Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Egykori halálraítéltként, rabtársként és az '56-os Emlékbizottság elnökeként idézem fel dr. Rajki Márton nemes személyiségét, küzdelmes, tiszta életét és hősi halálát.

1901. szeptember 23-án Zentán született, édesapja Klein Sándor, édesanyja Fuchs Ilona. Szülei 23 holdon gazdálkodtak, fűszerkereskedésük és vendéglőjük volt. Bár zsidó vallású volt, a tanyai iskolában katolikus hittanra járt. Zentán érettségizett 1919-ben. Kiváló történelemtanára is szerepet játszott abban, hogy nem kívánt szerb hatalom alatt élni. Budapestre költözött, időnként átszökött a határon, híreket, reményt vitt a rokonoknak, barátoknak. A szerb hatóságok elfogták és kiutasították. 1924-ben végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, Újpesten lett ügyvédjelölt, majd 1928-ban ügyvéd. Még ez évben feleségül vette a soproni cipszer származású katolikus Kaiser Ilonát, házasságukból György nevű fiuk született. Nevét "Rajki"-ra változtatta.

Régóta érlelődő vonzódásának és szándékának megfelelően felvette a keresztséget, és igaz katolikussá vált. Mély vallásosság hatotta át minden gondolatát, szemléletét, cselekedetét és szeretetét. 1938-ban belépett az Újpesti Katolikus Körbe, és annak meghatározó személyévé vált. 1939-ben Kecskeméten teljesített katonai szolgálatot, az embertelen zsidótörvények miatt ügyvédi tevékenységétől is meg kellett válnia. 1944-ben munkaszolgálatra vitték, október 25-én sikerült megszöknie. 1945-ben a Kisgazdapárt újpesti tagozatának egyik vezetője. A katolikus főplébánia egyházközségének jogtanácsosa, majd világi elnöke lett. Elvállalja egy sor háborús és népellenes bűntettel vádolt személy és több hamis vád alá helyezett pap védelmét. Rendkívül alapos beadványai, beszédei, nehezen megkerülhető érvei megnehezítették az igazságtalan ítéletek meghozatalát. Persona non grata lett. Az átállásra készülő kisgazda pártvezetés, dr. Pesta László és dr. Bánki Dénes kiszorította őt is a pártból. Mindez, valamint szerény és szeretetre méltó, segítőkész személyisége Újpest-szerte népszerűvé tette.

1956. október 23-án részt vett a tüntetéseken, október 24-én a szovjet emlékmű eltávolításánál és egy elesett felkelő temetésén. Aznap alakul meg a Városházán a forradalmi bizottság, amelynek elnökévé választották. Ő adott utasítást Koszterna Gyulának, akit később vele együtt kivégeztek, hogy nyissák fel a Nemzeti Bank újpesti fiókjának páncélszekrényét, és küldjék el az ott talált pénzt az újpesti üzemekbe, hogy a kormány által letiltott fizetéseket a dolgozóknak kiosszák. Hozzájárult fegyveres csoportok megalakulásához. A forradalom dinamizálódásával a forradalmi bizottság is radikalizálódik. Rajki Márton önként átadja a vezetést az energikus Kósa Pálnak. Dr. Csík József apátplébánossal és dr. Gálhidi Bélával megalakítják a Keresztény Szocialista Pártot, röplapokat készítenek, programokat szerkesztenek. A munkásságot bevonják a pártvezetésbe, kibontakoztatási javaslatot készítenek.

Újpest igazi köztársaságként működik. Fantasztikus az aktivitásuk, sokrétű tevékenységük, az, hogy figyelmük szinte mindenre kiterjed, védik, élelmezik a várost, kiszabadítják Mindszenty Józsefet, átállítják a flottillát, megszervezik a gyűjtőfogház felszabadítását, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A munkások óriási többsége a forradalom mellé állt, aktív alakítója lett. Megdőlt a kommunista Újpest mesterkélt mítosza, ugyanúgy, mint a Vörös Csepelé és Angyalföldé.

Kádárék bosszúja rettenetes volt. A vérbíróság 1959. március 15-én a Fővárosi Bíróság nagytermében kétszáz meghívott, bosszúra éhes kommunista bekiabálása közepette tízüket ítélte halálra, holott Újpesten egyetlen atrocitás sem volt, mert a forradalmi bizottság fenntartotta a rendet.

(17.30)

Egyetlen embert nem lincseltek meg, de nem is ez volt a lényeg, hanem Újpest népének megfélemlítése és a gyalázatos bosszú.

1959. július 28-án a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa hetük halálos ítéletét megerősítette, majd kegyelmi tanáccsá alakultak, és csak egy személyt terjesztettek fel kegyelemre - ő sem kapta meg később -, a többit elutasították. Idézem: "Dr. Rajki Márton annak ellenére, hogy több évtizedes jogászkodás áll a háta mögött, tehát tudta, hogy cselekménye törvényellenes és büntetendő, mégis az első perctől kezdve csatlakozott az ellenforradalmárokhoz. Idős ember létére a tüntetők közé állt, és boldogságában, hogy megdőlt a kommunista rendszer, sírva fakadt. Alapítója volt a forradalmi bizottságnak. A tanács elnöke megállapítja, hogy a tanács tagjai egyöntetűen a kegyelmi kérelemnek elutasítását javasolják."

Két nap múlva, július 30-án társaival együtt kivégezték. Tiszta lélekkel, bátran ment a halálba, utolsó kiáltásával Magyarországot éltette. Előttem van börtönben készített fényképe, büszke méltósággal néz az utókorra, abszolút igaza tudatában tért meg istenéhez. Isten áldja nemes emlékét!