Készült: 2024.03.29.01:17:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2001.09.26.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Területfejlesztési bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:59


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LAMPERTH MÓNIKA, a területfejlesztési bizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztési bizottságban az ellenzéki képviselők elmondták, hogy a törvénycsomagban van néhány olyan intézkedés, amelynek tartalmával mi is egyetértünk és támogathatónak tartjuk. Így többek között üdvözöltük, hogy azt a kezdeményezést, amelyet korábban az Országgyűlésnek Szekeres Imre és Bazsa György szocialista képviselők nyújtottak be az iskolakezdési támogatást illetően, a kormány nyilván megfontolta, magáévá tette, és ebbe a törvénycsomagba becsomagolta.

Ugyanakkor kifejeztük a törvénycsomag saláta jellegével kapcsolatos ellenérzésünket, hiszen ebben kéket-zöldet összecsomagolnak, és megpróbálják egy törvényben keresztülvinni az Országgyűlésen, a még meglévő kétfős többségükkel. Amikor a kormánypárti képviselők valóban, ahogyan a képviselőtársam ezt elmondta, a Bokros-csomaggal hozakodtak elő, mi elmondtuk ebben a vitában, hogy van egy óriási különbség a két történet között. Az előző kormány gazdasági kényszer hatására egy olyan törvénycsomagot hozott a parlament elé, amelynek a kohéziós ereje, az összetartó ereje az volt, hogy a gazdasági csődhelyzettől az országot meg kell menteni; valóban nem túl elegáns jogi megoldással, de mégis egy szükséghelyzetben hozott egy ilyen döntést.

Nos, önök ennek az úgynevezett Bokros-csomagnak a hatásaiból vagy az abban szereplő tartalomból két dolgot nagyon megszerettek. Az egyik ez a salátatörvény jelleg, a másik pedig a Bokros-csomag gazdasági hatása, amelynek eredményeképpen önöknek most van lehetőségük olyasmire is költeni - megítélésünk szerint helyesebb lenne egyébként másra -, mint Országimázs Központ, országjáró kormánypárti gulyáspartik és egyéb hasonló módon elköltött közpénzek.

Úgy ítéljük meg egyébként, hogy erkölcsi felfogásában is nagy a különbség. Ugyanis ha önök valamit ellenzékben kritizálnak, és annak idején ennek a gazdasági stabilizációs csomagnak az ilyetén való előterjesztését kritizálták, azt mondták, nem helyes így előterjeszteni, akkor a mi megítélésünk és a mi erkölcsi felfogásunk szerint az lenne a helyes következmény, főleg amikor nincs is gazdasági kényszer, hogy nem élnek ilyen lehetőséggel, hanem amit kritizálnak ellenzékben, azt másként csinálják kormányon. Nos, önök nem ezt tették, hanem anélkül, hogy lenne ilyen gazdasági kényszer, most pusztán azért, mert kényelmetlen lenne huszonegy törvényt a háromhetenkénti parlamenti ülésezésben módosításra behozni, ezért úgy döntöttek, hogy ilyen csomag formájában fogják ezt az Országgyűlés elé terjeszteni.

A területfejlesztési bizottságban a formai kritika mellett természetesen tartalmi kritika is elhangzott az ellenzéki képviselők részéről. Így például kiemeltük azt, hogy nem tudunk egyetérteni a törvénycsomagban tervezett, közbeszerzéssel kapcsolatos módosítással, hiszen ha ezt a módosítást önök keresztülviszik, hátrányosan fogja érinteni az önkormányzatokat. Ugyanis ezzel bizonyos kérdésekben megteremtik a lehetőségét annak, hogy a piacot egyetlen szervezet monopolizálhassa. Elfogadhatatlannak tartjuk azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy például az önkormányzatoknál ugyanannak a cégnek kell majd foglalkoznia a bútor-, írószer-, irodagép-, számítógép-, üzemanyag-beszerzéssel is, ez lehetővé teszi majd, hogy a monopoláraikat érvényesítsék. Megítélésünk szerint ez rendkívül káros az önkormányzatok számára.

Ugyancsak nem tartjuk elfogadhatónak a helyiadó-megállapítással kapcsolatos hatáskör-módosítást. Önök azt tervezik, hogy a helyiadó-megállapítással kapcsolatos fellebbezések, méltányossági kérelmek elbírálását a képviselő-testület helyett a közigazgatási hivatalok végezzék a jövőben. Úgy ítéljük meg, hogy ez a szabály, amely a helyi adók megállapítása tekintetében méltányossági jogot enged, arra szolgál, hogy a testület, amely ismeri a viszonyokat, amelynek pontosan a helyi viszonyok ismeretében kellene döntést hoznia arról, hogy méltányossági kérelmet el lehet-e bírálni egy adott személynél, helyi adózónál vagy sem, nos ettől a testülettől, amely rendelkezik a megfelelő információkkal, lényegesen messzebbre viszi a döntést a választópolgároktól, és odaadja egy olyan állami szervnek, amelyikről nem tudjuk pontosan, hogy milyen ismérvek, milyen adatok és információk alapján fog ebben döntést hozni. Mi ezt sérelmesnek tartjuk, úgy ítéljük meg, hogy az önkormányzatok, amelyek helyben ezt a kérdést körültekintően és jól meg tudják ítélni, alkalmasabbak arra, hogy ezt a méltányossági jogot gyakorolják.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai