Készült: 2024.03.29.14:53:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2000.12.06.), 310. felszólalás
Felszólaló Bebes István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:00


Felszólalások:  Előző  310  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Azt hiszem, a bizottsági üléseken azokról a problémákról, hogy a miniszterelnök úr a ma reggeli beszédében mit mondott, és hogy a malterhordás igazából hogyan történt, biztosan nem esett szó.

 

 

(15.50)

 

Elég problémásnak tartom, hogy egy bizottsági vélemény ismertetésekor ilyen hangzik el.

A tisztelt Ház 1999 után második alkalommal tárgyalja az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentést, tekintettel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírásaira, valamint figyelembe véve az Agrárgazdasági Tanács megállapításait.

Az 1999. évi jelentés vizsgálata során alapvetően négy szempont alapján szeretném a Fidesz-frakció véleményét tolmácsolni: az első a jelentés tartalma, a második a mezőgazdaság 1999. évi helyzete, melyet már ki lehet egészíteni a 2000. évi gazdasági folyamatokkal, a harmadik az európai uniós csatlakozásra való ágazati felkészülés, a negyedik a mezőgazdasági bizottság önálló indítványának tartalmi része.

Mint a korábbiakban említettem, az Országgyűlés második alkalommal tárgyalja az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentést. A jelentés az 1998. évihez képest is tartalmában megfelelően vázolja az ágazat helyzetét, figyelembe veszi a korábbi jelentéssel szemben megfogalmazott kritikai észrevételeket. Természetesen a teljességre való törekvés már az első jelentésben is tetten érhető volt, azonban véleményem szerint az évről évre jobb tartalom megfelel annak a követelménynek, melyet az 1997. évi törvényben megfogalmazottak támasztanak a jelentés elé.

A jelentés a korábbi kéréseknek megfelelően elkülönítve tartalmazza az egyes ágazatokról rendelkezésre álló folyamatokat; kitér az agrárgazdaság közgazdasági környezetére, a termelés feltételeire, a mezőgazdasági termelésre, az agrárkereskedelem alakulására, az erdő- és vadgazdálkodásra; foglalkozik az 1999. évi szabályozással és a termelői csoportok vagyoni helyzetével; vizsgálja a tárca egyik fontos feladatát, a terület- és vidékfejlesztést és az agrárgazdaság európai uniós jogharmonizációjának kapcsán a csatlakozási tárgyalásokat és az ágazat versenyesélyeit. A jelentés kitér az oktatás és kutatás, az agrárinformatika területére, valamint a Phare-programok teljesülésére. A beszámoló pontosan értékeli azokat a folyamatokat, amelyek az ágazatban lejátszódtak, és megfelelő alapot nyújtanak a jelentésben megfogalmazottak, az előző évek problémáinak kiküszöböléséhez.

A második részben az ágazat általános helyzetére szeretnék kitérni. A polgári kormány a kormányprogramban helyesen az agrár- és vidékfejlesztést az agrártárca keretein belül oldja meg, felismerve, hogy az agrár- és vidékfejlesztés nem választható el.

A minisztérium munkája szervesen kapcsolódik az Európai Unióban kialakított intézményrendszerhez. Az elmúlt két évben sem a gazdasági folyamatok, sem pedig az agrárgazdaság helyzetét befolyásoló időjárás nem kedvezett, másfelől a tartósan nyomott világpiaci árak, valamint a keleti piacok beszűkülése jelentett megoldandó feladatot. A korábbi évekhez hasonlóan nyílott az agrárolló, mely nehezítette az ágazat helyzetét; a rendkívül szélsőséges időjárás pedig hihetetlen problémákat okozott, az egymás után jelentkező árvizek, a korábbi évek elhanyagolt kezelése során bekövetkezendő belvizek, valamint az aszály más fejlett országokban is problémát okozott volna. Csak 1999-ben körülbelül 10 milliárd forintot meghaladó kár érte a termelőket, és ehhez jött még az ebben az évben jelentkező szintén körülbelül 11 milliárd forintnyi belvízkár, valamint azok a válságok, amelyek a keleti piacok zavarainak köszönhetők.

A főbb növénytermesztési ágazatok termelése - a korábbi problémák ellenére - 1999-re stabilizálódott. Az állattenyésztésben, a piaci zavarok ellenére, a sertéslétszám 9 százalékkal, a baromfi 5 százalékkal nőtt, a tejtermelés mennyisége emelkedett és a tej minőségi mutatói is javultak. A mezőgazdaság kibocsátása 3,9 százalékkal nőtt, ezenkívül az élelmiszer-ágazat az előző két év termelékenységi csökkenése után 1999-ben 5,8 százalék emelkedést mutat. Ennek ellenére problémaként jelentkezett, hogy a más ágazatokhoz viszonyított alacsony jövedelmezőség miatt a befektetők számára kevésbé vonzó az agrárágazat. A mezőgazdasági export árbevétele az előzőekhez képest 16,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1998-ban. A külkereskedelmi aktívum egyenlege is elmaradt a '98-as eredménytől. Természetesen ennek is oka az, hogy a keleti országokba irányuló kereskedelem csak 46 százaléka volt az 1998-asnak.

