Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Nem érkezik jelzés.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő.

Miután több felszólaló nem jelentkezett, kérdezem Fónagy képviselő urat, kíván-e válaszolni. (Dr. Fónagy János: Köszönöm szépen, nem, elnök úr.) Nem. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára így nem kerül sor. A törvényjavaslat elfogadásáról következő ülésünkön határozunk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az APEH-nak a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, illetőleg a Nyugdíj-biztosítási és Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési joga gyakorlására, valamint a követelések érvényesítésének intézményrendszerére vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Szabó Lajos, a Magyar Szocialista Párt képviselője és Bőhm András, az SZDSZ képviselője önálló indítványát T/15946. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/15946/1. számon kapták kézhez a képviselők.

Most megadom a szót Szabó Lajos képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. Öné a szó, parancsoljon!

SZABÓ LAJOS (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaink! Az általunk benyújtott, az APEH-nak bizonyos, nevezetesen a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követelések engedményezésére, valamint e követelések érvényesítésére vonatkozó, jogszabály-módosításokat hordozó törvényjavaslat - ahogy elnök úrtól is hallhattuk - rendkívül hosszú címe ellenére rövid és áttekinthető szabályozást tartalmaz. E mögött a néhány rendelkezésből álló szabályozás mögött azonban számottevő jogalkalmazási tapasztalat áll.

Az APEH felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseit a törvényjavaslat alapján az APEH kizárólag a Magyar Követeléskezelő Részvénytársaságra engedményezheti, szemben a most hatályos megoldással, amely alapján az APEH e követelések értékesítésére pályázatot ír ki. A pályázat útján történő értékesítés versenyt jelent, a követelések kezelésével foglalkozó vállalatok versenyét, az MKK Rt. mint egyedüli lehetséges engedményes meghatározása pedig a követelések APEH-től történő átadása tekintetében egyfajta kizárólagosságot.

A verseny gazdasági hatékonyságra ösztönöző szerepét minden közgazdasági elmélet ismeri, a hatékonyság ösztönözését szolgáló állami intézményrendszer vagy szabályozói beavatkozás viszont már megosztja az elméleti közgazdászokat, ezekről csakis a konkrét szabályozási eszközökre nézve lehet és kell állást foglalni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kidolgozására ugyanakkor nem elméleti alapon, pusztán elméleti meggondolások mentén került sor. Hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslatban foglalt megoldás nem egy új, kísérlet jellegű megoldás, hanem egy korábban már alkalmazott szabályozási modell aktualizált formája. Így rendelkezésünkre állnak azok a jogalkalmazási gyakorlati tapasztalatok, amelyek ezt alátámasztják, és kifejezetten ezek alapján a gyakorlati tapasztalatok alapján javasoljuk a törvényjavaslatban foglalt módosításokat.

A törvényjavaslatban javasolt szabályozási modell, mint említettem, korábban már működött, így rendelkezésünkre állnak azok a tapasztalati számadatok, amelyek a költségvetési megtérülés arányára vonatkozó szabályozás hatékonyságát mutatják. Az MKK Rt.-t mint egyedül lehetséges engedményest megnevező szabályozási modell 1999. március 18-tól 2002. december 31-éig érvényesült. A jelenlegi pályázatos szabályozási modell pedig 2003. január 1-je óta van hatályban.

A korábbi szabályozás alapján a teljes átadott követeléscsomag tőkekövetelés-értékre vetítve, 2,55 százalékos megtérülési aránnyal összesen több mint 13 milliárd forint költségvetési bevételt keletkeztetett. Ezzel szemben a jelenlegi pályázatos szabályozási modell keretében a költségvetési megtérülés, a tőkekövetelés értékére vetített megtérülés mindössze 1,25 százalékos volt, összesen 383,5 millió forint. De hangsúlyozandó, hogy azokon a pályázatokon, amelyeken nem a Magyar Követeléskezelő Rt. nyert, a pályázók minden esetben a követeléscsomag minimális ellenértékét, vagyis a tőkekövetelések 1 százalékát fizették csak meg. A 2003. január 1-je óta eltelt időben egyébként összesen hat pályázat kiírására került sor, és ebből a legutolsó eredménytelenül zárult.

A pályázatok kiírásával, vagyis a minimális ellenérték meghatározásával kapcsolatos költségvetési kockázat kezelése e pályázatok kiírását időigényessé teszi, így minden esetben olyan követeléscsomag szerepel a pályázatokon, amelyeknél az adósokkal szembeni felszámolási eljárás már több mint két éve folyamatban volt.

(14.40)

Ez értelemszerűen csökkenti a behajtás esélyeit, ami a vételárban, a követelések ellenértékében is megmutatkozik. A korábbi modellben ezzel szemben a követelések MKK Rt.-nek történő átadása nem hordozott költségvetési kockázatot, így az átadás gördülékenyebb volt, és a felszámolási eljárások keretében a kezdetét követő egy éven belül mindig megtörtént.

Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a két szabályozási modell gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatai azt mutatják, hogy összességében és arányaiban több mint kétszer olyan hatékonynak bizonyult az MKK Rt.-t egyetlen lehetséges engedményesként megjelölő szabályozás, mint az APEH által közvetlenül pályázatra bocsátott követelésengedményezés és az azt előíró, jelenleg hatályos jogszabályi megoldás.

Visszatérve a megoldás elméletibb aspektusaihoz, két lényeges szempontot szeretnék még a törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelni. Egyrészt hangsúlyozandó, hogy nem a verseny kizárását hordozza ez a szabályozás, hanem annak az alapvető állami közhatalmi intézményrendszernek az átalakítását, amely a kérdéses állami adókövetelések minél hatékonyabb érvényesítésére hivatott.

A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a követeléseket a Magyar Követeléskezelő Rt. tovább engedményezheti, természetesen nyílt pályázatok és a versenyt biztosító megoldások útján. Ez az APEH-hel kötendő megállapodás pénzügyminiszteri jóváhagyásának előírása, a közvetett állami tulajdon fennállásán keresztül a tulajdonosi befolyást az APEH folyamatos felügyelete és más állami intézmények - Állami Számvevőszék, KEHI - általi ellenőrzés is biztosítja. Azonban, szemben az APEH-nél való pályáztatással, ez esetben már rendelkezésre állnak a követelések ellenértékének, minimális ellenértékének meghatározásához szükséges erőforrások, mint a csakis ezzel foglalkozó szakértő gárda, a speciális szaktudás és gyakorlat.

Másrészt a másik szabályozási aspektusa a törvényjavaslatnak a jogharmonizáció megvalósítása, vagyis az, hogy olyan szabályozást valósítson meg, amely összeegyeztethető az Európai Unió vonatkozó joganyagával és hazánk uniós tagságából eredő kötelezettségvállalásaival. Ebben a tekintetben a törvényjavaslat előkészítése során részletesen vizsgáltuk a vonatkozó közösségi jogi követelményeket, és megállapítást nyert, hogy a szabályok összeegyeztethetők a közösségi versenyjog szabályaival és a belső piaci szabályokkal, szabadságokkal is.

Végül: a törvényjavaslat hordoz még egy korrekciót az adózás rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban is, ami ahhoz szükséges, hogy az engedményezett követeléseket is egyértelműen lehessen érvényesíteni a polgári és társasági jog egyéb szabályai alapján mögöttes felelős személyekkel szemben. Ugyanis például a gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjával, például a bt. beltagjával szemben általában érvényesíthetők a követelések, ha a társaság tartozásaira a társaság eszközei a felszámolási eljárásban nem nyújtanak elegendő fedezetet.

Az engedményezett adókövetelésekkel kapcsolatban azonban kialakult egy olyan bírósági joggyakorlat, ami alapján ezek a követelések mögöttes felelősökkel szemben nem érvényesíthetőek. Ez a gyakorlat behajthatatlanná teszi az adóköveteléseket, és indokolatlanul mentesíti a mögöttes felelősöket, akik a társaság felszámolásával gyakorlatilag mentesülnek a tartozások megfizetése alól. Ez a bírósági gyakorlat a költségvetésnek évi több száz millió forintos nagyságrendű kárt okoz, amit a törvényjavaslat szerinti módosítással lehet megszüntetni. Ugyanakkor a visszaható hatály tilalmát tiszteletben tartva lehet csak a szabályozást pontosítani, amit a megfelelő hatályba léptető rendelkezés szolgál.

Összefoglalva tehát az imént elmondottakat, a törvényjavaslat egy olyan szabályozást kíván bevezetni, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján lényegesen nagyobb arányú költségvetési megtérülést képes biztosítani az APEH hitelezői követeléseire, mint a jelenlegi szabályozás. A törvényjavaslatban rögzített kizárólagosság ugyanakkor nem a verseny kizárását jelenti a területről, hanem az állami közhatalom gyakorlásához kapcsolódó intézményrendszer átalakítását, hatékonyabbá tételét, az EU jogharmonizációs követelményeivel is összhangban.

Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és közösen fogadjuk el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. Úgy látom, hogy igen; megadom a szót Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az állami bevételek beszedése mellett nagyon fontos a kintlévőségek behajtása is. Az APEH-nak ezért fontos feladata, hogy a rendelkezésére álló eszközök igénybevételével, a törvények adta keretek között a követeléseit behajtsa. Ez az elmúlt tizenöt évben nem kis problémát okozott, és tulajdonképpen igazán hatékony megoldást erre nem sikerült találni sem az APEH-nak, sem a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek.

