Készült: 2024.03.29.13:34:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 74 2004.11.16. 2:07  17-328

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt elhangzott az alapfokú művészeti oktatással kapcsolatosan, hogy bizony gond van és probléma van. Igen, nagy gond van, hiszen alultervezték ezt a rendkívül fontos feladatot. Az alapfokú művészeti oktatásban az előző időszakban megtöbbszöröződött a tanulók száma, bekapcsolódhattak a kistelepülések tehetséges gyermekei. Ezt a nagy vívmányt veszélyezteti az, hogy 5 százalékkal kevesebbet szán a mostani tervezet erre a nagyon fontos feladatra.

A Fidesz Polgári Szövetségben képviselőtársaimmal együtt beadtunk egy módosítást, amely 6 százalékkal megnöveli az előző mértéket, azaz 117 ezer forintra emeli a zenei, 76-ra pedig a csoportos művészeti oktatással kapcsolatos kiadásokat. Nagyon fontos ez, azonkívül eszközbeszerzésre is adtunk be javaslatot. Úgy gondolom, ez egy visszafogott mérték, tehát nem szálltunk el ezzel a 6 százalékkal, és szíves figyelmükbe ajánlom.

Ugyanakkor a tervezet szerint 25 százalékos térítési díjat kíván kötelező jelleggel beszedetni a szülőktől. Bizony, ezt nem fogják tudni a vidéki, kisfalusi szülők teljesíteni, képtelenek lesznek rá. Tartok tőle, hogy iszonyatos lemorzsolódás történik erről a tehetséggondozási területről.

Elhangzott itt még az, hogy a testnevelés tantárgyat osztályozni kell vagy nem. 23 évet töltöttem el a pályán. Ha úgy csinálja az ember, igenis motiváló az osztályozás, nem szabad ettől eltekinteni. A Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is tiltakozását fejezi ki ez ellen a kötelező direktíva ellen.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem a módosító indítványaink támogatását. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 200 2004.12.07. 2:10  17-311

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány módosító indítványomhoz kérjem az önök támogatását.

A Csongrád várost elkerülő út ügyében kérek szót. Félegyházát - Csongrád kivételével -, Szentest, Orosházát már elkerülő utak koszorúzzák. A 451-es forgalmi út igen komoly forgalmi sűrűségnek örvend. A város útjait teljesen tönkreteszi a nagy nehéz-teherforgalom, ezért szorgalmazom az elkerülő út megépítését.

A másik a térség biztonságát nagymértékben segítő Tisza-gát folyó felőli belső támfalának a rekonstrukciója. A külső részét 2000-ben az árvíz után az Orbán-kormány programja alapján megcsinálták, ez nagymértékben fokozza a biztonságot, de még be kellene fejezni ezt a beruházást.

Harmadikként kiemelném a Sándorfalva-Szatymaz szennyvíztisztító és csatorna kiépítését. Sándorfalva évek óta szorgalmazza és kéri ezt a beruházást. Egy szennyvízdombon fekszik a település Szatymazzal együtt. Csapadékos időben nem lehet használni a fürdőszobákat, a szippantás méregdrága, hiszen Szegedre kell elszállítani a szennyvizet.

Engedjék meg, hogy szót ejtsek és kérjem a segítségüket a falugazdász-hálózat költségvetéséhez való szíves hozzájárulásuk érdekében, hiszen a családi gazdaságok pályázatához, működésükhöz, az őstermelők munkájához nagyon fontos az, hogy a falugazdász-hálózat ne ilyen alacsony költségvetéssel működjön, szinte alig szán rá pénzt a mostani költségvetés. Nagyon fontos lenne ennek a megsegítése pluszköltség hozzáadásával. Kérem, szavazzák meg az indítványomat.

Ugyanakkor szintén a biztonságot segítené nagymértékben, ha a Csongrád megyei rendőrkapitányságnak szánt módosított összeget a tisztelt Ház megszavazná. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm a türelmüket, és várom a támogató szavazatokat. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 201 2005.03.07. 2:17  200-203

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A 2000. évi nagy tiszai árvizet követően Csongrád belterületén a Tisza-gát tövében épült lakóházak egy része lebontásra került a zavartalan árvízi védekezés érdekében. Az Orbán-kormány az árvíz levonulását követően sürgősen gátmegerősítésekbe kezdett. A város felőli szakaszon lényeges földmunkákat végeztek el, ami komoly anyagi áldozatokat jelentett.

A gát megerősítésére nagy szükség is volt, hiszen az a szakasz veszélyeztette Csongrád és térsége biztonságát árvízi esetben. Hátramaradt azonban a folyó felöli, téglával kirakott gátoldal megerősítése, annak cseréje, mintegy 2600 méteres szakaszon. A több mint 125 éves téglaburkolat az erős vízterhelés és az elhasználódás következtében veszélyes módon megrongálódott. A tégla alatti részek kiüregesedtek, a téglafal kipúposodott. Funkcióját nem tudja betölteni, ezért sürgősen indokolt a teljes cseréje, egyben a gát felöli részének megerősítése, burkolása.

A tél folyamán a Tisza vízgyűjtő területein komoly csapadék hullott, amely sürgősséggel indokolja a csongrádi Tisza-gát téglafalának újraépítését. Az árvizeket meg lehet előzni a gát megerősítésével, amennyiben ez nem történik meg, súlyos anyagi és egyéb veszteséget jelenthet az ott élő lakosságnak, de az egész országnak is. Sajnálatos módon, a 2005. évi költségvetésben javasolt és az általam is javasolt pénzösszegeket a kormánypártok leszavazták, erre a célra nem adtak támogatást.

Úgy gondolom, hogy az ígéretek tégláiból nem épülhet meg a gát belső támfala. Csak reménykedem, hátha mégis talál a miniszter úr valamilyen forrást erre a fontos feladatra. Nemcsak ígérgetni és beszélni kellene, hanem cselekedni is, gátépítés ügyében is. Nem létező pénzből hogyan képzeli a csongrádi Tisza-gát belső támfalának, téglafalának az újraépítését?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 171 2005.04.11. 1:48  170-173

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A hetvenes évek egyik kiemelt fontosságú beruházási terve a Tisza völgyében a csongrádi vízlépcső megvalósítása lehetett volna. Már készen voltak az engedélyezési tervek, sőt megépült az oda vezető közút is. A villamos hálózat fejlesztésre került. Minden előkészület megtörtént ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon. Ma már az idő távlatában nagyon nehéz megmondani, hogy milyen oknál fogva nem épülhetett meg a csongrádi vízlépcső.

Most és a jövőben viszont újra aktuális lehet a beruházás megvalósítása. Európai uniós csatlakozásunk lehetővé teszi jelentős uniós források igénybevételét megújuló energiaforrásokra, vidék- és területfejlesztésre, munkahelyteremtésre. A vízlépcső megépítése rendkívül nagy fejlődést hozhatna a Tisza-völgy életminőségének javításában. Nagymértékben javulhatna a Tisza hajózása, a térség idegenforgalma, valamint közúti híd elkészítése esetén a közlekedés is. Nem elhanyagolható a megújuló energia előállítása sem, ugyanakkor a Tisza folyó vízkormányzása is tervezettebb lehetne. A csongrádi vízlépcső megépítése jelentős mértékben javítaná a foglalkoztatást. Vajon szerepel-e az önök által beterjesztendő nemzeti fejlesztési tervekben a csongrádi vízlépcső?

Kérdezem tehát, tervezik-e a hetvenes években elmaradt vízlépcső megépítését Csongrádnál a térség javára.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 195 2005.09.19. 2:18  194-197

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! Az idei esztendőben rendkívüli időjárási körülmények nehezítették a gazdálkodók sorsát. A csapadékos időjárás következtében a talajmunkák nehézzé váltak, és jóval több energiát, üzemanyagot igényeltek. Sajnos, ugyanez elmondható a betakarítás során is. A kombájnok a nehéz talajon, valamint a szállító járművek is sok üzemanyagot fogyasztottak. Volt olyan helyzet is, amikor két gépnek kellett húzni a pótkocsit vagy az elakadt betakarítógépet kivontatni.

Az emberek közt járva úgy érzékelem, hogy a gazdák szenvedték meg legjobban a magas üzemanyagárakat. Ezzel szemben a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése változatlan. Vissza lehet igényelni a gázolaj jövedéki adóját például szállítás esetén 4 liter után, tápanyag-visszapótláskor 3 liter után, betakarítás esetén 22 liter után. Nem sorolom, ez természetesen a szántó kultúrára vonatkozik.

Nem folytatom a felsorolást, a lényeg az, hogy jelenleg az elérhető hektáronkénti gázolaj jövedékiadó-visszatérítés 95 litert tesz ki hektármennyiségre, ennyi után lehetséges visszaigényelni. A rendkívüli időjárás eddig nem látott mértékben elgyomosította a betakarítás után a földeket, amelynek az irtását jogszabályilag előírják - ez külön kiadást jelent még -, valamint bírsággal is sújtják. Nem a bírság az elsődleges megoldás, hanem javaslatom szerint legalább 150-160 liter/hektár mérték után kellene a gázolaj jövedéki adójának visszatérítési lehetőséget biztosítani szántó esetében. Nem lehet cél az, hogy a gazdák az államnak visszaadják a földjeiket, mert bizony jelenleg az állami földek is gazosak, részben bérlő hiányában, részben más okokra visszavezethetően.

Kérdezem hát, a gazdák érdekében tervezi-e a földművelésügyi tárca a gázolaj jövedékiadó-visszatérítése alapjául szolgáló hektáronkénti gázolajmennyiség mértékének az emelését.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 64 2005.09.27. 2:11  13-275

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Sportnyelven mondva, enyhén szólva sportszerűtlen az, amikor a gazdák ügyét az előző kormányra akarják rávarrni, hiszen önök, az MSZP-szabad demokrata kormány rúgott öngólt akkor, amikor ellehetetlenítették, majdnem tönkretették a falugazdász-hálózatot.

