Készült: 2024.03.29.12:33:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

142. ülésnap (2004.04.19.), 188. felszólalás
Felszólaló Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Beosztás környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 3:37


Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó jegyzőkönyv aláírására az ENSZ EGB térségi környezetvédelmi minisztereinek 2003. május 21-23. között Kijevben megrendezett konferencián került sor.

Jól ismert tény, hogy Magyarország felszíni vizeinek túlnyomó többsége, 94 százaléka nem határon belül ered, hanem úgynevezett alvízi országként kénytelenek vagyunk időnként olyan károkat is elszenvedni, amire legutóbb - az egész ország közvéleményét megdöbbentve - 2000-ben került sor, az úgynevezett tiszai ciánszennyezésre. Most is hallunk híreket arról, hogy környező országokban készülnek olyan beruházások, amelyek esetlegesen veszélyeztethetik a hazai környezetet, a hazai vízkészlet minőségét. Ezekben az ügyekben már külügyminisztériumi jegyzékváltásra került sor, valamint itt az Országgyűlésben is többször interpellációra és kérdésre is kellett válaszolni.

Ezeknek a katasztrófáknak az esetleges elkerülése, valamint a katasztrófákból eredő kármegosztás, kárenyhítés, a polgárjogi felelősség, az okozati összefüggés, valamint bizonyos esetekben az objektív felelősség elvének megállapítása bizony nehézkes, és az eljárások is elhúzódóak. Ez a jegyzőkönyv azt célozza, hogy az ezt aláíró országok alávetik magukat a kárrendezési ügyekben esetlegesen választott bírósági eljárásnak is. A jegyzőkönyv rögzíti a határon túl okozott kárért viselt felelősséget, anyagi következményeit, pénzügyi hatását, valamint esetleges fizetésképtelenség esetére biztosíték letételét is. Van olyan ügy, ahol már a károkozó megszűnt, átalakult, vagy jogutódját sem lehet megtalálni, és ilyenkor az illető állam arra hivatkozván, miszerint a határán belül működő cégnek már vagyona nincs, helyette a kárfelelősség-vállalást nem teszi meg.

Jelenleg nem létezik hatályos, az ipari balesetekből származó, határon átterjedő környezeti károkért viselt felelősséggel és kártérítéssel foglalkozó nemzetközi dokumentum. A jegyzőkönyv hatálybalépéséhez 16 állam ratifikációs okiratának letétbe helyezése szükséges, ezután terjesztheti a kormány az Országgyűlés elé a jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Eddig 24 állam írta alá a jegyzőkönyvet, ebből 9 európai uniós és 6 újonnan csatlakozó ország. A szomszéd államok közül Ausztria, Románia, Ukrajna már aláíró. Mindamellett Magyarország a jegyzőkönyv rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazását annak hatálybalépéséig kétoldalú kapcsolataiban igyekszik megvalósítani: Romániával a 2003. év végén aláírtuk, Szlovákiával pedig a közeljövőben készül egy kétoldalú jegyzőkönyv aláírása.

Tehát azért fontos ennek a jegyzőkönyvnek a megerősítése, hogy a törvényjavaslatot mielőbb ide tudjuk terjeszteni, ezáltal minden ilyen, eddig hatályban lévő kétoldalú szerződés helyett ez az egységes egyezmény lép hatályba, és ez rögzíti mind a kárfelelősséget, mind pedig az érintett országok egymáshoz való viszonyát a balesetek elkerülése érdekében.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az országgyűlési határozatot szíveskedjen elfogadni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai