Készült: 2024.03.29.05:34:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2020.09.21.), 223. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:01


Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik már több mint tíz éve van itt a parlamentben, és ez alatt az idő alatt jó néhányszor tárgyaltunk már olyan témát, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozott, és sajnos az a tapasztalat, hogy itt az elmúlt tíz évben azért nem túl sokat léptünk előre ezen a területen. Én azt gondolom, hogy elég nagy ebben az Országgyűlés elmaradása, és sok mindent kellene tennünk azért, hogy a családon belüli erőszak megszűnjön Magyarországon. Igen, így van, ahogy az előttem felszólalók is jelezték és említették már, hogy nagyon szörnyű dolog az, amikor azt halljuk, hogy gyermek, gyermekek sérelmére követnek el bűncselekményeket, és bizony nagyon gyakori az, amikor sajnos az emberi élet kioltásával járó bűncselekmény történik, és ez gyermek rovására.

Ezenkívül meg kell említeni, hogy nagyon gyakori ezen a területen a gyermekek ellen a szexuális bűncselekmények elkövetése is, és míg az emberölés napvilágot lát, a szexuális bűncselekmények túlnyomó része valahol ott lappang a társadalom mélyén, és a 90 százalékáról nem tudunk, és sokszor még a család sem tud, hogy milyen bűnelkövetések vannak, s hogy ez milyen hatással lesz majd a fiatalkorú, a gyermek fiatalkorában, majd felnőttkorában az életére. Nyilván ezen elsősorban mi tudunk változtatni, nekünk kell megadni azokat a válaszokat ezekre a kérdésekre, nekünk kell irányt mutatni, és nekünk kell meghatározni azt az irányt, hogy hogyan tudjuk ezt csökkenteni. És igen, úgy van, valóban, ez a győri gyermekgyilkosság volt az, amelyik kiverte a magyar társadalomban a biztosítékot, és megdöbbentett minden embert, én azt gondolom, hogy mindenkit, még azokat is, akik adott esetben éppen a büntetés-végrehajtási intézetben ültek, hiszen azt gondolom, hogy minden ember számára a legfontosabb alapérték a család, a családon belül pedig a gyermekek, hiszen a gyermekek hordozzák a család jövőjét, a gyermekek hordozzák a nemzet jövőjét is.

(19.10)

Nagy szavak ezek, nekünk viszont kötelességünk van. Kötelességünk van megvédeni a gyermekeket, és mindent megtenni azért, hogy egészséges körülmények között tudjanak felnőni, és itt értjük ez alatt a pszichés, a mentális és az egyéb egészségügyi állapotot is. Ehhez pedig valóban arra volt szükség  erre mutatott rá a győri kettős gyermekgyilkosság , hogy változtatni kell valamit a jogszabályon. Szigorítanunk kell, további feltételeket kell meghatározni, hiszen ráadásul éppen egy olyan elkövető volt, aki nem olyan régen szabadult a büntetés-végrehajtási intézetből, ahol is a jól megérdemelt börtönbüntetését töltötte.

Bizony, az is kiderült, hogy az illetőt feltételesen bocsátották szabadságra, és az is kiderült, hogy sok esetben a feltételesen szabadságra bocsátott bűnelkövetők újabb bűncselekményeket fognak elkövetni. Ezzel kapcsolatban azért szeretném azt elmondani, hogy ez már egy jó 150 éves jogintézmény, vagy több is, mint 150 éves. A XIX. században találták fel a feltételes szabadságra bocsátást, vagy nevezték szabadlábra helyezésnek is ezt az intézményt valamikor, aminek a célja az volt, hogy visszavezessék az elítéltet a társadalomban, hiszen azzal, ha meghatároztak számára egy elérhető célt, hogy ha jó magaviselete lesz, akkor hamarabb szabadul, akkor nyilván a bv-intézetnek is sokkal könnyebb dolga volt az elítélttel; hiszen nyilván, ha harmadolásról volt szó vagy negyedelésről vagy ötödölésről, amiket régebben ismert a jogszabály, akkor az is számított neki, hogy ennyivel hamarabb szabaduljon, hiszen ez sok esetben akár éveket is jelenthetett számára, amennyivel kevesebbet kellett eltölteni a büntetés-végrehajtási intézetben, és bizony, ennek a szabadulásnak az ígérete sokszor arra késztette a rabokat, hogy a magatartásukat megváltoztassák, jó magaviseletük legyen, legalábbis hitessék el a bv-intézetnek az arra szakosított dolgozóival, hogy igenis, ők vissza tudnak illeszkedni a társadalomba, és igenis, a társadalom hasznos tagjai lesznek ők a szabadulás után.