Az összes dokumentáció rendelkezésre állt a gazdáknak a pénzlehíváshoz; a nemzeti forrás elmaradt, említette itt Végh László képviselő. (Göndör István: Küldök 2002-es zárszámadást!) Ugyanakkor Gráf József, a mostani miniszter elismerte, hogy a két intézményrendszer működtetése párhuzamosan bizony elhibázott lépés volt, és nemhogy szét kellett volna zilálni a falugazdász-hálózatot, hanem meg kellett volna erősíteni.

A saját körzetemben hét falugazdásznak kötöttek útilaput a talpára. Számon kérni ezek után, hogy hogyan tudtak segíteni a falugazdászok a pályázat megírásában a gazdáknak?! Erőn felül is igyekeztek, ami tőlük tellett. A dolognak ez az egyik oldala, hiszen a források, a nemzeti források elmaradtak, tehát nem is igazán lehetett olyan pályázatokkal részt venni, aminek meglett volna a realitása. Akik pályáztak, azok sem kapták meg a megfelelő ellenértéket; abban az évben a kifizetések késlekedtek, vagy teljes mértékben elmaradtak.

Én azt gondolom, egy picit jobban kellene focizni, jobban kellett volna focizni abban a kormányzati időszakban, és most is; nem kellett volna a gazdákat támadni, és most sem kellene, hiszen ez egy abszolút sportszerűtlen küzdelem, és nagyon egyoldalú küzdelem, hiszen a gazdák megnyilatkozásai egész másról szólnak. Ha önök lemennek a gazdák közé, megkeresik őket a földjeiken, megkeresik a lakásaikban, egészen másról fognak önök hallani. Nem igazán elégedettek azokkal az intézkedésekkel, amik akkoriban és most történnek.

Én az ő nevükben is visszautasítom ezt a helyzetet, amit itt próbálnak a parlamentben megteremteni és a valóságot elferdíteni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 256 2005.10.04. 5:53  255-258

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Felszólalásom címe “Visszafejlődés és zsúfoltság a vasúti közlekedésben, vagy itt a privatizáció előszele?ö. Örülök, hogy a kormány részéről Pál Béla turisztikai államtitkár úr még tartja itt a frontot. Sajnálom, hogy Kóka János, fiatal miniszter úr elfáradt a délutáni vitában, nagyon fontos dolgokat hallana. Igaz, hogy folyamatos levelezésben vagyok a tárcával, voltam Csillag Istvánnal is, és vagyok vele is. A felszólalásomnak tulajdonképpen az az oka, hogy folyamatos változás és bizonytalanság tapasztalható a vasúti üggyel kapcsolatosan.

Nézzük sorban! Medgyessy Péter miniszterelnök, de Gyurcsány Ferenc is a MÁV-val kapcsolatban reformot ígért, biztonságot ígért, és azt ígérte, hogy jobb lesz a vasúti közlekedés, kényelmesebb lesz, felújításra kerülnek a vonalak, és így tovább, nem akarom folytatni. Mi az ígéretek és a valóság közötti különbség? Igen nagy a különbség. 30 milliárdos adóssága volt a MÁV-nak 2002-ben, ez mára 90 milliárdos tételre gyarapodott. Sajnálatos módon a MÁV-hoz juttatott költségvetési módosításaink a költségvetésben nem tükröződtek vissza, a kormánypártok lesöpörték. Mostanára ez a helyzet így állt fel.

Az adósságállományon kívül van egy állandó változás, ez a menetrendek vonatkozásában értelmezhető, és valóban, a vonaton közlekedőket folyamatos meglepetés éri. Ilyen volt nem túl régen az előző időszakban a BZ motorvonatok tengelyhibájából adódó probléma, amikor a vonatra várókat az a helyzet találta, hogy sem busz, sem pedig másféle közlekedési eszköz a meghibásodott vonatok helyett nem volt.

De térjünk vissza egy kicsit a mába! Nézzük meg azt, hogy ha valaki, mondjuk, Csongrádról vagy Szegedről elindul Budapest felé, mivel szembesül: Kiskunfélegyházán már a reggeli, hajnali vonatra majdnem ki lehet tenni a “megteltö táblát. Én megolvastam: nyolc kocsi van a mozdony után felkapcsolva, egyetlen kocsi 80 férőhellyel, ülőhellyel rendelkezik. Már Kecskeméttől - de Ceglédtől meg végképp - állóhelyre kényszerülnek az utasok; 16 fő volt egy kocsiban, aki állóhelyre volt kényszerítve, ha beszorozzuk ezt a nyolc kocsival, azt jelenti, hogy még két kocsit fel kellett volna csatolni, és így szerintem az ülőhelyet vásároló álló utasok sem lettek volna gyakorlatilag anyagilag megkárosítva.

Mit tesz a vasúttársaság, mit tesz a kormány, hogy valamilyen módon orvosolja ezt a helyzetet? Alibitárgyalásokat folytat. Kivel? Az önkormányzatokkal. Kivel? A szakszervezetekkel. Az ezeken a tárgyalásokon történő jelzéseket sem a vasúttársaság, sem a kormány illetékese nem veszi komolyan, és egyszerűen ennélfogva mintha süketek párbeszéde folyt volna.

A mai üzemanyagárak mellett a vasúti közlekedés gazdaságos. A külföldi országok legtöbbje maga működteti a vasutat, vagy akik nem, szeretnék visszavásárolni. Nálunk a fordítottja van. Az a folyamat, amely a menetrendek állandó változtatásával elindult, a vasúton utazókat teljes bizonytalanságban tartja; járatok szűnnek meg, szűntek meg, és ez főleg a szárnyvonalakra érvényes, például a csongrádi szárnyvonalon már nem lehet tudni, hogy mikor lehet Félegyházától, a gyorstól elmenni Csongrádra. Sőt, várhatóan december 15-e után az esti órákban már nem is lehet eljutni Csongrádra, és előállhat az a helyzet, hogy aki, mondjuk, tőlünk Miskolcra vagy Debrecenbe igyekezne eljutni, egy nap alatt nem tudja befejezni a programját, és nem jut vissza a városába.

Ez egy borzasztó kép, teljes a bizonytalanság, teljes az összevisszaság, ugyanakkor valamiféle lobbiérdek vélhető emögött, hiszen úgy hallatszik, hogy a vasúti felügyelőbizottságban volános emberek ülnek. Nem tudom, miért jó ez. Mitől reform a 30 százalékos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) munkahelyi leépítése a vasúti dolgozóknak, mitől reform az összevissza menetrend, mitől reform a pályák elhanyagoltsága? Nagy tisztelettel kérdezem, mit szán a kormány a vasúton, ezen a környezetbarát közlekedési eszközzel utazóknak.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 245 2005.10.10. 2:25  230-278

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Sajnálom, hogy Gőgös képviselő úr ilyen indulatos, és marhaságoknak nevez tényeket. Én azt gondolom, a tények arról beszélnek, hogy mondjuk meg őszintén, ígéretekkel önök egy kicsit hitegetik az embereket, hiszen nincs arra garancia, hogy a felajánlást követően meg is fogja vásárolni a földet a gazdától, az éppen idős gazdától vagy a rászoruló gazdától a magyar állam. Erről van szó. (Gőgös Zoltán: És akitől eddig megvettük, az micsoda?)

Na már most, akitől megvásárolták, a földalap kezelésében vannak földek. Iszonyúan szomorú tapasztalataink vannak, kedves képviselő úr. Az ott lévő földek zöme parlag. Például Csongrádon, az egyik frekventált almáskert közepében valaki felajánlotta a tulajdonát, és lássunk csodát - idézőjelben a csoda -, tönkre vannak menve a fák, termelik a férget, a gombabetegséget, megkeserítve az ottani többi tulajdonos helyzetét, sorsát. Megvásárolta a magyar állam, ugyanakkor nem kezd vele semmit. (Gőgös Zoltán: És miért nem veszi bérbe a szomszéd?) Jó kérdés, saját joga. Vagy miért nem veszi bérbe, mondjuk, a képviselő úr? Van rá lehetőség és mód. Valamilyen oka van neki, hogy nem veszi bérbe. (Gőgös Zoltán közbeszólása.)

A szociális földprogramnál még szóba került, meg egyáltalán a földprogramnál Jauernik képviselő úr fölemlítette, hogy a földdel gond van, baj van, probléma van, és annak a működtetése, művelése bajokkal, gondokkal jár. Ez természetesen így van, akkor, amikor azokat az ígéreteket nem sikerült ebben a kormányzati (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ciklusban önöknek megoldani, ami azzal járt, hogy segíteni például az értékesítési szövetkezeteket, az összefogást vagy esetleg a bérlőket, ebből nem nagyon lett semmi. Azért is van, hogy az emberek jó része már ötvenévesen is esetleg kényszerből felajánlja ezeket a földeket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 253 2005.10.10. 2:12  230-278

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Szép is lenne ez a felajánlás, ha egységesen mindenkitől megvásárolnák, hiszen nem túl régen az ilyen földfelajánlók közül azok, akiknek a felajánlását visszautasították, bizony pórul jártak. S néhányan, akik továbbra is szándékoztak volna földet pénzzé tenni, bedőltek az ígéreteknek, illetve neppertörekvéseknek, mert valahol valakik tudomást szereztek arról, hogy visszautasították, és helyrajzi szám szerint megkeresték ezeket az illetőket, és bagóért, fillérekért kicsikarták tőlük a földet.

