Készült: 2024.03.28.14:20:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

158. ülésnap (2016.05.30.), 299. felszólalás
Felszólaló Ikotity István (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:17


Felszólalások:  Előző  299  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért nem történik határozottabb fellépés az offshore-ozás és az adóparadicsomok ellen, ha ez ennyire káros. A válasz az, hogy azért, mert akik megtehetnék, maguk is a rendszer haszonélvezői, mind országos, mind egyéni szinten. Engedjék meg, hogy erre néhány példát mondjak.

A britek 1973-as uniós belépésükkor külön bebiztosították, hogy a Csatorna-szigetek, tehát Guern­sey, Jersey és az ide nem sorolható, kicsit távolabb lévő Man-sziget is hasonlóképpen ne legyen az EU része, ne kelljen alkalmazniuk az uniós tőkepiaci jogot. Ugyanezt tették Hongkonggal és Makaóval a kínai tőke felszívására, a Karib-szigetekkel, értve itt Bahamát, a Kajmán-szigeteket, Brit Virgin-szi­ge­teket, pedig az amerikai tőke bevonzására.

Aztán a másik példa, az Amerikai Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb onshore-offshore központja. Ezen belül is kiemelkednek egyes tagállamok, mint például Nevada vagy Wyoming, de különösen Delaware.

Amikor is, egy érdekes történet, Barack Obama megemlítette egyszer, hogy a Kajmán-szigeteken létezik egy Ugland House nevű épület, ahova 12 ezer vállalat van bejegyezve. Képviselőtársaim, 12 ezer vállalat van bejegyezve egy kajmán-szigeteki épületbe! Erre nem volt rest Anthony Travers, a kajmáni pénzügyi felügyelet elnöke, és a következőképpen válaszolt. Delaware fővárosában, Wilmingtonban az Orange Street 1209. szám alatt nem kevesebb, mint 217 ezer vállalat van bejegyezve. Egyetlenegy delaware-i lakcím alatt 217 ezer vállalat!

Ha Magyarország második legnagyobb városa, Debrecen lakossága elköltözne oda, és mindenki kapna egy céget, még maradna 10 ezer. 217 ezer! Ha itt lenne Seszták Miklós miniszter úr, azt gondolom, hogy elbújna valahova szégyenében. Ő egy címre csak 550 céget tudott bejegyezni; persze azok nem offshore cégek, Kisvárdáról van szó.

Érdemes még egy pillanatra megmaradni itt ezen az Orange Street 1209. alatt, ahol azt is érdemes tudni, hogy a Fortune 500 vállalatnak a kétharmada ebbe a városba van bejegyezve, akárcsak a 2007‑es elsődleges kibocsátásuk 90 százaléka.

(20.20)

Nézzünk néhány példát a személyes érintettségekre! Ismert jelenség, hogy egyes országok miniszterelnökei, pénzügyi vagy gazdasági miniszterei mandátumuk lejárta után multinacionális cégeknél helyezkednek el és ilyen cégeknek lesznek a tanácsadói. S néha, nem is ritkán vissza is térnek onnan, vissza a politika világába. Ezt hívják forgóajtó jelenségnek. Ez a jelenség biztosítja, hogy már politikusként sem a választóik és nem az ország, az adott ország érdekeit képviselik, hanem azokat a magánérdekeket, amelyek ezen multinacionális cégek, gyakran offshore cégek mögött vannak. S nemcsak a cégeket segítve, de magánemberként is offshore-oznak.

A brit Konzervatív Pártból egy példa. A hosszú időn át regnáló alelnökről, Lord Ashcroftról éveken át cikkeztek a brit lapok offshore ügyben. Mivel jelentős adományozója volt a pártnak, ezért Cameron miniszterelnök nem volt hajlandó őt lemondatni. Most is ő szerepel ebben a panamai anyagban, amely néhány hónapja nyilvánosságra került.

