Készült: 2024.03.29.05:43:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

56. ülésnap (2010.12.01.), 80. felszólalás
Felszólaló Pálffy István (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:40


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyos értelemben Vágó képviselőtársam és Babák Mihály, illetve Göndör képviselőtársam és a számvevőszéki bizottság tagja már lefolytatták a vita nagy részét ezzel kapcsolatban, de hadd húzzam alá azt ebben a javaslatban, hogy eddig is ez a 63 milliárdos nagyságrend volt az, ami a közmédia finanszírozását szolgálta. (Zaj az MSZP soraiban.) Tisztelt Göndör képviselőtársam, hadd mondjam végig. Nyomjon egy kétpercest és vitatkozhat velem is! Tehát eddig is erről a nagyságrendi összegről beszéltünk a közmédia finanszírozását illetően.

Ami a hatóságnál van - és az előterjesztés másik része -, azt pedig a korábbi hírközlési hatóságnál, valamint az Országos Rádió és Televízió Testületnél kell keresni. Amikor ezt a költségvetést vizsgálják, és erről vitatkoznak, azt vegyék figyelembe, azt vegyék számításba, hogy ennek az előképeit legalább három helyen kell keresni a korábbi költségvetésekben, a 2010-es állami költségvetésben is három helyen, az ORTT-nél, a hatóságnál és a közmédiumok finanszírozásánál. Ha ezeket a nagyságrendeket összevetjük, akkor látható, hogy szinte azonos összeggel gazdálkodnak 2011-ben is ezek a médiumok, illetve a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap.

Itt a belső arányok változnak meg. S hogy miért? Épp az előbb, az 1747-es törvényjavaslat vitájában beszéltünk arról - egy kicsit az a vita is átcsapott erre a költségvetésre, hadd utaljak tehát vissza arra a törvényjavaslatra -, hogy a rendszer a jövőben, 2011-től másként működik, és a négy lineáris audiovizuális műsorszolgáltatás, illetve a három rádiós műsorszolgáltatás irányítása a frissen megválasztott vezérigazgatókon keresztül egy olyan költségvetési alkupozíciót is kínál és jelent a költségvetési tanácson belül, amely döntések során ezeket az összegeket allokálják, diszponálják ahhoz a működéshez, ahhoz a műsorpolitikához és műsorstruktúrához rendelik majd hozzá, amely 2011-ben várhatóan minél hamarabb kialakul és véglegessé válik.

(14.00)

Ilyen értelemben tehát valóban úgy értelmezhető, hogy rugalmas kereteket biztosít, de nem is lehet mást csinálni. Amikor a következő évre való működésben ilyen szerkezetben lépünk át, akkor ezt a költségvetést csak így lehet hozzárendelni.

Ezért kell úgy kiolvasni, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók céltámogatása külön tételen szerepel, illetve külön tételen szerepel a továbbutalandó üzemben tartási díj. Ezek nagyságrendileg azonosak, mint amelyekből 2010-ben a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió működött. Nagyságrendileg harminc-egynéhány milliárd volt sok éven keresztül a Magyar Televízió ilyen költségvetése, amíg önök el nem vették 2009 végén azt a 9,5 milliárd forintot a közszolgálati intézménytől.

Hasonlóan 12-13 milliárd forintos volt a Magyar Rádióé, 10 milliárd körüli a Duna Televízióé, amíg - hozzáteszem - ismét csak 2009 végén 2,5 milliárd forintot egyszer csak a Duna Televízióhoz irányítottak. Máig sem tudjuk, hogy mi lett belőle. És hasonló nagyságrend volt a Magyar Távirati Iroda Zrt. költségvetése, mint amennyi most a hírre és hírgyártásra ebben az intézményben elköltve lesz.

