Felszólalás adatai
| 109. ülésnap (1999.12.14.), 169-175. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Interpelláció megtárgyalása |
| Felszólalás ideje | 9:56
|
Felszólalások: 163-169 169-175 175-183 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Az interpelláló képviselő asszony nem fogadta el a legfőbb ügyész válaszát. Megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 186 igennel, 49 nemmel, 20 tartózkodással a legfőbb ügyész válaszát elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Kis Zoltán, az SZDSZ képviselője, és Lamperth Mónika, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtottak be az igazságügy-miniszterhez: "Ki gyakorolja a közhatalmat a területfejlesztési tanácsokban?" címmel.
Kis Zoltán képviselő urat illeti a szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Annak az igénynek megfelelve, hogy a Házszabályt mindenben betartsuk, szó szerint fogom ismertetni a benyújtott interpellációt, mert korábban erről már némi vita kialakult.
Tisztelt Államtitkár Úr! A parlament 1999. november 29-ei ülésén a "Minden hatalmat a pártfunkcionáriusoknak!" tárgyú napirend előtti felszólalásomra dr. Szabadi Béla úr, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára reagált, válaszából azonban arra következtetünk, hogy a felvetett probléma lényegét nem sikerült megvilágítani. Számunkra ugyanis nemcsak az aggályos, hogy a területfejlesztési tanácsokba országgyűlési képviselőket delegálnak, hanem ennél sokkal súlyosabb alkotmányossági problémát látunk a kialakult gyakorlatban.
Alkotmányunk 3. § (3) bekezdése kimondja, hogy a pártok közvetlenül közhatalmat nem gyakorolhatnak, valamint hogy egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet.
(16.20)
Gondolom, nem vitatható, hogy a területfejlesztési tanácsok állami szervek, az sem, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt az alkotmány 3. §-a szerint megalakult párt. Ebből következik, hogy az FKGP nem gyakorolhat közvetlenül közhatalmat semmilyen állami szervezetben, a területfejlesztési tanácsokban sem. Márpedig - ahogyan ez a hivatkozott napirend előtti felszólalásban is elhangzott - a területfejlesztési tanácsok tagjainak kiválasztása pártszempontok alapján történik.
Az események jól követhetőek az elmúlt hetek sajtóhíreiből, de mindenekelőtt prof. dr. Sinóros-Szabó Botond egyetemi tanár, főállásban az Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója által jegyzett dokumentum alapján. Ebben a dokumentumban a professzor úr arra emlékezteti a területfejlesztési tanácsok miniszteri képviselőit, hogy a területfejlesztési tanácsban részt vevő kistérségi önkormányzati képviselők kiválasztását politikai munkával kell segíteniük, s olyan személyeket kell kiválasztani, akiknek a közreműködésével az FKGP vidékfejlesztési stratégiájának végrehajtása biztosított. (Folyamatos zaj.)
Nem elég tehát, hogy a területfejlesztési tanácsokban a törvény rendelkezésének megfelelően állami dominanciát biztosítottak, a tanács önkormányzati képviselőit is - az önálló delegálás jogát sértve - pártpolitikai szempontok alapján akarják kiválasztani.
A fentiek alapján kérdezzük a tisztelt államtitkár urat, volt-e tudomása a fentiekről. Összeegyeztethetőnek tartja-e a kialakult gyakorlatot az alkotmánynak a pártok szerepére vonatkozó rendelkezéseivel, valamint mit kíván tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő?
Várom tisztelettel a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Az interpellációra Hende Csaba államtitkár úr válaszol. Megadom a szót.
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony és Képviselő Úr! Nem kívánok foglalkozni azzal, hogy valójában egy, az Igazságügyi Minisztérium irányítása, felügyelete alá nem tartozó szerv dolgozója milyen iratot írt alá vagy nem írt alá. Nem foglalkozom továbbá azzal sem, hogy a politikai jó ízlés vagy a politikai célszerűség miképpen vonatkozik erre az esetre. Engedjék meg, hogy tisztán a jog keretei között maradjak a válaszban.
Én azt gondolom, hogy az interpelláló képviselők teljes mértékben félreértik vagy félremagyarázzák az alkotmány szövegét, és abból célzatosan idéznek. Az alkotmány 3. §-a az idézetteknél ugyanis jóval többet mond; idézem akkor teljességében a 2. és a 3. §-t is: "A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül - hangsúlyozom, közvetlenül - nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be." - mondja az alkotmány.
Az interpelláló képviselők félreértelmezésében közvetlen pártirányítást jelent, ha állami szervekben pártok tagjai, képviselői ülnek. A területfejlesztési tanács ugyanis, vitán felül, állami szerv. E véleményük abszurditását kiválóan érzékelteti, ha az alkotmányból valóban az következne, amit ők állítanak, akkor sem az Országgyűlésben, sem a kormányban, sem az önkormányzatok képviselő-testületeiben nem működhetnének pártok tagjai.
Az alkotmány pontosan fogalmaz, amikor a pártok közvetlen hatalomgyakorlását tiltja. Ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen párt sem lehet hivatalból, jogszabály előírása alapján tagja az állami szerveknek, egyetlen párt sem lehet az alkotmány vagy más jogszabály által deklarált módon a társadalom vezető ereje - erre ugye volt példa -, ez ugyanis pártállami hatalomgyakorlást jelentene.
Ugyanakkor az alkotmány meghatározza a közvetlen hatalomgyakorlás tilalmának garanciáját is, ez pedig az összeférhetetlenség szabályozása, tudniillik a törvény maga megmondja, hogy melyek azok a tisztségek, funkciók, amelyek összeférhetetlenek a párttagsággal; egy sor ilyen van, ezeket most nem sorolom fel. Ebből viszont az is következik, hogy mindazok a tisztségek, közhivatalok, amelyekre a törvény nem mondja ki az összeférhetetlenséget, betölthetők párttagok által is, vagyis ilyen esetben alaptalan a közvetlen hatalomgyakorlás tilalmának sérelméről beszélni.
Az alkotmány meghatározza azokat a módokat is, ahogy a pártok, amelyek - szintén az alkotmányból idézem - részt vesznek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, képviselőket küldhetnek a különböző közhatalmi szervekbe. Ez lehet választás, de lehet delegálás is. A területfejlesztési törvény a területfejlesztési tanácsokba bizonyos számú tag küldését, meghatározott szervezetek - például önkormányzati társulások vagy önkormányzatok, például fővárosi kerületek - esetében delegálás útján rendeli.
A delegátusok kiválasztásának a módját a törvény nem határozza meg, ugyanis az a politikai élet, a politikai egyeztetés világába tartozik, és a küldő szerv eljárási szabályai irányadók rá, nem ez a törvény.
Ha ezt az interpelláló képviselők alkotmányellenesnek tekintik, akkor szerény véleményem szerint a politikai intézményrendszer működésének alapvető eljárását kérdőjelezik meg.
Kérem a válaszom szíves elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Megkérdezem az interpelláló képviselőket, elfogadják-e az államtitkár válaszát. Lamperth Mónikának adom meg a szót.
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr válaszát nem tudom elfogadni. Az államtitkár úr a válaszában nem tartotta azt jogsértőnek és alkotmánysértőnek, hogy egy országos szervezetnek a vezetője arra biztatja az ő munkatársait, hogy a területfejlesztési tanács önkormányzati résztvevőiként olyan személyeket keressenek, akik a Kisgazdapárt politikáját fogják a területfejlesztési tanácsban végrehajtani.
Amikor az interpellációt megelőzőn Kis Zoltán képviselőtársam napirend előtt erről a kérdésről beszélt, akkor az illetékes tárca államtitkára a válaszában semmilyen érdemi választ nem adott.
Mi most abban reménykedtünk, hogy az igazságügyi tárca megvizsgálja ennek a jogszerűségét, és kapunk egy hiteles választ. Én nagyon sajnálom, hogy nem történt meg, ezért a választ nem tudom elfogadni. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláló képviselők a választ nem fogadták el.
Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy az Országgyűlés 162 igen, 93 nem, 4 tartózkodás mellett a választ elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Kékkői Zoltán, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: "Milyen intézkedést tervez a minisztérium 2000-ben a 'gyommentes Európába' programon belül a parlagfű-mentesítés érdekében?" Kékkői képviselő urat illeti a szó.
Felszólalások: 163-169 169-175 175-183 Ülésnap adatai