Készült: 2024.03.28.10:42:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

337. ülésnap (2013.12.16.), 390. felszólalás
Felszólaló Gyöngyösi Márton (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:20


Felszólalások:  Előző  390  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig következetesen képviselte azt, hogy amikor egy botrány kipattan, amely nagyon súlyos vádakat fogalmaz meg, és ahol a gyanú fennáll, hogy bizonyos korrupciós tendenciák vannak Magyarországon, akkor mindig a nyilvánosság az egyik legjobb menekülés mindegyik politikai párt számára. Ezt nagyon következetesen képviseltük. Mindig azt mondtuk, hogy a nemzeti érdek képviseletét semmilyen pártpolitikai szempont nem írhatja felül.

Hogy konkrétabban fogalmazzak, a Jobbik Magyarországért Mozgalom merőben más hozzáállást tanúsít minden ilyen kérdésnél, mint például a szocialisták, akik nagyon szeretnek pártpolitikai szempontokat mérlegelni még abban az esetben is, amikor a korrupció gyanúja felmerül. Ugyanis ilyenkor jönnek elő az olyan típusú érvek, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen nem állnak össze egy vizsgálóbizottsági kezdeményezésre (Dr. Józsa István. Nevesített nácikkal szemben, mint képviselő úr!), vagy (Dr. Staudt Gábor: Micsoda?!) a korrupció feltárása vagy a korrupció fenntartása érdekében ők inkább a saját pártpolitikai pecsenyéjüket szeretik sütögetni. Természetesen az első hozzáállásuk is az volt, hogy a 2010 utáni események vizsgálatához szívesen adják a nevüket. Természetesen a 2010 előtti eseményekhez, vagyis az ő kormányzásuk alatt fennálló, több mint valószínű, hogy hasonló rendszerben működtetett botrányok feltárásában ők már nem érdekeltek.

Természetesen a Jobbik ebben a szellemben ezt az indítványt is támogatja, ezt a határozati javaslatot is támogatja, hiszen nekünk is pár héttel ezelőtt volt egy hasonló céllal megfogalmazott határozati javaslatunk. Éppen ezért teljes mértékben igazat adok Schiffer András képviselőtársamnak, aki azt mondta, hogy ez az ügy, a NAV-ot körüllengő gyanú vagy a NAV ügyeit vizsgáló bizottság felállításának a célja, meg ez az ügy, amit feltárni hivatott, a rendszerváltás egyik kortünete. Az egész rendszerváltást körüllengő ügy lenne, éppen ezért nem értjük, hogy miért csak 2002-ig nyúlna vissza ez a vizsgálóbizottság. Engem személy szerint nagyon érdekelne például a 2002-t közvetlenül megelőző időszak, amikor a NAV jogelődjének, az APEH-nek az élén egy bizonyos Simicska Lajos ült. (Dr. Staudt Gábor: Mit ad Isten!) Én például ezt az időszakot megvizsgálnám, és ezt az időszakot is vizsgálat tárgyává tenném.

Természetesen a kiemelt adózók kedvezményezése egy nagyon súlyos ügy, és ahogy ez az indítvány is tartalmazza, a kettős mércének a problematikáját veti fel, ahol felmerül a gyanú, hogy bizonyos nagy tőkés társaságok kedvezőbb eljárásban részesültek, mint bizonyos kisebb adózók. Sajnos ez valóban a rendszerváltás gazdaságpolitikájának az egyik nagy és súlyos mulasztása, bűne, hogy egy olyan tipikus neoliberális gazdaságpolitikát működtetett, amelyben létrejött egy duális gazdaság, amelyben voltak multinacionális nagyvállalatok, akik jellemzően külföldi háttérrel rendelkeztek, akiket adókedvezményekkel, sőt hosszú évekig adómentességgel traktált a mindenkori magyar kormányzat. Mindennemű adókedvezményt adott, és még állami támogatásokkal is ösztönözte a külföldi tőke megtelepedését, amely sok szempontból indokolt is lehet, de nagyon sok szempontból egy nagyon hamis gazdasági paradigma mentén kialakított gazdaságfilozófiát szolgált, és ilyen értelemben nem a magyar nemzeti és magyar gazdasági érdekeket szolgálta. Tehát ilyen értelemben ennek a vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a magyar családi vállalkozások, kis- és középvállalkozások valamilyen hátrányt szenvedtek-e akkor, amikor az ő adóforintjaikból is fenntartott Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy APEH velük szemben eljárt. Úgy gondoljuk, hogy igenis támogatandó ez a kezdeményezés.

Az előttem szólók is kitértek az áfacsalások kérdéskörére, és a Jobbik által pár héttel ezelőtt kezdeményezett vizsgálóbizottság tárgya tartalmazta volna az áfacsalások kérdéskörét is, hiszen itt bizonyos becslésekre hivatkozva szakértők azt mondják, hogy 1200 milliárd forintra tehető a be nem fizetett áfa mértéke. Ez még nem tartalmazza azt a közel 600-700 milliárd forintra becsülhető összeget, amely a jogtalanul visszaigényelt áfa mértéke. Az 1200 milliárd forint, ami nagyon nagy szám és nagyon nehezen felfogható ép ésszel, a magyar GDP-nek közel 4 százalékát teszi ki és így már talán jobban érthető ennek az összegnek a nagysága.