Összességében: minden eddigi forintnak megtaláljuk a korábbi megfelelőjét is, ezért a törvényjavaslatot részünkről támogatni fogjuk. Hadd mondjam még azt, hogy miközben ezek a költségek a Költségvetési Tanács döntései alapján majd belső elosztásra kerülnek, és valóban ma nehéz megmondani azt, hogy milyen profilú, milyen műsorstruktúrájú televíziók, rádiók fogják ezt az összeget elkölteni működésre, bérre, kiadásokra, azért azt látni kell, hogy a Magyar Televízió kettes csatornája egészen biztosan profilt vált, a Duna TV az eddig megjelent elképzelések szerint láthatóan szintén áthangszereli a profilját, és egészen biztosan egy olyan adót is létrehoz, amely a magyar és az általános egyetemes kultúra és művészet hangsúlyát teszi oda ki.

Ezek egészen más tartalmú és tematikájú televíziók, lineáris audiovizuális szolgáltatások, mint az eddigiek voltak. Valószínűleg leginkább a rádió esetében kell majd hasonló működésre gondolni, és hasonló működéshez tartozó finanszírozásról gondolkodni a jövőben, de alapvetően a televíziók tekintetében nagy változás lesz ezen a téren. És valóban nagy változás lesz a hírdiszpozíció vagy a hírgyártás, nem hírközpont, hanem egyszerűen a hírek racionálisabb és gazdaságilag költségkímélőbb kezelése tekintetében is, ami nem jelenti - itt is hadd hangsúlyozzam még egyszer - azt, hogy minden csatornán ugyanaz fog szólni.

Ez viszont azt is biztosítja, hogy műsorgyártásra ez a bizonyos költségvetési tanács jóval többet tud majd fordítani - persze a közösen meghozott döntés alapján itt vagy ott, ebben vagy abban az intézményben, ezen vagy azon a csatornán és ilyen vagy olyan műsorokban -, mint eddig. Mert a magyar közszolgálati finanszírozásnak talán mindösszesen 6 százaléka fordítódott konkrétan műsorgyártásra. Ez más európai országokban, számunkra etalonnak tartott intézményekben 15-20-25, de van, hogy 30 százalék fölött van. A hasonló nagyságrendű cseh médiapiacon 15 százalék; ott is majdnem két és félszerese háromszorosa annak, mint amennyit Magyarországon ezek az intézmények eddig műsorra tudtak fordítani. Úgyhogy ez egy nagyon nagy előrelépés a költségvetés szerkezetét illetően is, hogy lehetőséget biztosít a közszolgálati intézményeknek arra, hogy ezeknek a költségeknek a diszpozíciójával műsorhoz tudjanak többet rendelni, és a megtakarításokat a rendszeren belül műsorgyártásra tudják fordítani.

Részemről egyébként - és itt most más témát nyitok - a bevételi oldalon meglehetősen kevésnek tartom például az országos kereskedelmi televíziók frekvenciahasználati díját. Ha megnézzük, ezek egymilliárdos nagyságrendek. Ha pedig úgy tekintjük, hogy ezek a televíziók egy állami eszközt használnak, veszik bérbe arra az egy évre, akkor az árbevételük arányában körülbelül 3 százalékot fizetnek bérletre. Mondja meg nekem valaki, hogy hol tudna egy vállalkozást - akár egy fodrászüzletet Budapesten a belvárosban vagy egy telephelyet bárhol, Sátoraljaújhelyen vagy Zalaegerszegen - bérbe venni az árbevétel 3 százalékáért.

Ezek az árak, ezek a bérleti díjak a világon mindenhol ilyen esetekben is, tehát frekvenciagazdálkodás esetében is 10-15 százalékosak, úgy, ahogy a normális bérleti díj. Amikor valaki kalkulál egy gazdasági üzletet, egy költségvetést csinál arra, hogy hogyan fog egy évig abból dolgozni és élni, akkor beír körülbelül 10 százalékos bérleti díjat, ha nincs önálló tulajdona, telephelye, amin a gazdálkodást folytatja. Azzal a 10-15 százalékos bérleti díjjal mindenhol a világon számolni kell.

Ezzel szemben ezek a hatalmas, 30 milliárd nagyságrendű árbevételt megszerző televíziók, országos kereskedelmi televíziók tehát mindösszesen 3 százalékos kvázi bérleti díjat fizetnek azért a magyar állami frekvenciáért, amit használatba adunk számukra. Itt tehát egészen biztosan volnának olyan lehetőségek, amelyeket meg kéne vizsgálni, hogy ennek a rendszernek, az egész közmédiát és a médiahatóságot finanszírozó rendszernek, a 2011-es költségvetésünktől és általában az állami költségvetéstől független rendszernek a finanszírozását és a stabil lábon való tovább állását biztosítani tudjuk.

Bírságokról és különböző tételekről szólva: itt is az a szempont, hogy meg kell keresni a korábbi költségvetésekben a korábbi működésnek megfelelő bírságokat, és ez alapján kalkulálta ez a 2011-es javaslat azokat a számokat, amiket a soron találnak.

Fölmerült itt a bizonyos műsortámogatási és vagyonkezelő alap költségvetési során lévő, különböző vagyongazdálkodási kiadásokra biztosított 8 milliárd 188 millió forint. Na most, ha elgondoljuk ennek a rendszernek a jövőbeni működését, akkor jó néhány elemet azért találunk ott, és talán tudok segíteni Göndör képviselőtársamnak abban, hogy kifejtsük, hogy mi van itt, emögött, ami korábban az országgyűlési határozatban hozott döntésünk alapján átadta oda a jogokat, az archívumokat és az ingatlanokkal való gazdálkodás lehetőségét.

(Dr. Tarnai Richárdot a jegyzői székben
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Eddig az archívumokkal kapcsolatos minden kiadás a különböző intézményeket terhelte, tehát a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Magyar Távirati Irodát. Ahhoz tehát, hogy ezeket az archívumokat megfelelően kezeljék, illetve hogy abból műsorokat is lehessen gyártani, ez az ehhez a vagyonhoz tartozó vagyongazdálkodási költség, annak egy része tehát, amit korábban a közszolgálati televízióhoz vagy rádióhoz és az MTI-hez rendeltek.

(14.10)

Ha megnézi azt, hogy mennyi van most a továbbutalandó üzemben tartási díj 48 milliárdjánál az 1. pont alatt, az 1.1-esnél, akkor az is látható, hogy kevesebb ezzel az összeggel, mint a korábbi években a közszolgálati műsorszolgáltatók számára biztosított összeg. Vagyis egy olyan átrendezés történik a költségvetés összes bevételi és kiadási részén belül, amely ezekre a speciálisan most már az alaphoz tartozó feladatokra biztosít egy költségvetési keretet, ez az a 8 milliárd 188 millió forint.

De valószínűleg idetartozhat minden olyan, eddigi jogokkal kapcsolatos gazdálkodás is, hiszen az országgyűlési határozat, amelyet elfogadtunk, ezeket a jogokat is átruházta az alapról, amelyek tehát ezeknek a jogoknak a további kezelésével kapcsolatosak, és akkor itt filmvásárlási, produkciós jogok és nagyon sok minden szóba kerül. Nem állítom, hogy minden tételt pontosan meg tudunk nevezni, de emögött ezek keresendők, és ezért látható ez az átcsoportosítás a közszolgálat és az alap között.

És végül még egy, a bírságok nagyságrendje. Ez is egy olyan kérdés, mint amit az imént a bérleti díjjal kapcsolatban, tehát a frekvenciahasználati díjjal kapcsolatban mondtam. 143 millió forintról van itt szó bevételi oldalon tervezettnek, és az egész rendszer 63 milliárdos működésű. Ha egy gyors fejszámolást végzünk, akkor ez alig 2 ezrelék. Tehát egy ilyen rendszer működésében mindössze annyi hibát feltételez a költségvetési javaslat, hogy 2 ezrelék bírság kivetésével a működés a törvények szerint, a megalkotott jogszabályok szerint biztosítható.

Ha ennek a rendszernek csak 2 ezrelék a hibája vagy lesz a hibája, én nagyon örülni fogok. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai