Felszólalás adatai

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először is arra szeretnék utalni Eörsi Mátyás szavai után, hogy a társasági szerződés részét fogja képezni álláspontom szerint a jövőben is, hogy milyen tevékenységre alapítják a társaságot, hiszen egy, két vagy akármennyi magánszemély vagy jogi személy azért köt egymással egy társasági szerződést, amiben nemcsak azt jelölik meg, hogy létrehoznak egy céget, hanem megjelölik azt is, hogy milyen célra hozzák létre. A most benyújtott törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy ezt nem TEÁOR-jegyzékszerűen kell megtennie, a cégjegyzékben a TEÁOR-számok eltűnnek, de ettől függetlenül ezek a felek meg fogják jelölni azt, hogy ők miért hozták létre ezt a céget.

Az újítás abból áll elsősorban, hogy eddig is költségmentes volt a tevékenységi köröknek a felsorolása és módosítása, azonban az ügyvédi munkadíj mindenféleképpen felmerült. Ezután ez a kötelezettség is megszűnik, hiszen az elektronikus nyilvántartáson keresztül az APEH-hez közvetlenül kell bejelenteni.

A TEÁOR-jegyzék eltörlésénél - itt Pettkó képviselő úrra szeretnék egy picit reflektálni, illetve utalni -, azt gondolom, hogy itt lehet előttünk ez a törvényjavaslat, az volt az első számú feladat, hogy a szemlélet egy picit megváltozzon, hiszen azzal én nem teljesen értek egyet, hogy itt az elmúlt húsz évben - hiszen gyakorlatilag húsz éve alakulnak az új Gt. szerinti társaságok Magyarországon - nagyon sokszor felmerült volna az a kérdés, hogy a TEÁOR-t el kell törölni. Most már szerencsére itt tartunk, tehát szemléletváltozásra volt szükség.

Az ügyvédi helytállással kapcsolatosan és az illetékfizetéssel kapcsolatosan a magam részéről úgy gondolom, hogy az államnak ugyanúgy szemléletváltozásra van szüksége. Lehet, hogy egy picit nehéz lesz azon a falon is áttörni, hogy meglegyen ez a szemléletváltozás, de maga az illetékfizetési kötelezettség, azt nem feltétlenül előre kell leróni, az élet számtalan területén látjuk azt, hogy illetéket utólag fizetnek akár egy örökösödési, hagyatéki ügyben, ajándékozási ügyben, az eljáró illetékhivatal később szabja ki az illetéket, és az ügyfelek később fizetik be. Gyakorlatilag ezt a szemléletet szeretném látni a cégeknél is.

Szeretném, hogy a kormányzat és maga a parlament bízzon meg a cégekben, higgye, hogy be fogja fizetni, ha nem, akkor pedig az APEH ellenőrizzen és szankcionáljon.