Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! A foglalkoztatás elősegítése gazdasági növekedésünk egyik feltétele. Ma Magyarországon a legaktívabb - 15-64 éves közötti - korosztálycsoportban is mindössze 60 százalék a nyilvántartott foglalkoztatottak hányada, míg a megfelelő arány az Európai Unióban 70 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban a 80 százalékhoz közel álló. Nem lehet tehát pusztán a piaci automatizmusokra bízni a foglalkoztatás növelését, állami segítségre, a törvények erejére is szükséges támaszkodnunk. Ennek érdekében az előterjesztés az első három szakaszban olyan jogosítványokkal bővíti a foglalkoztatási törvény rendelkezéseit, ami alkalmassá teszi a Munkaerő-piaci Alapot európai uniós pályázatok elnyerésére, lehetővé teszi, hogy a munkaerő-piaci programok az uniós támogatások igénybevétele révén hatékonyabbak és szélesebb körűek legyenek.

Mind az uniós követelmények teljesítése érdekében, mind pedig a hatályos idegenrendészeti szabályokkal való összhang megteremtése miatt bővül azoknak a külföldieknek a köre, akiknek magyarországi munkavégzéséhez a foglalkoztatási törvény munkavállalási engedély alóli mentességet biztosít. Sajnos, a törvényjavaslat indoklása nem mellékel számanyagot, így csak becsülni lehet azoknak az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekültek és bevándoroltak, valamint ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékesek számát, akiknek a sorsán enyhít az előterjesztés. Tavaly az első félévben a munkaügyi központok 17 400 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok számára. Ez a szám tartalmazza a korábban kiadott engedélyek meghosszabbítását is. Éves szinten tehát 35 ezer körüli a kiadott munkavállalási engedélyek száma, és ezek felét Budapesten és Pest megyében adták ki. Az engedélyek 72 százaléka fizikai munkára szól, míg 28 százalék a szellemi munkakört betöltők aránya. A munkát vállaló menekültek, bevándorlók és menedékesek együttesen legfeljebb a korábban engedélyért folyamodók egyharmad-egynegyed részét tehetik ki.

Tisztelt Ház! Előnyösen változik a Bérgarancia Alapról szóló törvény is, és ez szintén a foglalkoztatás fenntartását segíti elő. Az alap a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló vállalatok bértartozásainak a kiegyenlítésére szolgál, elősegíti azt, hogy a hosszadalmas eljárás ideje alatt is termeljenek, és ezáltal is csökkenjen a csőd okozta kár. Sajnos, az évek során gyakran problémát okozott az, hogy a felszámolók nem vették igénybe ezt a bérgarancia-lehetőséget, mert több hasznot reméltek a vállalat bezárásáról és a pusztává tett ingatlan értékesítésétől. Erre bizony választókerületemből több példát tudnék hozni.

Mind humánpolitikai, mind gazdaságpolitikai megfontolásból egyet lehet érteni azzal a szankcióval, amely rendbírság formájában sújtja azokat a felszámolókat, akik jogosultságuk ellenére sem kérelmezik bérgarancia segítségét a bértartozások fedezésére. Több, eddig is gyakran előforduló esetet nem orvosol sajnos a törvény. Például általánosan előfordult, hogy a felszámolók már elbocsátották a korábban termelő dolgozókat, de az ingatlanon még nem sikerült túladniuk, emiatt az abban lévő vagyontárgyakat őriztetni kell. Nos, a Bérgarancia Alap eredendő célja épp a vállalat talpra állításának az elősegítése, a folyamatos termelés biztosítása volt. Ha ezt a feladatot nem teljesítik a felszámolók, akkor méltánytalan, hogy felszámolással kapcsolatos őrzési bérköltségeiket levonják a Bérgarancia Alaptól kapott összegből. Ezt a káros gyakorlatot nem védi ki egyértelműen a törvényjavaslat.

Ugyancsak méltánytalan az a helyzet is, hogy eddig is, és a törvényjavaslat változatlan formája esetén a jövőben is valamennyi munkavállaló részesülhet az alapból, azok is, akik esetleg felelősek a vállalat csődhelyzetéért. Nemzetközi tapasztalatok alapján nem véletlenül javasolják a felszámolók azt, hogy a felszámolás alatt lévő cégek menedzsmentje, ha rossz döntései miatt jutott a vállalkozás csődbe, ne részesedhessen a Bérgarancia Alapból. A menedzsment tagjai köztudottan a munkavállalók bérének többszöröséért vállalhatják azt a kockázatot, hogy ha rosszul gazdálkodnak, akkor megtakarításaikból átvészeljék azt az átmeneti időszakot, amíg nem találnak maguknak új munkahelyet. Egy ilyen változás azt is jelentené, hogy a jelenleginél lényegesen több dolgozó kaphatna fizetést az alapból.