Képviselő urak, ezt a folyamatot, azt hiszem, felgyorsulva látjuk akkor, amikor a felajánlottak nem száz százalékát hajlandó majd az állam megvásárolni, hanem mazsolázik majd belőle. Nekem ez egy nagyon nagy gondom ezzel az egész javaslattal, nem látok arra garanciát, hogy ne kimazsolázott módon, vagy valamilyen urambátyám vagy nem tudom, milyen módon fogják majd azt eldönteni, hogy kinek a felajánlását fogják befogadni, kiét nem. Ebben, gondolom, hogy kicsit előre kellene lépni, mert bizony azok esetében, akik összevásárolgatják a földeket, nem másról van szó, mint befektetői szándékról, hiszen budapesti vásárlók, kiskorú tulajdonos nevére, és tudva, hogy kik azok, akik kiestek a felajánlásból, startoltak rá erre. Bocsánatot kérek, de ez nagyon nagy hiba és gond!

Azzal együtt, hogy ezt az egész rendszert más alapokra lehetett volna helyezni, azt hiszem, hogy ez még most sem lenne késő, teljesen át kellene ezt az egész ügyet gondolni. És nem hiszem, hogy amikor Kékkői képviselőtársam aggályoskodik és törvényekre hivatkozik, rosszul teszi, hogy ezt mondja.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 263 2005.10.10. 2:30  230-278

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ígérem, hogy rövidebb leszek. Én azért azt gondolom, kedves Farkas képviselő úr, hogy pontosabban kellene az általam elmondottakat értelmeznie. Én azt nem mondtam, hogy milyen almás került a Nemzeti Földalapba. Egy rendben lévő, tökéletesen működő almáskert, amely azt követően pusztult le, és a Nemzeti Földalap lelkén szárad annak a meg nem művelése. De számtalan olyan állami vagy önkormányzati terület található az országban, amelyek parlagon vannak. Ennyit a szociális földprogram hátteréről. Tehát nem kevés a föld a szociális földprogramhoz - Jauernik képviselő úr érintőlegesen jelezte, hogy szükség van rá, én is így gondolom -, de sajnálatos módon nem nagyon ugrálnak az érintettek a szociális földprogram keretében az ilyen földek megművelése irányában.

Ugyanakkor nem hiszem, hogy a fél aranykoronára kellene a képviselő úrnak kisarkítania a leadást, az igénylést és a visszautasítást. Nagyon sok normális nagyságrendű területről is kiderült, hogy a felajánlást visszautasította az állam. Valószínűleg ki kellene mondani, hogy pénzhiány következtében. Attól tartok, hogy az esélyegyenlőség nem fog érvényesülni, és önök nem fogják befogadni az összes indokolt felajánlást. Nekem ezek az aggályaim vannak, és nem alapjaiban vannak meg azok az aggályaim, amiket képviselő úr próbált a hátamra varrni, mert azt hiszem, ilyen szempontból a Tiszán innen és a Tiszán túl hasonlók a gazdák gondjai-bajai, legfeljebb az egyik helyen több bérlőt találnak rá, legfeljebb az egyik helyen még jobban talpon tudnak maradni a gazdák, de ez egy más történet.

A mostani nemzeti támogatási alapok hiánya miatt van az, hogy nem éri meg parasztizálni, és menekülnek a földtől, csak ennek később súlyos következményei lesznek, és később fog kiderülni, hogy egyesek gyorsan elköszöntek a földtől, s majd amikor a földtámogatás európai mértékű lesz, néhány év alatt visszajönne az ára.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 279 2005.10.10. 5:31  278-281

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vidék még ma is legnagyobb foglalkoztatója a magyar mezőgazdaság, az a mezőgazdaság, amely az elmúlt időszakban bizony több sebből vérzik, hiszen a támogatások mértéke eléggé vékonyan csordogál, és elég kevés nemzeti pénzkeretet sikerül odajuttatni a gazdáknak.

A gazdákat egyesek mindig azzal a váddal illették, hogy nem képesek az összefogásra. Sok győzködés, az élet is és minden úgy hozta, hogy ez a nagy foglalkoztató és munkahelyteremtő parasztság, a gazdák, a családok csak-csak össze tudtak fogni egy-egy értékesítési pálya mentén. Ilyen például: a zöldség- és gyümölcstermesztők vonatkozásában a saját körzetemben és a térségben három előzetesen elismerést nyert tész került bejegyzésre, és komolyan elkezdték a működésüket; elkezdték abban, hogy közösen szereznek be szaporítóanyagot, palántát. Ez a zöldségtermesztésben az egységes piac irányába való komoly elmozdulás. Befektettek, beruháztak csomagoló, válogató gépsort és így tovább. Ugyanakkor gyakorlatilag az árbevételük és működésük minden törvényes keretnek és előírásnak megfelelő.

Nagyon sokan július 30-ig beadták a támogatási kérelmüket, és többször beszélve, kérve az MVH illetékeseit, konkrét válasz mégsem érkezett. A szövetkezetek az Uniótól érkező támogatást sem tudják így megkapni. Az uniós támogatás ezen szövetkezeteknél működési támogatás formájában a tagi árbevétel 5 százalékáig terjedhet, amely nem terheli a magyar Kincstárt, azonban a rendelet szerint további beruházási támogatást is lehetőségük van a gazdáknak kapniuk a tészeken keresztül, amennyiben az állam 5 vagy 25 százalék önrészt vállal.

(22.10)

A támogatási rendelet szerint a magyar állam 10 százalék önrészt irányzott elő, azonban addig nem lesz EU-s támogatási rész, amíg ezt a magyar kormányzat ki nem fizeti.

Mindenképpen célszerűnek tartanám tehát erre a támogatási formára is valamiféle támogatási okirat kiállítását, mivel a kifizetést ez konkretizálhatná, és a fizetésig talán a bankok is elfogadnák, vagy valamilyen módon, állami segítséggel rá lehet erre venni a bankokat, hiszen így tudnák az általuk felvett hitelt finanszírozni, fejlesztéseiket továbbvinni és ütemezni. Ugyanis a verseny a multikkal, az áruházláncokba való bekerülésért folyó verseny enélkül elképzelhetetlen.

Az új típusú szervezetek megalakulását a mindenkori kormányzat segítette a zöldség és gyümölcs termékpályán. Ezen szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be a szerkezetátalakításban is. Ha már megalakították, hagyták megalakulni a tészeket, miért nem támogatják? Úgy gondolom, a korábbi évekhez mérten jelentős előrelépést jelentett a tészek működése a térség és szerintem az egész ország termelői vonatkozásában. A dél-alföldi régióban a kertészek legtöbbje már valamelyik tészhez tartozik, beszállítanak és dolgoznak benne, tehát munkahelyet teremtenek. Mivel ezen szervezetek nonprofit szervezetek, így nagyon fontos az állami szerepvállalás, ha tönkremennek, elfordulnak a termelők, és már újra ugyanezt a kört, ugyanezeket az embereket ebbe az irányba mozdítani, terelni nagyon nehéz lesz. Nem is beszélve arról az áldozatos munkáról, amit a cél érdekében a szervezetek vezetői társadalmi munkában végeznek.

Ma Magyarországon minden megélhetési forrást meg kell becsülni. Úgy gondolom, a kertészet, a kertészeti termékek, a kertészetből élők olyan nagyságrendet képviselnek, amelyet figyelmen kívül hagyni gondatlanság lenne. Az érdekképviseletek, szövetkezetek kialakulását támogatni kell, ezek hiányában a szervezetlenséggel nem lehet a megfelelő célba jutni. Térségünkben nincs ma olyan család, amely ne lenne érdekelt az előbb felvázoltakban. A működésük, a fejlesztésük veszélybe kerülhet, ha az imént állított és kért támogatásokat nem kapják meg.

Én itt fölsorolnám azokat a tészeket, amelyeket ki tudnék emelni, és amelyek gyakorlatilag eljuttatták hozzám a kérésüket, de a többiekről is van, amelyeket nem sorolok föl. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ilyen például a Kistér TÉSZ Kisteleken, a balástyai tész vagy esetleg a csanyteleki, de folytathatnám a sort hosszan.

Államtitkár úr bólogatott. Én nagy tisztelettel kérdezem, hogy mikor fogják megkapni az áhított támogatást működésük és fejlesztésük szempontjából a tészek. Tud-e segíteni a magyar állam?

Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 189 2005.10.17. 2:09  188-191

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A vidék népességmegtartó ereje és esélyhátránya csökkentése érdekében nagy fontossággal bír az iskola megtartása, azok fejlesztése. Nem megengedhető az a folyamat, amely a jelenlegi kormány törekvései szerint az iskolásokat utaztatni szándékozik, buszra rakja, és a városokba ömleszti. A jelenlegi költségvetési törvény a kiegészítő normatívákat el szándékozik venni a kisiskoláktól. A jól működő iskolák diákjai, a falusiak és a tanyán lakók így akár 20 kilométereket is kénytelenek lennének naponta utazni. Ezt a törekvést a kormány most gyorsítja. A költségvetési törvényben a kistelepüléseket bünteti olyan normatívával, amely egy bizonyos létszámhiány esetén lényegesen kevesebb forrást biztosít.

Az Orbán-kormány idején megindultak kedvező intézkedések, például alapfokú művészeti iskolák fejlesztése, nyelvtanulásra több jutott, több jutott a hátrányos helyzet felszámolására, programok álltak rendelkezésre a tehetséggondozásra és bármi másra. Most mi van? Mit terveznek? Most a költségvetés megnyirbálásával válaszolnak a vidéknek, buszra szándékoznak ültetni az iskolás gyerekeket. Ezt Magyar Bálint egy interpellációban elmondott kérdésre is válaszként megadta. Mit ígértek önök 2002-ben? Azt ígérték, hogy felvirágoztatják a magyar vidéket. Felvirágoztatják a kisiskolákat, fejleszteni fogják. Mi van ezzel szemben most? Most nem más van, mint amit már említettem, hogy buszkérdéssé silányítják a vidéki iskolák oktatását.