Ez az áfaproblematika 2004. május 1-jétől áll fenn, amikor Magyarország az Európai Unió áfarendszerébe belépett. Az áfadirektívát átültetve lehetővé vált az, hogy fantomcégekben, fantomügyvezetők nem létező vagyonnal rendelkező vállalatok közreműködésével és közbeiktatásával Magyarországot is bekapcsolják egy olyan áfaláncba, amelyben természetesen hazánk, mivel itt az Európai Unió által megengedett legmagasabb áfakulcs van érvényben 27 százalékkal, igencsak célpontja ezeknek az áfacsalásoknak. Magyarország igenis célpontja ezeknek az áfacsalásoknak, ezáltal Magyarország elszenvedője ennek az európai szintű jelenségnek. De amikor az áfacsalásokról beszélünk, és megállapítjuk annak a mértékét és azt is, hogy ez az európai uniós csatlakozásunkkal nagyon szorosan összefüggő problémakör, akkor engedtessék meg az, hogy ennél a kérdéskörnél felhívjuk a figyelmet arra, amit a tisztelt képviselőtársaim nagyon sokszor szeretnek figyelmen kívül hagyni az európai uniós tagságunk mérlegének megvonásakor, hogy bizony-bizony ez egy kicsit komplexebb kérdéskör, mint pusztán annak a vizsgálata, hogy mennyit fizetünk be az Európai Unióba tagdíjként, és onnan mennyi kohéziós alapot hívhatunk le.

Bizony-bizony ez a problematika rámutat arra, hogy az európai uniós tagságunknak van egy nagyon nagy és nagyon negatív gazdasági kihatása is, amely például ebben a konkrét ügyben közel 2000 milliárd forintra becsülhető szakértők szerint, és sokak szerint ez még alá is van becsülve. Tehát igenis, amikor erre a problematikára ránézünk, tudjuk azt, hogy ez az európai uniós tagságunknak a negatív mérlegét erősíti, és a képzeletbeli serpenyő negatív tartományában van. Úgyhogy, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz és ezáltal elfogadta azt, hogy áfa szempontjából elveszíti a határai kétharmadát, akkor bizony-bizony egy ilyen típusú negatív gazdasági hatással is számolnia kell.

(23.00)

Ennek a felszámolása pedig, úgy gondolom, nem kell túlságosan hosszan bizonygatnom, hogy magyar nemzeti érdek.

A politikai pártoknak, és itt különösen a Fidesz álszentségét mutatja, hogy miképpen viszonyult minden egyes kezdeményezéshez; ehhez is, a mienkhez is, de ehhez is. Ugye, először elindult a magyarázkodás, hogy miért nem támogatják. Balla György fideszes képviselő egészen odáig elment, hogy arra hivatkozott, hogy amíg ügyészségi eljárás van, márpedig feljelentés történt az adott esetben, addig parlamenti bizottság nem állhat fel. Itt már képviselőtársaim említették, hogy ez a fajta fideszes szemérmesség nem jellemezte a korábbi kezdeményezéseket; például azt, amikor fideszes képviselők ellenzékben még a Gyurcsány-Bajnai-időszakban kezdeményezték Gyurcsány Ferenc vagyonosodásának a vizsgálatát hasonló bizottság formátumban, holott ott is volt már egy eljárás, akkor érdekes módon önöknél nem merült fel ez a fajta aggály. De természetesen a Tocsik-ügyben, ami talán a rendszerváltás korának az egyik legkiemeltebb botránya, ott is párhuzamosan zajlott a jogi eljárás a magyar bíróságokon, az ügyészségen, és itt a parlamentben is felállt egy vizsgálóbizottság. Vagy jelenleg is a Portik-Laborc-ügyet vizsgáló bizottság a nemzetbiztonsági bizottságban párhuzamosan halad egy jogi eljárás mellett.

Tehát úgy gondoljuk, hogy teljesen érthetetlen az a kifogás, amit Balla György képviselőtársunk fogalmazott meg. De az a kifogás is nevetséges, amit Selmeczi Gabriella fideszes szóvivő asszony fogalmazott meg, amikor adótitkok megsértésére hivatkozott, hiszen itt is le lehet tenni titoktartási esküt, lehet zárt ülést elrendelni, kizárható az adótitok megsértésével kapcsolatban megfogalmazott aggály. És ami mindennek a csimborasszója, az Giró-Szász András volt, aki egyenesen az adómorál aláásását vizionálta egy vizsgálóbizottság felállítása kapcsán. Ha valami rombolja az adómorált Magyarországon, az pontosan az, ha az ilyen típusú gyanú felmerülésénél a politikai pártok és különösen a kormányzó pártok homokba dugják a fejüket, és úgy tesznek, mintha nem lenne semmiféle probléma. Úgy gondoljuk, hogy igenis, az igazság kiderülése minden politikai pártnak az érdeke, elsősorban a kormánypárté az, hogy tisztázzák a NAV-ot a felmerült vádak alól, és természetesen a politikai szereplők szerepét is tisztázzák ezek alól a vádak alól.

Úgyhogy még egyszer szeretném hangsúlyozni azt, hogy komoly gazdasági és politikai vetülete van ennek a kérdésnek. Csak biztatni tudunk minden politikai pártot és minden tisztelt képviselőtársamat arra, hogy ezt a kezdeményezést támogassa és teljesen függetlenül attól, hogy ezt ki kezdeményezte. Ez mindannyiunknak az érdeke, minden politikai pártnak az érdeke az, hogy kiderüljön inkább előbb, mint utóbb, hogy mi történt, és hogy milyen gazdasági, politikai összefüggései vannak ennek az ügynek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  390  Következő    Ülésnap adatai