Készült: 2024.03.28.21:24:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

122. ülésnap (2015.12.01.),  93-106. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 45:35


Felszólalások:   81-93   93-106   107-128      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselők! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalás nincsen, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem. A módosító javaslatok benyújtására, tisztelt Országgyűlés, csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7830. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Lepsényi István úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A magyar építőiparban a gazdasági válság kirobbanását követően a 2013-ig egyre nagyobb méreteket öltő lánctartozások már a beruházások leállását és a versenyképesség drasztikus romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegették. A folyamat megállítása, illetve jövőbeli újratermelődésének megakadályozása nemzetgazdasági kérdéssé vált.

(17.30)

A tarthatatlanná vált helyzet kezelésének és megoldásának szükségességét felismerve Magyar­ország Kormánya 2013 márciusában törvényjavaslatot nyújtott be a tisztelt Országgyűléshez egy olyan, a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében létrehozandó szerv felállításáról, amely a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését kívánta meggyorsítani. A törvényjavaslat elfogadását és a kapcsolódó kormányrendelet kihirdetését követően 2013. július 1-jei hatállyal megalakult és megkezdte működését a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, röviden: TSZSZ.

Tisztelt Országgyűlés! A lánctartozások és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a kormányzat 2013 óta tett számos intézkedése kézzelfogható eredményeikkel egyre inkább igazolást nyer többek között a TSZSZ működése által. A TSZSZ első kétéves tevékenységének mérlege szerint összesen 320 kérelem érkezett be a szervezethez. A kérelmekhez tartozó beruházási összérték meghaladta a 60 milliárd forintot, a legnagyobb vitatott összeg másfél milliárd forint, a legkisebb 315 ezer forint volt. A megjelölt vitatott összegek nagysága megközelítette a 9,5 milliárd forintot.

A TSZSZ sikeres működésének köszönhetően olyan örvendetes eredmény történt, miszerint a lánctartozások óriási mértékben csökkentek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által 2014 októberében és 2015 júliusában készített felmérés szerint az építkezési vállalkozások árbevételük átlagosan már csak 20 százaléka volt 60 napon túli kinnlevőség, illetve hogy az érintett vállalkozások kinnlevőségük 90 százalékát már biztonsággal behajthatónak minősítették. Az építőipari lánctartozások három évvel ezelőtti több mint 400 milliárd forintos értéke a felére csökkent, miközben újabb jelentős tartozások nem kerültek a rendszerbe. Az ÉVOSZ értékelése azt is alátámasztja, hogy a lánctartozások visszaszorulásában jelentős szerepe van a nemzetközi kitekintésben is egyedülállónak számító TSZSZ-nek. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megállapítható tehát, hogy a TSZSZ létrehozásának egyik legfontosabb célja, a mikro-, kis- és középvállalkozások segítése megvalósult.

A TSZSZ egyre nagyobb ismertségét és működésének hatékonyságát jelzi továbbá, hogy számos visszajelzés érkezik, amely szerint már a TSZSZ puszta létének is visszatartó hatása van, sok esetben elég volt felvetni a TSZSZ-hez fordulás lehetőségét ahhoz, hogy a visszatartott kifizetés megtörténjen.

Tisztelt Országgyűlés! A TSZSZ elmúlt kétévi működése bizonyította, hogy hatékonyan és sikeresen lehet szembeszállni az építőiparban súlyos problémákat generáló lánctartozásokkal. Az önök elé beterjesztett törvényjavaslat alapvető célja ezért a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv elmúlt kétéves működése során szerzett tapasztalatok alapján a törvény módosítása, amelynek segítségével a TSZSZ tevékenysége és az általa kínált szakértői eljárás még több vállalkozás számára válik könnyebben elérhetővé, gyorsabbá és hatékonyabbá.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat céljának megfelelően ezentúl az igazságügyi szakértők mellett az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek, gyakran fordulnak elő ugyanis olyan esetek, ahol a szakértői eljárások során műszaki átadás-átvételi eljárások vizsgálatára kerül sor, amely szakterületek speciális szabályait pedig leginkább az építési műszaki ellenőrök ismerik és gyakorolják. Az eredeti jogalkotói szándék megőrzése érdekében célszerű, hogy az építési műszaki ellenőr kizárólag a szakértői tanács tagjaként kerülhessen kijelölésre. A szakértői tanács elnökének és a szakértői tanács helyett eljáró kétfős szakértői tanács szakértői tagjának továbbra is igazságügyi szakértőnek kell lennie.

Az építészeti műszaki tervezési, kivitelezési szerződést biztosító mellékkötelezettségek tekintetében az új Ptk. és a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szabályaival összhangban megtörténik a törvény hatályának kiterjesztése általánosan a garanciára, valamint a biztosítótársaságokra mint garantőrökre.

A szakértői eljárás olcsó, gyors és egyszerűbb jellegének erősítése érdekében azokban az esetekben, ahol teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot, célszerű kéttagú szakértői tanács kijelölése.

