Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Reményeim szerint a magyar kis- és közepes vállalkozásokról szóló szakmai vitának lehetünk majd részesei a következőkben. Szeretném elmondani, hogy az mkkv-k köztudottan a munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják Magyarországon, de azt kevesebben tudják, hogy a hozzáadott érték nagyságrendileg felét is ők állítják elő. Továbbá azt is szeretném elmondani, hogy a működő vállalkozások több mint 99 százalékát ez a szektor teszi ki. Nagyon sokan a duális gazdaságpolitika ismeretében hajlamosak kettéválasztani Magyarországon a mikro, kis és közepes, illetve a multi szegmenst. Ugyanakkor Magyarország sikereinek a kulcsa egyértelműen két tényezőben fogható meg, egyrészt az érintett multi szegmenseket a közteherviselés alá kellene betolni, másrészt pedig a magyar vállalkozásokat az értékláncba minél magasabb fokon kellene bekapcsolni. Talán ez a második pont az, ahol egyértelmű hiányosságok tapasztalhatók Magyarországon.

Már a társasági adó csökkentése esetében is tapasztalhattuk azt, hogy miközben a multicégek számára ez egy igen komoly kedvezménytömeget nyújt, tulajdonképpen Európában az egyik legkedvezőbb multicégeket érintő adózási környezetet hozza létre, addig a kis- és közepes vállalkozások esetében lényegében csak kozmetikai jellegű enyhítésre enged teret. Úgy gondolom, hogy ez nem feltétlenül egészséges.

Azért sem egészséges, mert az az egyértelmű módon kimutatható versenyhátrány, ami a magyar vállalkozásokat éri, nemcsak magyar munkahelyekbe kerül, hanem bizony a kivándorlási spirált is elképesztően képes erősíteni azáltal, hogy sok vállalkozó szellemű magyar fiatal egyszerűen nem találja meg a számítását itthon. Az előttünk fekvő csomag 70-80 százalékát egyébként tudom támogatni, és ezt büszkén vállalom. Nyilván, ha a Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvánnyal egészül ki a Vállalkozásfejlesztési Tanács, vagy a szabványügyi testület feladatai pozitív irányban egészülnek ki, akkor azt mondom, hogy támogatható folyamatokról beszélünk.

(12.30)

Engem sokkal jobban zavar az, ami hiányzik ebből a csomagból. Akkor tudnám jó lelkiismerettel támogatni az egészet, ha a különböző adminisztratív, bürokratikus terhek nagyon kiterjedt szintje végre elkezdene leépülni. Ugye, az idevonatkozó statisztikákat érdemes megvizsgálni, hogy az adózással és a különböző bevallásokkal töltött idő nemcsak az EU-átlag, de a V4-átlag felett is található Magyarországon, és érdemi elmozdulás az elmúlt nyolc és fél évben lényegében nem mutatható ki ezen a területen. Pedig egyértelmű, hogy a bevallások rendszerét, az engedélyeztetéseket, a nyilvántartásokat lehetne egyszerűsíteni, egész egyszerűen egy közös platform és felhasználóbarát kialakítás sem jött létre a legtöbb esetben. Nem akarok én söralátéteket idecitálni és korábbi, már lejárt politikai termékeket hozni, de az egészen biztos, hogy ha konkrét javaslatokat teszünk, akkor érdemi, konkrét szakmai válaszokat várunk ezekre a kormány részéről.

A foglalkoztatás adminisztrációját hogyan lehetne például a legkönnyebben egyszerűsíteni? Egyértelműen úgy, hogy az online, illetve mobiltelefonról történő ügyintézés lehetőségét a legszélesebb körre terjesszük ki. Ennek nyomait ugyanakkor nem látom a kormányzat politikájában. Még nem láttam egy olyan államtitkári szakmai értekezést, ami kifejtené azt, hogy mondjuk, a következő öt-hat évben lépcsőzetesen milyen tervek állnak rendelkezésre ezen a területen.

Azt is szeretném elmondani, hogy a Jobbiknak volt egy korábbi javaslata, amely a telephely létesítéséről és engedélyeztetéséről szólt, pontosabban: ennek egyszerűbbé tételéről. Az idekötendő illetékeket egyrészt szeretnénk adott esetben eltörölni, másrészt az egész eljárást egyszerűbbé tenni oly módon, hogy a lehetséges visszaéléseket természetesen kiküszöböljük. Tehát tipikus magyar vállalkozói élethelyzetekre gondolván szeretnénk egy kedvezménytömeget keresztülvinni, és érdekelne bennünket, hogy a jelen pillanatban azért masszív többségben lévő kormánypárti képviselőtársaknak mi a véleményük erről. Hiszen ebben a ciklusban ez vélhetően akkor fog keresztülmenni a rendszeren, ha valamifajta egyetértést sikerül elérni ezen a területen.

Nagyon sok magyar vállalkozó számol be a különböző minősítések megszerzésével kapcsolatos nehézségekről. Itt nemcsak az eljárást kell egyszerűsíteni, de bizony állami forrásokból lehetne dotálni adott esetben a minősítések megszerzésének díját. Hiszen sokszor vállalkozások állnak fél évig, egy évig pusztán azért, mert egy hasonló papiros hiányzik a repertoárból, nem szakmai okokból hiányzik mindez, hanem az ügyintézés lassúsága viszi el erre a folyamatokat.

Több vitában említettük már a vállalati gépjárműhasználatot, ahol szintén racionalizálni lehetne a szabályozást, egyszerűbbé tenni a folyamatokat és megszüntetni olyan indokolatlan terheket, amelyek fejlett piacgazdaságokban már nem jellemzők. Ötödsorban pedig maga a vállalatok bejegyzésének folyamata is egy olyan tárgykörbe tartozik, ami egyszerűsítésre, felgyorsításra szorul. A bevallásokat pedig egyetlen közös platformon lehetne egységesíteni.

Ezek régi vállalkozásfejlesztési viták, amiket lefolytattunk, pontosabban: megpróbáltunk lefolytatni többször ebben a Házban, értő fülekre nagyon ritkán találtunk. A mai vita hátránya is az, hogy általában az ilyen este 9 utáni hasonló viták azok, amikor tényleg csak a szakbarbárok maradnak ott, és talán egy kicsit a szakmai arcél kerül előtérbe. De azért én nem adom fel a reményt, államtitkár úr, hogy ezen öt, jól körülhatárolt, tulajdonképpen izmus- és politikamentes szakmai javaslatra méltóztassanak reagálni, akár még a vita, nem azt mondom, hogy hevében, ilyet nem tapasztalok, de a vita közben; hiszen ha ezt teszik, akkor mi is tudunk egyfajta viszonválasszal élni.

Van azonban egy olyan pont, amiről mindenképpen szeretnék még egypár mondatot mondani. Ez a teljesítésigazolási szakértői szerv szakvéleményét érintő javaslat, mondhatom, hogy javaslatcsomag. Itt ugyanis van közöttünk azonosság, hiszen a lánctartozások, körbetartozások problémakörébe mi megpróbáltunk beavatkozni számtalan alkalommal, és a lánctartozások megakadályozása, a gazdaság kifehérítése valóban egy olyan pont, amit keresztül tudnánk vinni ezen a rendszeren.

Itt a Jobbik javaslata például az építőipar területén egy olyan építésügyi hatóság volt, amely adott esetben ki tud szállni a helyszínre, és ha hasonló lánctartozások nyomát találja, illetve azt, hogy magyar embereket, magyar kisvállalkozásokat, kisvállalkozókat dolgoztatnak, de a munkájuk árát nem fizetik ki, vagy nem akarják kifizetni, akkor az egész projekt befagyasztását is elérhetik, már hatósági szinten. Nyilvánvaló módon nem az a célom, hogy Magyarországon tömegesen álljanak le projektek azért, mert jön egy hatóság és befagyaszt, hanem pusztán  a jogrendszerünk is így működik  a következményektől, szankciótól való félelem önmagában elég lehet, elégséges lehet azt illetően, hogy a kisvállalkozókat érő visszaélések tömege legalább visszaszoruljon, adott esetben nullára csökkenjen. Német nyelvterületen lehet hasonló hatósági intézkedési rendszerrel találkozni. Úgy gondolom, gazdasági sikerességét ez bizonyította, nyilván a jogrendszerbe való illeszkedéséről lehetne egy szakjogászi vitát lefolytatni, de mivel nem vagyok a területen szakjogász, ezért mellőzném az idesorolható érvek felhozatalát. Ugyanakkor a témát különösen fontosnak tartom.

Másik irányból pedig, a körbetartozások esetében a NAV adatbázisán belül most is el lehetne különíteni az érintetteket, szélsőséges esetben az érintettek adószámának felfüggesztésére is sor kerülhet. Azt is szeretném elmondani, hogy ha valaki tudatosan folytat hasonló gyakorlatot, tehát károsít meg magyar vállalkozásokat, vagy nem fizeti ki őket, vagy felszámolásba menekül s a többi, akkor az adószám felfüggesztéséből egyértelműen következne az, hogy új szerződést az érintett társaság nem köthet, további munkát nem vállalhat, ily módon további magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások megkárosításában sem vehet részt.

De hogy pozitív üzenetet is küldjünk, egyértelműen szükségesnek tartom és fenntartom azt, hogy a tisztességesen működő, de mégis pénzzavarba kerülő cégek tekintetében átmeneti likviditás legyen biztosítható. Tehát legyen egy olyan állami hátterű intézmény, amely felé jóhiszeműen lehet fordulni, és átmeneti likviditási zavarok esetében olyan kedvező segítséget tud nyújtani, ami egyébként nem feltétlenül az érintett gazdasági közület érdekét szolgálja kizárólag, hanem a láncban alatta vagy mellé becsatlakozó egyéb magyar vállalkozások érdekeit is szolgálja.

Számtalan olyan történetet ismer nyilván államtitkár úr is, amikor a lánctartozók egyikének visszaélései miatt tulajdonképpen cégek tucatjai dőltek be, embereket bocsátottak el munkahelyükről. Ezt megakadályozandó, piacgazdasági folyamatokba nem túl mélyen beavatkozva, de néha segítve én érezném helyét egy hasonló rendszernek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)