Tisztelt Ház! Az Európai Unió bérgarancia-szabályai más törvényekkel együtt azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a pénzügyi nehézségekkel küszködő cégek működőképességének helyreállítását. Magyarországon a jelenleg hatályos törvények sem az adós cég vezetését, sem a hitelezőket nem teszik érdekeltté a működőképesség helyreállításában, a vállalati reorganizáció megvalósításában. A 2000. évi vállalati statisztikák feltűnően kevés gazdasági társaságot tartottak nyilván az adósságrendezés, vagyis a reorganizáció alatti cégek kategóriájában.

Vajon elegendő-e változtatnunk a Bérgarancia Alapról szóló törvényen, ha a jelenkori piacgazdaságot szolgáló többi jogszabály hiányosságai miatt fizetésképtelenség esetén szinte teljesen hiányzik a cégek válságmenedzselésénél a vállalkozások fennmaradását, a működőképes egységek, részek reorganizációját célzó csődegyezségek gyakorlata? Félő, hogy csak a jogharmonizáció miatt változik ez a törvény, és nem egy átfogó gazdasági koncepció jegyében. Külföldön a csődegyezség, a reorganizáció keretében esélyt adnak az átmenetileg nehéz helyzetbe került cégeknek, így a hitelezők is jobban járnak, hiszen megteremthetik annak a lehetőségét, hogy nagyobb arányban jussanak hozzá az adós céggel szembeni követelésükhöz. Ezt a gyakorlatot kellene nekünk is követni.

Tisztelt Ház! Csak helyeselni lehet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény megszigorítását. Riasztó tapasztalatok kényszerítenek minket erre a lépésre. Tavaly a munkabiztonsági ellenőrzések során több mint 50 ezer esetben találták veszélyesnek a munkaeszközöket és a munkakörülményeket. Az ellenőrök tapasztalatai szerint túlságosan elharapózott a technológiai fegyelem megsértése és az előírt biztonsági felülvizsgálatok elmulasztása.

A vizsgálatok szerint a dolgozók sok helyen a legalapvetőbb biztonsági felszerelések nélkül végzik munkájukat. Több mint 8 ezer esetben találkoztak olyan munkással, aki egyéni védőfelszerelés nélkül dolgozott. Magam is tapasztalhattam nem egy esetben, hogy az ellenőrzések idején minden munkahelyen igyekeznek használni az amúgy mellőzött védőfelszereléseket, de a tudatlanság és a szükséges ismeretek hiánya a munkavédelem területén sok helyütt már annyira általános lett, hogy az ellenőrök szeme láttára is szabálytalan körülmények között folyt a munkavégzés. Tavaly 48 ezer munkáltatót ellenőriztek a munkaügyi felügyelők, és a szabálytalankodókra összesen 1 milliárd 596 millió forint bírságot róttak ki. A bírság jelentős részét a munkavédelmi előírások megszegése miatt szabták ki.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jelentéséből az is kitűnik, hogy bár 2000-ben 7 százalékkal több cégnél jártak az ellenőrök, mint egy évvel korábban, így is csupán a vállalkozások 5-6 százalékát sikerült ellenőrizniük. Ez nagyon alacsony ellenőrzöttségi hányad, alig harmada-negyede az uniós gyakorlatnak. Nem megoldás tehát önmagában a bírság, hiszen sok kisvállalkozó a legjobb akarata szerint sem ismeri jól a munkavédelmi előírásokat, és kellően csak az ellenőrzések sűrűbbé válása segítheti őket a munkavédelem javítása területén. A költségvetési vita idején többen - közöttük magam is - módosító indítványok formájában javasoltuk az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség létszámának a megnövelését.

(15.10)

Változatlanul az a véleményem, hogy a bírság mint büntetőeszköz elkerülhetetlen a mulasztások elterjedtsége miatt, de sűrűbb ellenőrzés révén eredményesebben lehetne javítani a munkavédelmet.

Tisztelt Ház! Németh Zsolt képviselőtársam már jelezte, hogy a Magyar Demokrata Fórum támogatja a törvényjavaslatot, és kisebb módosításokkal elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)