A szakértői vélemény objektív és elfogultságtól mentes jellegének további erősítése érdekében pontosításra kerül, hogy nem lehet tagja a szakértői tanácsnak, illetve nem lehet az ügyben szakértő tanácsként eljáró szakértő az a személy, aki az adott ügy tárgyát képező építőipari beruházásban bármely fél megbízásából korábban már szakértőként járt el.

A hatályos jogi szabályozás szerint a kivitelezés vizsgálatát a helyszínen kell lefolytatni. Számos esetben azonban előfordult, hogy a kérelmező fél által korábban elvégzett munka már igazolt módon elbontásra került. Fenti esetekben, amennyiben a felek ebben megegyeznek, nem lesz kötelező a helyszíni szemle megtartása, így ezzel a módosítással gyorsabbá válik az eljárás.

A TSZSZ működésének elmúlt kétéves feladatát a jogszabályi határidőket betartva, magas szakmai színvonalon végezte el, amelyet leginkább a lánctartozások érzékelhető csökkenése mutat.

A fentiekben röviden ismertetett módosítások ezen szakmai munka hatékonyságának további emelését kívánják megalapozni. Kérem önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Bodó Sándor képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Tessék!

BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, hiszen egy jelentős problémát, az építőiparban tapasztalható lánctartozások rendszerét kívánja rendezni, korrigálni. Erre a jelenségre két évvel ezelőtt már történtek hathatós intézkedések, most az elmúlt két év tapasztalataiból kiindulva szükség van kisebb változtatásokra.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége ‑ rövidítve: ÉVOSZ ‑ még 2013 februárjában kezdeményezte a kormánynál azt a törvényjavaslatot, amely a lánctartozások megállítását célozta, és amelytől a szakmai szervezetek akkor a perek számának 30-40 százalékos csökkenését várták. A lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegették. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdésként jelentkezett. A vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében ezért kellett létrehozni egy olyan szakértői szervet, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését.

Az elfogadott javaslat alapján felállításra került a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, a TSZSZ, ahogy hallottuk, amely az érintett fél kérelmére és megbízásából kizárólag a tervezési, építési, kivitelezési feladatok teljesítéséhez kapcsolódó szakkérdéseket vizsgálja. A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad, megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és amennyiben erre nem vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése, adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése milyen összegben indokolt.

A TSZSZ-szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél mindenképpen hozzájusson a teljesített munkák ellenértékéhez. A bíróság a TSZSZ véleményére alapozva rendel el ideiglenes intézkedést, a TSZSZ szakértői véleményének így nemcsak abban az esetben kell tartalmaznia a megfizetendő ellenérték megjelölését, ha a teljesítés nem megfelelően történt, hanem akkor is, ha a teljesítés megtörtént.

Tisztelt Ház! Ez volt tehát az a jogszabályi keret, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el, és amelyen most kisebb módosításokat kell alkalmazni a nagyobb hatékonyság érdekében.

(17.40)

Szeretném hangsúlyozni, hogy az akkori szabályozás eredményei meglátszódtak már az elmúlt időszakban is. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége szerint az elmúlt években lényegesen csökkent az építőiparban a lánctartozások mértéke. A szövetség legfrissebb felmérése alapján a három éve még 400 milliárd forintnyi lánctartozás a felére csökkent, és bár a cégek követeléseik 20 százalékához most sem jutnak hozzá időben, azok nagy részét behajthatónak minősítik.

A helyzet javulásának a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint is az az oka, hogy az építőipari regisztráció bevezetésének köszönhetően az ágazatban sikerült az alvó cégeket bezárni, megszüntetni, továbbá létrejött a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből adódó vitákkal kapcsolatosan el tud járni.

Az építőipari adatok biztatóak. A KSH júliusban közzétett tájékoztatója szerint májusban az építőipar termelése 2,3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, és az első öt hónapban az építőipari termelés 7,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Amennyiben az év első hét hónapjára jellemző adatokból a 2015-ös felszámolási és végelszámolási számokat megbecsüljük, azt láthatjuk, hogy nagyrészt pozitív tendenciák jellemzik az építőipar összes területét a felszámolások és a végelszámolások tekintetében. A jelenlegi adatok alapján csupán az építőipari szakmunkát végző cégek végelszámolásának számában várható növekedés 2014-ről ’15-re, az összes többi területen előreláthatólag csökkenés következik be mind a felszámolások, mind pedig a végelszámolások tekintetében. Az év első hét hónapjára jellemző alacsony kényszertörlési ada­tok alapján számuk várhatóan az év végére sem nö­vekszik.

Amennyiben az építőiparban nem történik drasz­tikus szabályozási beavatkozás vagy hirtelen keresletcsökkenés, az építőiparban várhatóan jóval stabilabb cégszerkezet kialakulása várható, amelyet az ÉVOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai is alátámasztanak.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége által 2014 októberében és 2015 júliusában készített felmérés szerint az építési vállalkozások árbevételének átlagosan 20 százaléka 60 napon túli kinnlevőség, illetve az érintett vállalkozások kinnlevőségük 90 százalékát már biztonsággal behajthatónak minősítették. Az adatok tehát pozitív trendeket mutatnak, és az ingatlanok után megnövekvő kereslet remélhetőleg tovább kedvez majd a szektornak.