Kérdezem tehát: mit tesz az oktatási tárca a vidéki települések iskoláinak megtartása és működésük fejlesztése érdekében?

Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 186 2005.11.08. 2:34  147-280

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Ami azt illeti, a vasút dolgában a törvényjavaslatból nem igazán derül ki, hogy milyen fejlesztési elképzelései vannak a vasútnak, mondjuk, a Budapest Nyugati és Szeged közti vonalon, egy részig megy a fejlesztés, aztán hogy később milyen sorsot szánnak… De az végképp nem derül ki, hogy milyen sorsot szánnak a Kiskunfélegyháza-Csongrád-Szentes-Kunszentmárton-Lakitelek és vissza Félegyháza vasúti szárnyvonalnak. Az nem egészen igaz, hogy nem költöttek ezekre a vonalakra, igaz, hogy kisebb eredménynek tartjuk azt, hogy a kónyaszéki átereszt megcsinálták, de ez ahhoz, hogy működjön a szárnyvonal, nagymértékben hozzájárult az előző időszakban.

Pénz és pénz kell mindenhez. Húszmilliárd forint körüli adóssággal, ha jól tudom a számot, adta át az előző kormány a vasutat a mostaninak, és ennek most a többszöröse a vasút hiánya. Ezt úgy próbálják elhidalni, és már a privatizáció lopakodó módon elindult, hiszen a Resti Kft.-nek átadott büfék és mindezek bizonyítják, meg az alatta való terület, hogy ez megtörtént. Ennek következtében például Félegyházán nincs is büfélehetőség az utasoknak.

De maradjunk egy kicsit a szállításnál! Lehet olvasni a mai sajtóban, de a gazdák a bőrükön érzik, hogy a teherszállítás bizony fölcsomózott. A gabonakiszállításokra már Franciaországból kell vasúti kapacitást több száz vagon tételben bérelni, és ez így nem jól van. A személyszállítással is bajok vannak. Az előbb említett fővonalon, tehát Budapest-Szeged fővonalon gyakorlatilag a kocsik száma nem elegendő. Két-három kocsi hiányzik egy szerelvénynél, hiszen Ceglédig, de Kecskemétig is a 80 fős kocsiban 100-110 utas hőbörög, akik állnak, azért, mert azt mondják, hogy állójegy nincs, és ez nem egy normális állapot. Nem tudom, hogy milyen megoldás szükségeltetik, de ebben a költségvetésben nem találni pénzösszeget, ami a 2006-os költségvetési tervezet, hogy legalább ezt a hiányt valamilyen módon csökkentse, és hozzájáruljon a személyi forgalomhoz, úgy, mint ahogy helyesen a nagyvárosok személyszállítási forgalmához, a BKV-hoz és egyebekhez hozzájárul a magyar költségvetés; a vasútnál ezt nem teszik meg.

Köszönöm a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 463 2005.11.08. 5:31  462-465

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy 9-én hajnali 0 óra 5 perckor egy újságcikkidézettel kezdjem fölszólalásomat. A Napi Gazdaság a következőt írja: “Jól haladnak a betakarítási munkák, hála a kedvező időjárásnak is, az aggályokkal ellentétben a gabona elhelyezésével sincs gond, egyelőre az exportáru kiszállítása azonban akadályokba ütközik. Nem a piac, hanem a vasúttársaságok illetékese szerint a régióban nagy a kereslet a gabonaszállító vasúti kocsik iránt, jelentősen megnőtt a bérleti díjuk is, a MÁV most leányvállalatán, a MÁV Transpeden keresztül próbál 200 kocsit bérelni Franciaországból.ö Na hát, itt tartunk most. Itt tartunk most, és engedjék meg, hogy folytassam.

A napirend utáni kérdésem pedig a következő volt: “Tud-e, akar-e segíteni a tárca a Tisza-Körös völgye hajózhatósága és vízgazdálkodása kapcsán megépítendő csongrádi, valamint bökényi duzzasztókra vonatkozó komplex hatástanulmányok elkészítésében, különös tekintettel ennek a projektnek az NFT II-be való beillesztéséről?ö És hogy kerül a csizma az asztalra? Nem mindegy, hogy a gabonaféléket, ezt a nagy tömegű árucikket milyen költségen tudjuk kiszállítani, amikor van is piacunk. Mindenki tudja, hogy a közúton való szállítás a legdrágább, legbonyolultabb módszer és a legkörnyezetszennyezőbb, ennél kedvezőbb feltételeket biztosít a vasút, de a legkedvezőbbeket a vízi szállítás biztosíthatna.

Idézem, a megyei önkormányzat legutóbbi rendes közgyűlése határozatot fogadott el a csongrádi vízlépcső felépítésével kapcsolatban, és javasolja, hogy ez kerüljön bele Magyarország második nemzeti fejlesztési tervébe. A magyar közlekedéspolitika számára a Duna-Majna-Rajna vízi út a belvízi hajózás újraélesztésére tesz lehetőséget. A ’90-es évek elejétől a vízi közlekedés területén, annak szinte valamennyi tevékenységét átfogva, számos magánvállalkozás jött létre, ez a folyamat ma is tart.

Magyarország vízi útjai és tervezett kikötőinek programját a Magyar Országgyűlés elfogadta azzal, hogy a leghatékonyabb megoldásra kell törekedni a hajózást illetően, és annak a Tiszára történő kiterjesztése, valamint a Körösre is, nemzeti érdek. A Tisza mentén megtermelt gabona csak vízi úton szállítva lehet versenyképes az EU-piacon. Hozzátenném, szakemberektől hallottam, hogy 1 egység a vízi út, ehhez képest 7 a vasút és 16-17 pedig a közút költsége. Nem mindegy, hogy a gazdáknak, több százezer családnak mi marad a zsebében.

Az energiaínség kérdéskörét is felvetik ezek a kérdések. Hamis az a felfogás, hogy a Tisza folyó duzzasztása Csongrádnál a környezeti értékeket veszélyeztetné. A duzzasztás nem ellensége a környezetnek, hanem a duzzasztással a környezet érdekében lehet okosan tenni.

(0.10)

A tiszalöki duzzasztómű nélkül napjainkban a Keleti-főcsatornában nem lenne víz, a Hortobágyra nem történne vízpótlás. A Tiszát a medrében duzzasztanák, ugyanúgy, mint a Köröst Bökénynél, a vizes élőhelyekre lehetőséget, vízutánpótlást jelentene a folyó medrében, amikor kis víz folyik le. Nem igaz az, hogy a szikesedés az érintett területeken megtörténne, hiszen a vízgazdálkodás elégtelenségét jelzi, ha szik van. Ennyit a környezetvédelmi ártalmakról.

Október 28-án egy nagyon komoly szakmai konferenciát tartottunk az EU parlamenti képviselő úrral és 12 szakemberrel Csongrádon. Ott egyértelműen kiderült annak az igénye és megfogalmazódott, hogy meg kell építeni a duzzasztóműveket, az egységes hajóút biztosítaná a vízi szállítást, a Dunára való, a Dunán pedig a tengerre való feljutást a gabonatankereknek, föllendítené a térség turizmusát, mindenképpen nagyon komoly távlatokat nyitna munkahelyteremtésben, és a továbblépést segítené az elaszályosodás elleni programban is. Itt gondolok a Duna-Tisza-csatorna későbbi megépíthetőségének lehetőségére.

A legnagyobb probléma jelen pillanatban azonban mégiscsak az, hogy a hatástanulmányterveket el kell készíteni. Nem ez a probléma, hanem ennek a forrását kik, hogyan és milyen keretből tudják biztosítani. Az egyik minisztérium hárítja a másikra, ugyanakkor viszont nemzetgazdasági érdek. Úgy tudom, hogy azért EU-forrásokból 16 milliárd forint országos, kormányzati szinten rendelkezésre áll, tehát vagy a kormányzatnak, vagy a régiónak, vagy a megyékkel összefogva, de mindenképpen kormányzati ráhatással kellene a hatástanulmányokat elkészíteni, és egy korrekt, komplex hatástanulmány eredményezhetné azt, hogy bekerül az NFT II-be ez a nagyon komoly projekt, ami a jövőnket, a Tisza völgye és az ott élő százezrek jövőjét meghatározhatná.

Köszönöm, államtitkár úr, várom kérdésemre a válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 260 2005.11.15. 2:08  17-321

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Házelnök Asszony! Ha már a helyi vonatkozású dolgokról és munkahelyteremtésről szó esik, akkor tisztelettel elmondanám és kérném a törvényhozókat, hogy a szennyvízberuházásokat részesítsék előnyben, főleg ahol város lett, például Sándorfalva vonatkozásában, hiszen munkahelyteremtés infrastruktúra nélkül elképzelhetetlen, és sajnálatos módon ezt a javaslatot már leszavazták, de ehhez nyújtottam be új beadványt.

Szintén fontos lenne a sándorfalvi művelődési ház megépítése, hiszen egy városhoz nem egy félig-meddig düledező épület dukál. Módosító indítvány került benyújtása a Tisza-gát csongrádi továbbfejlesztésére, rekonstrukciójára, ami árvízvédelmi szempontból rendkívüli fontossággal bír, ugyanakkor a munkahelyteremtés szempontjából nagyon fontos lenne a Csongrádot délről elkerülő út megépítése. Erre volt egyébként ígéret Csillag István szájából, hogy 2005-ben megépül, de hol van már Csillag István, sőt a mostani minisztérium is eltolta ezt az időpontot valami láthatatlan távolságba.

