Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel további képviselők nem jelezték felszólalási szándékukat, megkérdezem Dióssy Gábor államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván most reagálni.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Arra figyelemmel, hogy az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony önálló indítványát T/15784. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/15784/1-4. számokon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben.

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy nagyon rövid, rendkívül egyszerű - mondhatnám, szinte csak technikai jellegű -, de roppant fontos módosító javaslat fekszik önök előtt. Ennek a javaslatnak előzménye is van, az idei, 1031. számú kormányhatározat, amely április 4-én született. Mi volt a kormányhatározat megszületésének az oka? Az a tény, hogy világszerte, és sajnos főképpen a fejlett országokban felerősödtek a szegénységről szóló híradások, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a szegénység problémája mennyire szerteágazó, és hogy ez mennyire nem kíméli a gyermekeket sem.

Sajnos, pátriánkban is élnek olyan iskolás vagy még kisebb gyermekek, akiknek a szülei nem tudják biztosítani a napi többszöri étkezést, és már reggel üres gyomorral indítják őket.

(13.50)

Pedig fejlődésükhöz és nemcsak jelen, de akár a jövő, felnőttkori egészségükhöz is elengedhetetlen a rendszeres és a megfelelő táplálkozás.

Éppen a múlt hét végén tartottak neves hazai és külföldi szakemberek e témában konferenciát, ahol egybehangzóan megállapították: valamennyi szegénységellenes intézkedés közül a legfontosabb a gyermekek étkeztetése, mert minimális az az elvárás, hogy közülük egy se éhezzen.

Tanúi lehettünk, hogy ebben a ciklusban milyen lépések történtek már a gyermekétkeztetés színterén azontúl, hogy a nagycsaládosok gyermekei és a fogyatékossággal élő gyermekek csak 50 százalékát térítik az étkezési költségeknek. A rászorultaknak, akiket rendszeres gyermekvédelmi támogatás is megillet, a bölcsődében és az óvodában már egyáltalán nem kell fizetniük az étkezésért, és az ilyen körülmények között élő diákoknak, tanulóknak pedig az általános iskola mind a nyolc évfolyamán csak a fele összeget kell hogy térítsék a szülei a gyermekétkeztetés igénybevételekor.

A kormány ezzel a közelmúltban hozott határozatával arról döntött, hogy a rászoruló gyermekek érdekében lehetővé teszi az étkeztetés térítési díjának további mérséklését, akár teljes elengedését is, egyelőre az általános iskola alsó négy osztályosai számára. Ennek a célnak a megvalósulása érdekében a kormány már az idén többletforrást, 1,8 milliárd forintot biztosít a települési önkormányzatok számára, amelyet elsősorban, de nem kizárólagosan a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekekre lehet fordítani.

“Nem kizárólagosanö - erre a kifejezésre hívnám fel a figyelmet, mert ez jelenti a lényegét az egész előterjesztésnek. Ha mi, országgyűlési képviselők szeretnénk meghatározni és eldönteni, hogy melyik gyermek és milyen feltételek mellett kapjon támogatást, megtehetjük, van erre nem kevés példa, úgy hívják, hogy normatív ellátás. De most nem ezt akarjuk. Azt akarjuk, hogy helyben dőljön el, a helyi önkormányzat dönthesse el, hogy melyik az a gyermek, aki jobban vagy aki valóban rászorul erre a segítségre. Lehet, hogy olyan is lesz közülük, aki nem kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást, és talán éppen ezért kell róla más módon gondoskodni.

Ahhoz, hogy az önkormányzatok megalkothassák az erre vonatkozó szabályaikat, miniszteri rendeletben kell meghatározni ennek a támogatásnak az igénylése, folyósítása és elszámolásának részletes szabályait. Az előttünk fekvő javaslat az e miniszteri rendelet megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki a gyermekvédelmi törvényt.