A most előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát az építőipari lánctartozások felszámolása, a 2013. július 1-jével létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv elmúlt kétéves működése során szerzett tapasztalatok alapján a vonatkozó törvény módosítása. A törvénytervezet alapvető célja a TSZSZ tevékenységének kiterjesztése, hogy az eljárás még több vállalkozás számára legyen elérhető, gyorsabb és hatékonyabb.

A fontosabb módosítások az alábbiak. Ha nincs megfelelő igazságügyi szakértő, építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek. A szakértői eljárás olcsó és gyors jellegének erősítése céljából a kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében, amikor a teljesítésigazolás kiállításra került, de 6 millió forint alatti kifizetés nem történt meg, lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is. A tanács elnöke ebben az esetben mindig a TSZSZ vezetője vagy helyettese. Meghatározott, konkrét esetekben mellőzhetővé válik a helyszíni szemle, így gyorsítva a szakértői eljárást, ehhez a felek egybehangzó nyilatkozata szükséges. A szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett helyszíni műszeres vizsgálatra is, amely hatékonyabbá és olcsóbbá teheti az eljárást. A szakértői tevékenység és annak díjazása áfaköteles tevékenység, amely a vonatkozó jogszabályban egyértelműen szabályozásra kerül a bruttó összegek szövegszerű leírásával. A törvény elfogadása esetén 2016. május 1-jén lép hatályba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben önök is fontosnak tartják az építőipar megtisztulását és a lánctartozások felszámolását, kérem, támogassák ezt a javaslatot, és a fenti szempontokat fontolják meg a vitában. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tukacs István képviselő úr, az MSZP vezérszónoka a következő. Tessék!

TUKACS ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen rövid hozzászólásomban először az előterjesztés pozitív elemeiről szeretnék szólni.

Én azt pozitív elemnek tartom, hogyha egy szakmai képviselet véleménye megjelenik a kormány munkájában. Véleményem szerint üdvös lenne, hogyha ez sokszor történne meg, és üdvös lenne, hogyha a kormány más esetekben is bízna a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és mások véleményében, és a parlamenti törvényhozás módosítási javaslatainál idehozná ezeket a javaslatokat a parlament asztalára, nyilván megfelelően kodifikálva. Üdvösnek tartom, hogyha megalkotott szabályokat a kormány áttekint és módosít, mint ahogy jelen esetben a TSZSZ-re vonatkoztatva kiterjeszt, hogy könnyebben alkalmazható legyen és jó legyen.

Ugyanakkor néhány alapállítással vitám lenne, államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim. Az államtitkár úr óvatosan fogalmazott, de szeretném megerősíteni: a TSZSZ tevékenysége nem hordoz egyenlőségjelet a lánctartozások csökkenésével, ez csak az egyik eleme a lánctartozások csökkenésének. Egyszerűen fogalmazva: nem a TSZSZ oldotta meg a lánctartozások ügyét.

Csak néhány adatot szeretnék mondani, tisztelt képviselőtársaim. A válság kezdetétől az építési beruházások az Európai Unióban 16 százalékkal estek vissza, ez Magyarországon 42 százalékos visszaesés volt. A lakásépítések visszaesése viszont 70 százalékos, és a kívánatos 40 ezer lakásnak mintegy a negyede épült meg ‑ ugyanez elmondható a felújításokra is. 96 ezer bejegyzett építési vállalkozásnál a 90 százalékot érintették a lánctartozások ebben a bizonyos, már említett 400 milliárd értékben.

Állításom tehát a következő: a lánctartozások kialakulásának három fő oka ott keresendő, hogy kisebb lett a torta, és változatlan szereplő, vállalkozási szám vagy vállalkozás volt ott a piacon, hogy a kisebb tortából szeljen magának. Ezért tehát a lánctartozásoknál mindaz az eset, ami akkor fordult elő, amikor az építtetői fedezet hiánya miatt a megrendelő nem tudott fizetni a fővállalkozónak, mindaz az ok, amikor alacsony vállalási áron már nem tudott teljesíteni az alvállalkozóinak, vagy már eleve úgy gondolta, hogy teljesítésigazolást sem kell adnia, mert ezzel kikerülheti vagy elhúzhatja a fizetést, szóval, mindezek oka a vállalkozók viselkedésében ott keresendő, hogy a válság kezdetétől, mondhatom különben, hogy napjainkig egy valamivel kisebb tortán akart osztozni ugyanannyi szereplő. Tehát a lánctartozások dominóeffektusának beindítása a különféle viselkedési módokkal ezért történt meg.

A másik, amit állítok, hogy a 400 milliárd nem azért olvadt olyan hirtelen, mert olyan eredményessé vált a lánctartozások megelőzése, hanem azért, mert vállalkozások tömkelege szűnt meg, és ennek az újonnan alapított vállalkozások sem tudtak igazán ellensúlyt teremteni, hiszen több szűnt meg, mint amennyi létrejött. Ezért tehát a tartozások behajtásának a lehetetlensége volt a következő ok.

A harmadik ilyen állításom az lenne, hogy nagy valószínűséggel egy még mindig valamivel komplexebb áttekintése kellene a lánctartozások ügyének, hiszen én azt a technológiát ‑ és itt most ismét pozitívumokat akarok említeni ‑, hogy a bíróságok esetében a peres eljárásnál a TSZSZ véleménye perdöntően esik latba, egyébként helyeslem, de a továbbiakban szükséges lenne áttekinteni ebben az ügyben a közbeszerzési szabályokat és a polgári törvénykönyvet újfent, mert, tisztelt államtitkár úr, azt kell hogy mondjam, hogy mostanság már nem az fordul elő, hogy az alacsony, nyomott vállalási árak miatt alakul ki lánctartozás; most a közbeszerzések ügyében mintha éppen a fordítottja történne: túlárazások vannak, ezért tehát itt a vállalkozói viselkedésre vonatkozó szabályokat is át kellene tekinteni.

(17.50)

És miután többen jelezték metakommunikációval, hogy helyeslik, hogyha röviden akarok beszélni ebben a tárgykörben, ezért azt kell hogy mondjam, tisztelt államtitkár úr, hogy a magunk részéről biztatnánk a tárcát, akár, ha megengedi, személy szerint önt is, hogy a lánctartozások rendezésének az ügyével még ezen előterjesztésen kívül is találkozhassunk a parlamentben. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Külön értékelem a képviselő úrtól, hogy a metakommunikációt is jól fejti meg.

Most pedig megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a KDNP vezérszónokának. Parancsoljon!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. A metakommunikációs jelzések értelmezésében én is próbálok képviselőtársamhoz hasonlóan élen járni, úgyhogy próbálok rövid lenni.

Szóval, bár a téma elsőre sokaknak apróságnak tűnhet, de mégis igen nagy jelentőséggel bír ez a törvénymódosítás az építőipar számára. Ha jobban belegondolunk, bizonyára mindannyiunknak van egy olyan ismerőse, ahol egyes építőipari beruházások esetében a kifizetési sor legvégén álló, egyébként a munkát tisztességesen elvégző kisvállalkozók nem kapták meg a szerződésükben vállalt juttatásokat.

Hallhattuk az államtitkár úrtól, és képviselőtársaim is említették a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozását, illetve annak az eredményeit. Hogy mekkora jelentősége van a TSZSZ működésének, azt mi sem mutatja jobban, hogy mindeddig összesen 320 kérelemmel foglalkoztak; a megjelölt vitatott tételek összértéke megközelíti a 10 milliárd forintot, a szakvélemények által meghatározott összegek nagysága pedig majdnem a 4 milliárdot. Örömhír, hogy a benyújtott kérelmek csaknem fele 1‑6 millió forint közötti összeget nevez meg, ami arra enged következtetni, hogy a kisvállalkozók valóban élnek a TSZSZ által adott lehetőségekkel.

Sajnos azonban sok esetben a kérelmezők nem rendelkeznek írásos szerződéssel, illetve eljárási hibát vétenek, így többször is előfordul, hogy nem lehet egzakt módon megállapítani a vitatott tételek helyességét. A most benyújtott módosító javaslat az indulás óta szerzett tapasztalatok mentén kívánja módosítani a törvényt, hogy a TSZSZ munkája minél hatékonyabb és olcsóbb legyen, valamint igyekszik kizárni azokat a körülményeket ‑ erről már az államtitkár úr, illetve képviselőtársam is beszélt ‑, amelyek megnehezítik a szakszerű és elfogulatlan szakértői vélemények elkészítését. Fontos változtatás továbbá, hogy a szerv tagjainak kiválasztási és alkalmassági feltételeit is módosítja az előbb elhangzott célok érdekében.

Mindezeket összevetve tehát egy olyan kérdésről beszélünk, ami nagyon fontos szektorban nyújt támogatást, illetve segítséget a többségében magyar kisvállalkozások számára, ezért a KDNP nevében támogatásra javaslom a benyújtott módosító indítványt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik, parancsoljon!

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr Tisztelt Ház! Természetesen támogatni fogjuk a javaslatot. Azért néhány gondolatban kifejteném, hogy melyek azok a módosítások, amelyek kiküszöbölhetik azokat a technikai problémákat, vagy inkább úgy fogalmazok: szélesebbre nyitják ennek a jogintézménynek az alkalmazási lehetőségeit, de azért azt látnunk kell, hogy ez csak egy eszköz a probléma megoldásában. Egy eszköz, ezt egyébként Z. Kárpát Dániel képvi­selőtársam is el fogja mondani, hogy a Jobbik programjában és az elképzeléseink szerint milyen más eszközökkel lehetne még a lánctartozásokat felszámolni.