Az agrártárca ezen problémákat megfelelően próbálta tompítani. Ehhez az agrártámogatások során 1999. január 1. és december 31. között 159 milliárd forint került felhasználásra és folyósításra. A támogatások során az agrártermelés költségeit csökkentő támogatással, a piacrajutási támogatással, valamint a beruházási támogatással a minisztérium igyekezett támogatást nyújtani az ágazat szereplőinek.

Problémaként említhető meg, hogy a támogatási rendszereket a termelők későn ismerhették meg, és ezáltal nehézségeket okozott számukra a változáshoz való alkalmazkodás. Figyelembe véve azonban, hogy a támogatási rendszerek a későbbiekben alapjaiban nem változnak, segítik a következő évek munkáját. Azt hiszem, megfelelő és biztató, hogy ebben az évben az őszi gabonák 1,2 millió hektáron már elvetésre kerültek.

Összességében a sorozatos csapások, az agrárolló nyílása, a nyomott piaci árak és az orosz piac kiesése 1999-ben rontotta a gazdálkodók jövedelempozícióját, mindezek miatt az FVM saját és a kormánytól kapott forrásokkal igyekezett a gazdálkodók által elszenvedett károkat csökkenteni.

Az európai uniós csatlakozás során fontos évek állnak az agrártárca mögött. Mivel a közösségi joganyag csaknem fele a mezőgazdasági fejezethez tartozik, ezért az átvilágítások során nagy teher hárult a tárcára. A csatlakozási tárgyalások első szakasza 1999 novemberéig nyolc fordulóban zajlott, az átvilágítás során a tárgyaló delegáció érvényesíteni tudta a kormánytól kapott irányelveket.

Magyarország az Európai Unió követelményeinek néhány eltérési kérelem kivételével eleget tud tenni. Ezen keretek között is legfontosabb célként igényt tartunk minden olyan támogatási formára, amelyre a csatlakozás után az Unió tagállamainak gazdái és mezőgazdasága hozzájut, beleértve a közvetlen termelői kifizetéseket is. Annak ellenére, hogy a csatlakozás időpontjáig nem vagyunk kötelesek a közösségi szabályozásokat alkalmazni, a nemzeti támogatásokat mégis minden lehetséges eszközzel ösztönöznünk kell az alkalmazkodásra. Ennek alapján is látható, hogy fontos az agrárkormányzat számára, hogy partnerként illeszkedjen az európai modellbe, és emellett egyúttal őrizze meg azokat a hagyományokat, melyeket a magyar mezőgazdaság magában hordoz.

A jogharmonizáció során az 1999-re vállalt jogharmonizációs törvények közül az Országgyűlés elfogadta a növényvédelemről szóló törvényt és a bortörvényt.

A csatlakozási tárgyalások mellett természetesen még nagyon sok feladat hárul az agrárvezetésre, hogy a jelenleg sok problémával küzdő ágazat nyertese lehessen a csatlakozásnak.

Utoljára maradt a mezőgazdasági bizottság indítványa: a bizottság javasolja az 1999. évi jelentés elfogadását. Természetesen fontos feladat, hogy a Széchenyi-tervhez hasonlóan megismerjük a középtávú agrárpolitikai tervet. A miniszter úr tájékoztatójában ismertette, hogy a terv a közeljövőben el fog készülni és azt az Országgyűlés meg tudja vitatni. Ebben többek között olyan programok is szerepelni fognak, melyek már a korábbiakban is megfogalmazásra kerültek vagy amelyeket a költségvetés is tartalmaz, mint például az erdőtelepítési program, nemzeti földalap, termelési alapok intenzív fejlesztése, SAPARD-program. Ezek biztosíthatják az uniós felkészülés sikerességét. Mindezekkel lesz biztosítható az agrárgazdasághoz kapcsolódó népesség felemelkedése is. A kormányprogram lesz mérvadó a bizottság számára a harmadik ponthoz kapcsolódóan, ameddig a középtávú agrárpolitikai terv el nem készül.

Mindezek figyelembevételével az Fidesz-frakció az agrárgazdaság 1999. évi helyzetéről szóló jelentést, valamint a mezőgazdasági bizottság önálló indítványát az Országgyűlés számára elfogadásra ajánlja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  310  Következő    Ülésnap adatai