De ha már nálam van a szó, a két percet azzal használom ki, hogy megemlítsem az alapfokú művészeti oktatástól elvett normatív támogatásokat. Az én javaslatom gyakorlatilag a csoportos zenei oktatásra, illetve művészeti oktatásra 60 ezer forintot tartalmaz, a zenei képzésre 110-et, ami nem nagy ugrás, de nem is a csökkentett valamilyen szintű megemelésében merül ki.

A civil szervezeteket mindig csak ígérte és mondta a kormány, hogy érzékkel fogja kezelni. A mozgáskorlátozottaknak egy fillért sem szán. Az én javaslatom ebben is tartalmaz egy bizonyos összeget. A falugazdász-hálózatról az előbb Németh Imre szólt; ugyanakkor a falugazdász-hálózatot visszafejlesztik a javaslatok szerint, de az én javaslatom ehhez is tartalmaz összeget.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 193-203 2005.11.22. 6:22  192-205

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Régóta feszegetek már egy tabutémát, ami most már szerencsére nem is tabu, hogy lehet-e magyarán mondva vízlépcsőt építeni a Tiszán, hiszen a szükségességét a mostani élet maximálisan igazolja a Tiszán Csongrádnál, hiszen az előző időszakban erre már volt egy kezdeményezés, de anyagi okok miatt ez leállt.

Ennek érdekében kérdést intéztem májusban a gazdasági tárcához, igazából elzárkózást nem tapasztaltam. Helyben, Csongrádon régóta gondolkozunk azon, hogy mi lenne az a nagy munkahelyteremtő beruházás, lehetőség, ami a térség életét nagymértékben befolyásolná, és pozitív irányban mozdulna el a munkahelyteremtés. Ez lenne a Tisza hajózhatóvá tétele. Ez az egyedüli duzzasztómű, vízlépcső hiányzik ahhoz, hogy a Tiszán tömegárut lehessen szállítani, arra azért nincs lehetőség, mert Csongrádtól fölfelé, Kisköréig egy 140 kilométeres szakaszon nem hajózható alacsony vízállásnál a Tisza. Tudjuk azt, amikor ilyen mennyiségű gabonatermés van, hogy tízmillió tonna körüli termés bent van a raktárakban - ebből az Alföldön körülbelül fele -, hiába mondja itt a sikertörténetet a tisztelt Házban miniszterelnök úr, hogy mennyire sikeres az agrárágazat, és be van tárolva gabona, igen ám, de ebből még pénzt a termelő, a gazdálkodó egy fillért nem lát addig, amíg az piacra nem kerül.

 

(18.10)

A piacra való versenyeztetés lehetőségét pedig a legolcsóbb szállítási mód, a vízi szállítás teremthetné meg. De nézzük sorba, hogy mi is történt!

A felszólalásomat követően Csongrádon a helyi önkormányzat támogatta a javaslatot, majd ezt követően júniusban a megyei közgyűlés, konszenzussal. Tehát valahol ez a tabutéma már nem is olyan tabu.

Kérdezzük meg a lakosságot - gondoltuk együtt az európai parlamenti képviselőnkkel -, kérdezzük meg a szakembereket. Megrendezésre került Csongrádon október 28-án a Tisza-konferencia, ahol a Mérnöki Kamara vezetője támogatta a javaslatot, országgyűlési képviselők támogatták, támogatta a megyei közgyűlés elnöke azzal, hogy továbbítja a kérést a dél-alföldi régió vezetőjének, támogatta bizonyos feltételekkel a Kiskunsági Nemzeti Park és természetesen a hajózás egyik legfőbb szakembere, aki elmondta, hogy egy egység a vízen való szállítás, öt-hat körüli a vasúti - ami nem is létezik már lassan, a vagonokat úgy kell bérelni a tömegszállításhoz -, és ennek többszöröse a tengelyen való szállítás. Kedvező tapasztalatokat mondott el a törökbecsei duzzasztásról az újvidéki szakember, támogatta az NFT szakembere, kilencedik szakemberként a KVM szakembere is támogatta bizonyos feltételekkel.

Némi aggályt fogalmaztak meg egyes természetvédők; nem mindenki, mert többen meggyőzhetőek voltak arról, hogy aszályos időszakban az elsivatagosodás elleni küzdelemhez víz kell, és gravitációs odajuttatás nélkül nem igazán képzelhető el, hogy a víz olcsó módon odajusson. Nem beszélve arról, hogy környezetbarát a vízi szállítás, hiszen a metánkibocsátást, amit a tengelyen való szállítás nagymértékben megnövel, a hatalmas tonnamennyiségek elszállítására képes vízi út kompenzálja.

Most ott tartunk, hogy a parlament mezőgazdasági bizottsága 9-én, szerdán támogatta a javaslatot. Az ott elhangzottakból idéznék. Farkas Sándor képviselőtársam vezette elő a témát. “Napirend utáni felszólalásában Vincze László képviselőtársam a csongrádi, illetve a bökényi duzzasztó kérdésében tett fel napirend utáni kérdést az államtitkár úrnak. Az a próbálkozás, amit a képviselő úr és a szakmai csapat, amely foglalkozik ezzel a kérdéskörrel… - nagymértékben támaszkodik a Körös-völgy vízkészletének rendezésére is.ö Itt elmondja a képviselőtársunk, hogy támogató a hozzájárulása, és kérik a bizottságot, hogy járuljon hozzá, támogassa a tiszai vízlépcső és a bökényi duzzasztó megépítését vízgazdálkodási, öntözési és szállítási szükség okán.

Én magam kérem a bizottsági ülésen az NFT II.-be való beemelését, és idézek a mezőgazdaság bizottság állásfoglalásából: “A téma keretében a bizottság foglalkozott a Tisza vízgyűjtő területének fejlesztési lehetőségével, támogatja a Tiszán a csongrádi vízlépcső, a Körösön a bökényi duzzasztó mielőbbi megépítését, a tiszai hajózás bővítése, az öntözésfejlesztés és (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a gazdálkodás feltételeinek érdekében.ö Még egy mondat: gyakorlatilag a lényege a dolgoknak az, hogy a hatástanulmányokat el kell végezni, erre forrást kell biztosítani (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.), és mi sem lehet jobb erre, mint a Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása. Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló…

ELNÖK: Képviselő úr…

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): …18068-as országgyűlési határozat szerint be kell emelni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és illeszteni kell ehhez a határozathoz.

ELNÖK: Öt perc, nem tíz!

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm az elnök úr türelmét, és befejeztem a felszólalást. Sajnálom, hogy a kormány részéről Göncz Kinga családügyi miniszter ugyan itt van…

ELNÖK: Mindjárt fog válaszolni.

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Fog-e válaszolni?

ELNÖK: Mindjárt fog.

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Jaj, nagyon köszönöm. Nagyon megtisztelő akkor ezek szerint, ha le van ez a szakmai anyag írva…

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hat perc…

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): …és tisztelettel várom válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 420 2005.11.28. 10:20  395-423

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen; így negyed 2-kor már nem olyan egyszerű az élet….

Tisztelt Ház! Örülök, hogy Baráth Etele miniszter úr itt van, és elmondom az okát, hogy miért örülök, hogy ezzel a témával ő is találkozhat. Nevezetesen van egy tabutéma, illetve volt csak tabutéma, az úgynevezett tiszai vízlépcső Csongrádnál. Gyakorlatilag annyira általános ez az anyag, ami előttünk van, hogy ez is kimaradt ebből a nagyon fontos európai tervezési formából, az úgynevezett egységes európai víziútnak része kell hogy legyen a Tisza. A Tisza hajózhatósága egyetlen vízlépcső, a csongrádi hiánya miatt, Csongrád fölött egy 140 kilométeres szakaszon nem valósulhat meg.

Gyakorlatilag 2003-ban a minisztérium kiszitálta a tervezési anyagokból, kinyomta onnan, nem Baráth úr minisztériuma, hanem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és nincs is az elképzelések között olyan, ami illeszkedik a Vásárhelyi-tervhez. Illetve beszélnek sok mindenről. Kezembe került egy leírás, amely szerint a miniszteri értekezlet megtárgyalta, mivel sok újságíró keresi őket, a csongrádi vízlépcső ügyét, és rendelkezett, hogy csak Persányi Miklós miniszter vagy Gombos András államtitkár nyilatkozhat. Ezzel szemben rákérdeztem Baráth Etele miniszter úrra, hogy támogatni tudja-e ezt az elképzelést, most is bólogat, és örülök neki, ha igen.

Elég nagy a minisztériumi vélemények között a szórás. Kolber miniszter úr a területfejlesztés oldaláról azt mondta, hogy nincs benne az anyagban. Azt hiszem, hogy szerepeltetni kellett volna ebben az anyagban, amennyiben ez nem így van, be kell tenni. Gombos államtitkár úr a szomszédból, Csongrád szomszédságából, Szentesről kategorikusan nem támogatja. Megkérdeztem, miért, ezer oka van. Illetve a forrását nem találják a hatástanulmányterveknek. Gondolom, nem nekem kellene a forrást biztosítani az alig képviselői fizetésemből. (Derültség.) Erre rendelkezésre állnak európai uniós források. Köszönöm szépen a szimpátiát ezzel kapcsolatban.

Nyilatkozhat Persányi Miklós úr, ugyanakkor van egy újságcikk, egy nyilatkozat, amiben városunk vezetői nyilatkoznak, hogy megkeresték a nagyfőnököt, a karmestert, a miniszterelnök urat, és ígéret elhangzott az ő részéről, hogy támogatja. A pénzt ki adja ehhez a forráshatás-tanulmányvizsgálathoz? Döntsék el! Egyezzenek meg, miniszterek, főnökök, bárki, területfejlesztési bizottság és megye.