Én nagyon örültem neki már 2013-ban is, hogy létrejöhetett egy olyan intézmény, egy olyan szakértői szerv, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely segítheti a polgári jogi igények elbírálását, és sokszor valóban láthatjuk azt, hogy ha egy előzetes eljárás keretében ‑ ahogy egyébként erre már akár közjegyzők előtt és más eljárásokban sor kerülhetett, de most maradjunk itt, az építőiparnál ‑ megadjuk a lehetőséget arra, hogy valaki át vagy bét mondjon, és ráadásul ezek az emberek szakértők és a későbbi bírósági eljárást is lerövidíthetik, akkor tulajdonképpen egy egyértelműbb helyzet elé tudják állítani a feleket, és azt lehet mondani, hogy eldőlt vagy eldőlni látszik, hogy kinek lehet igaza ebben a kérdésben. És nyilván a teljesítést, hogyha van erre igény vagy akarat, akkor elő tudja segíteni.

Természetesen az olyan helyzetekben, amikor valaki egyáltalán nem akar fizetni, vagy csaló szándékkal megy bele ezekbe a jogviszonyokba, ott nem segít, de sok esetben, azt kell mondjam, hogy ezek a nézeteltérések nem kizárólag csaló szándékból táplálkoznak, tehát egy fontos eszköz lehet a magyar jogrendszerben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv. És pont ezért tudjuk azt is üdvözölni, hogy a javaslat szélesíti a kört, és az építési szerződés törlésével tágabbra nyitja az alkalmazási lehetőségeit.

Azt is el kell mondjam, többszöri felvetésünk volt, hogy azokban az esetekben, amikor nem fizetnek egy vállalkozónak, akkor nemcsak az a probléma, hogy nem jut a pénzéhez, az elvégzett munka költsége és az anyagköltség nem folyik be, hanem ha már kiállította a számlát, akkor az áfát be kell fizetni. És tudom, hogy erre pró-kontra vannak érvek, hogy adott esetben, ha egy olyan rendszert vezetünk be, és véleményünk szerint még mindig ez lenne a jobb, hogy a teljesítéshez és az átutaláshoz köthető ‑ a legtöbb esetben átutaláshoz, a készpénzes teljesítés ritkább ‑ az áfa kifizetése, adott esetben ez is visszaélésekre adhat alapot.

De a mai rendszerben olyan sok a nemfizetés és olyan sok vállalkozót érint, főleg a kis- és középvállalkozókat, hogy még mindig jobb lenne átállni egy új rendszerre, kiküszöbölve a visszaéléseket, én úgy gondolom, mint a jelenlegi rendszerben hagyni, nemcsak hogy nullán, hanem anyagköltség- és elvég­zettmunka-mínuszban legyenek a vállalkozók, hanem az állam rajtuk az áfát követelje.

Emlékezhetünk egyébként, pont a Megyeri híd építésénél voltak ilyen problémák. Egyébként hozzáteszem, hogy sajnos a szaksajtóban megjelent, hogy a Fideszhez és az MSZP-hez köthető háttércégek alkujaként nem került a helyzet rendezésre. Most nem hoznám ide ennek a politikai vetületét, mert itt csak részben van erről szó, de ami nagyon fontos, hogy ott láthatjuk azt, hogy nemcsak hogy nem kapták meg az emberek a pénzüket tudtommal azóta se, hanem ezeknek a kiállított számláknak az ellenértékét is követelték rajtuk.

Természetesen lehet azt mondani, hogy éljenek valamiféle méltányossági igénnyel az állam felé vagy az adóhatóság felé, de ez a legtöbb esetben nem szokott hatékony lenni. Úgyhogy erre is ki kellene valamit találni. Látom, hogy az államtitkár úr jegyzetel, úgyhogy az is egy biztató dolog, hogy a téma újra felmerülhet és közös gondolkodás is megindulhat benne. Valami megoldást kellene erre is találni.

De visszatérve a javaslathoz: az építési műszaki ellenőrzési jogosultsággal, műszaki ellenőri jogosultsággal és természetesen megfelelő szaktudással, tapasztalattal bíró emberek bevonását is jónak tartjuk. Bízunk benne, hogy ezáltal adott esetben a költségek is csökkenhetnek, mert jól tudjuk, hogy az igazságügyi szakértő egy nagyon drága műfaj. Sok esetben megérik a pénzüket, most jó értelemben mondom, tehát hogy a kifizetett szakértői díjat sokszor megszolgálják, tehát komoly szakértői vélemények is születhetnek, de van olyan eset, amikor azt kell hogy mondjuk, hogy nagyon túlárazott az ő tevékenységük. Ez egyébként nemcsak a műszaki szakértői tevékenységre igaz.

