Készült: 2024.04.19.02:33:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

128. ülésnap (2000.03.22.), 156. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:22


Felszólalások:  Előző  156  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselők! Az Ormánság oktatási gondjait egy kis település iskolájának bemutatásával, valamint más településeket érintő normatív állami hozzájárulás igénybevételével és elszámolásával kapcsolatos anomáliák ismertetésével szeretném megvilágítani.

Piskó Baranya megye déli részén, az Ormánságban található apró település. A háromszáz fős lakosság összetételére a cigány kisebbség tekintélyes részaránya jellemző. A falu lakosai többségükben nagycsaládosok, hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. Többségüknek általános iskolai végzettségük nincs, nagyrészt segélyből és támogatásból élnek. Ezen okból, illetve a munkahely hiányából fakadóan kirívóan magas a munkanélküliek aránya. Ez rendkívül nehéz feladatok elé állítja a községért tenni akarókat. A gyermekek szebb jövőjéért kevés család, illetve szülő képes megharcolni, az iskoláztatási feladatokat felvállalni. Ebből adódóan rendkívül fontos az iskola megléte, annak optimális szinten történő működtetése; az iskola a normatív támogatáson túl egyéb segítségek nélkül a minimális elvárásoknak is csak nehezen tud megfelelni. Mivel a községben az általános iskola az egyetlen kulturális értékeket közvetítő létesítmény, annak jó működése elengedhetetlen a gyermekek harmonikus nevelése, színvonalas oktatása szempontjából.

Az iskola jelenleg két pedagógussal működik. Az 1999-2000-es tanévben az intézmény tanulóinak száma 19 fő, de a faluban élő gyermekek létszáma évről évre növekszik. A tanulók rendszerint a negyedik osztály befejezése után a környékbeli falvak nagyobb iskoláiban folytatják tanulmányaikat. A piskói általános iskola meglétének megőrzése, a kéttanerős oktatás további biztosítása, az intézmény korszerűsítése, az itt folyó tevékenységek feltételeinek javítása, a kor igényeinek megfelelő intézmény működtetése fontos feladat. Ezt állapította meg a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 1999 februárjában lezajlott vizsgálata is. Ehhez azonban az önkormányzatnak külső segítségre is szüksége van.

Sellye és Szalánta esetében más a helyzet. A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 3. számú melléklete rendelkezik a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű, átengedett személyi jövedelemadójának jogcíméről és költségeiről. Ezen 3. számú melléklet 24. pontja rendelkezik azokról a kiegészítő hozzájárulásokról, amelyek egyéb közoktatási feladatokhoz kötődnek. A jogszabály szerint a hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodába, általános iskolába járó nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek után, ha a közoktatási törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott társulás keretében oldják meg. Ezen rendelkezés alapján álláspontunk szerint a sellyei önkormányzat is jogosult lenne kiegészítő hozzájárulás igénybevételére. Ugyanakkor a költségvetési törvény "Kiegészítő szabályok" című fejezetének 2/h pontja szerint az intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen a városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanuló után e kiegészítő hozzájárulás nem jár.

Sellye esetében évi 7-9 millió forint kiesést jelent az, hogy 1997. július 1-je után városi rangot kapott. Egy amúgy is pénzügyi gondokkal küszködő önkormányzatnak az oktatási intézmények fenntartásában ez nagy problémát jelent. Ezért kérik, hogy a következő évi költségvetés törvényalkotási folyamatában a jelenlegi költségvetési törvény "Kiegészítő szabályok" 2/h pontja a következőképpen módosuljon: "Csak az ötezer lakosszám feletti városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után ne járjon a kiegészítő hozzájárulás." A szalántai önkormányzatot is a normatív támogatás jogtalannak ítélt igénybevétele miatt büntették meg. A Pénzügyminisztérium az önkormányzat részéről a hozzájárulás igénylését és felhasználását jogszerűnek tartotta, ugyanakkor a Belügyminisztérium jogtalanul felvett normatív hozzájárulásnak minősítette azt.

Mindezek a problémák a körzetembe tartozó önkormányzatokat az oktatás terén is nehéz helyzetbe hozzák. Kérdezem az államtitkár urat, milyen támogatásra, illetve megoldásra számíthatnak az érintett ormánsági önkormányzatok az oktatás terén.

Köszönöm a figyelmet.

 




Felszólalások:  Előző  156  Következő    Ülésnap adatai