Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottsága április 27-ei ülésén lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdése szerinti, Alaptörvényből eredő, illetve a további jogi és jogalkotási követelményeknek. Rögzítésre került, hogy a lakókörnyezetünk és a teremtett világ védelme mindannyiunk érdeke és felelőssége, hiszen mindannyian tiszta vizet, minőségi élelmet, jó levegőt és elviselhető klímát szeretnénk. Hogy miként alakul a közös jövőnk, azt napjaink döntései határozzák meg. A klímaváltozás ugyan egy természetes folyamat, de annak sebességét az emberi közösségek életmódja érdemben befolyásolja. A folyamat felgyorsult, melyhez alkalmazkodni kell, s azon kell dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk nyertese lehessen. A klímavédelem ügyében ezért nem üres szavakra, hanem valódi cselekvésre van szükség.

Az Alaptörvényünk egyértelműen kimondja, hogy a Kárpát-medence természet adta értékeit meg kell óvnunk, a természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit is. A kormány tettekkel is bizonyítja elkötelezettségét, és elhivatott abban, hogy megvédje természeti örökségünket, annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok együtt kialakítottunk.

A magyar klíma- és energiastratégia alapja, hogy a hazai áramtermelés döntő hányadát karbonsemleges módon, az atomenergia és a megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia hasznosítása révén kell biztosítani. Ez utóbbi esetében elsősorban naperőművekből, melynek következtében Magyarország fotovoltaikus kapacitása a jelenlegi hatszorosára növekszik a következő évtizedben. A nap- és atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Bevezetésre kerül a „zöld államkötvény”, amely a klímaváltozás mérséklését szolgáló és a kedvezőtlen változásokhoz történő alkalmazkodási feltételek javítását biztosító fejlesztések finanszírozására irányul.

1990 óta Magyarországon úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is csökkent. Ma hazánkban az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és környezetvédelem élharcosának tekintett Németországban.

Fontos számunkra az arányos teherviselés, hogy minden ország az általa okozott kár figyelembevételével járuljon hozzá a probléma közös megoldásához. Fontosnak tartjuk a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, de a nemzetközi kötelezettségek teljesítését mindig a nemzeti érdekkel összhangban kell megvalósítani. Éppen ezért a Fenntartható fejlődés bizottsága a T/7021/6. számon a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el az arányos teherviselés, a nemzeti érdek, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése keretrendszerében történő harmonikus egyensúly kialakítása érdekében. Magyarország annyit vállalhat, amennyi az érdekeit szolgálja, úgy, hogy közben a nemzetközi kötelezettségeket is teljesítse, azok se sérüljenek. De saját kárunkra más országok visszafogottabb klímavédelmi stratégiáinak megvalósítása mellett nem hozhatunk olyan döntést, amely együttesen nem szolgálja a természeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatósági keretrendszer érvényesülését.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően tisztelettel javasoljuk, hogy a Törvényalkotási bizottság által is beépített és rögzített bizottsági módosításokkal kiegészítve szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)