Tudom, hogy dolgozik a kormány úgy általában az igazságügyi szakértői rendszer átalakításán. És hogyha már előttünk van ez a javaslat, akkor azt is szeretném felvetni ‑ és az államtitkár úr is jegyzetelő hangulatában van, hála istennek, talán befogadja ezeket a javaslatokat ‑, hogy gyorsítsák meg, hogyha lehetőség van rá ‑ talán ez az Igazságügyi Minisztériumnál van, lehet, hogy rosszul tudom ‑, hogy valamiféle átfogó szabályozási rendszer születhessen, mert ez nemcsak ezt a tárgykört, hanem akár az igazságszolgáltatási tevékenységet is érintheti, és mondom, nem csak műszaki kérdésekben. Azt láthattuk, hogy akár büntetőügyekben is a túlzott szabadság vagy a túlzott szabályozatlanság visszaélésekre adhat lehetőséget.

Tehát egy szigorúbb, átláthatóbb, áttekinthetőbb szakértői rendszert szeretnénk a műszaki és az egyéb szakterületeken is, hiszen akár büntetőügyek, komoly, sokéves börtönbüntetések is azon múlhatnak, hogy a szakértő milyen véleményt ad. Többek között egyébként pont a Rezesová-ügyben láthattuk, hogy megkérdőjelezhető volt ott is a szakértőknek vagy az egyik szakértőnek a munkája.

(18.00)

Ezt most részletesen nem fejtem ki, mert nem a napirend kérdése, de nagyon szeretném, ha a kormány felgyorsítaná azt az átfogó reformot, amit akkor ígértek, és ha jól tudom, a gondolkodás el is indult ebben a tárgykörben. Egy megbízható, közhiteles, mindenki bizalmát élvező és korrumpálhatatlan igazságügyi szakértői rendszerre van szükség, de ‑ füg­get­lenül attól, ahogy elmondtam ‑ a rutinos műszaki ellenőrök bevonása egy nagyon hatékony és jó irányba tett lépés.

Az a módosítás is üdvözölhető, ha a teljesítésigazolás kiállításra került, tehát nem vitatott a munka elvégzése ‑ ezt így lehetne megfogalmazni ‑, és 6 millió forint alatti a kifizetés összege, akkor a módosítások kapcsán három helyett két szakértőből álló tanács kijelölése is megtörténhet. Bízunk benne, hogy ez megint csak együtt jár a költségek csökkenésével, hiszen nagyon fontos, hogy ha valaki már olyan helyzetbe került, hogy neki nem fizetnek, akkor a költségeket minél jobban le tudjuk szorítani, mert ez ilyenkor életet menthet, ha szabad így fogalmaznom.

A helyszíni szemle mellőzése, mellőzhetősége a felek egybehangzó nyilatkozata alapján is egy olyan rendelkezés, amit nehéz vitatni, hogy ne lenne jó. Ez is nagyobb szabadságot ad a feleknek, hogy ha egybehangzó nyilatkozatuk van, akkor a saját döntésükkel el lehessen térni a törvény kógens szabályaitól. Tehát ebben a formában ez is támogatható.

S a helyszíni műszeres vizsgálatra is azt tudom mondani, az is természetes, hogy ez bekerül a javaslatba.

Pénzügyi-technikai módosításnak tűnik, de nagyon fontos az, ami a garantőri minőséghez kapcsolódik. Azt, hogy a biztosítótársaságokat is be lehet vonni, tehát nem csak a bankgarancia lesz elfogadható, azért tartom jónak, mert így a verseny is nagyobb tud lenni, s talán a költségek is lejjebb tudnak menni, ha valaki több ajánlatot tud bekérni. Tudjuk, hogy a bankgaranciák esetében is azzal a problémával találkozhatunk, hogy a bankok sokszor olyan feltételeket kérnek, főleg a vállalkozóktól egy bankgarancia kibocsátásához, ami sok esetben szinte teljesíthetetlen. Az talán növeli a versenyhelyzetet, hogy a biztosítótársaságok esetén is megnyílik a lehetőség, hogy ők is ilyen garanciát nyújtsanak. Ezt is támogatni tudjuk.

Összegezve: az első körben azt tudom mondani, hogy abszolút támogathatók ezek a technikai javaslatok ‑ én természetesen erről a javaslatról beszéltem ‑, de nem szabad hátradőlnünk, mert a feladat még nincs megoldva. Ezt az intézményt jobban ki tudja kristályosítani és a hibákat tudja módosítani, de az utánam következő Z. Kárpát Dániel el fogja mondani, hogy mi mit tennénk még a helyzet javítása érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki kör végére értünk, és ahogy azt a beharangozóból már hallhatták, Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Értem magam is a metakommunikációt, ami az események pörgetésére vonatkozik. Azért egy beharangozóval én is hadd éljek! A következő napirend a kormány kapitulációjáról fog szólni, nyilván egy pergőbb vitákkal tűzdelt valami lesz. Jelen esetben azért sokkal méltányosabbak lehetünk, hiszen egy jó irányú kormányzati előterjesztésről van szó, és ahogy elhangzott, a legfontosabb, hogy ezt most kiegészítsük nagyon gyorsan és röviden azokkal az ajánlásokkal, amelyek irányába érdemes lenne a jogalkotónak gondolkodni annak érdekében, hogy egyáltalán értelme legyen az ide az asztalra letett módosításának. Elhangzott például, hogy a lánctartozások kimutatott volumene látható módon csökken. De hát ez teljesen egyértelműen kéz a kézben jár azzal, hogy a kivitelezések volumene, nagyságrendje és a beruházások száma és nagyságrendje is csökken, tehát jelen pillanatban nyilvánvaló módon egy egyre kisebb torta egyre kisebb szeleteiről beszélünk.

