Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ‑ ahogy azt az előterjesztőtől is hallottuk ‑ meglehetősen sok törvény módosítását irányozza elő. Nyugodtan nevezhetjük tehát salátának a javaslatot.

Ugyanakkor az is világos, hogy a módosítások túlnyomó többsége egyetlen rendező elvet követ, mégpedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek, az Ákr.-nek való megfelelés elvét. Az új közigazgatási rendtartást tavaly annak érdekében fogadtuk el itt a parlamentben, hogy a közigazgatási ügyintézés során az ügyfelek jogai és jogos érdekei garantálva legyenek, az eljárások színvonala emelkedjen, korszerűségük, hatékonyságuk és átláthatóságuk növekedjen; továbbá azért is, hogy az eljárások kiszámíthatóan és megfelelő gyorsasággal lefolytathatók legyenek.

Az elfogadott törvényt jól egészíti ki a kormány korábban megkezdett bürokráciacsökkentő intézkedéssorozata. Az általános közigazgatási rendtartás törvényi szabályaihoz most hozzá kell igazítani az agrárügyintézés törvényi szinten meghatározott szabályait is. Ez a lépés amellett, hogy jogilag a kérdésen kívül szükséges, az állampolgárok számára is fontos, hiszen az Ákr.-ben megcélzott egyszerűsítés, a hatékonyságnövelés az agrárügyintézés során is képes lesz éreztetni hatását.

Ahogy az államtitkár úr is példákat említett, ha az agrárügyintézésről beszélünk, akkor nyilván leghamarabb uniós támogatásokhoz köthető ügyintézés jut az ember eszébe, így nem véletlen, hogy az eljárási törvény módosítása is itt szerepel a javaslatban. De ahogy államtitkár úr is említette, ezek a módosítások inkább közvetetten kapcsolódnak az Ákr. harmonizációjához. Nyilván az elvek hasonlóak, a cél itt is az, hogy az ügyintézés észszerűbb és egyszerűbb legyen, de az uniós szabályokhoz való kötöttség miatt erre itt kevesebb szabadsága van a jogalkotónak. Ráadásul pont e miatt a kötöttség miatt kell külön kezelni ezt a területet, és nem lehet olyan szorosan az Ákr.-hez kötni, mint más szabályozási elemeket.

A közigazgatással kapcsolatos rendelkezések mellett vannak olyan apróbb szabályozási módosítások is a törvényjavaslatban, amelyek az Ákr.-rel való összhang megteremtése érdekében már nyitott törvényekben egyéb problémákat rendeznek. Néhány szót erről is ejtenék. Az államtitkár úr már említette az ingatlan-nyilvántartási törvény ilyen jellegű módosításait, így azokra külön nem térnék ki.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növény­orvosi Kamaráról szóló törvényt is módosítja ez a ja­vaslat, ez a törvény a növényvédelmi gépek kötelező vizsgálatára vonatkozó szabályokkal egészül ki. A té­ma korábban vitatott volt, de az ellenőrzés bevezetésére az uniós jog miatt mindenféleképpen szükség van. Az ellenőrzési feladatot a jövőben a növény­orvosi kamara látja majd el, remélhetőleg minden érintett megelégedésére.

Az erdőtörvényben kisebb fogalmi pontosításra is sor kerül. A mezőgazdasági kockázatelemzési törvényben a kárenyhítési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezések pontosítása történik meg. A halgazdálkodási törvényben egyes okmányokra vonatkozó szabályok változnak. És van még néhány ilyen kisebb pontosító rendelkezés is a javaslatban, amelyek mind a jogszabályok gyakorlati alkalmazása során felmerült apróbb hiányosságokat, pontatlanságokat igyekeznek kiküszöbölni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondhatjuk, összességében megállapítható, hogy az óriási terjedelem ellenére túlnyomó többségében olyan technikai módosítások vannak most előttünk, amelyek egyértelműen szükségesek, és megítélésem szerint szakmai vitára nem igazán adnak alkalmat. Azt el tudom képzelni, hogy politikai síkon esetleg megnyílik itt valamiféle vita, de bízom benne, hogy ettől azért el lehet tekinteni, mivel itt tényleg főként technikai kérdésekről van szó. Ezek jegyében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)