Készült: 2024.03.29.00:44:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

215. ülésnap (2001.06.12.), 404. felszólalás
Felszólaló Dr. Weszelovszky Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:  Előző  404  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Most, mint mindig, nagyon röviden, egy olyan kérdést kell felvetnem, mintha azt kérdezném, hány részből áll az emberi test, és ezek milyen kapcsolatban állnak egymással. Ezt lefordítva, konkrét problémánk így hangzik: Budapest egységes egész, mint az emberi test, több részből áll, miképpen az emberi test - de vajon mi a helyzet a részek együttműködésével?

Említettem már, hogy 1873-ig három városról volt szó, Pestről, Budáról és Óbudáról. Az egyesítés teremtette meg Budapestet. 1900-ban Buda három, Pest hét kerületből állt, azaz összesen tíz kerület alkotta a fővárost. A fejlődés, egy középponttal, koncentrikus növekedést eredményezett. 1907-ben a legkiválóbb német építész megjelentette Városépítés című munkáját, amelyben Budapestet mintavárosnak minősítette.

Ma, 2000-2001-ben a főváros immár 23 kerületből áll, távol attól, hogy Európában mintavárosként tekintsék. Budapest térképét magunk elé képzelhetjük. Milyen területekből szerveződik a 23 kerület? Érdemes elviselni néhány számot. A legnagyobb a XVII. kerület, 55 négyzetkilométer. A második éppen a XXIII. kerület, 41 négyzetkilométer. A harmadik a III. kerület, 40 négyzetkilométer. S most lássuk visszafelé a sort: a legkisebb kerületek, 2 és 3 négyzetkilométer között, az V., VI. és VII. kerület.

Látható módon aránytalan és egyensúlytalan a területi megoszlás. Ez azonban a kisebbik gond, s nemegyszer nagyon érdekes történelmi gyökerekből táplálkozik. Csak egy gyors példa: 1684-ben Lotharingiai Károly megindította a török ellen Budavár ostromát. Miután kétéves harc után elfoglalták a várat, betelepedtek négyezer osztrák katonával. A katonaság akkor lovakat is jelentett. A rengeteg ló etetése számára a Vérmező, a Városmajor rétjeit, valamint az óbudai úgynevezett öreg szigetet kaszálónak jelölték ki és használták akkor is, amikor már a polgári közigazgatás is megindult. A szigetet így eltulajdonították Óbudától. Mivel a tulajdonlás írásos anyagai megsemmisültek, a levéltárban öt falu képviselőinek tanúságtételét őrizték meg, akik eskü alatt vallották, hogy a sziget Óbudáé. Csakhogy a területekre, az ingatlanokra van birtoklási jog és használati jog. Óbuda csak a használati jogot kapta vissza, a birtoklási jog megmaradt a Zichy-uradalom keretei között.

Régi példa? A konfliktus ma is élő. Hiszen a főváros fejlesztésében alapkérdésnek számít, hogy ki mit birtokol, ki mit használ, ki mit irányít, ki mit fizet, ki miért felelős. És a tapasztalat már sok éve az, hogy a birtoklásért, az irányításért, a területért és tulajdonjogért harc folyik, az erősebbik igyekszik pénzügyi függőséget teremteni, az anyagiak és a felelősség terén pedig súlyos áthárítási mechanizmusok működnek.

Ha áttekintjük, hogy a főváros ügyeit szervezheti a kormányzat, legnagyobb erővel a Fővárosi Önkormányzat, a kerületek önkormányzatai, a lakosság civil szervezetei, akkor úgy tűnik, együttműködésükből hatékony, hasznos rendszerszerű működés valósítható meg. Ha a gyakorlatot vesszük szemügyre, akkor azt tapasztaljuk, hogy az együttműködés helyett helyi problémák uralkodnak, ellenérdekeltségek irányítanak, pártharcok dúlnak még a fővárost irányító koalíción belül is, és ebbe sajnos minden közös gondolkozás belefullad.

Közös gondolkodás nélkül pedig perek, perlekedések, viták, harcok lehetnek, szerves és szép fejlődés nem. Itt lenne az ideje, hogy ennek vége szakadjon. Itt lenne az ideje a fővárosi és a kerületi önkormányzatok jogrendszerét, pénzügyi függőségét, a birtoklási és a használati jogokat újragondolni. Ez a következő évek fejlődésének alaplehetőségét jelentheti.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  404  Következő    Ülésnap adatai