Készült: 2024.03.29.10:13:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2003.06.23.), 242. felszólalás
Felszólaló Dr. Persányi Miklós
Beosztás környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 9:24


Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény megalkotása óta a legnagyobb terjedelmű módosítása annak a törvénynek, amelyet évekkel ezelőtt ellenszavazat nélkül alkotott a tisztelt Ház. (Folyamatos zaj.)

(A jegyzői széket Nagy Nóra és dr. Vidoven Árpád foglalja el.)

 

A törvény megalkotása óta eltelt hét esztendő, és kiderült, hogy ez a törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és korszerű, rugalmas rendelkezései alapján eredményes és hatékony lehetett a természetvédelmi tevékenység. Olyannyira eredményes és hatékony ez a tevékenység, hogy amikor az ország az Európai Unióhoz csatlakozik, nem kevés esetben nemzetközi fórumokon természetvédelemmel foglalkozó különböző nem kormányzati és kormányzati szervezetek esetében arról, hogy a magyar természetvédelem milyen eredményesen működik, pozitív véleményeket lehet hallani, és egyértelmű elismerés fogadja azt a természetvédelmi szervezeti munkát, amely az országban az utóbbi hét esztendőben, a törvény elfogadása óta kialakult. Ez a szervezetrendszer ma komolyan kiépült, nemzeti parkok teljes hálózata foglalkozik ezzel a munkával, azzal, hogy az ország természeti örökségét a következő generációk számára is sikerüljön épségben továbbadni.

Megkérdezhető ezek után, hogy vajon miért volt egyáltalán szükség arra, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt módosítani legyen szükséges. Amint a törvénnyel kapcsolatos expozémban is elmondtam, az Országgyűlés ezzel a módosítással az Alkotmánybíróság 53/2002. (XI. 28.) számú határozatában meghatározott jogalkotási kötelességének kell hogy eleget tegyen.

Az Alkotmánybíróság megállapítása alapján az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a törvény erejénél fogva, védett természeti területek egyedi meghatározása során nem biztosított önálló jogorvoslatot. Az alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog érvényesülése érdekében a tervezet alapján a törvény erejénél fogva védett természeti területek kiterjedését az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően jogorvoslattal megtámadható hatósági határozatban állapítja meg a Nemzeti Parki Igazgatóság.

A tervezet a jogorvoslati jog biztosítása mellett meghatározza a láp, a szikes tó, a kunhalom, valamint a földvár fogalmát. A fogalmak meghatározása az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően, a jogorvoslati jog biztosításán túl megfelelő garanciát jelent a jogbiztonság követelményének az igazgatóság hatósági eljárása folyamán.

A tervezetben foglalt szabályozás elfogadásának társadalmi és szakmai hatása, hogy az ex lege védett természeti területek esetében a védettség háromszintű rendszere - az ex lege védettség, a jegyzék, illetve a hatósági határozat - biztosítja a védettségi szint zavartalan fennmaradását, a természetvédelmi célok érvényesíthetőségét, megfelel a jogbiztonság követelményének, és garantálja, hogy az ex lege védett természeti területek esetében a védettség ténye mindenki számára egyértelműen megállapíthatóvá váljon.

A módosítás célja az Alkotmánybíróság tavaly novemberi döntésének megfelelő, új jogszabályi környezet kialakítása és a törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása. A jogbiztonság követelményeinek való megfelelést egyes fogalmak definiálásával, továbbá a jogorvoslati jog biztosításával kívánja megvalósítani, ezzel téve eleget az alkotmánybírósági döntés rendelkezéseinek. A törvényjavaslat jelenlegi formájában elnyerte az Országgyűlés illetékes bizottságainak támogatását, és általában, illetve konkrét rendelkezéseiben is megfelel az alkotmányosság követelményeinek.

Egyetlen komoly vitát kiváltó részét külön is szeretném kiemelni, ez pedig a fogalommeghatározásokkal foglalkozik, figyelemmel arra, hogy ezen rendelkezésekhez érkeztek be a módosító indítványok. Az jól ismert tény mindenki előtt, hogy bármilyen fogalom pontos meghatározása, a törvényi meghatározás mindig vitákat gerjeszt. Az egyes ex lege védett természeti területek fogalmát, mint amilyen a láp, a szikes tó vagy a kunhalom, az egyes szakterületek képviselői egymástól meglehetősen eltérően definiálják.

A törvényjavaslatban nem arra tettünk kísérletet, hogy minden tudományterület minden szakértőjének az adott természeti képződményekre vonatkozó fogalmait megkíséreljük szintetizálni. A célunk az volt, hogy tudományosan megalapozott, de az egységes jogalkotási munka elősegítését szolgáló, gyakorlati szempontú megközelítéseket tartalmazó fogalommeghatározás legyen a törvényben és működjön a jövőben. Természetesen - és ezt elismerjük - ez tudományos szempontból nem éri el és nem is érheti el bármely lexikon, egyetemi jegyzet vagy kézikönyv szintű definíció mélységét, pontosságát és tartalmi elemeit, de a cél nem is tudományos kérdések törvénnyel való eldöntése.

 

(17.30)

 

Emiatt nem támogatja a kormány a beérkezett és vitathatatlanul jó szándékú, szakmai tartalmú módosító indítványokat. Hogy egy példát hozzak, a 9. számú pont a módosító javaslatokban például a szikes tó meghatározásáról szól, és ez az eredeti szövegezés szerint azt mondja, hogy olyan természetes vagy természet közeli vizes élőhely… - a módosító indítvány azt javasolta volna, hogy a szikes tó olyan természetes vagy természet közeli, csapadék- vagy talajvíz táplálta vizes élőhely. Miután valamennyi vizes élőhely vagy csapadék-, vagy talajvíz által táplált, tehát nem feltétlenül szükséges a definíció részletezése. Elmaradt volna az eredeti definícióból az, hogy amelynek medrét tartósan vagy időszakosan borítja víz, ehelyett jött volna az a fogalmazás, hogy amely állandó vízi vagy kiszáradó állóvíz, amelyet nagy, 5000-30 000 milligramm/liter összes oldott ásványianyag-tartalmú víz borít. Nyilván ebben az esetben talán megfelel egy másik definíció, amelyik azt definiálta, hogy 600 milligramm/liter nátriumkation dominanciájú oldott ásványianyag-tartalmú felszíni víz borítja ezt a területet.

Jól látható talán a tisztelt Ház számára is, hogy szakmai apró részletekről van szó, és ezért úgy gondoltuk, hogy a módosító javaslatokban megfogalmazott figyelemfelhívást az egységes jogalkalmazási gyakorlat során a lehetőségekhez mérten a természetvédelmi hatóságok értékelni és érvényesíteni fogják.

Mindennek ellenére köszönetet szeretnék mondani mind az érintett bizottságok tagjainak, mind pedig a módosító indítványokat megfogalmazó képviselő úrnak, Pap János úrnak azért, hogy munkájukkal, illetve munkájával elősegítették a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását, és ezzel teljesülhet az Országgyűlés azon jogalkotási feladata, amelyet az Alkotmánybíróság számára előírt.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot a kormány által benyújtott formájában elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  242  Következő    Ülésnap adatai