Láthatjuk, hogy a Jobbik korábban egy három pillérből álló javaslatcsomagot tett lesz az asztalra, amelynek most gyakorlatilag az egyik pilléréről beszélünk, és nagyon örülünk annak, hogy ez támogathatónak is tűnik, hacsak az utolsó pillanatban valamilyen módosítóval nem sikerül ezen változtatniuk. Egy olyan építésügyi hatóság felállítását javasoltuk a korábbiakban, egyébként német nyelvterületen tapasztalható gazdasági minta alapján, amely nemcsak kiemelt, de általában beruházások esetében - építő­ipari beruházások esetében főleg ‑ lánctartozások gyanúja esetén is kiszállhat, és adott esetben le is állíthatja a projektet vagy megszakíthatja a munkálatokat. Itt nyilvánvaló módon nem az a cél, hogy bármilyen beruházás megálljon, adott esetben leállítsák a munkagépeket, hanem önmagában az ilyen szankcióval való fenyegetettség megléte tisztességesebb nemzetgazdaságokban már elvette a visszaélésre hajlamosak kedvét attól, hogy egyáltalán megpróbálkozzanak bármilyen hasonlóval.

A Megyeri híd tragikus esete és példája már elhangzott. Egyébként itt jegyezzük meg a jegyzőkönyv kedvéért, hogy a mai napig vannak olyan tönkretett családok, akiknek az élete ráment a Megyeri hidas beruházásra, és a mai napig nincsenek kártalanítva. Ez tehát egy tarthatatlan szituáció. De egy hasonló módon működő építésügyi hatóság ‑ nevezhetjük bárhogy ‑ hatalmas eredményt tudna elérni.

Korábban jeleztük, hogy az ármeghatározások tekintetében a Jobbik sehol nem kívánja korlátozni a versenyt. Mi mindenhol támogatjuk azt, hogy tisztességes verseny folyjon ‑ itt a tisztességesen van a hangsúly ‑, de azért hasonló beruházások esetében, ha közbeszerzéssel érintettek, vagy ha állami beruházóról van szó, semmi akadálya nem lenne egy olyan tól-ig határ megadásának egy beruházás esetében, amely a tisztességes piaci árak határait valamelyest meg tudja szabni. Tehát a túlárazottság belövésében lehetne ez segítségre. És ha ehhez képest bármilyen eltérés tapasztalható, az nyilvánvaló módon automatikus vizsgálatot kell hogy maga után vonjon. A kiemelt beruházások tekintetében a Jobbik szintén szorgalmazza ezen automatikus vizsgálatok meglétét. S ha önmagában ez a három pillér együtt tudna állni, nagyságrendekkel sikerülne csökkenteni a visszaélések számát Magyarországon. Az egyik láb most meglesz, de még egy háromlábú szék sem mindenképp elegendő módon stabil. Az, hogy az egyik lábat erősítjük, nem biztos, hogy önmagában elég.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egyetlen zárógondolatként szeretném felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy azért súlyos felelőtlenségeket is tapasztalhatunk a kormányzat részéről. Nekem például nagyon tetszett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úr bejelentése, miszerint végre-valahára, öt és fél év fáziskéséssel a kormány felfogta, megértette, hogy a 27 százalékos áfakulcs lakásépítések, akár új építésű lakások esetében tarthatatlan, változtatni kell rajta, csökkenteni kell. A Jobbik évek óta mantrázza, hogy legalább 5 százalékos szintig le kell vinni ezt a kulcsot, egyrészt azért, mert így a piac számára lehetővé tesszük éves szinten több ezer lakás megépítését, és egyáltalán egy államilag támogatott otthonteremtési és bérlakás-építési programnak is megágyazhatunk mindezzel. Adott esetben, mondjuk, a kínálati szűkösségen oldani tudunk egy kicsit, és ez visszatükröződhet abban, hogy az albérletárak nem fognak ennyire elszállni.

Varga Mihály bejelentése tehát nagyon jó irányú, megalapozott, támogatjuk, csak egy bajunk van vele, az, hogy azóta sem történt semmi. Azóta sem ismerünk konkrét céldátumot, hogy mikor csökken ez az áfakulcs. Viszont mit tettek a beruházók? Természetes módon leállították a tervezett beruházásaikat, várakozva arra, hogy ez az áfacsökkentés be fog következni. S ha ezt most bejelentették, adott esetben kampányszagú megközelítésből, és 2018-ig elhúzzák a csökkentés valóban történelmi kivitelezését, akkor azt láthatjuk, hogy ennek a piacnak 2018-ig elképesztő módon odavágtak. Ennek pedig nemcsak multiplikátor hatása lehet a piaci fejlesztésre, ha pozitív irányban történik beavatkozás, de elképesztően negatív kivetülő hatásai lehetnek akkor, ha tesznek egy ilyen bejelentést, aztán azt nem követi cselekvés.

Nézzük meg egy példával élve: a budapesti albérletpiacon az internetes rendszerek, ezek az új típusú módszerek mintegy 4500 lakást vettek ki nagyjából és nagyságrendileg becslések alapján az albérletpiacról, tehát a bérelhető lakások tömegéből. San Francisco tekintetében mindössze 2 ezer lakás hasonló módon történő kivétele már az árak elszabadulását eredményezte. Aztán csodálkozunk, hogy Budapesten ez és számos más tényező együttesen azt okozza, hogy adott esetben 110 és 150 ezer forint között mozog egy átlagos méretű lakásnak csak az albérleti díja, plusz rezsi, és ezt vessük össze a KSH szerinti 159-160 ezer forintos átlagfizetéssel, ami egy átlag, ily módon torzított, hiszen a statisztika felül lévő elemei nagymértékben torzítják, és azt a látszatot keltik, mintha ez lenne a tipikus magyar rögvalóság, pedig nem az.

Összefoglalva tehát: három pillérben kellene gondolkodni, ebből az egyiket támogatni tudjuk, azt, amely előttünk fekszik. De az a kérésünk, pontosabban követelésünk a kormány felé, hogy vigyázzon a hasonló felelőtlen kijelentésekkel, ha pedig tesz egy jó irányú bejelentést, akkor azt minden esetben kövesse cselekvés, hiszen elképesztő piaci károkat tudnak okozni azzal, ha lózungszinten maradnak az amúgy jó irányú, és én állítom, hogy miniszteri szinten megalapozott bejelentések. De azt is látjuk, ha most évekig húzni fogják az áfacsökkentés kérdését, akkor tulajdonképpen mindent elveszítenek, amit most látszólag kedvezményeznének, és a magyar piac összességében rosszabb állapotba kerül, ami nem lehet az érdekünk, és egyértelmű módon fellépést követel, hogy ezt a helyzetet végre rendbe tudjuk rakni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(18.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, Lepsényi államtitkár urat. Megkérdezem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Megadom a szót Lepsényi István államtitkár úrnak.

LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is röviden akarok válaszolni bizonyos kérdésekre, hiszen ténylegesen fut az idő. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen a TSZSZ létrehozása csak egy lépés az ágazat irányába teendő lépéseink között. Bizonyos szempontból érezhetőek a hatások, hiszen ha megnézem a statisztikát, a pozitív tendencia folytatódott, szeptemberre 8,1 százalékkal növekedett az építőipar termelése vagy teljesítménye. Természetesen bizonyos mértékben kérdés, hogy milyen bázishoz mérjük, de ez egy folyamatos, tartós növekedés.

Az is pozitív dolog, hogy az új szerződések körülbelül 16 százalékkal növekedtek ugyanezen időben. Tehát van egy pozitív tendencia, a torta kezd talán egy kicsit bővülni. Tudjuk, hogy ennek több oka van. Az egyik oka az európai uniós pénzek beáramlása. A másik oka a devizahitelesek megsegítése, a jövedelmek növekedése, a kedvező kamatkörnyezet, ami jelen pillanatban nagyon jó, alacsony kamatok és kedvező hitelkörnyezet van. Jól látható ennek hatása például a lakásépítéseknél is, ahol a statisztikai adatok szerint 24 százalékkal növekedett a lakásépítési engedélyek száma az 1-3 negyedévben, a korábbi hasonló időszakkal összehasonlítva. Tehát megindult egy tendencia.

A másik, amit szeretnék hangsúlyozni, hogy természetesen folyamatosan figyelemmel kísérjük azt, hogy milyen lépéseket lehet és kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaságnak ez a fontos ága tovább fejlődjön. Csak egy példát szeretnék mondani. Az új közbeszerzési törvény sok előrelépést biztosított, azon belül is nagyon fontosnak tartjuk, hogy az új közbeszerzési törvényben úgy változik a szabályozás, hogy az ajánlattevő az alvállalkozóit együttesen és közvetlenül fizeti ki, és az ajánlattevőnek kötelessége az ajánlatkérőt értesíteni. Tehát elméletileg nem lehet olyan helyzet, hogy van egy olyan alvállalkozó, aki nem kapja meg a pénzét.

Itt szeretném azt is megjegyezni, hogy a szakértés fix díjas, és pont azt próbáljuk elérni, hogy minél kevesebbet kelljen az ilyen szakértési munkákra fordítani. A kormánynak határozott szándéka az, hogy további lépéseket tesz, amelyek elősegítik az ágazat fejlődését, ilyenek például az energiatakarékossággal összefüggő különböző építkezések, illetve gondolkozunk azon, hogy a lakásépítések ösztönzését hogyan lehet fölgyorsítani az elkövetkezendő időben.

Köszönöm szépen az észrevételeket, javaslatokat, és kérem a tervezet támogatását. Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:   81-93   93-106   107-128      Ülésnap adatai