A behajtásnak az egyik kulcskérdése, hogy a követeléskezelés hogyan oldható meg, milyen szervezetben, és milyen módon tudja az állami adóhatóság átruházni ezt a feladatát, hiszen nyilvánvalóan nem az a cél, hogy maga az adóhatóság végezze ezt a feladatot.

2002-ig egy olyan rendszer érvényesült, ahol az APEH engedményezte ezt a jogát egy meghatározott szervezetre. 2002-től változtattunk azon a módszeren, amely egy kizárólagosságot jelentett, és azóta lehetőség van arra, hogy pályázat útján érvényesítsék ezt a lehetőséget. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy ez a megoldás nem elég hatékony, hiszen az APEH-nak a pályáztatási lehetősége korlátozott, illetve elveszi az időt és az eszközöket egyéb feladatok ellátásától.

Tehát ezért mi a képviselői önálló indítványban megfogalmazott megoldást támogatjuk, egyetértünk azzal, hogy ezt a pályáztatási jogkört át kell ruházni olyan módon, hogy az állami kezelő cég, tehát az állami cég, amely tulajdonképpen ilyen feladatot eddig is ellátott, tehát a Követeléskezelő Rt. kapja meg ezt a feladatkört, és amennyiben nem ő maga végzi, akkor a pénzügyminiszter jóváhagyásával, pályázat útján ezt a jogot tovább tudja adni. Ilyen módon remélhetőleg fölgyorsul a követeléskezelés, hiszen ahogy a képviselő úr is itt az imént elmondta, az egyik nagy gond, hogy ezeknek a követeléseknek csak igen szerény részét lehet tulajdonképpen időben behajtani.

Tehát ilyen módon mi ezt a képviselői önálló indítványt támogatjuk, és a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánljuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Molnár Lászlónak, a költségvetési bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Öné a szó.

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úrral nem beszéltünk össze, bár hozzá kell tennem, a gondolkodásmód - legalábbis a mi oldalunkon - azonos, így a költségvetési bizottságban is hasonló gondolatokat fogalmaztunk meg 11-én, amikor is a törvénytervezetet többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a költségvetési és pénzügyi bizottság.

Itt két apró módosításról van szó, bár nagy horderejű, pénzügyileg nagy horderejű módosításról. Az egyik, amikor is az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal feladatairól szóló törvényt módosítjuk, ennek is a 2. § (8) bekezdését, ahol azt mondjuk ki, hogy az eddigi, pályáztatás útján történő követeléseket ezt követően a magyar követeléskezelő központnak kell adni, ha úgy tetszik, engedményezni, és ez a szervezet az engedményezést tovább is adhatja.

Tulajdonképpen itt elhangzott már, a mi időszakunk alatt volt ez a rendszer, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azzal együtt, hogy a verseny az elvileg mindig egy nagyobb bevételt hoz, itt, úgy tűnik, hogy a hozzá fűzött reményeket nem hozta. Ennek megfelelően, miután egy üvegzsebtörvény már 2003-ban megszületett, így az ellenőrzés lehetősége is tágabb lett, indokolt a képviselői önálló indítvány támogatása. Azt gondoljuk, hogy ezzel lényegesen magasabb hatékonysággal működhet a behajtás, illetve a követelés érvényesítése.

(14.50)

A másik lényeges törvényhely-módosítás az adózás rendjéről szóló, amely azt teszi lehetővé - szintén elhangzott -, hogy a mögöttes felelősök is megfoghatók legyenek valamilyen formában; polgári peres úton - szól az előterjesztés. Azt gondolom, hogy az az elvi ellentét, ami egy korábbi legfelsőbb bírósági álláspontot jelentett, hogy közigazgatási határozat nélkül nem lehet engedményezést és nem lehet követelést érvényesíteni, ezzel a módosítással, az adózás rendjéről szóló törvény 35. § (3) bekezdésének módosításával ez az akadály elhárul, és kérjük az Országgyűlést, hogy támogassa az önálló indítványt.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a felszólalni kívánó képviselők következnek ötperces időkeretben. Kérem, gombnyomással jelezzék felszólalási igényüket. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, így gondolom, Szabó Lajos sem kíván reflektálni az el nem hangzott képviselői felszólalásokra.

Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslat eddigi információnk szerint nem érkezett, így az általános vitát lezárom, részletes vitára sem kerül sor. A törvényjavaslat elfogadásáról következő ülésünkön fogunk határozni.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Gőgös Zoltán és képviselőtársai a Magyar Szocialista Pártból, Kis Zoltán a Szabad Demokraták Szövetségétől, Szabó József Andor a Fideszből és Karsai Péter az MDF-ből, illetve Ékes József független képviselők önálló indítványát H/15853. számon, a bizottságok ajánlását pedig H/15853/1., 3., 4. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr, parancsoljon!