Végezetül: örömmel hallottam, hogy a bizottsági tárgyalások során a tisztelt képviselőtársak ismételten felülemelkedtek a napi vitákon, és mindannyian egyhangúlag fontosnak tartják, hogy ezt a módosítást mihamarabb elvégezzük. Kérem ebben továbbra is az önök támogatását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván felszólalni ötperces időkeretben. Megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak.

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Annak érdekében, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon, a kormány az elmúlt években a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye mértékét felemelte, és kiterjesztette a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekekre is, amely megfelel a kormány rászorultság elvű szociálpolitikájának. A 30 vagy 50 százalékos normatív kedvezmények mellett 2003. szeptember 1-jével az óvodai étkezésben részt vevők, 2004. január 1-jétől már a bölcsődében ellátott és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számára is ingyenes étkezést kell biztosítani.

Ezt a reformot a kormány tovább kívánja folytatni, figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló '97. évi törvény azon rendelkezésére is, hogy a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg, ahogy képviselő asszony is említette volt.

A rászorulók étkezése a bölcsődében és az óvodában, illetve az étkezési térítési díj normatív kedvezménye azért nagy jelentőségű, mert a gyermekétkeztetésben részesülő gyerekek száma magas. A bölcsődések száma mintegy 28 ezer, amelyből a gyermekek közel 99 százaléka, tehát azt hiszem, mondhatjuk, hogy közel 28 ezer gyermek, az óvodások száma mintegy 330 ezer, amelyből a gyermekek közel 94 százaléka, az általános iskolások száma mintegy 900 ezer, amelyből a gyermekek 62 százaléka veszi igénybe a közétkeztetést. A kormány ennek érdekében ez év tavaszán, április 4-én hozott kormányhatározattal döntött az említett 1,8 milliárd forint átcsoportosításáról a költségvetés általános tartalékából, hogy a szegénység következményének kockázatát minimalizálja a gyermekétkeztetés térítési díjának további csökkentésével vagy ingyenessé tételével az általános iskola első négy osztályában is. Erre az évre szeptemberre, illetve a szeptember és december közötti időszakra ez a költségvetési forrás rendelkezésünkre áll.

Itt szeretném megjegyezni, intézkedések történnek arra nézvést is, hogy a rászoruló gyermekek a nyári szünidőben is étkezéshez tudjanak jutni.

A 2004-as statisztika szerint megközelítőleg 450 ezer fő e korosztály létszáma, közülük a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők okán ingyenes étkezésre 150 ezer gyermek lenne jogosult, ami az általános iskola első négy osztályába járóknak több mint 30 százaléka.

A támogatás éves összege: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők együttes létszámának megfelelően települési önkormányzatok fogják megkapni a támogatást, amelynek mértéke 2500 forint/hó/gyermek. Az e célra szolgáló előirányzat más célra nem fordítható, kötött felhasználású normatívaként vehetik igénybe az önkormányzatok. Tekintettel arra, hogy helyben ismerik legjobban - ahogy a képviselő asszony is említette - a családok szociális helyzetét, a támogatás odaítéléséről a települési önkormányzatok rendeletükben szabályozott módon dönthetnek.

Ahhoz, hogy a szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait miniszteri rendeleti szinten rendezni lehessen, a gyermekvédelmi törvényben kell egy felhatalmazó rendelkezést megfogalmazni. Figyelemmel arra, hogy a benyújtott képviselői indítvány ennek a felhatalmazó rendelkezésnek a megalkotására vonatkozik, ezért természetesen a kormány ezt támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerülne sor, a napirendi ajánlás szerinti öt-öt perces időkeretben, azonban sem Németh Erika képviselő asszony, aki az emberi jogi bizottság előadója, sem Garai István, illetve Sisák Imre képviselő urak, akik a szociális bizottság többségi és kisebbségi véleményének ismertetői lennének, nem tartózkodnak az ülésteremben.

Így tehát most az írásban előre jelentkezett képviselők hozzászólására kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti nyolc-nyolc perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását tartom a kezemben. Ahogy az előterjesztő, dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi megfogalmazta, egyetlen szakaszt szándékozik módosítani, amit akár technikai jellegűnek is tarthatnánk, mint ahogy az is, mégis azt gondolom, olyan témát érint, hogy érdemes róla egy kicsit tágabb összefüggésben beszélni.

