Felszólalás adatai

KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A 2010. évi költségvetés - mint ahogy erre már többen utaltak képviselőtársaim közül - a takarékosság, a stabilitás, a biztonság erősítése és a munka becsületének a helyreállítása célokat tűzi ki. Látjuk, hogy a válság legnagyobb vesztesei a munkahelyek csökkenése miatt a munkavállalók. A válság különböző ágazatokat és térségeket eltérően érintett, csökkent a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliek száma. Az átmenet kezelésére az államnak és az önkormányzatoknak közösen kell cselekedni. Ehhez valószínűleg szükséges a piac élénkülése, hisz csak a piac teremthet munkahelyeket.

Többen szóltak tegnap az "Út a munkához" programról, amelynek keretében 90 ezer munkanélkülinek vagy átmenetileg munkanélkülivé vált munkavállalónak sikerül munkát biztosítani. A munkahelymegtartásért programok indultak kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások részére, biztosítva részben a csökkentett munkaidejű foglalkoztatást és a képzés, továbbképzés lehetőségét.

Mindezek finanszírozására a 2010-es költségvetésben a Munkaerő-piaci Alap biztosít lehetőséget. A Munkaerő-piaci Alap 2010. évi összes bevétele 332,2 milliárd forint, míg kiadása 313,8 milliárd. Ez azt jelenti, hogy van mintegy 18,4 milliárd forint tartalék. Erre azért van szükség, mivel a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a járulékcsökkentés következtében a Munkaerő-piaci Alap likviditási tartaléka várhatóan elfogy, és a jogszabályban előírt feltöltése érdekében 18,4 milliárd forint került tartalékként nevesítésre.

A Munkaerő-piaci Alapot a 2009. évhez képest a bevételi oldalon a járulékbevételek jelentős mértékű csökkenése, illetve a rehabilitációs hozzájárulás megemelkedése, míg a kiadási oldalon a passzív ellátások jelentős növekedése, valamint a járulékcsökkentéssel összefüggésben a Munkaerő-piaci Alapot terhelő költségvetési befizetési kötelezettség elmaradása jellemzi. A bevételek tekintetében 2010-től új járulék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék váltja fel a korábbi munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékot, amely 180 milliárd összegben került megtervezésre.

2010-től a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére nő, évi 964 500 forint/fő lesz, amelyet a munkáltatónál, a vállalkozásnál az állományi létszám 5 százalékáig kell biztosítani. Ez 62,4 milliárd forintra tervezhető. Valószínűleg lesznek és vannak bizonytalanságok ebben, hisz ha csökken a foglalkoztatás, valószínűleg kevesebb folyik be.

(A Munkaerő-piaci Alap tervezésénél a felülről nyitott irányzatok, így a passzív...)

Hész/Lezsák-Móring-Nyakó/(Kiss Ferenc)/bl

(9.10)

A Munkaerő-piaci Alap tervezésénél a felülről nyitott irányzatok, így a passzív ellátás, a járulékátvállalás, a bérgarancia-támogatás tervezése különös figyelmet igényelt, tekintettel arra, hogy ezek összege 156,7 milliárd forint, a teljes munkaerőpiac kiadásainak felét teszi ki.

A bevételek kiesését részben a Munkaerő-piaci Alapot terhelő költségvetési befizetési kötelezettség jelentős csökkenése ellensúlyozza. 2010-ben, az "Út a munkához" program keretében szervezett közmunka támogatásához a járulékok finanszírozását biztosítja a költségvetési befizetésként 8 milliárd forint összegben.

A Munkaerő-piaci Alap kiadási oldalán a meghatározó feszültségpontot a képzési alaprész bevételi és kiadási oldalának mintegy 15 milliárd forint összegű eltérése jelenti. A korábbi években a képzési alaprész bevételi-kiadási oldala egyensúlyban volt. 2010-ben ez az egyensúly már tervezési szinten is felborult, mivel a bevételt képező egyes járulékok csökkentése miatt a képzési alaprész bevételét képező szakképzési hozzájárulás más célú felhasználásra is lehetőséget biztosít. Bár kompromisszum született a mesterségesen alultervezett kiadási előirányzat tekintetében, ennek következtében azonban jövőre a hazai szakképzés fejlesztésére új programok nem indíthatók. Csak a jogszabályi kötelezettség teljesítésére van mód, de egyes jogcímek tekintetében még ez is aggályos.

Ugyanígy aggályosnak nevezte e területet az Állami Számvevőszék is. Az aktív eszközök támogatása a 2009. évi szinten marad, ez 43,5 milliárd forint. A foglalkoztatás elősegítésére szolgáló TÁMOP-intézkedésekre fordítható pénzeszköz mértéke azonban egynegyedével megnő, amely ellensúlyozza a hazai forrás szinten maradását.

Egy-két dolgot szeretnék azért az aktív támogatások közül kiemelni. A különféle eszközök működtetésének finanszírozására a decentralizált keret jövőre havonta átlag 45-50 ezer fő képzésére, illetve a támogatott foglalkoztatás megvalósítására ad lehetőséget, ami körülbelül 1 százalékponttal segítheti a munkanélküliségi ráta csökkenését. Továbbra is érvényben marad a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezményeknél a Start-kártyával összefüggő foglalkoztatás támogatása, ez mintegy 25-30 ezer fő foglalkoztatását jelenti havonta.

A passzív kiadásoknál, amely a legjelentősebb kiadási tétele a Munkaerő-piaci Alapnak, az álláskeresési járadékban havonta átlagosan 147 ezer fő részesülhet, ami átlag 54 ezer forint havi juttatást jelent. Ugyanígy az álláskereső-segélyben havonta 46 ezer fő részesülhet, átlag 28 700 forintos havi juttatással. Úgy gondolom - és a Szakképzési Alapról többen is szóltak, én is elmondom -, hogy a Szakképzési Alapnál, különösen a befizetések bizonytalansága miatt a felhasználásban is nagyobb odafigyelés szükséges.

A rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatásra - ugye, ide tartozik a munkahelyteremtés és -megtartás támogatása - 3 milliárd forint tervezett. Bérgarancia-befizetés címen az ez évi 5,2 milliárd forinttal szemben jövőre a költségvetés 8 milliárd forint kifizetést tervezett. A költségvetésben, mint ahogy említettem, kevesebb, az ez évihez viszonyítva lényegesen kevesebb, csak 8 milliárd forint befizetését tervezi a Munkaerő-piaci Alapból, ez is a közcélú munkavégzés járulékainak biztosítását szolgálja.

Valószínű, hogy ennek a költségvetésnek vannak konfliktusos pontjai és területei. Ilyenek az önkormányzat és a közösségi közlekedés vagy már az előbb említett egyes fejezetek sarokszámai. Tudjuk, hogy ezzel a költségvetéssel nem lehet választást nyerni, de az ország érdekében most elsődleges az egyensúly megteremtése és fenntartása.

Az elmúlt napok politikai megnyilatkozásainak témája a közösségi közlekedés és ezen belül különösen a MÁV vagy inkább a vasút átalakítása szerepel. Ez a költségvetési fejezetben 40 milliárd forint veszteségfinanszírozás-csökkenést jelent.

2009-ben 193,9 milliárd forint, ebből 165 milliárd volt a MÁV veszteségfinanszírozása. 2010-re a költségvetés 153,9 milliárd forintot, a GDP 1 százalékát tervezi. Ezen felül a költségvetés Pénzügyminisztérium fejezetében fogyasztói árkiegészítésre 108,5 milliárd forintot, a GDP 0,4 százalékát tervezi be. Ebből kétharmad a helyközi, míg egyharmad a helyi közösségi közlekedés finanszírozása. Mindezekből összesen 35 százalék a vasút támogatása.

Mit jelent, és hogyan lehet megvalósítani ezt a 40 milliárdos csökkenést? A helyközi közösségi közlekedés átalakítása megrendelői oldalról; már a hétfői parlamenti napon is többen beszéltek erről, és miniszter úr is kitért rá, hogy igen, a megrendelői oldalt át kell alakítani regionális és minisztériumi szintre, pontosan a párhuzamos közlekedés kiszűrésére és a felesleges teljesítmények kivonására.

A másik lényeges kérdés a közösségi közlekedésnél a szolgáltatók szervezeti átalakítása. Ez egy belső tartalék; a működés hatékonyságának az elemzése a MÁV-nál és a Volánoknál, mintegy 25 milliárd forintos tartalékot feltételezve.

A harmadik a menetdíjkedvezmény-rendszer felülvizsgálata. Úgy gondolom, mindnyájunk érdeke egy olyan adatgyűjtés, egy utazási regisztráció a nyugdíjasoknak és a hat éven aluliaknak, amely valós képet mutat az utazások mennyiségéről és távolságáról. Ehhez egy elektronikus kártyarendszer bevezetése szükséges. Az átalakítás finanszírozása, a reorganizáció, az állami kezességvállalás és a vagyonértékesítés fedezettel, hitellel biztosítható. Mi a cél és a feladat? A helyközi közlekedés támogatásával, a veszteség finanszírozásával egy hatékonyan működő, színvonalas szolgáltatást biztosítsunk.

Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Önök és a média is napok óta a MÁV-ért, a vasútvonalakért aggódik, tiltakozik. Igaz, tehetik, hisz a működéshez a felelősséget ma nem önök vállalják. Hallgatva a véleményeket olyan érzéseim vannak, mintha 40-50 évvel ezelőtti időszakban gondolkodnának. A motorizáció fejlődött, a helyközi vasút változatlan. A szolgáltatás színvonala inkább romlott. Nem a nemzetközi és a távolsági intercityjáratokról beszélek. Változatlan a struktúra a MÁV-nál, ez nem versenyképes.

Ma döntő az egyéni, személygépkocsis utazás, majd követi az autóbuszos és végül a vasúti utazás. Képviselőtársaim közül valószínűleg kevesen vannak, akik vonatoznak, nem Budapestre és a városok között, hanem, mondjuk, a helyközi közlekedésben, ha saját példámat mondom, Zalalövő és Körmend között, ahol nagyon-nagyon minimális és csekély az igénybevétel.

Beszéljünk a MÁV-ról! Önök is sürgetik az átalakítást, hisz feneketlen zsákba több mint ezermilliárd forintot öntöttünk már a rendszerváltozás óta, az adófizetők pénzéből, azokéból is, akik soha nem ültek vonaton. Ez nem igazságos. Ez a hároméves átalakítási program, amelynek része a MÁV-vízfej csökkentése, a pazarlások megállítása és a párhuzamosság felszámolása: olcsóbb, színvonalasabb szolgáltatás kevesebb állami támogatással.

Beszéljünk a Volánokról is. Itt is a belső hatékonyság, a szervezeti átalakítás, a párhuzamos tevékenységek és a járatok megszüntetése a cél. Biztos, hogy nem kell 24 Volán-társaság, biztos, hogy vannak belső tartalékok. Biztos, hogy kell a verseny a szolgáltatásokban, és ezáltal részt kér a magánszektor is ebben. Fontos, hogy felkészíthessük az állami cégeket 2012-re, talán garancia kell arra, hogy a közszolgáltatási szerződéseket 2016-ig meghosszabbítsa a minisztérium.

Egy biztos: minden állampolgárnak biztosítani kell a közösségi közlekedést a lakóhelyen. Ezt gazdaságosan, hatékonyan és színvonalasan tegyük meg. Ennek megfelelően kellene kiválasztani a szolgáltatót. Ez lehet a vasút - ez esetben a MÁV vagy a GYSEV -, vagy lehet a közút - a Volán vagy a magánvállalkozás. Önök mindenre azt mondják, hogy visszacsinálják, mert ezt kell mondaniuk. Biztos vagyok benne, hogy amikor felelősséget kell vállalni, akkor majd másképpen gondolkodnak.

A közösségi közlekedés egy másik eleme a helyi közlekedés, ennek 2010. évi költségvetési finanszírozása 35 milliárd 250 millió, ami változatlan összeg. Ez különösen a BKV-ra és a helyi önkormányzati közlekedésekre vonatkozik, vállalkozásokra.

(Ezenkívül a költségvetés 10 milliárd forint támogatást...)

BB/Lezsák-Móring-/(Kiss Ferenc)/pa

(9.20)

Ezenkívül a költségvetés 10 milliárd forint támogatást biztosít a budapesti közlekedésnek.

Sokat beszélnek a turizmusról. Szeretném ajánlani az osztrák példát. A megszüntetett vasútvonalak mentén a vasútállomásokból fogadók, turistaszállók lettek, a vasútvonalon pedig a turizmus céljára olyan programokat kínálnak, amit igénybe vesznek az ottaniak.

Én a közösségi közlekedés átalakítását szükségesnek és indokoltnak tartom. Köszönöm szépen. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nagyon jó volt!)