Nem kis utat jártunk be május óta, azzal együtt, hogy egy nagyon komoly konferenciát rendeztünk Becsei képviselőtárssal Csongrádon, ahol mindenféle szakterület meghallgatásra került. Elmondhatták a véleményüket zöldek, nem zöldek, gazdasági szakemberek, képviselők, minisztériumi szakemberek, és ott azért kijött az a szakmai vélemény összesenben, hogy ezt támogatni kell. Hiszen az, hogy gazdaságilag hajózható legyen a Tisza, és az ott élők, a Tisza völgyének gazdálkodóinak életminősége és gazdasága megmaradhasson, nagyon fontos. Hiszen ahol gabonát lehet termeszteni, ott nem virághagymával kell foglalkozni, tudják is az ottani gazdálkodók, de valahol most akadozik a kiszállítása ennek a nagyon fontos megélhetési terménynek, a gabonának, legyen az búza vagy kukorica, holott piaca van.

 

(1.20)

De tessék elhinni, hogy közúton tíz egység a szállítási díj, vasúton öt, de vagonok nem állnak rendelkezésre, úgy kell bérelni, háromhetes és egyéb időszakra tudják a franciák biztosítani, ha tudják, vízi úton pedig egy egységnyi a szállítási díj.

Tudom azt, hogy ripsz-ropsz nem fog azonnali szállítási kapacitás és vízi út úgy rendelkezésre állni, hogy a duzzasztó készen is legyen, de ha a 2007-13 közötti időszak felvállalja ennek a megépítését, akkor végig lehet hajózni a Tiszán, továbbcsorogni a Dunán, és eljutni a tengerre, Portugáliába, Spanyolországba vagy bárhova lehet vinni az ott megtermesztett gabonát. A gazdasági alapja az ott élő gazdálkodóknak nem hever majd a romjaiban, de tartok tőle, hogy most már a szállítási kapacitás, az energiadrágaság nagy-nagy kerékkötője lehet az ottani gazdálkodásnak.

Ugyanakkor - a környezetvédők megnyugtatására - a zöldek döntő többsége is úgy látta, hogy az elsivatagosodás elleni küzdelem egyik fő eszköze a duzzasztás, amikor gravitációval lehet szabályozott módon eljuttatni a területekre a vizet. Ennek ékes példája volt néhány évvel ezelőtt, amikor az alpári holtág élővilága teljesen kipusztult vízhiány következtében tavirózsástul, mindenestül, halastul, békástul. Tehát nem igaz az, hogy a vízre csak úgy van szükség, hogy átszaladjon rajtunk, azt vissza kell tartani, eljuttatni a vizes élőhelyekre, hiszen a természet is kéri. Valahol itt lesz meg az a harmónia, ami a gazdaságot, természetvédelmet és egyebet együtt biztosítja.

Nem beszélve a turizmusfejlesztésről, hiszen a Tisza-tónál ki lehet tenni, hogy “megteltö. Akkor miért ne csináljunk egy ahhoz hasonlót vagy olyan típusút, amit a szakemberek a hatástanulmányok okán, kapcsán jónak tartanak, felvállalhatónak tartanak? Az nem megy, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és mondjuk addig, míg Németországban 37 vízlépcsővel biztosították a Majnán a hajós közlekedést évtizedek munkájával egy alig vízhozamú kis vízfelületen a visszatartás segítségével, addig a Tiszán csak ez az egy hiányzik, mert megvan Törökbecsén, megvan Kiskörén és Tiszalökön fönt, ez az egy hiányzik, mint egy foghíj, és ezt valahogy pótolni kell.

Azt gondolom, hogy nem nyilatkozatok szintjén van már szükség erre a fontos feladatra, és nem kellene keresztbe állni ennek a dolognak, és hangsúlyozom, hogy 2003-ban került ez kivételre. Nagy ellentmondások és ellentétek voltak emiatt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, hiszen a tüzet és a vizet engedték össze a tárcánál, amikor átszervezték ezt a kettőt, a legjobb szakembereket küldték el nyugdíjba vagy bárhova, akár a helyettes államtitkárt vagy a főosztályvezetőt, aki pártolta ezt az ügyet. Most teljes az elzárkózás a tárca részéről. Bízom benne, hogy nem fog ez bekövetkezni, és meg tudják győzni egymást a miniszter urak, és az ígéretek nem csak ígéretek maradnak, és az NFT II.-be be fog kerülni ez a nagyon fontos létesítmény; azzal együtt, hogy nemcsak a Tisza völgye érdekében kell hogy szót emeljünk, hanem a Körösök völgye érdekében is. 1906-ban megépült egy utolsó duzzasztó a békésszentandrásitól lentebb, tehát a Körös-torkolat fölött nem sokkal, a bökényi, de az élet úgy hozta, hogy ennek a vasszerkezete az idők során tönkrement, amortizálódott, de a mederben való kiépítés ma is tökéletesen ott van, használható, azt tulajdonképpen csak rekonstruálni kellene. Ez viszont szintén segíthetné bizonyos időszakokban a békési gabonaszállítást, de az öntözés lehetőségét is.

El kell azon gondolkozni, hogy öntözés nélkül ma már a mezőgazdaság csak bizonyos években termőképes, a terményeket vízzel el kell látni. Tudomásul kell venni, hogy a parasztember, aki ott él a Tisza-völgyben vagy a Körösök völgyében, vagy bárhol, támogatásra kell hogy ítéltessék, és nem kell az életteret elvenni tőle, ahol születtek, és ahhoz értenek, amit csinálnak, azt kell segíteni mindenféle tervekkel, a vidékfejlesztéssel, ezen belül ezzel a fontos kérdéssel, amit én most felvetettem.

Nagyon várom, hogy Baráth Etele miniszter úr segítse ezt az ügyet, és segítse az egész kormány; vagy ha nem, hát azzal segítsék, hogy nyitva hagyják ezt a lehetőséget akár a következő kormánynak is.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 440 2005.11.28. 2:19  423-452

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Örülök, hogy Kocsis képviselőtársam is a hozzászólásában pártolja a csongrádi vízlépcső létrehozását, megépítését. Nagyon fontos dolog ez a Tisza környékének, a Tisza völgyének vízutánpótlása szempontjából, az elsivatagosodás elleni küzdelemben egy nagyon fontos megépítendő mű. Úgy gondolom, hogy ennek a beemelése ebbe a határozati javaslatba nagyon fontos, és azt érzékelem, hogy egyre több képviselő részéről támogatottságot élvez.

Az előzőekben a másik koncepcióról szóló felszólalásomban elmondtam, hogy kik támogatják; támogatja Csongrád megye közgyűlése, támogatja a parlament mezőgazdasági bizottsága. Nem akarom kifejteni azokat az okokat, amelyek következtében a támogatást megkapta, ezt elmondtam az előző hozzászólásomban. Reményeim szerint - és kérem nagy tisztelettel a minisztériumot, az itt lévő államtitkár urat, hogy a területfejlesztési ügyekért felelős minisztérium is adja meg a támogatást ehhez a nagyon fontos beruházáshoz - tulajdonképpen a Tisza komplett vízi útját lehet ezzel biztosítani, ez a térségben élő gazdák, gazdálkodók és a turizmusért felelősséggel bíró önkormányzatok számára, az ott élő lakosság számára is nagyon komoly lehetőséget biztosít a fejlesztésre, és keresett térséggé válhat ez az eddig egy kicsit lyukasként kezelt terület, tehát hasonló jövő várhat arra a térségre, mint Kisköre és környékére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos dolog, és köszönöm, hogy képviselőtársam is támogatja. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 56 2005.11.30. 10:25  1-59

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Előttünk fekszik a foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges törvényjavaslat. Ha most humorizálni akarnék, akkor azt mondanám, hogy talán megszólalt a kormány lelkiismerete - vagy jobb későn, mint soha? De nézzük meg egy kicsit a munkahelyi helyzetet Csongrád környéke, Csongrád megye vonatkozásában!

Az önök kormányzása időszakában az elmúlt rövid időszakban közel 2 ezer fő került leépítésre Csongrád megyében, tehát ennyi munkahely szűnt meg. Csongrád városa térségében pedig csak a főbb mutatókat mondanám: a II. belosztály megszűnt 32 munkahellyel, egy rehabilitációs munkahely is megszűnt, az úgynevezett Luxtex Kft. kacsatelepe, nem fizették ki még a munkabért sem a dolgozóknak, a munkát vállalóknak. 12 fő állása szűnt meg az Urin Transportnál, és legutóbb az Arany Sziget Otthonban 12 fő hagyta el a konyhát, és annak a foglalkoztatási lehetősége szűnt meg számukra.

Nem volt könnyű a helyzet a textiliparban sem, hiszen a Csongrádi Kötöttárugyár Rt. szintén megszűnt, 70 körüli dolgozói létszámból kevesen tudtak más munkahelyet találni. Most ehhez képest nem tudom, hogy lehet-e azt mondani, hogy mennyire volt érzékeny a kormány, mert szinte minden esetben megkereséssel éltem a minisztérium, a minisztériumok irányában.

Summázva körülbelül az volt a reagálás, hogy ez van, nem igazán tudunk mit kezdeni, nem tehetünk semmit, tehát kellő érzéketlenség és párbeszéd hiánya is volt tapasztalható, és hogy mennyire úgy érzi az ember, az ott élő emberek, hogy párbeszéd hiánya is fennállhat akár a tárcák között is, ebből az anyagból nem igazán tűnik ki, hogy a gazdákra, a vidéki vállalkozásokra hogy és mennyire gondol a kormány.

Mire gondolok? Idézem Horváth János, általam nagyon tisztelt képviselőtársam mondataiból a következőt: “Az egyik szférából a másikba való áramlás lehetőségét nem biztosítjuk. Rugalmasság hiánya van, az egyének és kisebb csoportok a lehetőségeiket kevésbé tudják megtalálni, és a föld és a munkaerő együttes összeállása, a gazdálkodói szemléletet nem biztosítják úgy ezek a mostani törvények, mint ahogy kellene.ö

Én továbbfűzöm ezt a gondolatsort. Nem biztosítják nemcsak a gazdáknak, hanem elhangzott képviselőtársaim szájából, hogy a kis- és középvállalkozások számára is nagyon nehéz a helyzet, és elég nagy versenyhátrányt szenvednek Csongrád térségében, a körzetemben is ezek az emberek a multikkal való versenyben. De nem is kell ezen csodálkozni, amikor vezető hír volt a dél-koreai gumigyár ideérkezésének lehetősége, és nem tudom én, hány munkahelyet teremt, százas nagyságokat lehetett hallani - de mi mennyiért?

Közgazdászoktól hallottuk, hogy körülbelül 20 millió forint hozzájárulást tett hozzá az állam, hogy ez a gumigyár egyetlen munkahelyet teremtsen. 20 millióból egy munkahely; ugyanakkor az is elmondható, hogy ennek a tizedrészéért a kis- és közepes vállalkozások, családi gazdálkodók - tehát 2 millió forint körül, ha hozzájuk kerülnének ilyenfajta támogatások - teremtenének egy munkahelyet. Tehát nagyságrendileg nem jó az az elképzelés, ami most zajlik.

Ugyanakkor az a birtokpolitikai rendszer sem jó, ami ellene megy a családi gazdaságoknak, hiszen a családi gazdálkodók önfoglalkoztatók. Önfoglalkoztatók abban az esetben, ha kellő piacvédelmet biztosítanak számukra, és például egy közbeszerzési törvény mostani bevezetése kapcsán nem szorulnak ki mint beszállítók, őstermelők és családi gazdálkodók a közkonyhákról. Senki nem jár jól ezzel a “húzássalö, mert, mondjuk, az 50 forintos krumplit eddig beszállította a termelő, megélt nagyjából, nehezen belőle, most 70-ért viszik azok a különböző kereskedőtársaságok, akik őket e miatt a szerencsétlen helyzet miatt kiszorították. Nem tudom, hogy tud-e erről a munkaügyi tárca, tehát van-e párbeszéd, van-e kellő érzékenység, hogy ezekre a dolgokra odafigyeljen.

A piacvédelemről még annyit, hogy az Agrármarketing Centrum költségvetését a minimálisra szorította ez a mostani költségvetés, szinte lenullázta, és az állat-egészségügyi szolgálat pénzeit is kellőképpen összezsugorította, és ott létszámproblémák lehetnek, így aztán semmi sem akadályozza meg a silány, egészségre alkalmatlan termékek beáramlását a hazai termékek rovására. Kérem szépen, ez munkahelyek elvesztését jelenti már és folyamatosan.

Nem igazán látszik az anyagból az a törekvés, hogy a családi gazdálkodók, egyáltalán a gazdálkodók, a szövetkezések munkahelymegtartó törekvéseit hogyan segítik. Egyetlen kis dolgot emelnek ki, az úgynevezett kék könyvet vagy napszámoskönyvet, aminek az adminisztrációs igénybevétele azon kívül, hogy kiváltották az emberek, sem a gazda, sem a munkavállaló szempontjából nem rugalmas, nem alkalmazkodik az élethez.

(11.00)

Pont akkor van a legtöbb bíbelődnivalója annak, aki ezzel a lehetőséggel él, amikor a munka dandárja van, amikor a legjobban szüretelni kell a szőlőt vagy a gyümölcsöt, vagy egyéb betakarításnak a szezonja van. Nem jó ez így. Lehetne egy nagyon egyszerű változatot alkalmazni, amikor egy bélyeget megvásárolna a postán az illető, és negyed- vagy féléves elszámolás alapján lehetne visszaigazolni a helyzetet a munkaügyi központnál, amikor már a szezonon túl vannak, és ott van a tél, és az ilyen adminisztrációs bajokkal lehet majd foglalkozni.

Tehát az, hogy kiváltották, az még semmit nem mond; hogy hányan működtetik ezt a helyzetet és lehetőséget, ott már bizony, ha megvizsgálnánk, akkor egész furcsa arányok jönnének ki.

Ugyanakkor szintén nem igazán figyelünk oda, figyel oda a tárca meg a tárcák, ez megint tárcaközi probléma, hogy rengeteg munkahely megszűnt azzal, hogy a kis vágóhidakat fölszámolták annak következtében, hogy még az EU-s előírásoknál is szigorúbb paramétereket írtak elő. Ez nem helyes. Viszont egy más területen pedig engedmény van, hiszen a külföldi, mondjuk, húsnyesedékekre meg egyebekre, bocsánat, lejárt szavatosságú húsárukra vonatkozóan három hónapos a szavatossági idő. Mi engedélyezünk hat hónapot, és van egy három hónapos rés, amikor a magyar állattartók rovására behozzák a jelképes összegért megvásárolt vackokat, és akkor közben meg itt siránkozunk, hogy nincs állattartás. Nem azért nincs állattartás, mert nincs területe a gazdálkodónak, a családi gazdálkodónak, hanem azért nincs állattartás, mert ez a rés ott van, ezt nem szüntettük meg. Ha egy kicsit a munkaügyi tárca kommunikálna, mondjuk, az FVM-mel meg másokkal, akkor bizony ezt a kaput nagyon gyorsan be kellene csukni, és abban az esetben, kérem szépen, újra megérné állatot tartani, és mennének a dolgok, nem pedig siránkozás lenne belőle csak.

A szezonmunkáról beszéltem; most egy kicsit a közszféráról.

Bizony nem egyszerű a helyzete, mondjuk, egy vidéken élő pedagógusnak, aki az életét odakötötte a kistelepülésekhez, de azért sem egyszerű, mert a költségvetési számokból lehet látni, hogy tízezer forint fölötti normatívaelvonás sújtja most a kistelepüléseken működő iskolákat, és ez nyilván kihat a foglalkoztatásra is. Itt valamiféle átmeneti megoldást próbál talán a tárca feszegetni és ennek lehetőségét fölvillantani. Hát majd ez annyit fog érni, amennyit a gyakorlatban emberszabásúan alkalmazni lehet. Megmondom őszintén, az imént felsorolt dolgok miatt nem látom azt a kellő érzékenységet a tárcák részéről, sőt érzéketlenséget tapasztalok, a párbeszéd hiányát, egymás mellett való elbeszélést, és nem kellő kommunikációt a helyi önkormányzatokkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) oda és vissza munkaügyi kérdésekben és foglalkoztatásügyben. Ennélfogva nekem fenntartásaim vannak a törvényjavaslattal kapcsolatosan, és egyetértek fideszes és MDF-es képviselőtársaim felszólalásával.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 72 2005.11.30. 2:25  59-151

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon csodálkozom az ilyen nyugtalan felszólaláson, amit Földesi képviselőtársam megenged magának egy hölggyel szemben. Azt gondolom, egy kicsit nyugodtabb stílusban azért el lehet azt mondani, hogy bizony van trükközés a kormány részéről. A következőt mondanám: a méltányossági nyugdíjjal kapcsolatban egyfajta tenyérből etetés esete áll fenn, hiszen a méltányossági nyugdíjat kérelmezni kell, mert nem jár automatikusan azoknak az időseknek, akik saját jogon nyugdíjasok, és 49 ezer forint alatt van a nyugdíjuk összege. Egyébként pedig erről a lehetőségről nagyon sokan nem is tudnak. Sokan tudnak, de nagyon sokszor találkozom olyan esettel, amikor nekem kell erre ráirányítanom a figyelmet. Való igaz, ha a kérelem bemegy és megfelel az elvárásnak a saját jogú nyugdíjas, akkor megkapja a mintegy 2500-3000 forint méltányossági nyugdíjat, de ehhez háromévente van - illetve előzőleg ötévenként volt - mód és lehetőség hozzájutni.

Ezt is köszönik a nyugdíjasok, de véleményem szerint az lenne a korrekt és igazságos - ha már az igazságosságról beszélünk -, ha automatikusan járna mindazoknak, akik ebben érintettek, és nem kérelmezni kellene, hiszen a tájékozatlanság a legnagyobb igyekezet ellenére is fennáll. Kár ennyire vagdalkoznia képviselőtársamnak, mert nagyon sok igazság van ezekben a dolgokban.

Vagy nézzük meg azt a helyzetet, amikor egy rokkantnyugdíjas, aki már közel van az öregségi nyugdíjhoz, jóhiszeműen próbálta a maga módján kiegészíteni a jövedelmét azzal, hogy két-három sertést tartott, azokat nagy-nagy nehézségek árán felnevelte, de a leadáshoz kellett egy őstermelőit kiváltania, és bizony az őstermelői léte és a három sertés leadása miatt megvonták tőle a rokkantsági nyugdíjat. Hol van itt akkor az a nagy igazságosság? S még hosszan sorolhatnánk a példákat.

A képviselő hölggyel egyetértek, és talán jobb lett volna, ha képviselőtársam is jobban figyel, és nem ilyen indulatos a képviselő asszonnyal.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 84 2005.11.30. 2:10  59-151

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Képviselőtársaim közül többen említették a méltányossági nyugdíjat mint lehetőséget, Csákabonyi képviselő úr is utalt rá, de emlékeztetőül elmondanám, hogy ez a kormányzati ciklus volt az, amikor öt évre felemelték háromról az igényelhetőség lehetőségét, aztán egyet gondoltak most, hirtelenjében, és örülni lehet annak, hogy azért három évre visszavitték. De én még jobban örültem volna annak, hogyha az eredeti három évet meghagyták volna a ciklus során, és ahhoz képest most csökkentettek volna, mondjuk, kétévente való igénylési lehetőségre, mert még jobban örültek volna az érintettek, hogyha nem egyfajta igénylési procedúrán kellene keresztülmenni, és így nagyon sokan nem is jutnak még hozzá a méltányossági nyugdíjemeléshez, tehát lenne egyfajta automatizmus.

Gyakorlatilag igazából a vidéken élőknek és mindenki másnak az volna az egyedüli és nagyon jó megoldás, illetve ami még kiegészíthetné a hölgyek esetében a nyugdíjakkal kapcsolatos mindenféle intézkedéseket, ha időben és 55 éves korban esetleg elmehetnének a hölgyek nyugdíjba, de ez bárhol, a városi lakosságra is érthető lenne.

Akik azt mondják, hogy összegszerűen kellene az alacsony nyugdíjakat emelni, én egy kicsit azonosulok ezekkel a véleményekkel, hiszen mondjuk, egy 25 ezer forintos, tényleg nagyon gyenge nyugdíjösszegnek nem ugyanaz az 5 százaléka, mint mondjuk, egy 60 ezer forintos vagy még ennél is magasabb mértékű nyugdíjnak. Ugyanakkor a nyugdíjasok találkoznak az áremelések során rengeteg nehézséggel; az áramdíjak emelése, gázárak indirekt módon visszacsapódnak a nyugdíjas élethelyzetekre.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 96 2005.11.30. 2:19  59-151

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Kedves Földesi Képviselőtársam! Én óva inteném - és elnézést, de nem nekem kellene elnézést kérni a nyugdíjasoktól -, ne csináljon bűnbakot a nyugdíjasokból Brüsszel irányába, és ne hárítsa át azt a felelősséget, ami kormányzati felelősség, hogy az eltelt időszakban önök nem voltak képesek nagyobb tortát sütni, jobb gazdaságot működtetni, és most úgy tüntetik fel ezeket a hamarjában jött nyugdíjkorrekciós intézkedéseiket, mint valami kegygyakorlást.

Visszautalva a méltányossági nyugdíj helyzetére is: bizony ebben az alapban a mostani költségvetés kapcsán nem nagy pénzeszköz van, és megint arra történik egy kicsit a rájátszás, hogy majd kevesebben fogják igényelni. Erről a helyről hívnám fel a kedves nyugdíjasok figyelmét, hogy akik 49 ezer forint alatti önálló nyugdíjjal rendelkeznek, éljenek ezzel a lehetőséggel. A tisztelt kormánynak pedig arra hívom fel a figyelmét, hogy vegyék a jelzést.

Ha egy országgyűlési képviselő elküld egy nyugdíjszelvényt, önök mondták az előbb itt, hogy remek nyilvántartásuk van, és ha véletlenül nem lesz második jelzés, tehát az igénylő önök felé nem jelzi, akkor is tessenek megkeresni, és ne hozzanak olyan határozatot, hogy önöket nem kereste meg az igénylő, mert rajtam vagy rajtunk keresztül is megkeresheti. Ezek azért visszautasítások, és egy kicsit arra való hivatkozás, hogy majd az bent marad az állami kasszában. Akkor tessenek ezt a törvényt automatikussá tenni - a méltányossági nyugdíjról beszélek, immár az évekkel való játszadozásról meg taktikákról nem beszélek. Ezt abba a kategóriába sorolom, hogy öt évre emelték, aztán háromra csökkentették, mint amikor ’96-ban nagy “vívmánykéntö Horn Gyula a hölgyek nyugdíjkorhatárát felemelte 62 évre, és a következő kormányok keresgették a korrekció lehetőségét, de mind a mai napig ez nem lett megtalálva.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 122 2005.11.30. 2:34  59-151

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ott ültem Simon Miklós képviselő úr közelében, és amit esetleg önök a mikrofon kikapcsolása következtében nem hallhattak, engedjék meg, hogy megismételjem. Azzal zárta képviselő úr a mondandóját, hogy jelen pillanatban ez a tervezet 1700 forint emelést prognosztizál 2007-től az Ilonka néni és hozzá hasonló típusú nyugdíjasoknál, illetve most első lépésben 400 forint özvegyinyugdíj-emelést.

 

(13.40)

Ehhez képest - fejezte be mondatát a képviselő úr - az Orbán-kormány idején 2500 forintos egyösszegű és folyamatos emelésben részesült az ilyen típusú nyugdíj, aminek az összege nagyon alacsony, 29 564 forint az ő esetében. Tipikusan nagyon sok ilyen alacsony összegű nyugdíj van a vidéki embereknél, és amikor már egy életkort túlhaladtak az ott élő idősek, akkor még a kerttel sem tudnak bíbelődni, nemhogy az hasznot hozna, néhány szál zöldséget és egyebet, hanem a napszámosra is gondolni kell, ha nem szeretné, hogy gazfészek legyen a kertjében; ilyen kiadások is terhelik őt.

De még az ilyen kisebb nyugdíjemelésekre sem ad garanciát a kormány eddigi viselkedése, mert egyik nap azt mondják, hogy butaság az áramáremelés kérdésével úgy foglalkozni, hogy nézzük meg, újra lehet-e a szerződéseket vizsgálni, néhány nap múlva viszont arra hivatkoznak, hogy ők is kitalálták már, és tényleg meg kell ezeket a szerződéseket nézni. Egy ilyen hátra sasszé, előre sasszé, kis lépések, ballépések után egy ilyen kormánynál hogyan kaphatnak a nyugdíjasok garanciát arra, ha nem kétharmados törvénnyel, hogy akár a kisebb emelések is - hiszen ez elég kis emelés lesz a nyugdíjasok életében - folyamatosan és hosszú távon mégis megtörténjenek. Szavazzák meg a Fidesz garanciatörvényét, és akkor mi is nyugodtak lehetünk kétharmaddal meg a nyugdíjasok is azok lehetnek!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 204 2005.12.06. 0:55  13-491

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A kötött és nem kötött normatívák kérdéséhez egy konkrét gondolatot hadd tegyek hozzá: a sportra vonatkozó kötött normatívát lenullázták, eltörölték. Aztán megy a trükközés, hogy esetleg az összesenben talán visszaadják - nem hiszem, hogy ez be fog következni. Magyarán mondva, lehetőséget biztosítottak arra az önkormányzatnak, hogy vagy adjon, vagy ne adjon ebből a fejezetből.

Az ifjúság nevelése és az egészséges életmódra nevelés nagymértékben magában foglalja a sportra való lehetőségek fenntartását. És itt ennek az 1300 forint körüli kis összegnek az elvétele nagyon sújtja a gyermekeket, a diáksportot és minden, sporttal kapcsolatos tevékenységet.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna megjegyezni. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 216 2005.12.06. 0:46  13-491

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én úgy tudom, hogy a mai nap 5 óráig még be lehet adni módosítókat a fejezetekhez.

Egyébként meg elmondanám az államtitkár úrnak, hogy hiába adott be az ember, mondjuk, jómagam 11 módosítót az általános vitánál, úgy leszavazták önök, mint a huzat, Csongrád elkerülő úttól kezdve Sándorfalva művelődési házig, meg a normatív támogatásokkal kapcsolatosan.

Nem akarom önt untatni, csak tényként jegyezném ezt meg, mert ez látszatdolog, hogy azt próbálják érzékeltetni a televízió előtt az emberekkel, hogy az ellenzék módosítóit majd mennyire fogják önök támogatni. Egy darabot nem szavaztak meg az előzőekben, úgyhogy amennyiben nem így van, tessék engem megcáfolni!

Köszönöm szépen, ennyit a konszenzusról. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 234 2005.12.06. 2:03  13-491

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Kellő érzéketlenségre mutat ennek a költségvetésnek az a része, ami a bejárónormatíva csökkentését jelenti. Egy kicsit hadd bontsam ki ezt a témát, hiszen a vidéken élő családok helyzete így is halmozottan hátrányos, szociálisan nehéz. Ehhez hozzájárul még, hogy önök azt ígérték, hogy ingyen utazási lehetőséget biztosítanak a bejáró diákok számára. Azért ehhez képest a tanyákról és kistelepülésekről bejáróktól csökkentett mértékig tízezer forintokat vesz el ez a költségvetés gyermekenként. Tehát nemhogy ingyen lenne, hanem még valahol a szülők zsebére és az önkormányzatok kiegészítő támogatására apellál. Itt már a teremben többször elhangzott, hogy az önkormányzatok viszont nem kapják meg azt a fajta támogatottságot, tehát igazából a központi forrás mértéke egyre zsugorodik, és valamiféle dolgot rá próbálnak az önkormányzatokra erőltetni, akár már a vagyonfelélést is, pontosan azért, hogy valamiféle emberszabású működtetést tudjanak kiizzadni.

Azt gondolom, hogy a bejárókkal kapcsolatos érzéketlenséget még fel lehetne emlegetni a szociális otthonok vonatkozásában. Én csak megerősíteni tudom mindazokat, akik 20 százalékos elvonást említettek. Sajnálatos módon az önök emelése olyan, mintha a bokszolónak a menetben három pofont számlálnak, közben csak egyet sikerül kapnia, és azt is meg kell talán köszönnie. Ez így nem jó felvetés. Azt gondolom, hogy az idei szinthez való visszaemelés is visszalépést jelent, hiszen az áramemelések, a gázáremelések és a dologi terhek növekedése nincs ebbe az összegbe belekalkulálva.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)