A gyermekek védelméről szóló törvény alapszellemisége azt az üzenetet hordozza, hogy a gyermek legjobb helye a családban van. Azt a célt tűzte ki maga elé a '97-ben megalkotott gyermekvédelmi törvény, hogy gyermeket családból kiemelni pusztán anyagi okok miatt, azért, mert szegény a család, és nem tudják rendesen fizikailag ellátni és nevelni a gyermeket, ne kelljen. Ezt a célt gondoltuk nagyon komolyan '97-ben, amikor az új törvényt megalkottuk, és azt reméljük, hogy azóta is ebben a szellemben betölti ez a törvény a funkcióját.

(14.00)

Sajnos Magyarországon a szegénység meglehetősen nagy. Nem egyforma, vidékenként, régiónként változó mértékű, de minden szociológiai kutatás azt bizonyítja, hogy a meglévő szegénység súlyosan érinti a gyermekeket is. Ott, ahol gyermeket nevelnek, és többfelé oszlik a család szerény jövedelme, biztos, hogy alacsonyabb a megélhetési színvonal, és minél több gyermeket nevelnek, annál alacsonyabb az egy főre eső jövedelem. Vannak vidékek, ahol ma is, amikor pedig európai hasonlatban Magyarországon féken tartott munkanélküliség van 6-7 százalék közötti nagyságrenddel, ennek a többszöröse a munkanélküliség. Bizonyos területeken, bizonyos megyékben - zömmel inkább az országi keleti felén, Szabolcsban és Borsodban - vannak olyan települések, ahol a lakosság 50-60, sőt 80 százaléka munkanélküli, mert a környéken nincs munkalehetőség. Ha ezekben a családokban gyermeket nevelnek - és bizony sokszor nagy családról van szó, ahol több gyermeket nevelnek -, azt lehet mondani, hogy a gyermek a családfenntartó, mert abból a szerény bevételből él a család, amit családi pótlékként vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásként megkapnak.

Ilyen körülmények között - mert ez a kevés pénz az egész család fenntartására kell, a lakhatás, a rezsiköltségek finanszírozására - bizony rendkívüli jelentőségű, hogy a kormány abban az irányban keresgéli a segítés útját, hogy természetbeni szolgáltatások formájában próbálja meg ezeknek a gyermekeknek az ellátását nagyobb biztonsággal garantálni, mint ahogy az korábban történt. Ezért helyes, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás is lehetőséget teremt a természetbeni igénybevételre, ezért helyes, hogy a kormány szélesíti azt a kört, amelynek az intézményben igénybe vett étkeztetést ingyen lehetővé teszi, vagy nagyobb mértékű támogatással, mint ahogy az korábban történt.

Rendkívüli jelentőségű, ha a gyermekéhezésnek, a gyermekszegénységnek úgy próbáljuk útját állni, hogy élelemhez és egészséges táplálkozási lehetőséghez juttatjuk a gyermekeket. Az a célkitűzés, hogy ne legyen Magyarországon éhező gyermek a huszonegyedik század elején, amikor uniós tagország vagyunk, elengedhetetlen követelmény, aminek meg kell tudni felelni.

Ez a törvénymódosítás a már említett egy szakaszban, a 162. §-ban egyetlen felhatalmazást fogalmaz meg, egészen pontosan azt, hogy a szociális, a belügyi és a pénzügyi tárca vezetői együttes rendeletben szabályozzák azt, hogy azt a pénzt, amit az önkormányzatok gyermekétkeztetésre megkaphatnak a kormánytól, milyen feltételek között, hogyan használhatják fel. Tehát a gyermekétkeztetés céljára nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámoltatásának a részletes szabályait kell ennek a három tárcának együttesen rendeleti úton megalkotni, hogy valóban azokhoz jusson el ez a támogatás minél hatékonyabban, akiket céloz.

Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetsége a benyújtott javaslattal teljes mértékben egyetért, azt általános vitára alkalmasnak tartotta és az elfogadását támogatja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most pedig megadom a szót Csáky Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy vita van közöttünk abban, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb rétege a gyermektársadalom, s abban is egyetértünk, hogy a gyermekek állapota - ha lehet ezt az eléggé furcsa szót ebben az esetben használni - valahol a társadalom tükre is egyben. S az is evidencia, hogy krízishelyzetekben ez a társadalmi csoport, a gyermekeké tud a legkevésbé védekezni, alkalmazkodni, ezért a környezetükre, a családjukra, a társadalomra mindenképpen rászorulnak.

Sajátságos, hogy most kerül ide ez a javaslat, hisz az is közismert, hogy egy család elszegényedése nagyon szoros korrelációt mutat a foglalkoztatással. Négyszer nagyobb az elszegényedés veszélye azokban a családokban, ahol a szülők nem rendelkeznek munkahellyel, mint ahogy azok a gyermekek is jelentős mértékben ki vannak téve az elszegényedésnek, akik egyszülős családban nevelkednek. Ezért - ezzel párhuzamosan - nem mindegy, hogy mi az a minta, mi az az üzenet, amit a hatalom, a kormányzat, a politikai erők mint követendő példát a társadalom felé mutatnak; s habár úgy tűnik, hogy ez nem tartozik szorosan ehhez a témához, mégis összefügg ezzel a kérdéskörrel.

Abban sem hiszem, hogy nagy vita lenne közöttünk, hogy egy szegény gyermek helyzete a jövőjét tekintve olyan állapotot eredményez, ami a későbbiek folyamán már nem korrigálható. Most lehetne arról beszélni, hogy az éhezés és annak egészségügyi vonatkozásai, a táplálkozási hiányosságok egy fejlődő gyermek esetében milyen következményekkel járnak, de ez a kiszolgáltatottság, a társadalomból való kirekesztettség a későbbiek folyamán mentálisan is olyan súlyos zavarokat okozhat, amely a gyermek egész életére, sőt családjának az életére is kihatással bír.

Ha ebből a szempontból nézzük a javaslatot, akkor mindenképpen üdvözölni kell azt, hogy a kormány a gyermekétkeztetésre végre egy kisebb összeget szán - azért mondom, hogy kisebb összeget, mert ebből a szempontból minden relatív -, de maga a megoldás nem tűnik nagyon szerencsésnek. Képzeljünk el egy olyan élethelyzetet, ahol több gyermek van - én is négygyermekes családban nőttem fel, s habár a szüleink mindig vigyáztak arra, hogy ne egy iskolába járjunk, de általános iskolába ugyanoda kellett járnunk -, és a szociális helyzeten belül az alsó tagozatos jogosult arra, hogy ingyenes étkezésben részesüljön, a felső tagozatos pedig nem.

Amikor a kormány e felhatalmazás alapján majd megalkotja a rendeletét, akkor élethelyzeteket próbáljon modellezni, nehogy visszás és nehezen kezelhető állapotok alakuljanak ki. A legkönnyebb megoldás lenne megduplázni ezt az összeget, és egytől nyolc osztályig kiterjeszteni a jogosultságot. Ha elfogadjuk azt - bár lehet, hogy a számítási metódusokban különbségek vannak, de fogadjuk el az eddig elmondottakat -, hogy az 1,8 milliárd forint az alsó tagozatosok ilyen jellegű problémáját megoldja, akkor elméletileg ebből következik, hogy ennek a duplájából, 3,6 milliárd forintból az egész kérdéskört meg lehet oldani. Ha abban gondolkozunk, hogy egy kilométer autópálya építése manapság körülbelül 3,6 milliárd forintba kerül, és választani kell aközött, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan tudjuk rendezni, vagy pedig egy kilométer autópályát építünk meg, akkor nem lehet kétséges a döntés. Ezt mindenképpen megfontolásra ajánlom a kormánynak, és egy ilyen irányú módosító javaslatot is benyújtottunk ehhez a törvényjavaslathoz.

(14.10)

Összegezve: természetesen támogatjuk az előterjesztést, támogatjuk azt, hogy a kormány korábbi ígéretének megfelelően tegye meg ezt a lépést, és nagyon bízunk benne, hogy a módosító javaslatunk is támogatásra fog találni.

Kérjük képviselőtársainkat, hogy támogassanak ebben, hisz nem egy olyan horderejű, nagyságú - financiális oldalról nézve - változtatási igény lép fel, a másik oldalról nézve viszont egy nagyon jelentős horderejű döntés lenne. És különösen most, akkor, amikor a gazdasági mutatóink, a foglalkoztatási mutatók, én most ebbe nem akarok belemenni, de abban egyetértünk, hogy az ilyen jellegű mutatók romlanak, és ha visszautalok a mondandóm elejére, hogy ez szoros összefüggést mutat a gyermekszegénységgel, akkor ez még inkább indokolja, hogy egy kicsivel több forrást teremtsünk elő ezekre a célokra.

Úgyhogy bízva abban, hogy a módosító javaslatunkat el fogja fogadni a parlament, és bízva abban, hogy ehhez partner lesz a kormányzat is, természetesen támogatjuk az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett és megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a függetlenek sorából. Parancsoljon!

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönet jár az előterjesztőnek a törvényjavaslatért, azonban a megvalósításnak az eszközével kapcsolatban van némi fenntartásom, illetve kérdésem. Hiszen senki nem vitatja, hogy ez egy jóakaratú törvénymódosítás, célját tekintve egy pozitív előterjesztést kell megvitatnia a tisztelt Háznak, mivel egy olyan értelmű felhatalmazást kell biztosítani a kormány számára, amely alapján az meghatározza a települési önkormányzat részére szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait. Ez a felhatalmazás azonban, úgy véljük, parttalan, nem tűnik ki ebből, hogy sérülnek-e az önkormányzatok eddigi jogosítványai a szociális gyermekétkeztetés területén, fennáll-e olyan veszély, hogy esetleg újabb kötelezettségek terhelik meg az anyagilag ingatag önkormányzatokat, és egyáltalán, gyámügyi jellegű-e ez a kérdés, vagy költségvetési jellegű-e.

Az előterjesztő a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-át kívánja kiegészíteni egy, a kormánynak szóló és költségvetési jellegű felhatalmazással. Az idézett paragrafus szövegkörnyezetében nincs ilyen költségvetési jellegű feladat, hanem elsősorban olyan jellegű felhatalmazások találhatóak itt, amelyek kifejezetten gyermekvédelmi jellegűek.

Például a 162. §-ban a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, ilyen tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésének részletes szabályait vagy a helyettes szülői és nevelőszülői képzés szakmai és vizsgakövetelményeit, vagy az országos örökbefogadási nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, vagy az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam részletes szabályait, vagy hogy gondoskodjon az országos szakértői névjegyzék elkészítéséről, és határozza meg a névjegyzékbe történő felvétel eljárási kérdéseit. A felsoroltak mind-mind a törvényhez tartozó, gyermekvédelemmel foglalkozó feladatok, és ezek között, úgy véljük, kakukktojás lenne a tisztelt Ház előtt lévő költségvetési jellegű felhatalmazás.

Hova illeszkedik véleményünk szerint az előterjesztőnek a javaslata? Ha fellapozzuk a 2005. évre vonatkozó állami költségvetés 121. §-át, akkor itt találjuk meg az olyan költségvetési jellegű felhatalmazásokat, amit az előterjesztők egy teljesen más, egy szakmai jellegű törvényben kívánnak meghatározni.

Az idézett paragrafus a költségvetésben úgy kezdődik, hogy - idézem -: “Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyógyszergyártói 2005. évi ellentételezések kifizetésének és a gyártói befizetések részletes szabályait, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait, az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait…ö és a többi. Ide teljesen beleillene az előterjesztő javaslata, ami, úgy véljük, egy logikátlan elem a gyermekvédelmi törvényben.

