Készült: 2024.03.29.11:02:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

154. ülésnap (2000.09.05.), 308. felszólalás
Felszólaló Dr. Hende Csaba
Beosztás igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 9:18


Felszólalások:  Előző  308  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nem számítottunk rá, a bizottsági tárgyalásokat követően pedig különösen nem, hogy ilyen heves plenáris vita fog kitörni eme ártatlan nemzetközi szerződés tárgyában.

Engedjék meg, hogy reagálva erre a vitára, először is sajnálkozásomat fejezzem ki, hogy túlságosan rövidre fogtam az expozémat, és kihúztam az előkészület alatt álló nemzeti korrupcióellenes stratégiára vonatkozó tartalmi közlendőimet, mert nem kívántam a Házat ezen a viszonylag késői órán egy olyan kérdéssel terhelni, amely ugyan szorosan összefügg a napirenden lévő javaslattal, azonban annak tárgyát mégsem képezi. De miután itt több felszólaló is kifogását hangoztatta a kormány gyakorlatával és főleg a kormány általuk vélelmezett szándékaival kapcsolatban, hadd utaljak például az összeférhetetlenség kérdésére. Ebben a készülő korrupcióellenes stratégiában felülvizsgálni javasoljuk például az önkormányzati képviselőkre, a polgármesterekre, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, valamint a köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, valamint szeretnénk elérni azt, hogy az összeférhetetlenség megállapítása területén a munkáltató mérlegelési jogköre, hogy tudniillik megengedi-e bizonyos tisztségek egyidejű betöltését, szűküljön.

Kovács Kálmán képviselő úr szavaira annyiban reagálnék, hogy amennyiben a tisztelt képviselő úrnak gyanúja van bizonyos korrupciós cselekmények elkövetése tekintetében, akkor én is arra tudom kérni - miként ma már egyszer itt elhangzott az igazságügy-minisztertől -, hogy szíveskedjék a bűnüldöző szervekhez fordulni ezzel a gyanúval, és aztán ezek a szervek fel fogják kutatni a törvény által szabott kötelezettségüknek megfelelően a gyanút megalapozó vagy az azt cáfoló bizonyítékokat. Fényes példáját láthattuk ennek az úgynevezett olajügyben, ahol a Legfőbb Ügyészség igen dicséretes gyorsasággal bizonyos nyilvánosság előtt elhangzott inszinuációk és vádaskodások tekintetében megállapította azok alaptalanságát bizonyítékok alapján. Tehát képviselő úr, meg tudom nyugtatni önt, Magyarország egy működő jogállam, működnek a bűnüldözésre szolgáló szervek, és semmiképpen sem a parlamentben kell korrupciós ügyeket emlegetni és azok tisztázását sürgetni. A törekvéssel egyébként tökéletes mértékben egyetértek. (Állandó zaj.)

Az ön által itt kifogásolt fenntartásokról szeretném elmondani azt, hogy azok semmiféle összefüggésben nincsenek, és a legerőltetettebb módon sem hozhatók kapcsolatba az ön által konkrét példaként felvetett autópályaüggyel, az állítólagos tűzijátéküggyel és a Postabank kérdésével. Miről van szó? A határozati javaslat tárgyát képező egyezmény szankcionálni rendeli a külföldi államok hivatalos személyeinek passzív vesztegetését is - tehát amikor, mondjuk, megvesztegetik a nigériai köztisztviselőt -, azonban fenntartási lehetőséget biztosít az erre vonatkozó rendelkezések tekintetében. E fenntartási lehetőséggel él a javaslat, tudniillik ezen bűncselekmény esetében minden részes államnak megvannak, illetve meg kell legyenek azok a saját büntető jogszabályai, amelyek alapján el tud járni az elkövetővel szemben - tehát Nigéria a nigériai köztisztviselővel szemben -, így a passzív oldali elkövető sem marad büntetlenül.

A külföldi köztisztviselő passzív vesztegetése esetén saját országának okoz kárt, Nigériának, hogy a példánál maradjunk - és elnézést kérek minden nigériai köztisztviselőtől, de maradjunk ennél a példánál -, a bizonyítékok is ott, tehát Nigériában szerezhetők be a legkönnyebben. Semmi nem indokolja, hogy az eljárást sokkal drágábban - vegyük például a nigériai bennszülött nyelvekről való tolmácsolás költségeit - egy másik országban, például Magyarországon folytassák le.