De megtaláljuk a magyar kormány által tisztelt, rendkívüli mód tisztelt Putyint és környezetét is az offshore-ozók és a panamázók között, emellett ukrán, pakisztáni, argentin, kínai, egyiptomi, azeri és szaúdi vezetők is ott szerepelnek, valamint magyar magánszemélyek, és bizony köztük fideszes politikus is. Érdekes tény, hogy Izlandon néhány hete, egy-két hónapja ebbe a miniszterelnök bele is bukott.

Európában a londoni Cityn kívül fő offshore-ozó Luxemburg és bankárlobbi, Jean-Claude Juncker. Elképesztő, hogy ő, az 500 milliós EU első embere az EU 1 ezrelékét kitevő, adócsalásból élő miniállam volt pénzügyminisztere és miniszterelnöke.

Azzal is védik az adóparadicsomokat, hogy bár a felszínen kampányt indítanak ellenük, a hangzatos szavak után a konkrét intézkedéseknél nagyon szűkre szabják a definíciót, nem az összes vállalatra, nem minden tevékenységre vonatkoznak ezek, értékhatárok lépnek fel, tehát folyamatosan puhítják ezeket belülről. Tehát nem lehet túl sok illúziónk, de látni kell a lehetőségeket is.

Éppen a Panama-iratok, a LuxLeaks és más botrányok miatt szűkül ennek az elitnek a mozgástere. A nyugati országok nemcsak a problémát, de az ellene való fellépést is kitermelik úgymond. Bízunk benne, hogy ebben úgymond rövid időn belül, szépen, fokozatosan várható előrelépés. A mi dolgunk az, hogy az utóbbiakat, az adókerülő multikat megfékezni akaró civileket és ezeket az erőket támogassuk. A nyilvánosság egy nagyon jó eszköz mindezekre, szemlátomást.

Végül néhány reakció a vitából. Én őszintén sajnálom, nyilván mi új pártként vagyunk itt, a Lehet Más a Politika ‑ (Közbeszólásra:) hát, ahhoz képest ‑, hogy azt halljuk a Fidesztől, hogy az MSZP-re hivatkozik vissza igen gyakran, hogy ott mi minden történt. Csizi Péter hozzászólásában ma nagyon pozitív dolgok hangzottak el, azt gondolom, csak hát 2016 van, mindezeket már intenzíven meg kellett volna valósítaniuk. Tetszettek volna ebben szépen előrelépni! Ezt hiányoljuk igazából. És az pedig, hogy folyamatosan visszamutogatás történik, önök is nagyon jól tudják, hogy ez nem legitimálja a cselekedetüket. Ezzel önök lefelé viszik az országnak a morális állapotát is, hogy arra hivatkoznak még újra és újra, Manninger képviselőtársam is nemrégen, hogy mit csinált az MSZP.

Arra kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy inkább előre nézzünk. A múltban nagyon sok probléma volt, a jelenben is nagyon sok probléma van, a megoldást kéne keresnünk, nem pedig visszamutogatni a pártoknak, az egyiknek a másikra, hanem ezeket a dolgokat azt gondolom, hogy a politikának is előre kéne mozdítania. Nem volna szabad megvárni azt, hogy egy olyan világ jöjjön el, amikor a teljesen politikától független civileknek a kizárólagos lehetősége lesz az, hogy a politikát megtisztítsák. Azt gondolom, hogy a mi feladatunk is az, a politikusok feladata, hogy itt bizony előrelépést kell tenni, mert ha ezt nem tesszük meg, tisztelt képviselőtársaim, akkor meg fogják tenni mások, és azt fogjuk észrevenni, hogy ez a politika, ez a politikai rendszer megbukott. Természetesen a Lehet Más a Politika ebben is ki szeretné nyilvánítani azt, hogy ennek a politikának mindenképpen másnak kell lenni. Köszönöm szépen a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  299  Következő    Ülésnap adatai