És lám, hogy ez mennyire nem igaz, ezt a statisztika támasztja alá, amely azt mondja, hogy például 2011-ben 12 028 elítéltből 6576 esett vissza, aki kikerült a büntetés-végrehajtási intézetből. 2012-ben 11 981 esetből 6533 esett vissza. 2013-ban is 12 391-ből 7060 visszaesőről beszélünk. Ez sokkal több mint 50 százalék.

Ez egy döbbenetes arány, döbbenetes szám, és akkor megkérdőjelezhető, hogy a feltételes szabadság jogintézménye vajon betöltie egyáltalán a célját valamilyen formában, jóe ez a jogintézmény. És erre nem most kellene rájönni, hanem erre már a statisztikai adatok alapján legkésőbb 2013-ban rá kellett volna jönni, és végig kellett volna gondolni, hogy jóe ez a jogintézmény.

És mi történt? Sajnos azt láttuk, hogy a Fidesz ezt még liberalizálta a 2010-es kormányzás kezdeti időszakában, amikor eltörölte azt a lehetőséget, hogy akár négyötödös kitöltés után szabaduljanak rabok, hanem náluk is az egyharmadra adott lehetőséget, meg az 50 százalékra, kivételes esetben a büntetés 50 százalékának a kitöltése után is lehetett élni a feltételes szabadságra kerülés, bocsátás intézményével. Tehát éppen fordítva kezelték a jogszabályt, mint ahogy kellett volna, vagy változtatták ezt a jogszabályt.

Én most kicsit hasonlóságot érzek, és Budai Gyula képviselőtársam már említette a börtönbiznisz problémáját, ahol végül maga a kormánypárt jogalkotása is hibás volt abban, hogy a börtönbiznisz kialakult, és a feltételes szabadságra bocsátás esetén is nyilván van felelőssége a kormányzatnak ezen a területen, és hamarabb észre kellett volna venni, és nem liberalizálni, hanem éppen hogy szigorítani kellett volna ezeket a szabályozásokat.

Igenis, meg kell említeni ezeket a problémákat.

A 2012-es Btk.-módosítás csak egyetlenegy esetben volt szigorúbb a régi Btk.-nál a feltételes szabadságra bocsátás esetén, ez pedig a visszaesők esetében hozott néminemű szigorítást, de elsősorban könnyítést és liberalizációt jelentett.

A feltételes szabadságra bocsátás alkalmazásánál nyilván vizsgálni kell az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézetben betöltött, ottani magatartását, a bv-intézetbe kerülés előtti, a bűncselekmény elkövetése előtti előéletét, milyen életet élt, elsősorban milyen jövedelme volt, normális munkából tartotta el magát vagy bűnözői életmódot folytatott és abból szerzett jövedelmeket; aztán vizsgálni kellett, hogy milyen részvétele volt az elkövetőnek az adott bűncselekményben, bűnsegéd volt vagy ő volt az egésznek a szervezője és kitalálója; aztán szándékos vagy gondatlan bűncselekményről vane szó, mekkora a visszaesés kockázata, mekkora az esélye annak, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni, ha kiengedik a feltételesen szabadságra bocsátott elkövetőt.

Nagyon sokrétű volt eddig is ez a vizsgálat, és azt gondolom, hogy akkor, amikor ebben szigorítunk, és a kormány elénk terjeszt egy olyan javaslatot, amelyben ezeken a területeken szigorítunk, akkor az nagyon helyes, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatni fogja. A Jobbik is gyakorlatilag minden észszerű Btk.-módosítást, amely arra irányult, hogy megelőzzük a bűncselekmények elkövetését, gyakorlatilag mióta bent vagyunk a parlamentben, mindig támogattuk, és ígérhetem, hogy mi a jövőben is támogatni fogjuk ezeket.

Így például itt is nagyon fontos tényező az, hogy aki elveszi más ember életét egy erőszakos bűncselekmény esetén, ne legyen feltételesen szabadságra bocsátható. Ne azt nézzék, hogy esetleg jó magaviselete van a büntetés-végrehajtási intézetben, hanem ott igenis érvényesülni kell az állam büntető szerepének, annak, hogy valóban az, ha valaki a legsúlyosabb bűncselekményt követi el  nem beszélve arról, hogy a győri esetben gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményről beszélünk , akkor ezt a feltételes szabadságra bocsátást ne lehessen alkalmazni, teljes mértékben egyetértünk; illetve azzal is, hogy a hozzátartozók esetében is szigorításra van szükség, és külön szempontokat kell bevezetni, amit még vizsgálnia kell a hatóságoknak ahhoz, hogy speciálisan egy ilyen bűnelkövető szabadlábra kerülhessen feltételesen. És bizony, nagyon is fontos az, hogy azokat a vizsgálatokat megfelelő pontossággal, megfelelő szakemberekkel és megfelelő alapossággal végezzék el, hogy nehogy újra olyanok kerüljenek feltételesen szabadságra, akik potenciális bűnelkövetők lehetnek, olyanok, akik ilyen súlyú bűncselekményeket követnének el.