Tisztelt Képviselő Úr! A külföldi tisztviselők passzív vesztegetésének szankcionálása alapvetően és elsősorban az adott külföldi állam - vagyis Nigéria - közéletének tisztaságát védi, és a világ összes állama vonatkozásában nincs olyan közös érdek, amely az adott állam akarata ellenére megkívánná egy másik államtól, teszem azt, hazánktól, hogy annak hivatalos személyét a passzív vesztegetés miatt megbüntesse. Erről van szó. Ezt el kellett mondanom, nehogy levegőben maradjanak kérdések és félreértések keletkezzenek, hogy vajon milyen fenntartásokat kívánunk fűzni ehhez a határozati javaslathoz.

Egyébiránt, amennyiben az SZDSZ igen tisztelt képviselője módosító indítvánnyal kíván élni, és azt kívánja, hogy a magyar bíróságok a burundi és a nigériai köztisztviselők tekintetében is büntetőeljárásokat folytassanak le, módja van idevonatkozóan módosító indítványt előterjeszteni.

A Bauer képviselő úr által elmondottakkal kapcsolatban már utaltam az összeférhetetlenségre; azért utalnék arra, hogy széles körben üdvözölt új közbeszerzési törvényt terjesztett elő ez a kormány, és ez az Országgyűlés el is fogadta ezt a közbeszerzési törvényt, amelyet mindenütt a korrupció elleni harc és a korábban meglévő kiskapuk becsukásának szándékaként üdvözölnek, és annak tényét senki nem vitatja. Azt én nem vitatom, tisztelt képviselő úr, hogy közbeszerzési ügyekben előfordul korrupció, de kérem önt, hogy ne mindent a jogszabályokon kérjen számon. Tehát - hogy egy vulgáris példát mondjak - a Btk. még soha nem fogott meg egyetlen tolvajt sem. Kérem, hogy ne ezt az előterjesztést kritizálja akkor, amikor önkormányzatoknál, egyéb helyeken valóban vannak továbbra is korrupt jelenségek.

Ami pedig azt illeti, hogy a sajtó elleni fenyegetések - idézem önt -, illetve a parlamenti ellenőrzés meghiúsítása valós probléma lenne Magyarországon: nem tudom, hogy ki, mikor és hol fenyegette meg a sajtó bármelyik munkatársát, illetőleg hogy a sajtót mint egészet bárki fenyegetésben részesítette volna, hogy ön ezt mivel tudja alátámasztani. Azt nyilván nem tekinthetjük sajtó elleni fenyegetésnek, ha valaki, akit egyes sajtószervek eléggé el nem ítélhető módon, valótlanul, megalapozatlan módon, a becsületet, a jó hírnevet romboló módon korrupciós cselekmény elkövetésével vádolnak, ez az illető, legyen ez akár vezető politikus, a bírósághoz fordul, és a bíróság annak rendje-módja szerint - utalnék megint arra, hogy hála Istennek működő jogállamban élünk - megállapítja a jogsértés tényét.

 

(18.30)

 

Ezt még az Élet és Irodalom nevű újság munkatársai sem tekinthetik a sajtószabadság elleni támadásnak, vagy netán a sajtó elleni úgymond fenyegetésnek, ahogy ezt ön elmondta, képviselő úr. Egyébként pedig, ha kétségei ébrednek korrupciós kérdésekben, ugyanazt tudom önnek tanácsolni, amit Kovács Kálmán képviselő úrnak már elmondtam: szíveskedjék az erre hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságokhoz fordulni!

Hegyi Gyula képviselő úr azt mondta, hogy Magyarország közepesen korrupt ország. Nem tudom a képviselő úrnak ezt az állítását megerősíteni. A Transparency International nevű nemzetközi szervezet, amely a korrupció elleni nemzetközi küzdelem NGO-szervezete, több mint száz országból álló listát állít össze rendszeresen. Ezen a listán Magyarország a korruptság szempontjából a 35. helyen volt két évvel ezelőtt. Az elmúlt időszakban javult a helyzetünk. Tehát nem igaz az, amit a képviselő úr mondott, hogy a helyzet romlott volna, mert Magyarország a 33. helyre jött fel ezen a listán. Persze nagyon jó lenne, ha még előkelőbb helyen lehetnénk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  308  Következő    Ülésnap adatai