törvényjavaslat harmadik, zárószakasza rendelkezéseként a földgázellátásról szóló törvény néhány szakaszának hatályon kívül helyezését irányozta elő. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e záró rendelkezés fontos tartalmi változtatásokat kíván eszközölni, amikor hatályon kívül helyezi a Get. 33. §-ának (7)-(10) bekezdéseit. Ezzel kapcsolatos lényeges garanciális kérdéseket rendez a 67. számú módosító javaslat, amelyet az ajánlás 101. pontja tartalmaz.

A közüzemi földgázellátás rendszerében a piacnyitás következtében természetszerű, hogy a megváltozott körülmények miatt hosszú távra megkötött szerződések a versenypiacon hátrányokat eredményezhetnek bizonyos piaci szereplőknél. Ezeknek a hátrányoknak az ellensúlyozására kerültek a törvénybe a befagyott költségek kezelésére szolgáló pénzügyi alapot megteremtő szabályok. E költségek kezelésére a földgázellátásról szóló hatályos törvény többlépcsős megoldást tartalmaz.

Első lépésben a szabadpiacra történő kilépésre feljogosított fogyasztó miatt kieső mennyiséggel kapcsolatban a közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykereskedő közötti szerződést újra kell tárgyalni. A tárgyalás sikertelensége esetén a kockázatot a törvény aszerint telepíti, hogy a feljogosított fogyasztót a későbbiekben ellátó vállalkozás milyen vállalatcsoporthoz tartozik. Ha az új ellátó azonos vállalatcsoporthoz tartozik a közüzemi nagykereskedővel, akkor a felesleges földgázmennyiséget a törvény a közüzemi nagykereskedőhöz telepíti. Ellenkező esetben pedig, ha az új ellátó és a közüzemi szolgáltató tartoznak azonos vállalatcsoporthoz, a felesleges gázt a közüzemi szolgáltató köteles átvenni.

(21.20)

Független, új ellátó vállalkozása esetén a mennyiséget meg kell felezni a közüzemi nagykereskedő és a szolgáltató között. Az így megmaradt fölösleges gáz szabad értékesítésére a törvény lehetőséget ad az érintetteknek. Ha az értékesítéssel nem lehet a befagyott költségeket elhárítani, úgy a felesleges földgázt árverésre kell felajánlani. A szabad értékesítés és az árverés fontos garanciális eszközök, azonban nem minden esetben biztosítják a befagyott költségek elhárítását. Ezért tartalmazza a törvény, hogy az elháríthatatlan veszteségek fedezésére és a kockázat térítésére pénzügyi alap hozható létre. A törvényjavaslat 3. §-a az előre nem látható veszteségek kompenzálásának ezt a lehetőségét, vagyis a pénzügyi alap létrehozásának a lehetőségét kívánja megszüntetni azzal, hogy hatályon kívül helyezi a Get. 33. §-ának (7), (8), (9), (10) bekezdését, tekintettel arra, hogy a teljes piacnyitás csak 2007. július 1-jével fog megvalósulni.

Indokolatlan, hogy a liberalizáció kockázatait kizárólag a közüzemi szektor piaci szereplőinek kelljen viselni a törvényjavaslat hatálybalépésétől kezdődően. A hatályos szabályozás egyébként is csak átmeneti időszakra szól, 2008. december 31-ig. Az alap létrehozási lehetőségének fenntartása eddig az eredeti időpontig megfelelően lehetőséget biztosított a piacnyitás átmeneti időszaka alatt a közüzemi nagykereskedőket és a közüzemi szolgálatokat érő, általuk előre nem látható veszteségek kompenzálására. Ráadásul az alap fenntartása nem jelent terhet a költségvetésnek, mivel annak esetleges kockázatait a közüzemi és a versenypiaci kereskedők árbevétel-arányosan viselik, biztosítási alap jellegű közösséget alkotva. Fontos garanciális elem, hogy ezek a költségek semmilyen formában a lakossági fogyasztást nem érinthetik, csak belső körben kerülhetnek felhasználásra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  254  Következő    Ülésnap adatai