Azt gondolom, hogy a pártfogói felügyeletnek a kiszélesítése is fontos lépés ezen a területen. Igenis fontos az, hogy nyomon kövessék a feltételesen szabadságra helyezett személyt, az életútját, azt, hogy milyen életmódot folytat, azt, hogy milyen társaságba keveredik bele, azt, hogy milyen munkahelye van, hasznos tagjae a társadalomnak, mert ennek a továbbfolytatása, az életének a megfigyelése ezen a téren véleményem szerint nagyon fontos.

Az áldozatvédelem kérdését mindig is hangsúlyoztuk, hogy mennyire fontosnak tartjuk, és itt a börtönbiznisznél is elég sokat beszéltem erről, hogy mennyire fontosnak tartja a Jobbik az áldozatvédelmet. És itt is azt gondolom, hogy ebben a jogszabályban igen, az helyes, hogy az áldozatvédelem is fölmerült fontos szempontként ennek a jogszabálytervezetnek a megalkotásánál, és igenis a távolságtartásra szükség van sok esetben. Szükség van arra, hogy nyomkövető kerüljön elhelyezésre a feltételesen szabadlábra bocsátott elítéltre, hogy ezzel is tudjuk követni, tudja követni a megfelelő hatóság, hogy valóban betartjae az illető azokat az előírásokat. És amennyiben ezt érzékeli, értékeli a rendőrség, hogy megszegte ezeket az előírásokat, a pártfogói felügyelet szabályait, abban az esetben az elkövető azonnal kerüljön újra vissza a büntetés-végrehajtási intézetbe, és szűnjön meg a feltételes szabadságra bocsátása. Tehát ezen a téren a nyomkövető eszköz elhelyezése, a távolságtartás is olyan fontos eszköz, amire mindenféleképpen szükség van.

Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szakorvosi, a pszichológusi vélemény is készüljön el akkor, amikor ilyen kérdésekben kell dönteni, és a gyámhatóság véleménye is fontos lehet. De gyakran arra hívja fel a figyelmünket az élet, hogy ezek nagyon gyakran kevesek, hiszen az elhíresült győri kettős gyermekgyilkosság ügyében is kérdezték az anyát, kikérdezte a bíróság, és ő azt nyilatkozta, hogy hiányzik az apjuk a gyerekeknek, és borzasztóan várják haza a gyermekek az édesapjukat.

(19.20)

Az anya testvérét is meghallgatták, aki azt mondta, hogy az elítéltnek jó a kapcsolata a gyerekeivel, mindig is foglalkozott velük, sőt az anya még a perbe is beavatkozott az apa jövendőbeli láthatása ügyében. Pedagógiai véleményt is beszerzett a bíróság, azt gondolom, elég széleskörűen eljárt. Maga a bűncselekmény mégis elkövetésre került.

Egy biztos, nem állhat minden gyermek mellett rendőr Magyarországon. Nekünk az a kötelességünk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy ezeket a bűncselekményeket a jövőben elkerüljük. Nekünk is, akik a jogalkotói oldalon ülünk, az a feladatunk, és a rendőrségnek is, az ügyészségnek is, a gyámhatóságnak is, a büntetés-végrehajtási ügyintézőknek is az a feladata, hogy ezeket minden formában kerüljük el. Tehát önmagában a törvényjavaslat jó, támogatandó és támogatjuk is. Kicsit kevésnek tartjuk, és több területen kellene a hozzátartozói erőszakba belenyúlni, és még szigorúbb eszközökkel fellépni.

Mire szeretném még itt felhívni a figyelmet? Itt általánosságban nemcsak a hozzátartozók esetén, de a nők védelme esetén, a lex Kaleta, amit a Jobbik javasolt, amely az lenne, hogy nyilvánossá tegyük a pedofil bűnelkövetők személyét, ami nagyon fontos lenne, és amivel szintén a megelőzést tudnánk elősegíteni, illetve a szexuális bűnelkövetőkkel kapcsolatban a megfelelő gyógyszerek, kényszer használata szükség esetén, hiszen egyértelműen bizonyítják az adatok, hogy olyan európai országban, ahol ezt bevezették a szexuális bűnelkövetők esetében, 3 százalék alá csökken a visszaesés azoknál a személyeknél, akiknél ezeket a gyógyszereket alkalmazták. A szexuális bűncselekmény ismételt elkövetése 3 százalék alatt volt, míg az általános, akiknél ezt nem alkalmazták, ott pedig 40 százalék fölött volt a szexuális bűnelkövetők aránya.

Azt gondolom, hogy ez a mi felelősségünk, hogy ezt minél alacsonyabb szintre vigyük le. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  223  Következő    Ülésnap adatai