Készült: 2024.03.29.07:56:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2002.02.05.), 239. felszólalás
Felszólaló Bauer Tamás (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:53


Felszólalások:  Előző  239  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Márciusban, a státustörvény előkészítésének idején interpellációban kérdeztem öntől, hogy mit szólnak a szomszédok a státustörvényhez. Kérdeztem, hogy kikérték-e az érintett szomszéd országok kormányainak, valamint az Európai Unió illetékeseinek véleményét. Az államtitkár úr április 17-én azzal válaszolt: "A státustörvény semmiféle nemzetközi jogi kötelezettséget nem ró Magyarországra, tehát jogi értelemben Magyarország kizárólagos belügye, hogy Magyarország területén bárki számára milyen kedvezményeket nyújt." És tovább: "Egyébiránt azt kérdezte, hogy mi kértünk-e véleményt őtőlük. Ilyet mi nem tettünk, mert ez, hangsúlyozom, már a jog területe lett volna." Martonyi János miniszter úr tavaly április 19-én a státustörvény előterjesztésekor azt állította: "A törvényjavaslat minden szempontból összhangban van a nemzetközi jog előírásaival."

A törvényt azután megvizsgálta az Európa Tanács úgynevezett velencei bizottsága, és bizony megállapította, hogy a törvény több ponton ellentétes az európai normákkal. A bizottság jelentéséből az is nyilvánvaló, hogy a státustörvény elfogadtatásának módja is ellentétes a normákkal: "olyan területeken, amelyeket nem szabályoznak szerződések vagy nemzetközi jogszokások, nélkülözhetetlen annak az államnak a kifejezett egyetértése, amelynek polgáraira az anyaország intézkedései vonatkoznak".

Az Európai Unió országjelentése éppen a velencei bizottság jelentésére hivatkozva állapította meg, hogy "egyes rendelkezései szemlátomást ellentétesek a kisebbségvédelem érvényes európai normáival". Ez megerősítette a román és szlovák kormányt a magyar státustörvény elutasításában. Az önök által irányított magyar külpolitika példátlan kudarcot vallott.

Államtitkár úr, kérdéseim a következők:

1. Komolyan gondolta-e a Külügyminisztérium áprilisban, hogy a státustörvény összhangban van a nemzetközi joggal?

2. A velencei bizottság és az uniós országjelentés ismeretében nem tartja-e hibának, hogy meg sem kíséreltek egyeztetni a státustörvény tartalmáról annak elfogadtatása előtt a szomszéd országok kormányaival?

3. Nem gondolja-e, hogy a törvény elfogadása előtt jobb megállapodást lehetett volna kötni Romániával és Szlovákiával, mint utólag?

 

(16.10)

 

4. Elfogadhatónak tartja-e, hogy egy hatályban levő törvénnyel különböző pontokon ellentétes megállapodásokat köt a kormány ugyanabban a kérdésben egyes szomszédos országokkal?

5. Felelősnek tartja-e a magyar kormányt és ezen belül a Külügyminisztériumot azért, hogy feszültté vált a magyar kisebbség és a többség viszonya, romlott a magyar kisebbség helyzete Romániában és Szlovákiában?

Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az MSZP- és az SZDSZ-frakció soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  239  Következő    Ülésnap adatai