Növelné a kuszaságot, hogy a gyermekvédelmi törvény egyértelműen a helyi önkormányzatokat hatalmazza fel arra, hogy - idézem -: “rendeletben határozza meg azokat a szabályokat, amelyek keretei között a nevelési, oktatási intézmény vezetője egyéni rászorultság alapján kedvezményt állapít meg a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetéséreö. Felmerül a gyanú, hogy ezt az önkormányzati jogosítványt kívánják az előterjesztők megnyirbálni, és ezért javasolják a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását, és nem pedig a költségvetési törvényét.

A költségvetési törvényben adott felhatalmazás értelmében ugyanis egyértelműen az önkormányzatok anyagi erejének vagy demográfiai összetételének függvényében lehetne szabályozni ezt a kérdést, míg a gyámügyi törvény keretében adott felhatalmazás esetleg ürügy lehet arra, hogy olyan szociális feltételeket határozzon meg a kormányzat, ami jelenleg önkormányzati hatáskör.

Összegezve az elmondottakat: a céllal egyet kell érteni, támogatjuk, a megvalósítás eszköze viszont erősen megkérdőjelezhető. Kérem az előterjesztőt, a kormányzatot, az államtitkár urat, hogy az e tárgyban beadott módosító javaslatunkat fontolja meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Csáky András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni ebben a vitában. Igen, Korózs Lajos államtitkár úr jelezte. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr.

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden két reflexiót engedjenek meg. Egyrészről köszönöm minden felszólalónak azt, hogy támogatja ebbéli elképzelésünket. Minden egyes olyan intézkedés, amely a gyerekek helyzetét javítja, én úgy gondolom, hogy dicsérendő, ebbe a sorba illeszkedik ez, a rászoruló gyermekek étkeztetését elősegítő kormányzati szándék.

A felvetések kapcsán, amit Csáky doktor elmondott, igen, alakulhatnak ilyen élethelyzetek, amit fölvázolt ön is, bár én azt gondolom, hogy egy szülő a gyereke utáni étkezési hozzájárulást nem úgy szokta befizetni, hogy az alsó tagozatos most ebből a pénztárcából, a felső tagozatos abból a pénztárcából kap. Úgy gondolom, hogy az étkezés valamennyi pénzbe kerül, és ehhez az állam valamennyi pénzzel hozzájárul. Azt hiszem, hogy ebbéli szándékunkat, jó szándékunkat nem is vitatta el senki. Következésképpen, hogyha egy 7-8 gyerekes családban az étkeztetés huszonezer forintba kerül havonta vagy harmincezer forintba kerül havonta, annak egy jelentős részét az állam magára vállalja.

Nem állítottuk azt, hogy mindig mindenkinek mindenkor, minden gyereknek az állam állja az étkezési hozzájárulást. Ez a törekvés, amit most meglépünk, kibővíti a keretet. Gondoljunk abba bele, hogy két évvel ezelőtt az óvodákra volt érvényes ez az étkezési finanszírozás, amit az elmúlt évben kiterjesztettünk a bölcsődében étkeztetett gyerekek irányába, és most még egy lépést teszünk az alsó tagozatos gyerekek irányába. Természetesen beszélgessünk vagy vitatkozzunk később erről, várom a módosító indítványaikat, ugyanúgy, mint Lezsák képviselőtársamnak is, lévén jelezték, hogy módosító indítvány lesz, akkor a részletes vitában természetesen állok rendelkezésére én is és a képviselő asszony is. Köszönöm, elnök úr.

(14.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. Kérem, gombnyomással jelezze! (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, hogy nincs ilyen képviselő.

Miután több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszonyt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Most nem kíván, majd a határozathozatal során. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára jövő héten kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Keller László, Tóth Károly és Jauernik István képviselők - mindannyian a Magyar Szocialista Párt képviselői - önálló indítványát T/15821. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/15821/2-3. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr.